Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
Kelet-Magyarország 9 Kevesebb elbocsátás, több munkaajánlat A bürokratikus eljárás miatt sokan nem tesznek eleget jelentkezési kötelezettségüknek Budapest (ISB - S. Z.) — A munkanélküliek regisztrációja nem szűnik meg automatikusan, csak akkor, ha a járadék- folyósítás idejének letelte után két hónapon belül nem jelentkeznek az illetékes munkaügyi központnál. A legtöbben jogosultak szociális jellegű ellátásra — ez az úgynevezett munkajövedelem pótló támogatás — aminek ugyancsak egyik feltétele, hogy továbbra is rendszeresen tartsák a kapcsolatot a munkaügyi szervekkel. Amennyiben ezt elmulasztják, úgy a regisztráció megszűnik — tájékoztatták lapunkat az Országos Munkaügyi Központban (OMK). A szociális jellegű ellátásra való jogosultság megállapítása azonban 2-3 hónapig is elhúzódhat. Ezért sokan „függő helyzetben” vannak, az illetékesek véleménye szerint sem tudni pontosan, hányán részesülnek majd munkajövedelempótló ellátásban, hányán nem, illetve a jogosultak közül hányán zárják ki magukat a regisztráltak köréből, azzal, hogy a bürokratikus eljárás hosszúságát megunva nem tesznek eleget jelentkezési kötelezettségüknek. Bonyolítja a helyzetet, hogy a tavalyi átmeneti szabályozás során még több mint tízezren kapnak „régi típusú” — a szociális törvény megszületése előtt kiutalt — szociális ellátás. A tapasztalatok szerint a járadékrendszerből kikerülőknek a 70 százaléka kap szociális támogatást, a többiek sorsáról a munkaügyi központok a továbbiakban nem tudnak. Ezzel együtt az OMK-ban úgy .tartják, hogy a regisztrált munkanélküliek számának csökkenéséről szóló híradások nem festenek hamis képet a valóságról. (Ismert, hogy sokan — elsősorban ellenzéki képviselők — azt állítják, a nem regisztrált munkanélküliek száma nagymértékben nő, akár a kétszázezret is meghaladhatja az év végéig.) Ugyanakkor az is igaz, hogy az átképzésben, tanfolyamokon résztvevők — a vonatkozó törvény rendelkezései alapján — nem számítanak regisztrált munkanélkülinek. Az elbocsátások mértéke csökken —, tudtuk meg az OMK-ban —, és nő azoknak a száma, akik hosszabb-rövidebb idő után elhelyezkednek. Növekszik a munkaerőkereslet is, ami ugyancsak jó okot adhat az optimizmusra — legalábbis a munkaügyi szervezetrendszer szerint. Mindazonáltal — éppen a tényleges helyzet feltérképezése érdekében — a közeljövőben úgynevezett követéses vizsgálatokat tartanak majd, amelynek során a regisztrációból kikerülő munka- nélküliek sorsáról igyekeznek információkat gyűjteni. Alkalmazkodás a piacgazdasághoz Magyarországon rendezik júliusban a farm világkongresszust Nyugtaadási tárgyalások Budapest (MTI) — Csütörtökön délelőtt 9 órától folytatódtak az APEH és a nyugtaadási kötelezettség kiterjesztése által érintett érdekvédelmi szervezetek közt kedden felfüggesztett tárgyalások. A keddi tárgyalások — melyeken a Csarnoki, Piaci Kereskedők és Vállalkozók Kamarája, a Budapesti Kereskedők, Vendéglátók Kamarája (KISOSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezete vett részt — azért szakadtak meg, mert az APEH nem érezte magát illetékesnek a felmerült problémák megoldására. A felek abban egyeztek meg, hogy a továbbiakban a Pénzügyminisztériumot is bevonják az egyeztetésbe. Az érdekvédelmi szervezeteknek ezt a kérését — hogy az egyeztetések ne maradjanak abba 48 óránál hosszabb időre — a csütörtöki folytatással teljesítették az illetékesek. Budapest (ISB - R. S.) —. A Nemzetközi Farm Menedzsment Szövetség (IFMA) öt évvel ezelőtti döntése értelmében július 11-17. között Magyarországon rendezik meg a IX. Farm Menedzsment Világkongresszust. A Gödöllőn és Budapesten tartandó eseménysorozat fővédnöke Szabó János földművelésügyi miniszter, aki a rendezvény második napján a magyarországi agrárpolitikáról tart előadást. A Magyar Farm Menedzsment Fejlesztés Alapítvány (MAFA) által szervezett kongresszus részleteiről szerdán délelőtt sajtótájékoztatón számoltak be. A MAFA »képviselőitől megtudtuk: a nemzetközi szervezet fennállása óta első alkalommal rendeznek kongresszust kelet-európai országban, s a rendezvényre több mint 30 országból érkeznek résztvevők. A világkongreszszus 300 aktív résztvevője 45 előadást hallgat meg, s a keddi napon a magyar mezőgazdaság üzemeivel is megismerkednek az ötnapos esemény vendégei. Meglátogatnak egy növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságot, egy kertészetet és szőlészetet, egy állattenyésztő szövetkezetét, s tapasztalatokat szereznek a feldolgozás és a kereskedelem területéről is. A 9 millió forintba kerülő esemény fő célja az lesz, hogy minél több, a piachoz való alkalmazkodást segítő ismerettel lássa el a farmereket és a mezőgazdaságban érdekelt szereplőket. A sajtótájékoztatón részt vevő agrárszakértő országgyűlési képviselő, a Bábolna Rt. igazgatóságának elnöke, Bo- gárdi Zoltán leszögezte: a hazai mezőgazdaság rendkívül környezetszennyező, s többek között azért is csökkenteni kell az intenzíven művelt területek nagyságát. A képviselő a környezetbarát mezőgazdaság kialakításának egyik feltételeként az erdősítést említette meg, s elmondta: világszerte problémát jelent az, hogy a termelés során sok vegyszert használnak fel. Bogárdi Zoltán szólt arról is, hogy a világ két részre szakadt: a fejlődő országokban nincs elegendő élelmiszer, s nincs fizetőképes kereslet sem. t Ezzel szemben az Európai Közösséghez tartozó országokban túltermeléssel küszködnek, s óriási összegekkel támogatják a mezőgazdasági termelést. Éppen ezért nincs igazi piaci verseny, s ez különösen hátrányos a komparatív előnyökkel rendelkező hazai termelők számára. A képviselő határozott .állítása: a mezőgazdasági termelők csak szervezetten képesek érdekeik érvényesítésére. S ezt figyelembe kell venniük a hazai termelőknek is. A sajtótájékoztatón megjelenő Rieger László, az agrár- rendtartási hivatal vezetője bejelentette: a hivatal még az őszi búza vetése előtt meghirdeti a jövő évi garantált árat, s ezzel részben kiszámíthatóvá teszi a mezőgazda- sági termelést. Nem szeparatista mozgalom Az emigráns ruszin kormány budapesti sajtótájékoztatója Budapest (ISB - D. Á.) — Ukrajna határain belül kíván teljes autonómiát elérni a ruszin emigráns kormány — hallhattuk Ivan Turjanicától, aki e kabinet miniszterelnökeként tartózkodik Magyar- országon. Vele volt a sajtótájékoztatón Tibor Ondik „külügyminiszter” és Jurij Dumnics „gazdasági miniszter”. Az „ideiglenes kormány” tagjai sajtótájékoztatón ismertették elképzeléseiket szerdán Budapesten. A budapesti Magyarországi Ruszinok Szervezetében tartott sajtótájékoztatón a kormány jelen lévő négy tagjától megtudhattuk, hogy akárcsak Pozsonyban, a magyar fővárosban sem fogadták „hivatalosan” az emigráns ruszin kormányt. Négy nappal a magyar-ukrán alapszerződés ratifikálását követően 1993. május 15-én Munkácson alakult meg az emigráns ruszin kormány. Céljuk többek között, hogy a ruszinokat végre önálló nemzetiségként ismerjék el Ukrajnában, s teljes autonómiát élvezhessenek. Demokratikus választást is akarnak egy kárpátaljai parlamentben. Mint Ivan Turjanica elmondta, a ruszin nép története összeforrott az évszázadok során a magyarokéval. A második világháború után kialakult helyzet sérti a ruszin népet és más nemzetiségeket is. Az emigráns kormányfő szerint vigyázat: „a nagy állat éhes. Miután megette a ruszinokat, a magyarság következik.” Számukra éppen olyan sértő, ha ukránnak nevezik őket, mint ahogy az ukránok tiltakoznak az oroszokkal való azonosításuk esetén. Nem szeparatista mozgalmat szerveztek, nem akarnak államhatárokat változtatni, mindössze a korábbi autonómiájukat akarják vissza. A becsült adatok szerint Kárpátalján mintegy 800 ezer ruszin él, de a ruszin diaszpóra átöleli az egész világot, mert nagyon sokan emigráltak. 1939-ben már létezett valamiféle ruszin köztársaság is, de a szovjet rendszer azt teljesen szétzúzta. Ivan Turjanica egyben a Kárpátaljai Ruszinok Szövetségének is az elnöke, s mint elmondta, miniszterelnöki felhatalmazását az ötvenezres tagságtól kapta, illetve azoktól, akik 1991-ben (Kárpátalja lakosságának 78 százaléka) megszavazták Kárpátalja autonómiáját. Véleménye szerint Magyarországnak nem kellett volna még szerződést kötnie Ukrajnával, hiszen egy szétesőben lévő államról van szó, amely még alkotmányát sem alkotta meg. Az emigráns ruszin kormányfő szerint kormányuk alakulásával egy olyan folyamatot indítottak el, melynek végén egész Kárpátalja jövendő kormánya lehetne. Ivan Turjanyica professzor kijelentette: céljaikat békés úton kívánják megvalósítani. Magyarországra — akárcsak újtuk első állomásán, Szlovákiában — nem politikai jellegű látogatásra jöttek, hanem azért, hogy szimpatizánsokat szerezzenek. Első céljuk az autonómia realizálása, ezután parlamentet hívnának össze, amely döntene Kárpátalja jövendő státusáról. , Ivan Turjanica, az Ungvári Állami Egyetem professzora múlt évi nyíregyházi látogatása során már beszélt arról, hogy megalakítják a ruszin kormányt, ha Ukrajna nem adja meg az autonómiát Kárpátaljának, ahol a magyarokkal a legnagyobb békességben és egyetértésben élnek. Szamurájkötvény Tokió (MTI) — A Magyar Nemzeti Bank újabb kötvényt bocsátott ki Japánban szerdán. A Magyar Nemzeti Bank alel- nöke elmondta: az MNB ezúttal 50 milliárd yen értékű papírt dobott a piacra. Eredetileg 40 milliárd yenes kibocsátást terveztek, ám az előzetes befektetői piacfelmérés alapján jelentősebb igény mutatkozott, és így felemelték a keretösszeget. A kötvény lejárata hat év, kamata 6,45 százalék, kibocsátási ára pedig százszázalék. A kibocsátás fő szervezője a Daiwa Securities. Az MNB a legújabb szamurájkötvényt megelőzően az első fél évben már mintegy 2,2 milliárd dollár értékben hozott forgalomba külföldön értékpapírokat. Az idén a kötvénykibocsátás vált a Magyar Nemzeti Bank fő hitelszerzési eszközévé. A jelenlegi yenkötvény ebben az évben már a harmadik. Februárban ugyanis a Magyar Nemzeti Bank ötéves lejáratra 6,5 százalékos kuponnal, 40 milliárd yenes csomagot dobott a piacra. A mostani szamurájkötvény kibocsátás értéke dollárban számolva félmilliárdot tesz ki. így az idén a kötvény útján szerzett hitelek nagysága már eléri a 2,7 milliárd dollárt. Láthatáron az új ötös koalíció Budapest (MTI) — A szabaddemokraták és az Agrárszövetség egyetért abban, hogy a ’94-es választásokra készülve és a választást követően szorosabbra kellene fűzni az SZDSZ, a Fidesz, az Agrárszövetség, a Köztársaság Párt és a Vállalkozók Pártjának a kapcsolatait, bár az SZDSZ egyelőre csak a Fidesszel készít elő választási megállapodást. Erről az SZDSZ és az Agrárszövetség elnökei — Pető Iván és Nagy Tamás —■ tájékoztatták az újságírókat szerdán azt követően, hogy csaknem két órát tárgyaltak egymással. Nagy Tamás ehhez hozzáfűzte: az öt párt együttműködése a modernizáció erőinek összetartását jelentené. A politikai együttműködésen kívül szó volt a két párt vezetőinek találkozóján a mezőgazdaság, a szövetkezetek problémáiról is, amelyeket a két szervezet nagyon hasonlóan ítél meg. A rokon elképzelések alapján az agrárpolitika kérdéseiben a két párt együtt kíván működni, erről szakmai egyeztetést folytatnak majd. A parlament előtt lévő szö- vetkezetitörvény-módosítás- ról is esett szó az eszmecserén. A parlamentben két képviselővel jelenlévő Agrár- szövetség és a szabaddemokraták egyaránt a meglévő jogi bizonytalanság megszüntetését tartják a legfőbb feladatnak. Úgy ítélik meg, hogy az erről folyó pártközi tárgyalások már ezen a héten lezárulhatnak, és az ott megszületendő megállapodás alapján a parlament ősszel módosíthatja a szövetkezeti törvényt. Mint ismeretes, kedden az SZDSZ vezetői a Köztársaság Párttal folytattak megbeszélést, pénteken a Vállalkozók Pártjának képviselőivel találkoznak. Ismét mélyponton a kárpótlási jegy Budapest (MTI) — Újabb hullámvölgybe került a Budapesti Értéktőzsdén a kárpótlási jegyek árfolyama. Több mint kéthetes folyamatos csökkenés után a napi átlagárfolyam szerdán megközelítette a június elején tapasztalt mélypontot. Július 7-én, szerdán árfolyamáron 11,21 millió forint értékű kárpótlási jegy cserélt gazdát, 27 üzletben. Az ezerforintos névértékű kárpótlási jegyek árfolyama 530 forinton indult, a záróár 520 forint volt. Az átlagárfolyam 526 forint volt, ami már csak 16 forinttal múlja felül az éppen egy hónappal előbb kialakult mélypontot. A kárpótlási jegyek napi tőzsdei átlagárfolyama utoljára május 7-én haladta meg a névérték 70 százalékát. Május végéig naponta csökkent az árfolyam, és június elejére 600 forinton — 60 százalékon állt meg. Ezután napok alatt csaknem 50 százalékra esett vissza. Valószínűleg az újabb részvény-kárpótlási jegy cserékről szóló hírek következtében az árfolyam ezt követően gyorsan visszatornázta magát a 600 forint közelébe, június 22-től azonban újabb mélyrepülés kezdődött. A kárpótlási jegyek napi átlagárfolyama ismét naponta csökkent, míg el nem érte a szerdán kialakult, 53 százalék körüli szintet. Kizárták a Budapest Holdingot / Budapest (MTI) — Az ÁVÜ Igazgatótanácsának ülésén az igazgatótanács jóváhagyta az ügyvezetés korábbi döntését, miszerint a Budapest Holding Első Hazai Vagyonkezelő Rt.-t kizárta az önprivatizációs program szakértőinek köréből. A Budapest Holding a Magyar Általános Gyufagyáripari Kft.-t egy svéd befektetőnek, a Swedish Match-nak értékesítette, ám a Bankár Kft. is vásárolhatott a vagyonból. A tanácsadó cég ugyanis opció alapján kárpótlási jegy ellenében tette lehetővé a vásárlást. Ez ellentétes a vagyonügynökség szándékaival, illetőleg nem felel meg a versenyeztetési eljárás szabályainak sem. Ezért az ÁVÜ nevében eljáró tanácsadót előbb az ügyvezetés, most pedig az igazgatótanács is kizárta az önprivatizációs programból. (A tanácsadó cégek e program keretében — bizományosi szerződés alapján — az ÁVÜ nevében önállóan járhatnak el.) A tanácsadó cég egyéb, folyamatban lévő ügyeit egyenként vizsgálják meg, és ahol lehet, megszüntetik a Budapest Holdinggal való együttműködést. Ahol azonban a szerződésbontás különösen nagy kárt okozna, ott hozzájáruljak a tranzakció befejezéséhez. Amennyiben a Budapest Bank kedvezően bírálja el a Csepel Trafo Kft. (Csepeli Transzformátorgyár jogutódja) dolgozóinak hitel- kérelmét, a 300 millió forintnyi vagyonú céget az MRP vásárolhatja meg. Az igazgatótanács ugyanis nem járult hozzá, hogy a külföldi befektető tovább halogassa a vételár megfizetését. Az eredeti határidő május végén járt le, amit június 30-áig meghosszabbítottak. Az olasz befektető azonban újabb haladékot kért. Közben a dolgozók jelezték: elállnak korábbi szándékuktól, azaz hogy az olasz befektetővel közösen vegyék meg a céget, és inkább Egzisztencia-hitel igénybevételével saját kezükbe veszik munkahelyük sorsát. TÚL A MEGYÉN 1993. július 8., csütörtök
