Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
10 Kelet-Magyarország Baktériumölő ruházat A kórházakban állandó harcot kell folytatni a kórokozó mikroorganizmusok ellen. Sokat ígérő új fegyver az a baktériumölő ruha, amit a lyoni textilkutató intézet fejlesztett ki. Az ebből készült öltözék sokszori kimosás után is megőrzi baktériumölő tulajdonságát. Előállítására minden szintetikus vagy kevertszálas anyag alkalmas. A nyers szálat elektronokkal bombázva a poli- mérláncok felnyílnak. Ezeken a helyeken kapcsolódik a baktériumellenes anyag a szálhoz. Az így kezelt szálat a továbbiakban a szokásos módon lehet festeni és feldolgozni, nem veszti el önfertőtlenítő hatását. A tenger potyautasai A turistahajók utasai számára kellemes változatosságot jelentenek a hajójukat órákon át kísérő delfinek. A hajók ilyen kísérése a delfineknek energiamegtakarítással jár — állapították meg az USA haditengerészetének kutatói. Kisebb sebességnél a hajók orrhullámát használják ki, nagyobb sebesség esetén a hajófar mögé húzódnak vissza, mint a kerékpárosok az autó szélámyékába. A kísérletek kimutatták, hogy ilyenkor kisebb a delfinek energiafelhasználása: a nagyobb sebesség ellenére kisebb a percenkénti légzésszámuk és szívverésük, mint lassú úszás esetén. Távdiagnózis katonáknak A Szomáliában állomásozó amerikai katonáknak lehetőségük van arra, hogy betegségüket, sebesüléseiket a legjobb washingtoni szakorvosok bevonásával diagnosztizálhassák. A helyszínen tevékenykedő tábori orvosok ugyanis bármikor kapcsolatba léphetnek a legjobb amerikai specialistákkal, és indokolt esetben távkonzíliumot bonyolíthatnak le velük. Az összeköttetést műholdas kapcsolatrendszerrel bonyolítják le. Az egyik e célra kijelölt Szomáliái kórházban különlegesen éles felvételeket szolgáltató digitális kamerával lefényképezik a sebet, a röntgenfelvételt, vagy a mikroszkópfelvételt, esetleg diafotót készítenek róla. A rendkívül éles elektronikus képet azután a műholdas távközlési lánc segítségével a washingtoni szakorvosokhoz továbbítják. Ők azután ugyanezen az úton közük az általuk megállapított diagnózist, gyógyjavaslatot a tőlük távol tevékenykedő kollégákkal. A rendszert már sikeresen kipróbálták az öbölháború idején — igaz, harctéri körülmények között, nem kis nehézségek árán. Különleges gyöngyfüzér a Jupiter körül Amerikai csillagászok még tavaly egy üstököst fedeztek fel a Jupiter közelében. Március legvégén, amikor távcsövüket ismét az égi jövevényre fordították, meglepődve látták, és le is fényképezték, hogy az üstökös legalább tizenhét darabra hasadt szét. A New Scientist a róluk készült felvételeket is közli, amelyen jól látszik, hogy a töredékek fényes égi gyöngysorként keringenek a Jupiter körül, amelynek gravitációs ereje fogva tartja őket, nem engedi, hogy szétszóródjanak. Kaliforniai és hawai csillagászok is megfigyelték a különös égi tüneményt, és megállapították, hogy a „gyöngysor” körülbelül 1,9 millió kilométer hosszú. Azért oly fényes, mert friss jégdarabokból áll, amelyek szinte tükörként visszaverik a napsugarakat. Az, hogy ilyen sok darabra esett szét, arra utal, hogy az üstökös-magok nem túlságosan tömör képződmények. Nem túl nagy szenzáció a csillagászatban, hogy egy üstökös szétesik, és maradványai szinte szétrepülnek egymástól. De hogy ilyen sok darabra bomolva, és sorba rendeződve együtt maradnak, az feltétlenül érdekes. Hogy mi tartja őket gyöngyszerűen együtt, az még rejtély a csillagászok számára. S hogy mi lesz a sorsuk? Valószínűleg elpárolognak, és porfelhőt hagynak maguk után. Égi parányok Nemrég beszámolt a sajtó arról, hogy a csillagászok egy „parányi”, alig 200 kilométer átmérőjű égitestre bukkantak, amely a Plútón túl kering a Nap körül. Persze nem a tizedik bolygó felfedezéséről van szó, hiszen ehhez túl kicsi. Nemrég arról érkezett hír, hogy kaliforniai csillagászok még egy ilyen különös, hasonló méretű objektumot találtak, és 1993 FW-nek nevezték el. Jane Lou csillagász úgy nyilatkozott a lapok tudósítóinak, hogy szerinte még nagyon sok hasonló méretű égitest keringhet odakint, már mint a Plútón túl. Számuk a tízezret is megközelítheti, és valóságos övezetet alkotnak bolygórendszerünk határvidékén. Brian Marsden, a Harvard Egyetem obszervatóriumának munkatársa kiszámította, hogy az 1993 FW elip- szisalakú pályája 38-56 csillagászati egységnyire húzódik a Nap körül. (Egy csillagászati egység a Föld -Nap távolsággal egyenlő.) Szerinte a kis távoli objektumok felfedezése még inkább valószínűsíti a csillagászoknak azt a feltételezését, hogy a Plútón túl jégből álló kis égitestek sokasága kering, és az üstökösök egy része innen származhat. Az oldal az MTI-PRESS anyagainak felhasználásával készült A röntgencsillagok világa Az elképzelhetetlen világmindenség • A galaxishalmazok most is növekednek A Cro-Magnoni ember éppen akkoriban találta föl a varrótűt és a lándzsát, amikor Földünktől 1500 fényévre, a Vela csillagképében egy csillag felfúvódott és felrobbant. A haldokló csillag, egy úgynevezett szupernóva 30 ezer kilométeres másodpercenkénti sebességgel dobta szét gázburkát, amelynek foszlányai még most, a robbanás után tizenötezer esztendővel is 4 millió fok hőmérsékletűek. A Rosat nevű német röntgenműhold teljes pompájában mutatta meg ezt a kozmikus lőporfüstöt, amely csak egyike a Rosat elektronikus szeme által felfedezett hatvanezer röntgensugárzó égi objektumnak. A Rosat felbocsátása előtt a csillagászok mindössze 840 röntgensugárforrást ismertek a világűrben. Az 560 millió márka költséggel megépített, a Föld felett 580 km magasban keringő műhold élettartamát két évre tervezték, de még most, három év elteltével is naponta 24 lexikonkötetnyi információt sugároz a Földre. A kemény röntgensugárzás, amelyet a Rosat speciális tükre — az emberi kéz által valaha is előállított legsimább felület — felfog, ugyanúgy jön létre a világűrben is, mint a földön az orvosi célokra használt röntgensugár: az atommagokba ütközve hirtelen lefékeződő, vagy mágneses mező által eltérített elektronok röntgensugárzást bocsátanak ki. Mivel az elektronok csak elképzelhetetlen magas hőmérsékleten mozognak a szükséges sebességgel, így a Rosat az égitestek egyfajta lázmérőjéül is szolgál. Műszereivel 'hégy százezer és 100 millió fok közötti hőmérsékletű égi objektumokat képes észlelni. A fantasztikus hőmérsékletnek megfelelően bizarr az a világ is, ami a Rosat segítségével hozzáférhetővé vált a csillagászok számára. A csillagászok a röntgentartományban nemrég fölfedezték az első mikroszekundumos pulzárt: néhány km átmérőjű égitest, amely percenként tízezerszer fordul meg a tengelye, körül. Egy régi csillagrobbanás maradványa, és minden fordulatánál felvillanó röntgenjelet sugároz ki. Brit asztrofizikusok néhány hónappal ezelőtt hozták nyilvánosságra, hogy a Rosat segítségével felfedezték a Tejútrendszer legforróbb csillagát. Ellenőrzött reaktorbaleset 1979. március 28-án a Harrisburg melletti Three Mile Island (TMI) atomerőmű hűtőkörében beszorult az egyik szelep. A süvítő gőzsugár kitörése után néhány másodperccel száznál több színes jel- zőlámpácska gyulladt ki, és a pánik küszöbén álló kezelő- személyzet már a legelején teljesen elvesztette az események feletti áttekintését. Ugyanez következett be hét évvel később a csernobili reaktorbalesetnél is: a kezelő- személyzet mindkét esetben szabályosan kivégezte a reaktort. Öt évi előkészítés után ez év nyarán hasonló reaktorbalesetet fognak ellenőrzött és teljesen veszélytelen körülmények között megrendezni a francia cadarache-i atomkutató központban, 50 km-re észak-keletre Marseille-től. Pontosan ki akarják deríteni, mi történik ilyenkor a reaktor belsejében, és az átégett reaktorból felszálló radioaktív felPetrov ezredes előtt föl- rémlett a pokol 1983. szeptember 25-ének éjszakáján. Moszkva földalatti bunkerében, ügyeletes parancsnoki monitorán felvillant a vörös lámpa. S ez egyetlen tényt jelzett: az óceán túlpartjáról megindították az interkontinentális ballisztikus rakétákat! Még 40 perc, és Moszkvában elszabadul a pokol... A szerencsére elmaradt világégés sztoriját most idézte fel, hozzátéve: a rémkép azóta is nyomasztja. Este 8-kor lépett szolgálatba. Rutinfeladata volt; szemmel tartani az Egyesült Államok keleti partján települt rakétabázisokat, amelyekről a Kozmosz néven ismert kémholdak adtak folyamatos információt. Ezeket a nagy felvevőképességű radar továbbította az M-10-es számítógépbe, amely másodperhő összetételét is vizsgálni fogják. Ebből a célból húsz darab, egyenként 1 méter hosszú, urán-oxiddal töltött fűtőelemet helyeznek el a 15 éves Phébus kutatóreaktorban, majd aktiválják a reaktort. Ekkor a speciális fémmel és kerámiákkal körülvett fűtő- elemkötegben gyorsan emelkedni kezd a hőmérséklet. 2850 C fokon az urán megolvad, és 20 százaléka lecsepeg. Egy óra múlva az urán olvadását megállítják: ekkorra pontosan olyan lesz a helyzet, mint a TMI-ben volt: a reaktorban a nukleáris üzemanyag romhalmaza izzik. Ekkor kezdődik a kísérlet második része. Miközben az uránrudak olvadnak, egy szelepen át vízgőzt áramoltatnak a reaktorba. Ez magával sodorja a keletkezett hasadási termékeket: radioaktív cézi- um-137-et, jód-131-et és stroncium-90-et, sugárzó nemesgázokat (főleg xenont és kriptont), valamint radioaktív cenként 10 millió műveletre is alkalmas volt. „A rendszer azonban egyáltalán nem volt tökéletes — emlékezik az ezredes — a műholdak meghibá- sodtak, és a számítógép programjáról is kiderült a pontatlanság.” Azon a szeptemberi éjszakán azonban senkisem gondolt másra, mint az egyetlen lehetségesre: elindultak... „Három percen belül négy indítást jelzett a rendszer” — mondta Petrov. Értesítették a védelmi rendszer illetékeseit, a rakéták helyzetét nekik kellett meghatározniuk. Csak azután futott volna be a jelzés az ellencsapás titkos kódját őrző helyre. A kémholdról érkező felvételekért, tehát a képeken, semmi gyanús nem látszott. Rádöbbentek, hogy a hamis információt a számítógép adta. Ám ekkorra már megtörtént a riasztás, a stratégiai parancsnokság tűzEnnek a „fehér törpének” felszíni hőmérséklete harminc - ezerszer magasabb a Napénál. Felületén akkora a nyomás, hogy ott a szén azonnal gyémánttá alakulna. A Herkules csillagképében a Rosat egy olyan neutroncsillagot fényképezett le, amelynek anyagából egy gyűszűnyi 100 millió tonnát nyom. Hatalmas vonzóereje következtében a közelében lévő egyik napból óriási gáztömegeket szív magához, amelyek a neutroncsillag sarki tája fölött 200 millió fokos tűzvihart lobbantanak fel. Egyetlen négyzetkilométerre annyi energiát sugároz ki, mint ötezer Nap. A Rosat nem csak egyes csillagokat, hanem a világegyetem nagyobb képződményeit is képes vizsgálni. Az asztrofizikusok eddig nem tudták megmagyarázni, honnan származik az a gyönge röntgensugárzás, ami minden irányból egyenlő erősséggel éri a Földet. A Rosat mérései nyomán a látszólag szórt sugárzás háromnegyed részének a forrását sikerült megtalálni: csaknem kivétel nélkül kvazárok, a világegyetem peremén lévő energiasugárzó objektumok. Látható fényben vizsgálva vízcseppeket, amiket aztán egy sugárzásbiztos csővezetéken fél méteres acél, ólom és betonfalú bunkerbe vezetnek. A bomlástermékek vizsgálatát a csövezett mentén és a bum kerben elhelyezett négyszáz távvezérelt mintavevő berendezéssel és mérőműszerrel végzik. A 270 millió márka költséggel járó kísérlettel a reaktorkémiai ismeretek sokaságát fogják nyerni. Nem világos, és eddig még kísérletileg soha nem vizsgálták a megolvadt uránoxidnak és erős radioaktivitású bomlástermékeinek hatását azokra az anyagokra, amelyekkel a reaktorban magas hőmérsékleten és nagy nyomáson érintkezésbe kerülnek. Hogyan reagálnak az olvadékkal a fűtőelemek és sza- bályozórudak burkolata, a hűtővezeték fémcsövei Ameny- nyiben ez az első kísérlet sikerrel jár, egy éves időközökkel még további öt hasonló kísérleteket terveznek. kész állapotba hozta a szovjet rakétákat! „Én azonnal értesítettem a minisztert, Usztyinov marsallt — emlékezik a rakétaelhárítást akkor irányító Vo- tyincev tábornok —, a vizsgálat kiderítette, hogy a M-10-es programja rossz. Az is tudomásunkra jutott, hogy az adott időben rendkívül erős volt a naptevékenység, s ez is megtévesztette a dekódoló rendszerünket.” És most következik a meglepő fordulat Votyincev visszaemlékezésében. „Ha csakugyan bekövetkezett volna a rakétatámadás Moszkva ellen, semmit sem tehettünk volna. A főváros rakétaelhárító rendszere ugyanis 1977. óta cselekvésképtelen volt. A kilövőállásokban ugyan a megfelelő szögben álltak a rakéták, a nukleáris töltet helyett azonban csak homok volt bennük...” az Abell 2256 galaxishalmaz 170 tejútrendszer laza egyesülésének látszik. A röntgensugarak tartományában vizsgálva kiderült, hogy a galaxishalmazt 80 millió fokos gázburok veszi körül, és két részre különíthető. Ez azt jelenti, hogy itt egy nagyobb galaxishalmaz éppen elnyel egy kisebbet. Ézeknek a galaxisoknak naprendszerei természetesen sokkal távolabb vannak egymástól, semhogy ténylegesen összeütközhetnének. Ám a csillagok között lévő por- és gázfelhők, ha a galaxisok másodpercenkénti több ezer kilométeres sebességgel egymásba hatolnak, felmelegednek, és a Rosat által kimutatott röntgensugarakat bocsátják ki. A rosat fényképei megerősítik, hogy a galaxishalmazok egyesülés útján növekednek. Ez egyúttal azt is megmagyarázza, hogy a világűr csillagszigetei miért nem oszlanak szét egyenletesen az űrben. Ezekre az ismeretekre lehetetlen volt szert tenni a Rosat elődeivel, a magassági ballonokkal és primitív Geiger-számlálókkal. A kozmikus röntgensugárzást ugyanis a Föld felszínén nem lehet észlelni, mert a légkör — a földi élet feltételeként — visszatartja. Újra a golyós? „A számítógép elbutít, használjon időnként golyós számológépet is.” Lehet, hogy ez lesz az ezredforduló hirdetési jelmondata, minthogy addigra nyilván elárasztják a világot a számítógépek. Meglehet, éppen a japán gyártmányúak... Amelyekről most kiderítette Kimiko Kawano professzor, hogy lenn, ha helyettük inkább golyós számológéphez szoktatnák a gyerekeket az iskolában. Az iskolaorvosi kutatóközpont vizsgálatai ugyanis kiderítették, hogy a számítógép a baloldali agyféltekét dolgoztatja, amelyről köztudott, hogy döntően ennek a féltekének a funkciója a beszéd. Á „soroban” — vagyis a 25 golyós számológép — használatakor viszont mindkét agyféltekét ingerek érik, a jobb oldali agyfélteke azonban nagyobb szerephez jut, s ez azért fontos, mert a térrel kapcsolatos feladatok megoldása mellett itt történik a bevésés, a memorizálás. Gyerekek esetében pedig különösen fontos lenne, hogy egyik funkció se kerüljön hátrányos helyzetbe. A japán kutatók nem dolgoztak hiába: a vizsgálatok lezárásakor az oktatási minisztérium azonnala kétszeresére növelte a golyós számológépekkel való gyakorlás óraszámát. Mivel a japán példa ragadós, lehet, hogy nincs is messze az az idő, amikor a golyós számológépek ismét bekerülnek a gyerekek iskolatáskájába. Természetesen ezek is japán gyártmányúak lesznek, és természetesen tranzisztorral működnek majd, akárcsak a modernizált típusok. A világvége elnapolva... CSUPA ÉRDEKES 1993. július 8., csütörtök
