Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-07 / 156. szám
1993. július 7., szerda GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 A vezetés támasza a controlling Híd a mérnökök, jogászok, kereskedők és a gazdasági terület gondolkodási módjai között Nyíregyháza (KM) — Menedzserek, közgazdászok között ma egyre többször hallani, egy jelenleg egyetlen magyar szóval nem helyettesíthető szakkifejezést: controlling. Esetében nem egy új tudományról van szó, hanem az üzemgazdaság új ágáról, amely a gyakorlatból fejlődött ki. A controlling az utolsó három évben jelent meg a magyar vállalatok szervezetében. Azóta, hogy nyugateurópai, tengerentúli vállalatok Magyarországon érdekeltséget szereztek. Mit takar a controlling elnevezés? — kérdeztük az egyik legavatottabbat, dr. Kánási Erikát, a Dunapack Rt. köz- gazda-controllerjét. — Évek óta próbálják Nyu- gat-Európában és lassan Magyarországon is megkeresni a controlling definícióját — kaptuk a választ. — Tanulmányok születtek, melyek számviteli, üzemgazdasági, kibernetikai vagy szervezeti szempontból próbálják ezt a gyakorlatban gyorsan terjedő jelenséget meghatározni. A különböző megközelítések többsége a vezetés alrendszereként határozza meg, mely a tervezést, ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja. A vezetés egyik támasza, mert lehetővé teszi, hogy cél- raorientáltan, a környezeti változásokhoz igazodva irányítsuk a szervezetünket. □ E rövid meghatározásból is érzékelhető, hogy főként a közgazdaságban jártasabbak számára nem teljesen új dologról van szó. — Sőt! Bátran mondhatjuk, hogy elemei szinte minden gazdálkodó szervnél megtalálhatók. Mégis a módszere, a rendszere, a szemlélete más mint az eddig tanultak. □ Hol használható és végül is minek köszönheti rohamos terjedését a controlling? — Fontos tudni, hogy bevezetése nemcsak termelő és szolgáltató ágazatokban célszerű, hanem hivatalokban és intézményekben is, mint iskolák, kórházak, bankok stb. Hogy miért jött divatba? Nos azért, mert a piacgazdaságra való áttéréssel az eddigi irányítási filozófiának is meg kell változnia. A controlling ennek az új filozófiának szellemében a vállalati, vagy hivatali szervezet minden szintjén egyértelműen, személyre szólóan lebontva mutatja, hogyan sikerült a kitűzött célokat — mint a bevétel, költség, jövedelmezőség — elérni. □ Ezekhez a meglehetősen összetett célokhoz milyen eszközöket alkalmaz a controlling? — A controlling nagyon sok területet átfogó eszközt alkalmaz. Központi eleme a belső számvitel. Az irányításhoz szükséges információk nagy része innen érkezik. Alapvetően fontos ezért a számviteli rendszert úgy kialakítani, hogy az a szervezet valameny- nyi információs igényét ki tudja elégíteni. A belső számviteli rendszer kiemelt eleme a költségnemenként, költséghelyenként és költségviselőként végzett számítás, valamint a felsoroltaknál végzett eltéréselemzés. Ugyanakkor míg a rugalmas tervköltségszámítás például a német nagyvállalatoknál már természetessé vált, addig most lehetünk tanúi egy viszonylag új eszköz, a bevétel controlling elterjesztésének. Az irányítás igen fontos eszköze továbbá a terv. A controllingnak biztosítania kell, hogy a terv keretei szerint mindenki önmagát legyen képes ellenőrizni. Ez úgy működik, mint egy termosztát, ahol a hőmérőn mérteket, azaz a tényadatokat, összehasonlítják a tervvel. □ Mi történik, a mérések után elkészült vállalati „fényképpel? — Ha lényeges eltérés adódik, a költségek-, bevételek-, költséghelyekért felelős menedzser és a controller megbeszélik az okokat, és közösen gondolkodnak a lehetséges intézkedésekről. A menedzser és a contoller ezért közös nyelvet kell hogy beszéljenek. Ehhez jól kell ismernie a vállalati összefüggéseket. A controlling tehát hidat kell hogy építsen a mérnökök, jogászok, kereskedők és a gazdasági terület gondolkodási módja közé. □ Ezek után nyilván az a javaslata, hogy minden gazdálkodó egység foglalkoztasson önálló controlling szakembert. — Nem. A lényeg, hogy akár kis, akár közepes cégről van szó — ahol a controlling funkciót a vezető vagy a meglévő munkatársak végzik — a controlling filozófiáját értse mindenki. — Csak egy bizonyos vállalati létszámtól kezdve, ahol a koordinációs igény már fokozottan jelentkezik, ott tanácsos önálló controller foglalkoztatása. A controlling tevékenységet én egy vállalaton belüli szolgálatként fogom fel, mely a vezetők a menedzserek információs igényét elégíti ki megbízhatóan állandó, esetenként rugalmas módon. □ Hol lehet az ehhez szükséges ismeretek birtokába jutni? — Sajnos kis országunkban a controllingnak igen gyér irodalma van. Én a fentieket és ennek részleteit a Peter Horváth: Congrolling a sikeres vezetés eszköze c. könyvből, valamint Horváth & Panker Kft. szakszemináriumain sajátítottam el. Nyíregyháza város önkormányzata ad helyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság meghívására annak a szemináriumnak októberben, melyen — a főváros után először — a mi megyénk vezetői, menedzserei és kezdő controllerei is megismerhetik azokat az alapelveket, amelyeket a controlling rendszeres kialakításánál mindig be kell tartani. Ajánlom mindazoknak, akik igénylik az új módszerek megismerését és alkalmazását. A MÁV komorói fatároló telepén a legnagyobb bérlő, a Rudolf Pisetz KG. osztrák exportimport cég az Oroszországból származó, túlnyomó- részt nyírfát rakodja az Ausztriába illetve Németországba induló vagonokba. Képünkön a speciális Liebherr rakodógép munka közben Balázs Attila felvétele Védett lehet a tokaji bor Beruházók Washington (MTI) — A japánok megelőzték a briteket az Egyesült Államokba irányuló tőkeexportban — jelentette az AP az Egyesült Államok kormányzatának adataira hivatkozva. Tavaly 4,1 százalékkal, 96,7 milliárd dollárra nőtt az egy vállalkozáson belül legalább 10 százalékos tulajdoni résszel bíró japán tőkebefeketetés az Egyesült Államokban, míg a brit 5,6 százalékkal 94,7 milliárd dollárnyira csökkent. A harmadik helyen Hollandia áll, 1992-ben 3,3 százalékkal 61,3 milliárd dollárra növelte tőkéjét az Egyesült Államokban a legalább 10 százalékos tulajdoni arányú tőkekategóriában. A negyedik Kanada 39 milliárd dollárral és 4,5 százalékos növekménnyel. Brüsszel (MTI) — Borok névhasználatáról, valamint a magyar-EK borkereskedelem szabályozásáról szóló megállapodást parafáltak az EK bizottság és a magyar EK misszió képviselői Brüsszelben. A még aláírásra váró, de a tárgyaló felek által immár véglegesnek tekintett dokumentumok részint rendezik a magyar és a közösségi borok — így köztük például a tokaji — márkanevének kölcsönös védettségét, részint pedig rögzítik a társulási szerződésben még nem szereplő borkereskedelem jövőbeni alakulásának feltételeit. Mint Gottfried Péter, a magyar misszió helyettes vezetője az MTI-nek elmondta, különösen a névhasználat védettségének tisztázása okozott elhúzódó vitát, mivel a hasonló néven borokat exportáló olasz és francia partnerek hosszú időn át vonakodtak a Tokaji név kizárólagosságát elismerni. A most aláírt megállapodás végül is kölcsönösen védelmet garantál Magyarországon a közösségi tagországok védett márkáinak, illetve a magyar neveknek az EK-piacokon. Ez utóbbiba immár a tokaji is beleértendő, azzal a kiegészítéssel, hogy a magyar fél elfogadott egy bizonyos átmeneti időszakot, amely alatt az érintett nyugati termelők bevezethetik az általuk használt „tokaji” nevébe lépő új megnevezést. E megegyezés egyúttal utat nyitott az általános borkereskedelmi megállapodás véglegesítéséhez is, amely annak idején — éppen bonyolultságánál fogva — kimaradt a társulási szerződés kereskedelmi részéből. A most parafáit szerződés értelmében a borkereskedelemre is azok az elvek lesznek érvényesek, amelyek a többi, már megállapodás alá eső mezőgazdasági termékre. Azaz, egy meghatározott — a hagyományos magyar-EK kereskedelmi forgalom bázisán számított — mennyiséget a két fél kölcsönösen vámkedvezményben részesít oly módon, hogy mind a kedvezményezett mennyiség, mind pedig a kedvezmény mértéke évről évre folyamatosan növekszik (három év után például 60 százalékos vámkedvezményt adva a kvótába tartozó magyar, 30 százalékos engedményt a közösségi boroknak). A kvótán felül is szabad az export, ezekre azonban a kedvezmény már nem vonatkozik. Szalmaszál a sörben Budapest (MTI) — A pécsi Pannónia privatizálása az utolsó szalmaszál, amibe az ausztriai Ottakringer kapaszkodik: ha itt is alulmarad, mint Martfűn, akkor már nem lesz esélye arra, hogy beszálljon a magyarországi sörgyártásba. Érthető tehát, hogy a verseny július 7-i eredményhirdetését a Bécs 16. kerületében honos sörgyár, pontosabban annak magyar származású vezére, Engelbert Wenckheim izgalommal várja. A bécsi gazdasági lapok az izgalmat a lehetőségek hiányával magyarázza: a hét magyarországi sörgyár közül hat már elkelt. Sőt, öt gyár tulajdonjogának többsége külföldi kézbe került. A már gazdát cserélt gyárak közül az Ottakringer számára a legfájdalmasabb, hogy a Martfűért vívott harcban a titkos ellenfél, a BBAG diadalmaskodott. Martfűn gyártják — vagy inkább gyártották — licenc alapján a Goldfasslt. Az év végével ennek vége — a BBAG bekerülésével az Ot- takringemek nem maradt partnere. Az osztrák sörgyárosok számára Magyarország már nem az a paradicsom, mint korábban volt, pedig az osztrák sör már a rendszer- váltás előtt roppant népszerűvé vált Magyarországon. A privatizáció előrehaladtával és — ahogyan Bécsben felróják — piacvédő intézkedések következtében „kívülről” behatolni manapság igen nehéz. Az 1991-es 216 ezer hektoliter osztrák sörimport tavaly 202 ezer hektoliterre csökkent — elsősorban a magyar vásárlóerő gyengülése miatt. A tavasz- szal megkötött EFTA- egyezmény ugyan 280 ezer hektoliterre emeli az évi kontingenst, de az osztrák szállítók szerint újabb korlátozó hatású rendelkezések nyomán megint csak a helyszínen termelők jutnak előnyhöz. Eközben jelentősen nőtt a konkurencia- harc: az Ausztriában termelt sör minőségben igen, árban azonban nem tud versenyezni a magyarországi gyárakkal — mondják az otthonról a magyar piacra tartók. A Magyarországon már sörgyári résztulajdont szerzett osztrákok nem felhőtlenül boldogok: a BBAG — Sopronban és Martfűn 15 százalékkal rendelkezik — tavaly a vártnál is nagyobb, 23 millió forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Munkanélküliség Becs (MTI) — A kelet- és közép-európai országokban fellépett munkanélküliség folyamatos növekedése már a közeljövőben politikailag is elbizonytalaníthatja ezeket az államokat — véli legfrissebb tanulmányában a Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok bécsi intézete (WIIW). A munkanélküliség aránya Kelet-Közép-Európá- ban rövidesen elérheti a 20 százalékot az aktív lakossághoz viszonyítva, és évi 5-8 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy megfordítsák ezt a folyamatot — írja a tanulmányban Hubert Gab- risch. Jelenleg a WÜW szerint egyedül Csehország küzd sikeresen a munkanélküliség ellen: itt az aktív népességnek csupán 2,9 százaléka, 150 ezer ember van állás nélkül. Magyarország szintén túllépte a 10 százalékos küszöböt, és március végén a WIIW adatai szerint 698 ezer munkanélkülivel rendelkezett — ez 13,4 százaléka az aktív népességnek. Az okok között a WIIW a kommunista rendszer bukása utáni recessziót, a kétszámjegyű inflációt, az állami üzemek bezárását sorolja fel, amelyeket szerinte a magánszektor kialakulása sem tudott ellensúlyozni. Súlyos csapást jelent a nyugati export csökkenése is ezeknek az országoknak. Árfolyamok Tőzsde i -í&rcLSTsa Index július 6.: 722,08 (-6,86) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 6. Valuta Deviza Kanadai dollár 70,86 72,26 71,29 71,63 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 302,49 307,99 304,35 305,73 Német márka 53,55 54,51 53,84 54.08 Angol font 137,24 140.04 138,31 139,01 Norvég korona 12,61 12,85 12,69 12,75 Ausztrál dollár 61.38 62,62 61,73 62,03 Olasz líra(lOOO) 58,97 60225 59.17 59,49 Belga frank(100) 259,97 264,63 261.61 262,77 Osztrák sc.(lOO) 761.42 775,02 765,59 768,99 Dán korona 13,90 14,16 14,01 14,07 Port. esc.OOO) 56,27 57,37 56,62 56,90 Finnmarka 16,00~ 16.40 16,12 16,22 Spanyolpes.(tOO)70,00 71,52 70,50 70,88 Francia frank 15,83 16.11 15,91 15,99 Svájci frank 60,05 61,13 60,55 60,83 Holland forint 47.66 48,52 47,92 48,14 Svédkorona 11,70 11,% 11,72 11,78 ír font 130.25 132,85 131,15 131,79 USA dollár 91,28 92,84 91,83 9223 Japán jen (100) 84,52 85,72 84,79 85,09 ECU 104.65 106,61 105,43 105.93
