Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

2 Kelet-Magyarország Tüskés sarok Kállai János A kánikulai napok tik­kasztó izzásában a langyosító fuvallatokat úgy óhajtja az ember, mint mondjuk a kortyintásnyi, párásán hideg folyékony kenyeret. Be-betér ilyenkor a jámbor állampolgár vala­hová — hol magányosan, hol társaságban — az első útjába eső helyre, s mint a sivatagi vándor, lihegve- verítékezve kikéri a pohár- nyi-korsónyi habos italt. Már előre lebeg a mennyei­nek Ígérkező élvezet hullá­main, és amikor odakoppan az asztalára a rendelés, fon­tolgatás nélkül belehúz. Persze, mint manapság majd mindenben, az óvatos­ság, a szolid gyanakvás azért a legnagyobb mohó­ság közepette sem árt. Hi­szen mindössze annyi kelle­ne a szomjűző slukk előtt, hogy megtapintsa az ember a korsó cserepét vagy üveg­falát, máris egy fontos, érzé­kelés útján megszerezhető tapasztalattal lehetne gaz­dagabb. Történetesen azzal: a mélysárga színű ital, saj­nos, langymeleg. Magam is így jártam a mi­nap, amikor megyeszékhe­lyünk egyik ekszkluzívnak vélt sörmérőjében teleped­tem le, nem egyedül. Rutin­ból, és korábbi, pozitív él­ményeim alapján kikértem két pici vodkát meg két nagy habosat, és illendőségből az obiigát tepertőspogácsákat. A fehér-rövid hőfokát csak a söröcske melege múlta felül. Tudom, a jégbe hűtött italok a harmincfokos hő­ségben nem tesznek jót a to­roknak, a gyomornak, to­vább fokozzák a folyadék­igényt. De, mint ételben- italban hagyománytisztelő magyar, én már csak hűtve szeretem az ilyesmit. így esik jól, mondjanak bármit. Ha nem tévedek, ezzel az ínyencségemmel nem tarto­zom a kivételek közé. Lehet, hogy a neveltetésemben ke­resendő a hiba? Mert min­dig azt hallottam, szabadon idézve a Bibliából: az Úris­ten is kiköpi a langyosat. Hát ezzel a két korsónyival ez megtörténhetett volna! Miközben mindenki arra pa­naszkodik: nem mozog az idegenforgalom, kevés a vendég. Kikapcsolt vagy meghibásodott hűtőszekré­nyekkel a helyezet tovább fokozódhat. Mindenféle ■*•■ TOMBOLÓ TŰZ. így fordítható le annak az auszt­rál együttesnek a neve (Wildfire), amelyik július 7- én 20 órától ad műsort a Váci Mihály művelődési központban. ÓVODAMÚZEUM. Sza­badságolás miatt július 10. és augusztus 31. között az Óvodamúzeum vándorkiál­lítás a Nyíregyháza, Stadion út 32./a alatti helyiségében zárva tart. FESZTIVÁL. A megyei Cigány Munkás Szövetség nagyszabású hagyományőr­ző fesztivált rendez július 17-én este hat órai kezdettel Nyíregyházán, a Bujtosi Szabadidő Csarnokban. EGÉSZSÉGBIZTOSÍ­TÁS. A megyei egészség- biztosítási pénztár július 8- án 10-14 óráig Nyírbátor­ban a polgármesteri hivatal­ban tart kihelyezett ügyfél- szolgálatot. Gratulálunk* A szövetkezeti nap alkalmából részesült nívódíj­ban a huszonöt éves jubileumát ünneplő Nyírpazonyi Népdalkor. Az 1955-ben alakult együttes igen eredményesen a Nyír­egyháza és Vidéke ÁFÉSZ fenntartásában. A népdalkor a magyar népzene legértéke­sebb és legszebb hagyomá­nyait ápolja és terjeszti itt­hon és külföldön. Fennállá­suk óta ismertté váltak szer­te az országban, jártak Szlo­vákiában, a Kárpátalján és kétszer Ausztriában is. Rendezvények ■ Mozi KRÚDY: Az 57-es utas. Előadások: 16, 18 és 20 órától. BÉKE: Veszett kutya és glória. Előadások: 16, 18 és 20 órától. VIDEOMOZI: Hiába futsz! (egész nap vetítik). KABALÁS, AUTÓSMOZI: Szerelmi bűntény. 21 órá­tól. Kiállítások A nyíregyházi Városi Ga­lériában a 17. Sóstói Nem­zetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep zárókiállításának anyaga és Zsák Zoltán fotóművész ki­állítása látható hétfő kivéte­lével naponta 10-18 óráig. A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban az állandó kiállítások mellett a Letűnt korok, letűnt jelképek című gyűjtemény, továbbá kézi­munka-kiállítást tekinthet­nek meg az érdeklődők. A nyíregyházi Váci Mi­hály Művelődési Központ Fotógalériájában Palatin Gergely tudós, pannonhalmi szerzetes 1880-as évektől haláláig, 1927-ig készített felvételei láthatók. Az ere­deti, főként üvegnegatívok­ról készült felújítás Kincses Károly és Flesch Bálint munkája. A mátészalkai Szatmá­ri Múzeumban Baracsiné Molnár Ibolya festőművész tárlata tekinthető meg. A vásárosnaményi műve­lődési házban a Nemzetközi Fafaragó Tábor 20. éves ju­bileumi kiállítását tekinthe­tik meg az érdeklődők. Színház A nyíregyházi szabadtéri színpadon (volt szabadtéri mozi) július 10-én 17 órai kezdettel a fővárosi Arizona Színház „Régi pesti kabaré” című előadása látható. A Mikó István vezette társu­lat aznap este a kisvárdai várszínházban is előadja ugyanezt a műsort HAZAI HOL-MI 1993. július 7., szerda Vélemények a lakóhelyről Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalma egy reprezentatív közvélemény-kutatás tükrében (1.) Mennyire elégedett Ön azzal, ahogy itt a faluban/városban mennek a dolgok ? Százfokozatú skálán mérve S Nyíregyháza: 44 ■ Városok: 50 S Községek: 45 Murányi István Nyíregyháza — A megye társadalmáról tudósítások és statisztikai elemzések rend­szeresen tájékoztatják a Ke­let-Magyarország olvasóit. Rövid sorozatunk is a me­gyében élőkről közöl infor­mációkat, de most a megye társadalma a főszereplő. Ho­gyan látják a lakóhelyük helyzetét? Melyek a legna­gyobb problémák? Milyen­nek tartják az önkormány­zatokat? Akarnak-e vállal­kozni az emberek? Ilyen és hasonló kérdésekre kereste a választ az a közvéle­mény-kutatás, amely a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Alapítványa meg­rendelésére, a MŰ-HELY Te­rületi Elemző, Tervező Kft. (Budapest) megbízásából ké­szült. Az adatfelvétel 1993. május 20.-június 1. között zaj­lott, a megye felnőtt lakossá­gát reprezentáló 600 fős min­tán. A fiatalok elégedettebbek a helyzettel A megyében élők lakóhe­lyük általános helyzetét jelen­tősen kedvezőbbnek ítélik meg, mint az országét. Ha az értékeléseket százfokozatú skálán ábrázoljuk (a skála ak­kor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki nagyon elégedett, s akkor lenne 0, ha mindenki egyáltalán nem lenne elége­dett az ország, illetve a tele­pülés általános helyzetével.) Az általánosnál jobbnak tartják lakóhelyük helyzetét (50 pont) a megye városaiban élők, míg a nyíregyháziak (44 pont) és a községek lakói (45 pont) megítélése nem tér el lé­nyegesen a megye egészét jel­lemző átlagponttól. Az átlagosnál jobban elége­dettek lakóhelyükkel a fiata­lok (40 éven felüliek, 51 pont), a leginkább tehetősek (a jöve­delmi kategóriákat úgy alakí­tottuk ki, hogy mintát, a min­tába került háztartásokat négy azonos létszámú csoportba, kvartilisbe soroltuk. Az egy főre jutó jövedelem átlaga az alsó csoportban 5486, az alsó­közép csoportban 7790, a fel­ső-középső csoportban 9.75, a felső csoportban 13 145) (56 pont), és az aktív dolgozók (50 pont). A lakóhely helyzetét az átlagosnál borúsabbnak tartják a középkorúak (40-60 évesek, 40 pont), a munkanélküliek (33 pont) és a kormánypártok szavazóbázisához tartozók (39 pont, míg az ellenzékre szava­zóknál: 45 pont). A települések helyzetének alakulásában inkább a helyi önkormányzatoknak (49 szá­zalék) tulajdonítják a fonto­sabb szerepet az emberek, mint a kormánynak (12 száza­lék). A megye lakosságát jel­lemző aránynál nagyobb mér­tékben tulajdonítanak megha­tározó szerepet az önkormány­zatoknak a városban élők (55 százalék), míg a községek lakói a kormány szerepét ítélik fontosabbnak (16 százalék). A nyíregyháziak mindkét igaz­gatási szint szerepének együt­tes szerepét vélik jelentősebb­nek (48 százalék), míg a váro­siak és a községekben élőknél jelentősen kisebb ez az arány (33, illetve 24 százalék). Hajaj közbiztonság A lakóhely megélhetési és ellátási (infrastrukturális) fel­tételei közül az áruellátást (67 pont), az egészségügyi ellátást (62 pont), a környezet állapo­tát (57 pont) és közlekedést (54 pont) a közepesnél jobb­nak minősítik a megyében élők. Az emberek többsége lakóhelyének munka-, szóra­kozás- és művelődési lehető­ségeit egyértelműen rossznak tartja (30 pont alatti átlagérté­keket mértünk és a skála akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki nagyon jónak, s ak­kor lenne 0, ha minden nagyon rossznak tartaná az adott jel­lemzőt). Ha a települések alapján képzett három almintát vizs­gáljuk, csak néhány jellemző­nél tapasztaltunk lényeges eltérést a megyei átlagtól. A közbiztonságot különösen a nyíregyháziak (31 pont) és a városokban élők (32 pont) tartják rossznak —- a közsé­gekben élők áüagpontja 50 pont. A városokban élők lakó­helyük áruellátását a megyei átlagnál rosszabbnak (61 pont), a munkalehetőségek az átlagosnál jobbnak (29 pont) minősítik. A munkalehetőségek ala­csony értékelésével összhang­ban, a megye aktív dolgozói­nak döntő többsége (76 pont) valószínűnek tartja, hogy a következő évben munkanélkü­livé válik. (A skála akkor ven­né fel a 100-as értéket, ha min­den aktív dolgozó nagyon va­lószínűnek tartaná, hogy mun­kanélkülivé válik a következő évben, s akkor lenne 0, ha mindenki egyáltalán nem tar­taná valószínűnek, hogy ez be­következik.) A lakosság több­sége (73 pont) azt sem tartja kizártnak, hogy valamelyik családtagja lesz munkanélküli. A községekben élő aktív dol­gozók tartják a leginkább va­lószínűnek, hogy munkanél­külivé válnak (81 pont); a vá­rosokban 67, Nyíregyházán 77 pont ez az átlagérték. A megye aktív dolgozói nem tartják valószínűnek (34 pont), hogy másik foglalko­zásban, illetve szakmában fog­nak dolgozni az elkövetkező évben. Az átképzést leginkább a nyíregyháziak (43 pont), legkevésbé a városokban élők (25 pont) tartják valószínűnek. Csak nagy utánjárással sikerülhet Ha elveszítené az állását, az aktív dolgozók közel kéthar­mada (61 százaléka) úgy gon­dolja, hogy csak nagy utánjá­rással kapna megfelelő mun­kát. Egynegyedük (26 száza­lék) azt állítja, hogy egyáltalán nem kapna munkát, csupán 5 százalék azok aránya, akik könnyen munkához jutnának. (A városokban élők a legin­kább pesszimisták: 29 százalé­kuk szerint semmiképpen nem lenne munkahelye; a nehézsé­gek árán szerzett munkalehe­tőség a falusi aktív dolgozókat jellemzi leginkább; 75 száza­lék). Az öntöttvasgyűjtők 3. or­szágos találkozóját tartot­ták a hét végén a Vásá­rosnaményi Beregi Múzeumban. A program során előadások hangzot­tak el és bemutatót rendeztek a kisvárdai Vul­kán termékeiből, majd a résztvevők FOlesden meg­tekintették Böszörményi Sándor most megnyitott öntöttvas gyűjteményének kiállítását Elek Emil felvétele A tárgyalóteremből _________________ Te vagy az a kemény fiú! Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — A vádlott a kisközség Pékmester presszó­jában szóváltásba keveredett egy másik társaságban szóra­kozó férfival és annak bará­taival, akik nemsokára távoz­tak is a szórakozóhelyről. A vádlott utánukment és a sértett elé fordulva, ingerülten rákiál­tott: te vagy az a kemény fiú! Majd orron fejelte. A sértett védekezésképpen a vádlottat több esetben arcul ütötte, s végül lerántotta. A bántalmazás következté­ben a sértettnek eltört az orr­csontja, valamint megrándult az ujja. A sérülések nyolc na­pon túl gyógyultak meg. A Nyíregyházi Városi Bíróság a 35 éves vádlottat bűnösnek találta egy rendbeli súlyos tes­ti sértés bűntettében, ezért nyolcvan napi tétel pénzbün­tetésre ítélte. Egy napi tétel összegét ötven forintban álla­pította meg, az így kiszabott pénzbüntetés 4000 forint. Langymeleg(en) 1 Ügyeletek Sürgős esetekben Nyír­egyházán, a Szent István út 16. szám alatt este 7-től reg­gel 7-ig látják el a betege­ket. Az ügyeletes gyógy­szertár ezen a héten este 8- tól reggel 8-ig Nyíregyhá­zán a Szent Erzsébet Patika, a Szent István út 61. szám alatt. ■rv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents