Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-08 / 157. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. július 8., csütörtök Nyári egyetem Nyíregyháza (KM — B. I.) — Tizenkilencedik al­kalommal rendezik meg az idén Nyíregyházán a nyári egyetemet. A TIT ál­tal szervezett színvonalas kurzusnak ezúttal is a ta­nárképző főiskola ad ott­hont. A nyári egyetem az idén is német nyelvű lesz — tudtuk meg Hargitai Jánostól, a TIT vezetőjétől. Ennek megfelelően elsősorban a német nyelvterületről vár­nak vendégeket, mintegy negyven résztvevőre számí­tanak. A legtöbben Német­országból jönnek, de néhány finn vendég is jelezte érkezését. Rajtuk kívül 3-4 erdélyi hallgató is részt ve­het díjmentesen a kéthetes kurzuson, őket a megyei önkormányzat és a Nyíregy­háza város önkormányzata által alapított ösztöndíjjal támogatja majd. A külföldi vendégek a hagyományokhoz híven el­sősorban Magyarország mai helyzetével ismerkedhetnek majd. Elsősorban az ország és a megye gazdaságpoliti­kája kerül napirendre, tör­ténelmi és a közép-európai háttérrel megvilágítva. A természetvédelem is fontos helyet kap a temati­kában. Az előadásokat ne­ves szakemberek tartják, több minisztérium képvi­selőjét is meghívták. A programban a megye neve­zetességeinek megtekintése mellett több üzemet, gyárat is meglátogatnak a nyári egyetem hallgatói. Tervez­nek egy erdélyi kirándulást is. A nyári egyetem július 25-én kezdődik és augusz­tus 7-ig tart. Támasz a tanuláshoz Budapest (MTI) — Az 1988-ban létrejött Támasz Alapítvány az állami gondo­zásból kikerült nagykorú, de továbbtanuló fiatalok támo­gatását pályázati rendszer keretében valósítja meg — mondta el az alapítvány ku­ratóriumának elnöke, Schif­fer János abból az alkalom­ból, hogy meghirdették pá­lyázatukat az 1993-94-es tanévre., A TÁMASZ Alapítvány Kuratóriuma minden tanév végén pályázatot hirdet azoknak a 18-30 év közötti volt állami gondozott fiata­loknak, akik közép-, vagy felsőfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, illetve szakmai átképzé­sen, továbbképzésen vesz­nek részt. Az első két évben 28 fi­atal részesült folyamatos ösztöndíj-támogatásban. Az 1991/92-es tanévben a pá­lyázati felhívásra 40 fiatal jelentkezett, közülük 32-en kaptak ösztöndíjat. A követ­kező tanévben további 13 fi­atal kapott támogatást. Az ösztöndíjak átlagos összege 5000 forint. Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján szükségessé vált a támogatások területét ki­terjeszteni a munkanélküli­vé vált fiatalok átképzési, továbbképzési és nyelvtanu­lási támogatására is; álta­lában a tanfolyami költsé­gek felét fedezik. A folyamatos ösztöndíj­támogatáshoz az alapítvány lekötött vagyonának kama­tait használják fel. Az ala­pítvány intenzíven folytatja a támogatások gyűjtését, hogy növelni tudják a mű­ködéshez szükséges alapít­ványi vagyont. Önismereti tábor Szatmárcsekén Ratkó szellemében • Sikerült megyénket megszerettetni • Hatan térítésmentesen Molnár Károly felvétele Szatmárcseke (KM - M. K.) — Közel két héten át Komárom megyei gyereke­ket fogadtak Szatmárcse­kén. Haza- és önismereti tá­bornak adott otthont Köl­csey falujának iskolája. A Magyar Garabonciás Szö­vetség eszmeisége elválaszt­hatatlan Ratkó József sze­mélyétől. Szerencsére ma is vannak olyanok, akik fontosnak tart­ják, hogy térben és időben ka­landozva, elmondhassuk Rat­kó Józseffel: Építkezünk! Pályázat útján Az elmúlt iskolai évben az egész megyére kiterjedődén többfordulós pályázatot hir­dettek általános iskolás korú gyerekeknek. Az összetett fel­adatokban több művészet is­meretére szükség volt. Nagy érdeklődés kísérte a pályáza­tot. A legjobbak (közülíik ha­tan térítésmentesen) jöhettek a táborba. Aki minden költséget térített, 5800 forintot fizetett. A június 23-án reggel Ta­tabányáról induló csoport még aznap megtekintette a nyír­egyházi múzeumot, s lerót­ta kegyeletét Nagykállóban. Élet a táborban Csekei első ténykedésük a falu, a Kölcsey-emlékekkel, falubeliekkel való ismerkedés. Saját autóbuszukkal az Erdő­hát nevezetesebb településeit, illetve az ottani műemlékeket nézték meg. Egy másik napi programban Bereg értékeivel ismerkedtek meg a táborlakók. A Csekén töltött napok jó al­kalmat kínáltak az elemző, ér­tékelő munkára. Ezt elősegí­tette egy 52 oldalas szöveg- gyűjtemény és daloskönyv. A Bajnai Alkotóház Egyesület és a Közművelődés Háza kiad­ványa Ratkó József írásai­val „indít”. A Vallomás-ban ugyanis megfogalmazza az egykori nagykállói könyv­tárigazgató: miért él Szatmár- ban?! Szellemi térképek Több térkép segíti a Felső- Tisza-vidéken való eligazo­dást. Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond\ Petőfi Sándor, de Tamási Áron, Kányádi Sán­dor, Gál Sándor, Szőcs Géza és Gaál Mózes írásai mellett Márai Sándor gondolatait is olvashatják a kiadványt kéz- bevevők. A magyar népzene bő terjedelemben kínál alkal­mat a folklórral való ismer­kedésre. A program alkalmaz­kodott a fiatalok sajátos igé­nyeihez. Volt közös „Kamasz- panasz”-nap. Mi közünk a csillagokhoz? címmel éjszakai közös programra is sor került. Sikeres volt a Természet Nap­ja, mely a Tisza-parton főzés­sel (fürdéssel) esti tábortűzzel zárult. Öntevékenyen Szatmárcseke nem először (a helyiek remélik nem utol­jára) fogadja a valamikori ol­vasótábori mozgalom mai kö­veteit. A vendéglátás komfort­ja viszont talán az idén volt olyan, amilyet az első perctől kezdve szerettek volna meg­adni. A dunántúli gyerekek ott­honosan mozogtak Szatmár­csekén és környékén. Önte­vékenyen, körültekintően — ugyanakkor a hely szellemé­hez alkalmazkodva. Velük volt ugyan féltucatnyi képzett pedagógus (ha nem is okítanak valamelyik iskolában), de nem erőltették elképzeléseiket a gyerekekre. Sikerült viszont a tinikkel az ország e távoli, ér­tékes vidékét megismertetni, megszerettetni. A festés már rég kiment a divatból Párizs (MTI) — A festészet meghalt. Egy ilyen állítás ön­magában is meglepő, hát még ha a XX. század utolsó év­tizedeinek egyik legjelentő­sebb alkotóművésze mondja. Márpedig Victor Vasarelynek, az optikai művészet megte­remtőjének most ez a véle­ménye. ' Az MTI párizsi tudósítója a mestert meglátogatta a francia fővárostól mintegy 35 kilomé­terre lévő, hatalmas ősparkban álló műterem-házban. Az első pillanat megdöb­bentő: a mester ott ül írószta- lánál, ki is integet, de az oda vezető üvegajtó zárva. Hamar tisztázódik a félreértés: egy másik ajtó vezet a nagy irodá­ba, afféle házimúzeumba, s percek múlva ott kezdődhet meg a beszélgetés. — Én egy egész életen át mást sem csináltam, mint megpróbáltam valamit alkot­ni, kijelenteni valamit a világ­nak — méghozzá nem anyagi ellenérték fejébén. A festés már rég kiment a divatból. Van ezer másféle munkale­hetőség számomra: mostaná­ban inkább írok, a világ zajá­ról és a világ csendjéről. Van mondanivalóm, amely nem ti­tok, de az ember eddig megtar­totta magának. Most sem szá­nom közlésre, inkább afféle magánbeszélgetésnek. — Természetesen dolgo­zom még, de a munka külön­leges valami. Mégis, az ember jól érzi magát, ha azt látja, hogy kinn a zöld fák és a többi színek milyen jól összeillenek, megelégedettséget adnak. — Gondolataim azonban nem kötődnek száz százalékig a festészethez. Képeket alkot­ni szerintem teljesen elmúlt dolog, ami ma már nem érdek­li az emberiséget. Amikor csi­náltam, meg voltam győződve, , hogy ez fontos, de ma, ha meg­nézem munkáimat, rájövök: tu­lajdonképpen nem csináltam mást, mint a többiek, egy diva­tot, egy irányzatot, hogy az ember igazolja a létezését. Magyarosan ______________ Világkiállítunk Minya Károly Nyíregyháza (KM) — Természetesen igen. A kér­dés nem az esemény jogo­sultságára vonatkozik, ha­nem arra, hogy létrejön-e a címül írt szó. Sajnos erre minden esély megvan. Azért sajnos, mert nem szükséges ennyire tömöríteni, levágni a világkiállítás szó végző­dését, s úgy megalkotni ezt az igét: világkiállít. Egy ki­csit hosszabban, de magya­rosabban is meg lehet ne­vezni ezt a jeles rendez­vényt: megrendezzük a vi­lágkiállítást. Már több mint kétszáz éves az első ilyen típusú ige, amit elvonással keletkezett összetett igének neveznek: a gondviselő szóból a gond­visel szavunkat vonták el. Természetesen nem min­dig hibás az így létrejött ki­fejezés, gyorsír ige (a gyors- írás-ból) azért kifogástalan, mert nem tudjuk szószer­kezettel feloldani. Mást je­lent az, hogy valaki gyorsan ír, mint az, hogy gyorsír. Ez utóbbiban benne van az is, hogy egy külön jelrendszer­rel. A vendéglát szó (a ven- déglátás-ból) viszont felold­ható: vendégül lát. Van ami­kor körülírással helyettesít­hető a szó: a szakdolgozat­ból kialakult szakdolgozik ige helyett mondjuk azt, hogy a szakdolgozatát ké­szíti. S van még egy lehe­tőség, amikor elegendő az utótag igéje: a népszava­zunk fölösleges elvonás a népszavazás-ból, hisz a sza­vazunk ige is ugyanazt je­lenti. Tehát rendezzünk világki­állítást, és ne világkiállít­sunk! A hatodik továbbjutó Nyíregyháza (KM) — Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az 1993. évi Ki mit tud? televíziós elő­döntőin több, a megyénkből továbbjutott versenyzőnek, együttesnek szurkolhatunk. Utólag kaptuk a jó hírt, hogy a Tatabányán lezajlott terü­leti válogatón szerepelt Balázs Richárdot is viszont­láthatjuk majd a képernyőn. A nyíregyházi szólótáncos az augusztus 5-i adásban (a TV2-n) magyar verbunkkal fog bemutatkozni immár az egész ország nyilvánossága előtt Elek Emil felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents