Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
1993. július 8., csütörtök GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 Karácsonyi ajándék: egy üveg bor Egyszer volt 20 ezer forintom az egyik zárszámadáskor, akkor ruhát, cipőt is vettem Tiszabezdéd (KM - M. Cs.) — Megrezzentem, ahogy nekem szegezte a kérdést. Hogy lehet munka nélkül megélni? Talán segélyből, vontam meg a vállam, de erre csak legyintett. Az sincs! — vágta ki összeszűkülő szemmel és kajánkodva figyelte, most erre mit lépek. Alkalmi munkából, bizonytalanodtam el, mert tudtam, az már nem az igazi, se nem fizet jól, se nem állandó. És ha nincs? — kérdezett visz- sza. A válaszra már semmilyen adum nem maradt. A kínos helyzetet mentve egy évekkel ezelőtt Litvániából kapott likőrfélét vettem elő, azzal kínáltam meg. A Durbints sógoros üveg mellé állítottam a palackot, de Sanyi már vette is a szájához. Ha a füle nem lenne, akkor a fején körbeért volna a szája úgy vigyorgott az első húzás után, nem győzte a nedűt dicsérni. Csuklójával törölte végig a száját, majd kenyeret és szalonnát vett elő, meg egy irdatlan nagyságú kést. Na, kezdhetjük, szólt rám, miközben félszemmel a likőrrel szemezett, gondolom azon morfondírozott, elteszem, vagy otthagyom neki. Az utóbbi mellett döntöttem, de már akkor, amikor kitettem az asztalra. — Nem adott segélyt az önkormányzat — morgott egy pillanatig Papp Sanyi —, most hogy éljek meg. Napszámból? Ha van, szólnak, megyek, ha nincs, akkor nézem a Napot és várom haza a két testvéremet, hátha valamelyik hoz egy karéj kenyeret.- Nyáron még istenes is, mondják, hogy mit kell csinálni, én meg hajnali kettőkor már megyek is. Jancsi, tudja az egyik ismerősöm, a múltkor hajnali ötkor jött volna értem, nevettem is rajta, akkorra már a munka egyhar- madát elvégeztem. Délben egy kis pihenő, egy jó nagy pohár Durbints, aztán estig folytatom. Az a pár száz forint, amit adnak, az már nem pénz. Csak italra elég, enni már alig szoktam. Sehogysem áll a szám a Sándorra, hiszen Tiszabezdé- den is mindenki „pappsanyi- nak” ismeri a 43 éves, szikár, csokibamára sült férfit. A Naptól már rendesen összeaszott az arca, a karján az izmok sem dudorodnak úgy mint egy évtizede, de ahogy a munkára terelődik a szó, fogadást ajánl, akár egy mázsát is elcipel a karján, mondja. Nem csapok a kezébe, inkább elhiszem. Tiszabezdédi téesz, KEMÉV sorolja munkahelyeit, majd megáll, azoknak a neveit már nem taglalja, akiknél napszámot vállalt, mert a sor igencsak hosszú lenne. — Öt osztályt végeztem el — kuncog, ahogy kimondja —. Nem volt pénzünk, nem jártam iskolába, inkább kondásnak menten el a téeszbe. Reggeltől estig őriztem a malacokat. A kétdeci pálinkát, meg a bort bevágtam magamnak, az tartotta bennem a lelket. Nem ettem semmit, csak ha a falubeliek adtak valamit, egyik egy szelet kenyeret, másik gyümölcsöt, vagy zöldséget. A legrettenesebb,' amikor egy falat sincs, akkor addig megyekőmig nem találok valamit enni. Ha kell kölcsönkérek, tudják, hogy úgyis megadom. Lopni nem fogok, mert becsületes vagyok, büntetve még egyszer sem voltam. A bezdédi házban egy-egy szoba jut a három testvérnek, akik közül Feri rokkantnyugdíjas, korábban egy autó ütötte el, Bandi halász volt, de felmondtak neki, télen hálót köt, a varsát adja el, abból él. Nem sokat kellene gondolkozniuk a vagyonadó kitöltésénél, hogy mit írjanak a megfelelő helyre, legfeljebb a házat jegyezhetnék fel. A kárpótlásból Sanyinak 11 aranykorona jutott, Tiszaszentmárton alatt egy hektár erdőt fogott ki magának, de arra már nem hajlandó, hogy a kimérés költségét kifizesse. Azt fundálta ki, hogy télre úgyis kell fa, engedélyt kér a kivágására, a fát pedig eladja. — Jó az erdő is, de ha egy kis önálló földem lenne — sóhajt akkorát, hogy a Dur- bintsos üveg majdnem ledönti a likőröset. — Krumplit, tengerit, meg minden olyan vetnék bele, amit meg lehet enni. Télen akkor nem lenne gondom az evésre. Mindjárt má- sabb ha az ember a sajátját műveli, meg a sajátját szedi, mint a másét. Jó, most a kukorica, krumpli, meg az almaszedésnél inkább pénzt kapok, mint terményt, de az hamar elfogy. Ha pedig pénzem van, megyek a boltba és azonnal elköltőm ennivalóra. Egyszer volt 20 ezer forintom az egyik zárszámadáskor, akkor ruhát, cipőt is vettem, most már azt sém, azokat is kapom. Névnap, születésnap, karácsony egyforma, veszek egy üveg bort, a testvéreim kapnak belőle egy-egy pohárral. Az lenne az igazi, ha egy kis nyugdíjat kapnék, volna miből megélni, akkor biztos, hogy nem mennék napszámba. Miközben megyeszerte gondok vannak a meggyfelvásárlással és a termelőktől már 16 forintért sem vették a hét elején a leszedett árut, Nyírmeggyesen nyugodtan sorakoznak leadásra a meggyes gazdák. A helyi Maszovker Kft. — kizárólag a nyírmeggyesi lakosok számára! — garantálja az első osztályú áruért a 26 forintos árat, egészen július 20-áig Galambos Béla felvétele Napjaink agrárválsága Szabolcsiak Angliában Nyíregyháza (KM - N. L.) — Szabolcs-szatmár- beregi gazdasági és kereskedelmi küldöttség járt a közelmúltban Angliában. Az üzleti utat a PRIMOM Tanácsadó Kft. szervezte. A vállalkozókból és az érdekképviseleti szervek képviselőiből álló küldöttséget Kiss Lajos, a PRIMOM Alapítvány kuratóriumának elnöke vezette. Liverpoolban és Lancashire- ben konkrét üzleti ajánlásokra is sor került. Az angolok tájékoztatót tartottak a szabolcsi szakembereknek. Többek közt fémipari termékek, vegyi áruk és kozmetikai szerek viszonylag olcsó eladására tettek ajánlatot, egy-egy angol szervező és menedzselő cég partnerközvetítést vállalna. A szabolcsi küldöttség javasolta, hogy hozzanak létre angol-magyar vegyesvállalatot. Ezen kívül főleg élelmiszeripari feldolgozó üzemek létrehozásához várjuk a külföldi befektetőket. Megállapodás született hogy ez év őszén angol gazdasági és kereskedelmi küldöttség érkezik Magyarországra, illetve megyénkbe. Ekkor, vagy ezt követően üzletkötésekre is sor kerülhet. Az agrárágazat napjainkra számokban és következményeiben ki sem fejezhető válságba jutott. A 30 százalékos termeléscsökkenés, a félmillió hektár parlagon maradt föld, a 170 ezres agrármunkanélküliség, a 23 százalékos átlag- bérszínvonal-elmaradás ennek a válságnak jelző kövei. Megyénket az agrárválság még súlyosabban érinti, pedig az agrártermelés, az élelmi- szerelőállítás Szabolcs-Szat- már-Bereg megye lakossága nagy hányadánál egyenesen létkérdés. Ma már az agrártermelők több mint 50 százaléka munkanélküli megyénkben. A koalíciós kormány agrárkoncepciója, nem az egész lakosság koncepciója. 850 ezer állampolgár a szövetkezés mellett döntött. A kormány ezt nem akarja tudomásul venni, a szövetkezetek szétverésén mesterkedik. A tettek, a törvények, a meghozott intézkedések, elhangzott miniszteri nyilatkozatok nem ezt támasztják alá! A tőkehiány, a pénztelenség, a meglevő hitel kamatai miatt a kár napról napra növekedni fog. A föld termőképessége romlik, a tenyészállatok száma és genetikai képessége csökken. Meddig mehet ez így? Meg kell állítani az agrárválság folyamatát! Sürgősen el kell készíteni egy válság- kezelő programot — az érdek- képviseletekkel egyetértésben —, az ágazatban dolgozó és abból élő emberek véleményének meghallgatásával! Az agrárágazat termelési felvásárlási, feldolgozási és értékesítési rendszere összeomlott. A termelők nem tudják mikor, milyen terméket, hol, meddig és mennyiért vásárolnak fel. A mezőgazdasági vállalkozások megtorpantak. A szomszédos országok az ágazat támogatását megtartva kedvezőbb helyzetben, olcsóbban értékesíthetik termékeiket a külpiacokon. A magyar termékek szinte verseny- képtelenek. A külföldi élelmiszeripari termékek előtt szabad utat nyitott a szaktárca. A hazai termékek háttérbe szorultak. Mikor tesz lépéseket a kormány a hazai termékek védelmére? A kormány nem vállalta a — piacgazdaságra áttérés szakaszában létfontosságú —- szervező szerepet. Az eredmény: a már-már megalázóan alacsony meggy és egres átvételi ár, a sertéstartók többszöri becsapása, az állatlétszám rohamos csökkenése. Ma még senki sem tudja, mi lesz Szabolcsban az alma, a burgonya, a napraforgó felvásárlási árával, magával a felvásárlással. Még van lehetőség az ágazat talpraállítására. De ez nem politikai kérdés, hanem szakértelem és mindenek előtt bizalom kérdése. Bízni-kell az ágazatban dolgozókban, egyszer és mindenkorra véget kell vetni az időszakos zaklatásnak. Tiltakozunk a mezőgazdaságban végbemenő „rombolás” miatt. Tiltakozunk a szövetkezeti törvény várható módosítása ellen, mert az nem a földet művelők érdekét szolgálja! Tiltakozunk a magán- és szövetkezeti gazdákat szembeállító politika ellen! Ez így tovább nem mehet! A termelők — legyenek azok szövetkezeti tagok, magánvállalkozók avagy kistermelők — fogjanak össze, mert egyetlen túlélési esély az együttműködés, a társulás. Minden termelőnek jogbiztonságra, politikai garanciákra, döntésük tiszteletben tartására és esélyegyenlőségre van szükségük. A Magyar Szocialista Párt a kialakult helyzetben rövid időn belül nyilvánosságra hozza részletes agrárprogramját, melynek célja a termelés folyamatának beindítása, a lét- biztonság megteremtése. Dr. Czövek László, a Magyar Szocialista Párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei agrártagozata Külpiaci hatás Csökkent az export, nőtt az import Nyíregyháza (KM - T. K.) — A vásárlók a zsebükön közvetlenül és közvetve is érezhetik külpiaci kereskedelmünk hatását. A KSH adatainak segítségével az export-import idei első négy hónapjának alakulásából vonhatunk le következtetéseket a mai, illetve a közeljövőbeli helyzetre. A külkereskedelemben áprilisban folytatódott az export csökkenése és az egyenleg passzívumának növekedése. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma előzetes adatai szerint a négy havi export értéke 211,9 milliárd forint volt, ami a múlt év azonos időszakához viszonyítva 53,9 milliárd forinttal kevesebb. Folyó áron ez mintegy 20 százalékos, volumenben pedig — az I. negyedévi árindexszel számolva — körülbelül 25 százalékos visz- szaesést jelent. Az ipar exportértékesítése — a fentiektől eltérően — az előző év azonos időszakáét megközelítette. Az eltérésben nemcsak a mezőgazdasági export játszik jelentős szerepet, hanem a speciális (elsősorban bérmunka) ügyletek alakulása is. A négyhavi import 305,7 milliárd forint volt, 20,4 milliárd forinttal, folyó áron 7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az import volumenének növekedése — szintén az első negyedévi árindexszel számolva — 4-5 százalékra tehető. E folyamatok hatása az egyenlegben úgy jelentkezett, hogy a tavaly január-áprilisi 19,8 milliárd forinttal szemben idén 93,8 milliárd forint (1072 millió dollár) a vámstatisztikai termékforgalom passzívuma. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb részarányt képviselőknél következett be az a visszaesés, ami az export egészének csökkenését is meghatározta. Különösen nagymértékben csökkent a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek és a fogyasztási iparcikkek értékesítése, de az anyagjellegű termékeké is számottevőven mérséklődött. Az elmúlt években alacsony szintre süllyedt gép- és berendezésexport forintértékben némileg meghaladta ugyan az egy évvel ezelőttit, dollárértékben azonban (és mennyiségben is) elmaradt attól. Az importot ugyanakkor a mezőgazdasági-élelmiszeripari és a fogyasztási iparcikk-vásárlások erőteljes növekedése jellemezte. Mellettük nőtt még az anyagjellegű import is, míg az energiahordozók, valamint a gépek és berendezések behozatala csökkent. Keletet csak mi értjük Nyíregyháza (KM) — Ki- jevből érkezett haza a napokban Primom Alapítvány két munkatársa — Kovács István és Kruppi Imre —, akik a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvánnyal együtt vettek részt a „Privatizáció és Kisvállalkozásfejlesztés Kelet-Közép-Eu- rópában” címmel az ENSZ által rendezett konferencián. A nyíregyháziak a regionális vállalkozói központ működésének és a mikrohi- tel programnak a tapasztalatairól tartottak előadást. A konferencián, amelyen a nyugati szaktanácsadók mellett jelen volt a hajdani szocialista tábor szinte valamennyi európai utódállama, megállapították a szovjet utódországok képviselői, hogy az ő helyzetüket nem igazán értik meg a nyugatiak. Ezért szívesebben vennék például a problémáik iránt fogékonyabb, de már kellő tapasztalatokkal rendelkező magyarok segítségét. Árfolyamok ______________________ Tőzsde Index július 6.: 722,08 (-6,86) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 7. Valuta Deviza Kanadai dollár 70^9 7239 71,40 71,74 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 302.49 307,99 303.92 30536 Német márka 53,56 54,52 54,03 54,27 Angol font 136,86 139.66 137.82 138,52 Norvég korona t2.6t 12,85 12.73 12.79 Ausztrál dollár 61,59 62,83 6191 62,21 Olasz lírád 000) 58.87 60,15 59,34 59,66 Belga frank(IOO) 259,88 264,54 262,07 263.23 Osztrák sc.(100) 76U2 775.12 768,30 771.70 Dán korona 13.91 14,17 14,03 14,09 Port. esc.(lOO) 56.29 57,39 56.71 56,99 Finn márka 15,99 16.39 16.14 16,24 Spanyol pes.(IOO) 70,06 71.58 70,65 71,03 Franca frank 15.82 16.10 15.94 16.02 Svájci frank 6039 61.47 60,86 61,14 Hollandfonnt 47,58 48,44 48.00 48.22 Svédkorona 11,63 11.89 11,71 lf,77 írfont 13022 132,82 131,21 131,85 USA dollár 91.19 92.75 91,70 92,10. Japán jen (100) 84,10 853 0 85.46 85.76 ECU 104,77 106,73 105.58 106.08
