Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-10 / 185. szám

1993. augusztus 10., kedd HAZAI HOL-MI Moziban a táp meg a hús Ahol nehezen vállalkoznak az emberek, mert nincs hozzá tőkéjük • Buji kontrasztok Györke László Búj (KM) — Na, nem a táp meg a hús ment a mozi­ba egy kis kultúrára ki­éhezve, hanem a mozi szűnt meg mint intézmény. Nem­csak Bujon, hanem a megye számos más településén. Hogyan élnek ma a bujiak? Erről beszélgettünk Frank Sándor polgármesterrel és dr. Gazsóné dr. Bánfalvi Katalin jegyzővel. Megállt az apadás A község intézményi ellá­tottsága jónak mondható, hi­szen a három éve átadott négytantermes új iskola- szárny, tornaterem mellett van óvodája, bölcsődéje, idősek klubja, két háziorvosi szolgá­lat és egy egészségház látja el a betegeket; korszerűnek mondható művelődési háza. Ezek az intézmények közvet­lenül az önkormányzathoz tar­toznak. Posta, takarékszövet­kezet, gyógyszertár, az Ibrány és Vidéke ÁFÉSZ több üzlete áll a lakosság rendelkezésére. Ezenkívül mintegy 10 magán­kiskereskedés nyílt az elmúlt években, melyeknek a fele élelmiszerbolt. A napokban újat nyitottak — a moziban. Olcsó húst áru­sítanak itt. Miért éppen a mo­ziban? — A mozi teljesen csődbe jutott — mondja Frank Sán­dor. — Már korábban kiadtuk vállalkozónak a nagytermet, melyben tápbolt üzemel, a ki­sebbik helyiségben pedig most a húsbolt kapott helyet. Ha nem találkoztam volna már korábban is hasonló eset­Eger népszerű Nyíregyháza (KM) — Hazánk egyik legkedvel­tebb turisztikai központja Eger, az egri vár. Ezt fő­ként Gárdonyi Géza regé­nyének, az Egri csillagok­nak köszönheti. A hősi múltú várból azonban még a század elején is kevés volt látható. Néhány buzgó lokálpatrióta — főként ta­nár — lelkes munkája nyo­mán csak 1925-ben kezd­ték meg a feltárását. Ma már több száz ezerre tehető azoknak a turisták­nak a száma, akik a váron kívül jobbára a líceumot, a székesegyházat, a Szépasz- szony-völgyet keresik fel. Csodálatos látványt nyújt a város központjában lévő Dobó tér, és a mögötte mintegy „karnyújtásnyira” emelkedő vár. Az Eger patak partján lévő hajdani Piac tér már a középkorban is forgalmas hely volt. Igaz, akkoriban még nem vették körül olyan épüle­tek, mint a városháza, a mi­norita templom és rendház vagy a többi műemlék és műemlék jellegű épület. Eger felkészült idegen- forgalmi központ is egyút­tal. Az állandó látnivaló­kon kívül rendezvényekkel is vájják az egriek a ven­dégeket. Augusztusi prog­ram a nyári filmegyetem, az Agria nemzetközi sakk­verseny; időközi kiállítá­sok a várban, néptáncgála, majd ősszel a szüreti napok következnek. tel, akár meg is bökkenhettem volna. Még mindig jobb, ha az önkormányzat bérbe adja vál­lalkozónak az enyészetre ítélt moziépületet, mint ha hagyja teljesen lepusztulni. Bujon két nagy beruházás rnegvalósításán fáradoznak. Úgy tűnik, a gázzal nem lesz gáz, hiszen a kivitelezés nagy­jából a terveknek megfelelően folyik. A másik a telefon. Ma Bujt csak előjegyeztetni lehet, noha itt van a megyeszékhely­től alig húsz kilométerre. Még az év elején kezdték szervezni a 120 vonalas telefonhálóza­tot. Ám a bürokrácia útvesz­tőjében még mindig nem tud­tak beszerezni minden papírt, szakhatósági engedélyt. Volt olyan hivatal — neve most nem lényeges, hátha így is magára ismer —, amelyik egy hónapig csak fektette az iratot, és még zokon is vette a sürge­tést. Pedig korunk alapköve­telménye az infrastruktúra, s benne a telefon, az elérhető­ség. Talán ezzel is magyaráz­ható, hogy egyelőre a vállal­kozók számára nem túlságo­san vonzó hely Búj. — Abban reménykedünk — teszi hozzá dr. Gazsóné dr. Bánfalvi Katalin jegyző —, hogy még idén lesz crossbar Bujon. Ä községnek valamikor há­romezernél is több lakosa volt. Most 2650-en élnek itt. Az apadás két esztendeje állt meg. Ez részben a tele­pülés fejlődé­sével magya­rázható, rész­ben pedig azzal, hogy lénye­gesen csökkentek az iparban a munkalehetőségek. Nincs mi­ért eljárni, elköltözni. Meg az­tán a föld is hazahozott né­hány buji elszármazottat. A kivárás taktikája .— A buji ember nehezeb­ben vállalkozik — mondja a polgármester. — Na, nem azért, mert nincs hozzá tehet­sége, hanem azért mert nincs hozzá tőkéje. A mai hitel- feltételek pedig alkalmatlanok arra, hogy valaki falun saját tőke nélkül vállalkozzon, ha olyannyira tehetséges, lelemé­nyes is. Talán ezért is, a bujiak iiikább kivárnak, megnézik, a másik hogyan boldogul. Az­tán lépnek. Ha tudnak. Egyébként az önkormány­zat tagja a PRIMOM Vállal­kozásélénkítő Alapítvány gá- vavencsellői részlegének. Az érdeklődés számottevő, ám a legtöbbször ezen a szinten meg is rekednek a potenciális vállalkozók. Jellemző ez a földkérdésre is. Farmergazdaság nem sok alakult ki addig. Olyan lép­tékű gazdaság, mint Szulics Imréé, nemigen akad a falu határában. Inkább a kisebb, családi vállalkozás jellemző, ami végül is törvényszerű, hi­szen az emberek többsége igen szerény anyagiakkal bír, legnagyobb kincsük saját munkaerejük, munkaszerete­tük. Ingyen tankönyv Az önkormányzat nevelési segély pályázat révén 882 ezer forinthoz jutott, amit arra fordítanak, hogy minden is­kolás ingyen kapja meg a tan­könyveket. Ezeiikívül alanyi jogon jár minden tanulónak 1000 forint. Búj lakosai közül 1241 az inaktívak száma. Mintegy 350-en nem rendelkeznek je­lenleg állandó munkahellyel. A költségvetés — a gázprog­ramot nem számítva — alig tíz százaléka származik saját bevételből. A többi: céltámo­gatások, pályázatokon nyert pénz. Ez utóbbiak csak arra for­díthatók, amire az önkor­mányzat kapja. Ezt a lakosság egy része nem érti, mint ahogy azt sem, miért kell most, a hét szűk esztendőben, ilyen nagy beruházásokba kezdeni. Pedig egyszerű, mint az egyszeregy: amit az állam (valamely alapítvány) gázra, iskolára, közműfejlesztésre ad, azt a helybeli önkormány­zat nem oszthatja szét segély­ként. Még ha annyi sokan rá is szorulnának. Persze, Bujra azért mégsem ez a jellemző, hiszen a több­ség már korábban megértette, tudomásul vette: ma bizony többet, keményebben kell dolgozni annak, aki nemcsak tengődni, de boldogulni is akar. Otletzuhatag a Tókuckóban Nyíregyháza (KM) — A Sóstófürdőn „üzemelő” gyer­mektáboroztatási és tovább­képző központ napközis tá­borának a neve Tókuckó. Az idény, azaz a vakáció elején szetesen — nem hiányozhat a humor, a fantasztikum, az ön­irónia. Kettőt érdemes kiemel­ni: amelyik a vadasparkban, il­letve a Tisza-parton tett kirán­dulásról .szól. Csütörtökönként olvashatták a táborlakók saját lapjukat megírtuk, hogy a nevet a gye­rekek maguk találták ki. Tókuckó a neve hetilapjuk­nak is. Ebből tudtuk meg, hogy a névadó nem más, mint Péter Adrián, a nyíregyházi 19. Sz. Általános Iskola 5. a osztályos tanulója. Egyébként minden egyes szám hozott in- teíjút a Kuckóvízió rovatban. Nem is akárkikkel: a tábor­vezető (László Gézáné) és he­lyettese (dr. Gaál Lajos) mel­lett dr. Endreffy Ildikóval, Nyíregyháza alpolgármeste­rével, Mádi László ország- gyűlési képviselővel és persze Dér Jánosáéval, a tábori sza­káccsal. A rengeteg rejtvény, lottó mellett élvezetes élménybe­számolók szórakoztatják az olvasót, amelyekből — termé­Fecsi néven a Tókuckó két különszámában az egyhetes első országos diabetes gyer­mektábor résztvevőinek és résztvevőiről szól. Idézzünk név nélküli megnyilatkozása­ikból! „Ahol lakom, ott csak a jó- barátaim tudják, hogy cukros vagyok. Szerintem nagyon jó a tábor, de még jobb lenne, ha mindennap mennénk a strand­ra. * A cukorbetegséggel meg­próbálok együtt élni, hisz ezt az állapotot el kell fogadni mindenkinek. Szerintem, aki­nek ez a betegsége van, az nem egy „megcsonkított" lény, hisz ugyanúgy élhet, mint aki egészséges. No de hát, be kell tartani a diétát, az inzulinbe­adást. * A betegséggel külö­nösebb baiom nincs rvnlr nt emberekkel. Néhányon lenéz­nek bennünket, néhányon pe­dig túlzásba viszik a sajnála­tukat. A táborban jól érzem magam. * Az volt a legjobb a betegségben, hogy voltam tá­borban, és barátot szereztem. * Nagyon nehezen tartom be a diétát. Mi lesz velem? * Na­gyon utálom, hogy nem lehe­tek pilóta. Az is nagyon rossz, hogy vércukormérésnél az ujjunk begyét teleszurkálják. Az se jó, hogy sok édességtől el vagyunk tiltva. Viszont na­gyon tetszik a kivételezés. 3 és fél éve vagyok cukorbeteg. Amikor megtudtam, nem vol­tam elkeseredve. Szeretem a modellezést és a számítástech­nikát. * A cukorbetegség nem olyan elkeserítő állapot, mint mások gondolják. Tulajdon­képpen ugyanúgy hozzá lehet szokni, mint a fogmosáshoz. * Én szeretek a táborban lenni, azért, mert a többiek is olya­nok, mint én. Nem szeretek olyan emberekkel együtt lenni, akik akkor bámulnak, ha in­zulint adok magamnak. A ba­rátnőm már mindent tud a be­tegségről, el szoktunk játszani a társasjátékkal, és őt szere­tem, mert megért. Jó, ha vala­ki megért erlgem és a többi beteg gyereket." Ezenkívül szakorvosok ad­nak hasznos tanácsokat a tá­borlakóknak e két különszám- ban. Miért kedvelt a napközis tá­bor az általános iskolás gye­rekek körében? Erre a Nyaralás a Tókuckóban című írásból ka­punk választ: „Érdekesnek találtuk, hogy szabadon vá­laszthattunk tanító nénit és cso­Jegyzet Csíkosok és kockások D. Bojté Gizella rz örnyezetünk, az élővi- /V lág legnagyobb pusz­títója: az ember. Önmagunk ellenségei vagyunk. Számos statisztikát olvashatunk nap mint nap; nő a levegő szennyezettsége, vizeink nem ihatóak, a talaj tele van káros anyagokkal, az atom­erőművek száma női (de különösen azok biztonsága lesz egyre veszélyesebb), egyes növény- és állatfajok kipusztulnak, az emberi szer­vezetet gyógyíthatatlan be­tegségek támadják meg... A helyzet azért nem olyan tragikus. Még élünk. Na, és számos szervezet, társaság, párt alakul, amelyek meg akarnak menteni minket. Itt van például a Zöld Párt, már „nevében,, és maga a „zöld” színben is biztatónak tűnik. Nagyszerű vállalkozás és nincs is talán attól neme­sebb cél, mint embertársunk segítségére sietni. Fölnyitni a szemét, hogy mit tegyen és mit ne tegyen! Tisztában legyen azzal, hogy neki vé­gül is mi a jó és mi vall kárára. Amit azonban a HVG legutóbbi számában olvas­tam a Zöld Párt „elszínező­déséről”, megdöbbentett. Nehéz véleményt mondani úgy, hogy valójában nem ismerem tevékenységüket, na és a cikk írója is lehet elfogult, ezért nem is kívánok pálcát törni e párt tevé­kenysége felett. Csak az igen közkedvelt és ismert hetilap írására hivatkozhatom, ami­nek sorai mellett viszont nem mehetünk el szó nélkül. Az 1989-ben alapított párt tagjai szinte teljesen kicse­rélődtek. Az MZP ideológiá­ja is átalakult. Többek között azt hirdetik, hogy a külföld­ről érkező AIDS-eseknek sárga azonosító kártyát kel­lene viselniük. A cionizmus kérdéskörében is furcsa ösz- szefüggéseket találnak. A Zöld Párt lázas tevékenyt ségében augusztusra körül­belül 20 sajtótájékoztatót hirdetett meg. Tudniillik arról is informál­ni akarják a nagy nyilvános­ságot: „miért nem célszerű fehér nőnek sárga vagy fekete férfit választani, miért be­tegek a keresztezésből szár­mazó (csíkos és kockás) gye­rekek.” A sajtó előtt azt a nagy titkot is fel kívánják tár­ni „Kik élős ködnek a magyar népen?" A Zöld Párt azonban sérelmezi, mikor szemükre vetik; miért nem inkább a környezetvédelemmel foglal­koznak, ha már a nevük is erre utal. Kiderül, hogy ah­hoz is értenek. A környezetvédelemmel kapcsolatos valamennyi szervezet elhatárolta magát az MZP-től. Bennem pedig — hirtelen felindulásomban — valami olyasmi gondolat fogalmazódott meg, hogy meg ne próbálja valaki vé­deni az érdekeimet, mert „frászt” kapok. Egy forró beszélgetés hűlt helye Harasztosi Pál FELVÉTELE Kéményseprőt látok... Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Bár napjainkban még melegrekordok dőlnek meg, egy biztos: a telet az idén sem eszi meg a kutya. Eljön tehát a fűtési idény is, amelyben még ma is fősze­repet játszik a kémény. Markó Lászlótól, a Viva Bt. ügyvezető igazgatójától afe­lől érdeklődtünk, mi a hely­zet kéményfronton. A betéti társaság szer­ződést kötött a nyíregyházi önkormányzattal kémény- seprésre, illetve azok rend­szeres ellenőrzésére, hiszen tűzbiztonsági okok miatt erre feltétlen szükség van. Ma a megyeszékhelyen mintegy tízezer kémény van ötezer lakóházon. Jellemző az egykéményes, kevesebb a kétkéményes ház. A bt. ösz- szesen 21 kéményseprőt fog­lalkoztat, ám a városra ele­gendő 5-7. így a megye más településein is ők kotornak. A kívülálló azt gondolná: ahol helyi gázkazánnal old­ják meg á fűtést, a gázké- ménveket nem is kell k-ntnr­ni, hiszen ott nem keletkezik füst, korom. Sajnos, előfor­dult már, hogy éppen az ilyen kémény állapota oko­zott füstmérgezéses halált. Ugyanis számos körülmény okozhat dugulást, amely végzetes lehet. Ezért a gáz­kéményeket is rendszeresen ellenőrizni kell, ami ugyan­csak a bt. feladatai közé tar­tozik. Mivel foglalkoznak most, „uborkaszezonban” a ké­ményseprők? Nem nyaral­nak mindnyájan, hiszen négyévenként rendszeresen el kell végezni a kémények műszaki felülvizsgálatát, a füstnyomáspróbát a tűzvé­delmi előírásoknák megfe­lelően. Ha valakinek kéménysep­rőre van szüksége, annak egy hasznos információ: a Vízügyi Igazgatóság Simái utcai telephelyén bukkan rá­juk. Telefonon is elérhetők, a 310-640/268-as melléken. A legfrissebb telefonkönyv címe és telefonszáma ugya­nie mór tusm Búj büszkesége: az általános iskola új szárnya és a tornaterem A SZERZŐ FELVÉTELE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents