Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-07 / 156. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. július 7., szerda Oktatási törvény Budapest (MTI) — A Fidesz szerint lehetetlen szeptembertől bevezetni a közoktatási törvényt. Ezért a párt a parlamenti vita során mindent megtesz azért, hogy —- ha már a törvény elfogadását nem is tudja megakadályozni — kieszközölje a halasztást — hangsúlyozta Fodor Gábor, a Fidesz alel- nöke, a párt oktatási kabinetjének vezetője múlt heti sajtótájékoztatóján. Úgy vélte: amennyiben a Parlament a jogszabályt a rendkívüli ülésszakon elfogadja, az intézmények rendelkezésére álló két hónap semmiképpen sem lesz elegendő az életbe léptetés előkészítéséhez. Támogatnak ezért minden olyan indítványt, amely a törvény bevezetésének időbeli eltolását célozza. Meglátása szerint egyébként a koalíciós pártokon belül is többen hajlanak a halasztásra. Bízott abban: a kormányzat szintén felismeri, hogy a szeptemberi bevezetés teljességgel kudarcba fulladna. A fiatal demokraták számos pedagógus és szakmai érdekképviseleti szervezet javaslatával egyetértenek és azokat csatlakozó módosító indítványként benyújtják az oktatási törvénycsomaghoz — jelentette be a továbbiakban Sáska Géza, az oktatási kabinet tagja. Felvállalták az óvodapedagógusok azon javaslatát, hogy a gyermekek az állami és önkormányzati iskolákban ne az óvodai nevelésen belüli, hanem az azon kívüli időszakban részesüljenek vallás- és hitoktatásban. Egyetértenek a pedagógus kamarával és még számos társasággal abban, hogy szükségtelen a regionális oktatásügyi központok felállítása. Más szervezetek javaslatai közül helyeslik azokat az elképzeléseket, amelyek szerint rögzítsék törvényben a Nemzeti Alaptanterv alapelveit és a tanulók jogait. A központi költség- vetés pedig ne csak a béreket, hanem az intézmények működtetésének minimális pénzügyi garanciáit is határozza meg. Egyetértenek továbbá azzal, hogy a fogyatékos gyermekek számára dolgozzanak ki külön pedagógiai programot és követelményrendszert. Képernyőn a Nyírség A Nyakiglábak nem jutottak tovább Nyíregyháza (KM) — ció nyitotta meg. Sajnos, Megkezdődtek az idei Ki nem jutottak tovább, jóllehet mit tud? vetélkedősorozat csodálatosan mutatták be televíziós elődöntői. A me- kalotaszegi táncukat, gyénkből bejutott produkci- Maga a Nyírség mint ók sorát július 1-jén a Nyír- nagyegyüttes július 8-án fog ség táncegyüttes három fér- szerepelni a TV2-n. Szur- fiszólistájából alakult Nya- koljunk nekik nagyon, bízva kiglábak elnevezésű forrná- a jó szereplésben! Festészeti ritkaságok November végéig látható a kiállítás Budapest (MTI) — Az itáliai barokk festészet kiemelkedő alkotóinak ritkán látható műveiből . nyílt — november végéig látható — időszaki kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A tárlaton az 1600-as években működő itáliai iskolák — bolognai, velencei, veronai, nápolyi, firenzei — mestereinek a munkáit mutatják be. A Márvány csarnokban helyet kaptak többek között Annibale Carracci, Luca Giordano, Guido Reni, Domenico Fetti, Bernardo Strozzi, Matteo Rosselli, Marco Liberi, Valerio Costello képei. A kiállítás anyagát — más magyarországi közgyűjteményekben őrzött műkincsek társaságában — ez év május-júniusában a milánói Palazzo della Permamente termeiben csodálhatták meg a látogatók. A műremekek közül nem egy első ízben „utazott” külföldre. A nagy jelentőségű kiállítás a XVII. századi európai festészet jeles alkotóinak munkáit vonultatta fel. Derült zsömlék Salgótarján (MTI) — Telitalálatnak bizonyult egy salgótarjáni magánalapítvány, a zömmel diákok által létrehozott Derült zsömlék ötlete. Ha már a filléres gondok szorításában vergődő kulturális intézmények nem tudják pártolni a kispénzű fiatalokat, az alapítvány ezt igyekszik pótolni. A tizenhat fiatal ez év márciusában eredetileg a városi tévé ifjúsági műsorának pénzügyi támogatására hívta életre az alapítványt, ennél azonban lényegesen többet vállal. A salgótarjáni Tó-strandon például strandrádiót működtetnek diákok által szerkesztett műsorral. Az alapítvány munkájában résztvevőket egyhetes táborban készítik fel a riporteri, szerkesztői, rendezvény- szervezői tudnivalókra, már most gondolva egy majdani városi rádió létrehozásásra is. Pályázatot nyújtottak be a városi önkormányzathoz, egy ifjúsági centrum létrehozására, hogy teret adhassanak a fiatalok amatőr kezdeményezéseinek. Gondolnak a középkoriakra is, nekik nosztalgia esteket rendeznek. A Nógrádi Történeti Múzeum teljes stúdió felszerelését adta tartós használatba a Derült zsömlék alapítványnak. Az intézmény a hagyományos múzeumi munkákhoz közvetlenül nem kapcsolódó szakterületeket sorra kénytelen feladni, így szüntette meg a videó-stúdióját is. A diákalapítvány a felszerelést nemcsak saját céljaira használja majd, hanem a múzeum számára is készít filmeket. A Hodinka-konferencia után A tanácskozás sikeres előkészítésén munkálkodott a Vasvári Pál Társaság is Magyar és ruszin folkloristák közös munkája a Hodin- ka Antal tiszteletére 1993-ban, Ungváron kiadott népdalgyűjtemény Balázs Attila reprodukciója Kállai János Nyíregyháza (KM) — A közelmúltban rendezték meg Nyíregyházán a Hodin- ka Antal életét és munkásságát középpontba állító történészkonferenciát. A kiváló szlavista, történelemkutató, pedagógus és nyelvész emlékét ébresztő, jelentőségére odafigyeltető tanácskozás a szakma elismert képviselőinek adott szólási lehetőséget a két nap alatt. Az előadók között volt Cselényi István Gábor, a nyíregyházi Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola teológiai tanára is. Őt kérdeztük a konferencián tapasztaltakról, az együttmun- kálkodás eredményességéről. Ruszin-magyar igeszótár — A konferencia előzményei két-három évvel korábbi időre nyúlnak vissza. Udvari István, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola azóta létrejött Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszékének a vezetője akkoriban kezdte feltárni a Hodinka-hagyatékot. Kiadta a tudós ruszin-magyar igeszótárát, aminek oroszlánrésze volt a ruszin irodalmi nyelv megalkotásában. □ Ön miként kapcsolódott a konferencia előkészítésének és szervezésinek a munkájába? — Az előbb említett szótár előszavát jómagam írtam. Ebben buzdítottuk a hazai és a kölföldi történészeket, szlavistákat és nyelvész kutatókat Hodinka életművének a feltárására. Róla tudnunk kell, hogy ruszin, görög katolikus papi családból származott, maga is papi pályára készült, majd neves történész lett századunk első felében. Akadémikus volt, a pécsi egyetemen jutott tanszékhez. Példaadó tudósi életmű □ Úgy tudom a Vasvári Pál Társaság is felkarolta a konferencia ügyét. Miben tudtak segíteni? — Az előkészület második lépését az jelentette, hogy tavaly a Vasvári Pál Társaság 11. füzeteként kiadtuk Hodinka válogatott kéziratait, szintén Udvari István szerkesztésében. A társaság annál is inkább magáénak érezte ezt a munkát, mert a célkitűzései között szerepel a magyar és a szomszédos népek közeledésének, barátságának az ápolása, amire a Hodinka-életmű kiemelkedő példaként szolgálhat. Közben a kutatók egész hada gyűjtötte az adalékokat a tudós életrajzához, munkásságának feltérképezéséhez. Ebből állt össze az „Emlékkönyv”, melynek a szerzői a lezajlott konferencia előadói voltak. □ Es milyen volt maga a tanácskozás? Nem volt túlságosan fárasztó alig két nap alatt végighallgatni mintegy negyven előadást? — A szimpózium első ülésszaka Hodinka életrajzi vonatkozásaival foglalkozott. A másodikon a kiváló történész és a görög katolikus egyház kapcsolatáról szóltunk, magam is ekkor kaptam szót. A harmadik ülésszakon az került előtérbe, amit Hodinka a magyar nép és szomszédai kapcsolatáról feltárt a műveiben. A második napon először a tudós további „arcait” ismerhettük meg, a második ülésszak már tágabb körben mozgott, de továbbra is kötődött a régióhoz. A záró ülésszak pedig ismét intimebb területre vezetett. Ekkor hallhattunk az ünnepelt könyvhagyatékáról, bibliográfiájáról, levelezéséről. Ukrajnából jöttek előadók Az előadók nemcsak a helyi főiskolákról kerültek ki, hanem a debreceni, a pesti és a pécsi egyetemek is elküldték a kutatóikat. Sőt! Nemzetközi konferenciáról beszélhetünk, hiszen Ungvárról, Kijevből szintén érkeztek előadók és hallgatók. Egyet sajnálhattunk csupán: az érdeklődők köre meglehetősen szűk volt. Pedig a — főleg politikai okokból — méltatlanul elfelejtett, agyonhallgatott és régiónkból származott tudós megérdemelné, hogy az őt megillető helyre kerüljön értékrendünkben. Példája ösztönző lehet nemcsak a tudományos munkában, hanem az európaiságban, a nemzeti és a nemzetiségi ellentétek túlhaladásában is. Egy film a puha diktatúrában Indulatos politikai támadás a Csoóri-Kósa-Sára szerzőhármas forgatókönyve ellen Dózsát végül Bessenyei György alakította a filmben Archív felvétel Hamar Péter A ’60-as évek vége izgalmas történelmi korszak volt. Che Guevara halála, párizsi diáklázadások, prágai tavasz: ezek az események sokak Figyelmét fordították a forradalmi események felé, mert a gyakorlat az elméleti vizsgálódás számára is gazdag anyagot szolgáltatott. A forradalomról szóló vita nálunk sajátos módon egy Filmforgatókönyv körül bontakozott ki. Mondanunk sem kell, politikai vita volt ez a művészet ürügyén. Csoóri Sándor, Kosa Ferenc és Sára Sándor közös munkájaként jelent meg az ítélet 1968-ban az Új írásban. Dózsa György parasztforradalmát dolgozták fel sajátos megközelítésben: a mozgalom vezére börtönben vár ítéletére, eközben végiggondolja azokat az eseményeket, amelyek elvezettek a bukásig. A támadás célpontja: Kosa A több színtéren folyó vitát Rényi Péter, a Népszabadság akkori főszerkesztő-helyettese a párt kultúrpolitikus Savona- rolája indította el. Ádáz indulattal támadt a szerzőkre, s mint később kiderült, különösen a rendező Kosa volt „a kedvence.” A harcot „a tudományos szocializmus” szellemében vívta, nem is akármilyen hatalmi pozícióból. A bíráló burkolt fenyegetése A vita a sajtóból áttevődött a 68-as pécsi filmszemle nyíltszíni fórumára is, ahol Huszár Tibor — nem kevés bátorságról téve tanúbizonyságot — így fogalmazott: „Amit Rényi elvtárs Csoóriéktól számonkér — véleményem szerint — már-már egy pártkongresszus számára is tisztes feladat volna, egy forgatókönyv lehetőségeit azonban minden bizonnyal meghaladja.” Rényi Péter azt mondta, hogy ez a vita másfél évtizeddel korábban másként zajlott volna. Ebben bizonyosan igaza volt. De a puha diktatúra akkor már nem akadályozta meg, hogy a forgatókönyvből film szülessék. Az előkészítés idején az volt a legizgalmasabb kérdés, ki játssza a főszerepet. Kosa erről akkoriban így nyilatkozott: „Azt szeretnénk, hogy Dózsát olyan színész formálja meg, aki nemcsak külsőleg, hanem belső élményeiben, érzékenységében is képes hordozni a Dózsáról alkotott és bennünk élő történelmi emléket. Adott esetben, esetleg még az elől sem zárkózunk el, hogy egy kivételes képességgel rendelkező nem színészre bízzuk a hős alakjának megformálását.” A szerepet végül Bessenyei kapta meg. Az ítélet tisztes sikere Az elkészült film már közel sem váltott ki akkora vitát, mint a forgatókönyv. Tisztes siker volt, bár talán éppen a felfokozott várakozás miatt többen csalódtak. Lehet, hogy az előzetes vélemények miatt „szelídítettek” a szerzők a cselekményen. Hodinka Antal tiszteletére í'Ufel— t'HÁAHTOH fo;uihka niCHi HA III MX ílPEUkÍB
