Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

1993. július 6., kedd TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 9 A programalkotás után szövetség keresés Nem a baloldal a fő veszély, hanem a balkanizálódás, a szalonpolitika, a borítéknyitogatások Nyíregyháza-Budapest (KM - Sz. J.) — Egy napok­ban zajlott sajtótájékoztatón Baja Ferenc, az MSZP orszá­gos alelnöke néhány időszerű politikai kérdésről tájékoztatta a sajtót. Nyilatkozatában rea­gált a miniszterelnökkel leg­utóbb készült televíziós inter­júban elhangzottakra és a Fi- desz-SZDSZ együttműködés­re. A miniszterelnök úr szocia­lista pártra vonatkozó felveté­sei nem időszerűek — mondta Baja Ferenc — az 1993-as esztendő Magyarországon ugyanis a társadalmi párbe­széd és a programalkotás éve kell legyen, míg 1994 lehetne a választások és az esetleges szövetségkötések éve. Nem tartja célravezetőnek éppen ezért ma a politikai közéletet túlterhelni ezekkel az „éppen aktuális szövetségi rendsze­rekkel. A szocialisták vélemé­nye szerint azért rendkívül fontos, hogy ez az év még vi­szonylag nyugodt körülmé­nyek között, a programok el­készítésével teljen, mert azt tartják fő kérdésnek, hogy melyik politikai tömörülés mi­lyen programmal áll a válasz­tók elé. A program gerincét a társadalom előtt álló moderni­zációs kihívásnak kellene ké­Baja Ferenc Arhív foto Balázs Attila felvétele peznie — vélte — azok a szo­cialista párt szövetségesei, akik ezt a modernizációs tö­rekvést úgy valósítják meg, hogy közben csökkentik az országban kialakuló, hihetet­lenül mély társadalmi és te­rületi szakadékokat. — Nem hisszük — hangsú­lyozta az országos alelnök —, hogy a fő veszély ma a bal­oldal térnyerése, hanem sok­kal inkább bizonyos antimo- demizációs és balkanizálódási tendenciák felmerülése, mely ha még nagyobb méreteket ölt, gyakorlatilag kizárja Magyar- országot az európai közösség­ből. Az ez elleni hatékony együttműködés csak a társada­lommal való kommunikáció­ban képzelhető el. Éppen ezért nagyon rossz tendenciának tartják az utóbbi időben elural­kodó szoba-, szalon-, telefax- és kamarillapolitikát, a borí- téknyitogatásokat, melyek nem viszik jó irányba az or­szág hangulatát. Az MSZP-vel programvitába tényszerűen mindeddig egyetlenegy parla­menti párt sem bocsátkozott — fogalmazta meg egyben hiányérzetét is Baja Ferenc. Ezt követően az SZDSZ és a Fidesz szövetségi kapcsolatá­nak szocialista pártot érintő vonatkozásait elemezte. En­nek bevezetéseképpen kijelen­tette, hogy az, hogy az SZDSZ és a Fidesz nem lát szövetsé­gest a szocialisták mellett, még nem jelenti azt, hogy nincs és főleg nem, hogy nem is lesz. Hogy melyik szövetsé­gi filozófia lesz a meghatáro­zó: a két liberális párt termé­szetesnek mondott szövetsége (bár ennek a viszonynak a ter­mészetességét még program- egyeztetésben soha nem bi­zonyította a két párt — hívta fel a figyelmet — ) lesz a mértékadó vagy pedig mond­juk a szocialisták szövetségtö­rekvése, mely az érdekvédel­mi és civil szervezetekkel ki­alakított széles társadalmi pár­beszéden alapul, azt 1994-ben a választók fogják eldön­teni. Egy biztos, hogy az MSZP szövetségi rendszere senki el­len nem fog irányulni, vala­miért jön létre s ez a valami: a modernizációs program. A miniszterelnök úr azon kije­lentéséről, mely szerint nem időszerű, hogy a szocialisták komolyabb politikai befolyás­ra tegyenek szert, Baja Ferenc úgy nyilatkozott, hogy fölös­leges kijelentés, legfeljebb a politikai felhővizek felbor- zolására volt jó. Az érintett alku- és paktumpolitika igazi veszélyei a mezőgazdaságban mutatkoztak meg. Ha a kis­gazdák zsarolásának engedve megnyílik a szövetkezeti tör­vény módosításának lehetősé­ge, az katasztrófát jelent a magyar társadalom számá­ra. — Erre mondom én azt, hogy nem foglalkozik érdem­ben a politikai élet a valós folyamatokkal, mert ehhez a tragédiához képest az, hogy a két párt indítja-e egymással szemben a pártelitek jelöltjeit vagy sem, tucatlagos kérdés — foglalta össze a szocialisták véleményét Baja Ferenc or­szágos alelnök. Biztos kiút a bérlőnek: a megvásárlás „Időzített bombák” a bérlakásokról szóló törvényben # Felemás helyzet alakult ki Budapest (ISB - S. Z.) — Habár a lakástörvény egyes rendelkezései bizonyos vonat­kozásokban növelik a bérlők jogait, s ezáltal elvileg meg­előzik a bérlakásvásárlási pánikot, a jogszabály egésze mégis egyetlen biztos kiutat kínál a bérlőknek: a vásárlást. Ez pedig a jelenlegi lakás-, bér- és életkörülmények köze­pette hibás tendencia — véle­kedik Battha Pál; a Lakásbér­lők Egyesületének (Labe) fő­titkára a törvény megszületése után, de még a hatálybalépése, azaz a Magyar Közlönyben történő megjelentetése előtt. A bérlakásokra vonatkozó törvény végleges, a parlament által elfogadott változatában két nagyon lényeges dolog szerepel, amelyek a Labe ja­vaslatára kerültek a jogsza­bályba. Az egyik a lakbérstop, azaz, hogy az önkormányzati tulaj­donban lévő lakások bére 1994. június 30-ig nem emel­hető. A másik a vételi jog ki- terjesztése, illetve a vételár meghatározása a piaci érték maximum 50 százalékában, azzal, hogy a részletfizetés az első hat évben kamatmentes. Az eladható ingatlanok so­rából — a törvény szerint — csak azok emelhetők ki, ame­lyek a település részletes ren­dezési tervében szerepelnek, azaz közvetlenül lebontás, áta­lakítás előtt állnak, illetve azok, amelyek a műemlékvé- deli hivatal műemléki listáján szerepelnek. Battha Pál szerint mindkét esetben értelmezési gondokba ütközhet a jogalkal- n^zó, s így előfordulhat, hogy vitás esetben az erősebb, vagyis az önkormányzat szava érvényesül. Bár a Lakásbérlők Egyesületének véleménye sze­rint helytelen a bérlakások tö­meges eladását erőltetni, mi­vel az csak további szociális gondok forrása lehet, mégis ellenzik a bérlők jogainak esetleges korlátozását, azt, hogy az önkormányzatok — az olyan, nem pontosan defi­niált fogalmak miatt, mint például a műemlék — önké­nyesen bővíthessék a nem el­adható ingatlanok körét. A törvény — a korábban ér­vényes jogszabályok érvény­telenítésével — gyakorlatilag visszavonja a bérlők eddig meglévő összes jogát, azzal, hogy azok mindaddig érvény­ben maradnak, amíg új megál­lapodás nem születik köztük és a bérbeadó között. Ez a nyakatekert megoldás Battha Pál szerint óriási feszültséget szülhet. A bérlők kiszolgálta­tottá válnak a lakások tulajdo­nosainak, azaz az önkormány­zatoknak, hiszen elég csak ar­ra gondolni, hogy a lakbérstop mindössze egy évig van ér­vényben, s az egy év letelte után, az új feltételek — jogok és kötelezettségek — megál­lapításakor az önkormányza­tok diktálhatják majd a feltéte­leket. A törvény rendelkezései szerint egyébként az önkor­mányzatoknak meg kell alkot­niuk, s 1994. január elsején életbe kell léptetniük a lakás­bérletre vonatkozó új rendele- teiket. Nem megoldott a kárpótlás kérdése — vélekedik a Labe főtitkára. Azok, akik a tőlük korábban elvett lakásban lak­nak, a jogosan járó kárpótlási jegyekért nem képesek meg­vásárolni az ingatlant. Ugyan­csak nem tisztázott, hogy kiket terhelnek az elmaradt felújítá­sok költségei. A Labe főtitkára úgy látja, hogy a homályos pontok és a nem tisztázott kér­dések miatt egy új kormány­nak mindenképpen foglalkoz­nia kell majd a lakásbérlés újbóli szabályozásával. A ki­alakult felemás helyzetet, Battha Pál szerint, az idézte elő, hogy annak idején az ál­lam egyetlen tollvonással az önkormányzatok vállára tette a bérlakásgazdálkodás minden terhét. Holott ez más orszá­gokban — például Hollandi­ában — évtizedes előkészítő munkát igényelt. Mindazok a bizonytalansá­gok, „időzített bombák”, ame­lyek a törvény megszületése után is léteznek, egyetlen kiu­tat mutatnak a bérlőnek: azt, hogy minél hamarabb megvá­sárolja a lakását. Ez pedig — a romló életszínvonal mellett — beláthatatlan következmé­nyekkel járhat, hiszen sokan képtelenek lesznek fizetni a tartozásukat — érvel Battha Pál. Kétszázötvenmilliárdos lesz a hiány A kormány 1-3 százalékos gazdasági növekedésre számít a választás évében Budapest (ISB) — Mint ahogyan tavaly, így az idén is három kötetben nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetési tör­vény tervezetét. A több mint ezeroldalas javaslat fő számai: a ’94-es költségvetés kiadási főösszegét 1507 milliárd 468 millió 600 ezer forintban, be­vételi főösszegét pedig 1257 milliárd 511 millió 800 ezer forintban határozza meg. A deficit mértéke jövőre 249 milliárd 956 millió 800 ezer forint lesz. A jövő évi gazdasági folya­matokat tekintve a kormány úgy véli, hogy a bruttó hazai termék volumene (GDP) 1-3 százalékkal növekszik, s ezen belül a beruházások aránya mintegy 5-10 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. Hason­lóan ítéli meg a kabinet az ex­port-tendenciákat is: a szakér­tők számításai szerint 3-6 szá­zalékkal bővül az ország ki­vitele. Az infláció mértékét a 16-20 százalékos sávban hatá­rozza meg a kormány. Jövőre a kormány elképzelései szerint a bevételek többsége a fo­gyasztáshoz kapcsolt adókból és lakossági befizetésekből származik majd. A 10 és 23 százalékos kétkulcsos áfa­rendszer bevezetéséből pél­dául 70 milliárdos többletbe­vételre, míg a fogyasztási adók 10 százalékos emelése, illetve az adózási fegyelem szigorúbb ellenőrzése kapcsán 9 milliárdos plusz bevételre számítanak a költségvetés ké­szítői. A kormány a tervek szerint módosítani kívánja a személyi jövedelemadó rend­szerét. Az adómentes sáv alsó határát 100 ezerről 110 ezer forintra emelik, s az alsó adó­kulcsot is mérséklik: az eddigi 25 százalékos helyett 20 szá­zalékos kulcsot terveznek be­vezetni. Ezzel egyidőben vál­tozna a felső kulcs is; 40-ről 44 százalékra. A költségvetés kiadási olda­lának egyik legjelentősebb té­tele az adósságszolgálattal függ össze: jövőre 94 milliárd- dal nőnek az ezzel kapcsolatos terhek, s az idei 194 milliárd forinttal szemben már majd­nem 290 milliárdot kell ki­fizetni az 1750 milliárd forint­ra rúgó államadósság tőketör­lesztése és kamatfizetése cí­mén. A gazdálkodó szerveze­tek, elsősorban az élelmiszeri- pari, bányászati és közlekedési cégek 65 milliárdos állami tá­mogatásban részesülnek jövő­re, s 6 milliárddal a magánerős építkezéseket is dotálja az ál­lam. Családi pótlékra és vá­randósági pótlékra 107 milli­árdot fordítanak, s ebből kitet­szik, hogy a kormány nem ter­vezi ezen juttatások emelését. Az önkormányzatok összesen 282 milliárd forinthoz jutnak, míg a költségvetés tartalék- alapja az ideinek durván a háromszorosa lesz, s megha­ladja a 38 milliárd forintot. A védelem és a fegyveres testü­letek jövő évi költségvetése 9 milliárddal bővül, míg a köz­ponti költségvetési szervek tá­mogatására 14,3 milliárddal szánnak többet. A hatalom eszköz Ahogy Szűcs M. Sándor és Móré László látja Budapest (ISB - D. Á.) — A Magyar Út Körök Mozgalmának első orszá­gos gyűlésén Budapesten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből két országgyű­lési képviselő jelent meg. E pillanatban mindketten a Magyar Demokrata Fó­rum tagjai, éppen ezért mindkettőjüket arra kér­tem, hogy arra reagálja­nak, amit az eseményen Horváth Lajos az MDF-ről mondott. Azaz „szégyen, amivé azt a nagyszerű mozgalmat tették”. Szűcs M. Sándor, Vásá- rosnamény és térsége parla­menti képviselője fontosnak tartotta azt is elmondani, hogy őt még akkor kérte fel Csurlca István a Magyar Út kuratóriumi tagságra, ami­kor szó sem volt párt- sőt mozgalomalapításról sem. — A kormányt ért táma­dások idején azonban nem találtam erkölcsösnek, hogy elszakadjak. Pedig én soha nrtn voltam a Magyar Út mozgalom élharcosa, egyet­len kört sem szerveztem. A választókerületemben nincs is ilyen. □ Ön tagja a Magyar Igazság csoportnak. — De nem a pártnak, és nem a frakciónak. A cso­portba csak azért léptem be, mert azt gondoltam, hogy ezzel talán sikerül megaka­dályoznunk Csurka István kizárását. □ Ennél tovább tehát nem lép a Magyar Úton. — Itt egy kemény jobb­oldali párt van születőben. Én pedig — mindig is mondtam — elsősorban lel­kipásztor vagyok. Nálam a palást szentsége a legfonto­sabb. Én a kirekesztés piciny részét sem tudom vállalni. Az pedig még becsületbeli kérdés volt, hogy vasárnap a nagygyűlésen a szeretet himnuszának felolvasásával szolgálatot vállaltam. □ Mit érzett, amikor az MDF-ről néhány dehonesz- táló megjegyzés is elhang­zott? — Azokkal én nem értek egyet, nem is tapsoltam. Az én helyem az MDF-ben megkérdőjelezhetetlen. Ha engem kizárnak, azt a pártot már nem MDF-nek hívnák! Én a nemzeti és keresztyén vonalat viszem tovább. S ak­kor lesz igazi a Magyar Út, ha az a krisztusi úttal lesz azonos. Móré László Mátészalka választókörzetéből került a parlamentbe. Jelenleg ő is tagja a Magyar Demokrata Fórumnak, de a párt úgyne­vezett centrumáról így véle­kedik: — Mintha a hatalomban maradás lenne a legfőbb cé­lunk! A lakitelki szellemet, az alakulás céljait is képesek feláldozni. Pedig a hatalom — az én szememben — pusztán eszköz azokért a cé­lokért, amelyekért egziszten­ciánkat, családunkat, ener­giánkat, időnket, pénzünket áldoztuk, kockáztattuk. □ Jól érezte magát ezen az országos gyűlésen? — Az itt elhangzottakat nagy örömmel hallottam. Valahogy most éreztem újra azt, mint 1988-89-ben, a kezdetek kezdetén. Láttam a Csurka szemét, hogy köny- nyes volt, s nem egyszer az én szemem is könnyessé vált. Csurkáék világosan el­határolódtak a szélsőséges­nek nevezett jobboldaltól. Ami az MDF-et illeti: én azt sem ítélem meg annyira sö­téten. Nem hiszem, hogy Mátészalkán és környékén bármelyik MDF-es szerve­zet is elutasítaná azt a szel­lemiséget, amit itt Csurka és Horváth Lajos felvállalt. A magam részéről én még egyszer nem kívánok indul­ni a parlamenti választáso­kon. De azt hiszem, hogy fo­gunk mi még az MDF-fel találkozni... Ugyanis nincs ki mással találkozni ezen a magyar úton. Tárgyal az APEH Budapest (MTI) — Az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal keddtől maxi­mum két hétre felfüggeszti a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzését — jelentette be a hétfőn tartott sajtótájékoz­tatón Bokor Pál, az APEH első elnökhelyettese. Ezzel egyidőben kedden 10 órakor az APEH vezetői tárgyalá­sokat kezdenek az érintett érdekvédelmi szervezetek­kel a nyugtaadási kötelezett­ség feltételeiről. Az ellenőrzések felfüg­gesztése nem jelenti azt, hogy ezzel a nyugtaadásról rendelkező törvényt is fel­függesztenék. Becslések szerint Magyar- országon évente a 600 mil­liárd forintot is eléri az adó­szervek számára láthatatlan jövedelmek nagysága. A tör­vény szerint nyugtát csak a rendszeresen árusítóknak kell adniuk. Egyedi kére­lemre a kötelezettség alól felmentést lehet kapni, a ké­relmeket az adóhatóság 30 napon belül bírálja el. HIRDETÉS SZEZ&WAfS. «IBQdIDDQQ'4^/ • 42 KÜLÖNBÖZŐ HŰTŐ. FAGYASZTÓ. | KV ÉS KOMBINÁLT HŰTŐ-FAGYASZTÓ. / I \ • 17 KÜLÖNBÖZŐ GÁZ. VILLANY ÉS KERÁ- ’ MIALAPOS TŰZHELY, FŐZŐLAP ÉS SÜTŐ. • 27 KÜLÖNBÖZŐ MOSÓGÉP, SZÁRÍTÓGÉP. MOSÓSZÁRÍTÓ ÉS MOSOGATÓGÉP. • 21 KÜLÖNBÖZŐ PADLÓ-ÉS VIZES POR­SZÍVÓ. MORZSA- ÉS AUTOPORSZÍVÓ. + OTP HITELAKCIÓÉS MEGLEPETÉS! Nyíregyháza, Rákóczi utca 14. (a KELET mellett) tel.: (42) 315-010 Raktárüzlet: Nyíregyháza ALMATÁROLÓ tel.: (42) 313-111

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents