Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-31 / 177. szám
14 Ä “Keíet ■‘Afagyarország hétvégi meífékfetc 1993.júCius31. A KM vendége __________________ A sívó homok kutatója Nyéki Zsolt , Nyíregyháza (KM) — Általános igazság, hogy kutatások és fejlesztések nélkül a legsikeresebben működő ágazat is hamar elveszíti előkelő pozícióját. E törvényszerűség érvényesül a mezőgazdaság részterületein is, ahol a produktum erőteljes növelése évszázadok óta nemzetgazdasági érdeknek számított. Ám a sikerek idején kevesen gondoltak arra, hogy a hozamok növelésében milyen nagy szerep jut a nö- vénynemesítők és kutatók gyakran évtizedes munkájának. A termelés szürke eminenciásai ők, gyakran háttérben maradva teszik dolgukat. Közéjük tartozik Borbély Ferenc, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Kutató Központjának tudományos munkatársa is, aki harmincöt éve munkálkodik a nyírségi homokon termesztésre leginkább alkalmas növényfajták előállításán. A kertészet iránti vonzalma már gyermekkorában kialakult, mivel édesapja a szeghalmi gazdaképző intézet igazgatójaként gyakran vitte haza munkáját, élményeit. A rövid kecskeméti gyermekéveket követően a család Nyíregyházán telepedett le, mezőgazdasági tanulmányait már itt folytatta középfokon. Kitartva a választott pálya mellett, Budapesten végezte el a Kertészeti Egyetemet, s szerzett diplomát 1957-ben. Bár bevallása szerint nem kutatónak készült, a végzést követően egy évvel a Gyulatanyán folyó csillagfürt neme- sítési programba csöppent.. Az idő előrehaladtával egyre jobban megismerte a növényt, a kutatás fejtelmeit, izgalmas kérdéseit, hamar megkedvelte a szakmát. A Nyírség homokterületeinek hasznosítása mindig is komoly fejtörést okozott a gazdálkodóknak, a legmegfelelőbb növényfajok kiválasztására és azok nemesítésére központi programok születtek. Tulajdonságai alapján a választás a csillagfürtre esett, melyről a kutató olyan szeretettel és büszkeséggel beszél, hogy az elárulja: szívéhez közel áll ez a növény. Nem is csoda, hiszen nemcsak megél a térség kies talaján, hanem javítja annak állapotát, s többféle gazdasági felhasználásra alkalmas. Az ötvenes évek derekán a megyében mintegy húszezer hektáron termelték a vetőmagot, amelyet exportálva komoly pénzforráshoz jutottak a termelők. Amolyan kisparaszti gondoskodást megháláló növény ez, amely nitrogén gyűjtésével, mély gyökerezésével, kis tápanyagigényével zöldtrágyaként a homoktalaj javítását elősegítette, magas fehérje- tartalmával pedig fehérjedús takarmány és kiváló előve- temény. Később, a nagyüzemi szemlélet térhódításával termesztése háttérbe szorult, a rossz minőségű talajokat műtrágyázással kívánták javítani, s ez a kutatásra fordított figyelem és támogatás csökkenéséhez vezetett. Borbély Ferenc Harasztosi Pál felvétele — A nemesítő munka azonban az egyre nehezebbé váló körülmények között folytatódott és folytatódik ma is — említi meg tisztelettel kutatótársai kitartását is Borbély Ferenc. A hetvenes években több mint száz herbicid kipróbálásával sikerült kidolgozni a nagyüzemi termesztés egyik legfontosabb technológiai elemét. A kemikáliák háttérbe szorulásával és a környezetkímélő technológiák iránti igény növekedésével az új fajták ismét szerephez jutnak. A kitartó munka eredményeként egy fajtát Németországban is elismertek már. A sikeres kutatás bizonyítéka, hogy a német piacon olyan nagy a kereslet a vetőmagja iránt, hogy a megrendeléseknek nem tudnak eleget tenni. A nemesítés területén túlmutató probléma, hogy az aszályos időjárás mellett a földtulajdonlás jogi tisztázatlanságai jelentik a legnagyobb akadályt a termeltetésben. Pedig ez a lehetőség a munka- nélküliség által különösen sújtott megyénkben most sok család gondján enyhítene. Másik probléma, hogy a kutatási eredmények befogadása elég körülményes, nehezen teijednek el a gyakorlatban az új fajták. A szükséges ellenőrzési mechanizmus mellett a kész eredmény és a megvalósulás között még hosszú idő telik el. — Optimizmus nélkül ne kezdjen el kutatni az ember — hangzik az állítás, de ez a szakma valóban nagy türelmet kíván. A kísérleteket legalább három-nény évig ismétlik, s a bejelentést követően újabb próbák következnek. Az eredmények gyakran csak tíz-tizenöt év elteltével köszönnek vissza a termelésben. S hogy az aszályos éveket is a tudomány szolgálatába lehet állítani, arra a kutatóközpont a példa. Míg nyugaton drága üzemeltetésű fitotronokban produkálnak száraz éghajlati körülményeket, addig nálunk a természetes viszonyok közepette végezhetnek szárazságtűrésre szelekciót. Borbély Ferenc nyugdíj előtt áll, de munkahelye minden bizonnyal számítani fog még rá a kutatásokban. Ez egy olyan munka, amit nem lehet napi nyolc órás ciklushoz igazítani. Családja éveken át megértéssel fogadta áldozatvállalását, amiben segítségére volt az is, hogy felesége 1986-ban bekövetkező nyugdíjazásáig szintén a központban, kutatóként együtt dolgozott vele. Ha a sívó homok a Nyírség anyagi forrássává válik, abban az ő munkájuk is benne lesz. Festett vér a műhavon Hamar Péter A vámpírmítosz újra divatba jött. A minap játszotta a Szív TV Jesse Franco rendezésében a Drakula gróf című olaszamerikai műremeket Klaus Kinskivel a főszerepben, holott itt volt nekünk március óta a teljes mozihálózatban, minden mennyiségben a vérszívó vajda története, ahogy azt Francis Ford Drakula .....bocsánat!... Coppola vászonra álmodta. Valamikor volt gyerekszobám, bár csak rövid időre, mert Rákosiék elvették a családtól, természetesen a többi helyiséggel és a bennük levő hobelevánccal együtt. Ha neveltetésem nem ilyen zaklatott körülmények között történik, biztosan nem imám le a szebb napokat is látott amerikai rendező Drakula című opuszárói, hogy ízléstelen baromság, de így megteszem, meg én! A legjellemzőbb számadat: 24 ezer liter piros festéket használtak el vér gyanánt a forgatás során. A másik számadat: belekerült 40 millió kemény amerikai dollárba. Ha ennyi pénz jutna egy egész esztendőben a teljes magyar filmgyártásra, akkor a hazai alkotógárda hálaadó Te Deu- mot mondatna a Mátyás-templomban, de legalábbis felajánlaná, hogy ingyen statisztál Coppola tervezett következő filmjében, amely ismét rendkívül eredeti ötlet — a Franken- stein-mítosz — feldolgozása lesz. Egy vámpírfilmtől természetesen senki sem várhat filológiai vagy földrajzi pontosságot, de az azért mégis túlzás, ahogy Jamis V. Hart, a forga- tókönyvíró keveri a lapokat. A csúcs: Drakula vajda a székelyek ura! Mivel a film tulajdonképp szót sem érdemel, pillantsunk a mítosz valóságos történelmi eredetére! A mitikus figurává növesztett Drakula (drakul ördögöt jelent románul) eredeti neve Vlad volt. 1456-ban került ha- vasalföld trónjára, s több oklevelet Draculea névvel írt alá. A Tepes utónév később tapadt hozzá. Ez a szó felnyársalót, karóba húzót jelent, a Tirgo- vistét fővárossá fejlesztő vajda ugyanis leginkább kegyetlenségével írta bele a nevét a nép emlékezetébe. Egyébként Mátyás királyunk vendégszeretét is élvezte. Erről Bonfini így emlékezik meg krónikájában: „Nem tudom miért, mert igaz okát senki sem tudta meg, Drakulát Erdélyben elfogatta, foglyul vitte Budára és tíz évi börtönnel sújtotta.,, A vajda kiszabadulása után visszakerül trónjára, de a bojárok hamarosan megölik. Heltai Gáspár XVI. századi krónikájában megemlékszik a kegyetlen nagyúrról eképpen: „ Nagy sok törökeket nyársba vonnatá egy körületbe. Annak utána körükbe téteté asztalát és ott ebédelék barátaival nagy vígan.” Azt a várkastélyt, amelyet Drakula egykori lakhelyeként ma is meg lehet szemlélni, nem a Keleti-Kárpátokban, a Borghói-hágó környékén kell keresni (ahogy az az eredeti, 1897-ben megjelent Bram Stoker-regény alapján mindegyik filmváltozatban szerepel), hanem a Déli-Kárpájok- ban, a Fogarasi-havasok déli lejtőjén, az Arges folyó mellett. Filmtörténeti érdekesség, hogy az első Drakula-filmet hazánkban forgatták 1921- ben. Lajtay Károly rendezte, sajnos minden kópiája megsemmisült. A figurát híressé Mumau 1922-ben készített némafilmje tette. Az első hangos Drakula címszerepét Lugosi Béla játszotta, bár amerikai alkotásban. A téma legrokonszenvesebb feldolgozása Roman Polanski munkája, a Vámpírok bálja, amely a szokásos horrormegoldásokat vígjátéki eszközökkel oldotta könnyeddé. Coppola leginkább két ok miatt kárhoztatható: a korábbi feldolgozásokhoz képest megkísérli a bevezetésben történelmi szituációba helyezni a mesét, de a pontosság szikrája nélkül. Ez akár meg is bocsátható, de az, hogy a logika szabályain is könnyedén átlép, már aligha. Ami a leginkább taszító filmjében: öncéllá emeli a kegyetlenséget. A levágott fejek naturalisztikus aprólékossággal részletezett látványa figyelmen kívül hagyja a jóízlés minden szabályát. Ezekhez képest akár apróságnak tűnik, hogy a témától idegen szexi-elemeket is belekever a történetbe, vagy hogy az üldözési jelenetek során néha egy westemfilm helyzeteit kapjuk. A filmet élvezni már nem gyermeki naivitás, hanem némi infantilizmus kérdése. Könyvespolcunk ____________________ Antológia ünnepről ünnepre Antal Attila Hány szülő, pedagógus töri a fejét egy-egy ünnep, különleges családi vagy iskolai esemény előtt: milyen prózai vagy verses művekből, irodalmi szemelvényekből állíthatna össze műsort a gyerekek számára. Az ilyesféle gondokkal küszködőknek (s persze, a gyerekeknek) sokféle kézikönyv, antológia áll a rendelkezésére, melyekből válogathatnak. Nincs azonban olyan gyűjtemény, melynek anyaga idővel meg ne kopna, vagy amely minden alkalomra a legmegfelelőbb szöveget ajánlaná. Ezt a szempontot vették figyelembe az Ünnepsoroló című antológia összeállítói, amikor jól ismert könyvük anyagát felfrissítették, s a külsőleg is megújított gyűjteményt ismét — immár negyedszer — az olvasók kezébe adták. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó által útjára bocsátott kötet az év hónapjait sorra véve számba veszi a naptári ünnepeket és jeles napokat, az alkalomnak megfelelően csokorba szedi a jól előadható irodalmi műveket, szól az egyes ünnepek eredetéről, tanácsokat ad játékok, bábok készítéséhez, de megtudhatja belőle felnőtt és gyerek a húsvéti tojásfestés fortélyait vagy a virágrendezés műhelytitkait is. Az antológia újjáalkotóinak, Granasztói Szilviának és T. Aszódi Évának a célja változatlan: élményt nyújtani a természet jelenségeiből és az ünnepek légköréből fakadó örömök felidézésével, segítséget adni szülőnek és pedagógusnak a gyermekek sokoldalú foglalkoztatásához. A korábbi kiadások anyagának értékesebb, időtállóbb részét e szép kiállítású új kötetben is változatlanul megtalálhatjuk, így többek között Weöres Sándor, Nemes Nagy Agnes, Cso- óri Sándor, Zelk Zoltán gyerekverseit, Móra Ferenc egy elbeszélését, s a népköltészeti alkotások többségét. Talán az olvasói ízlés változását jelzi, hogy próza és vers aránya a próza javára változott. Örvendetes, hogy a szerzők között az erdélyi magyar irodalom olyan klasszikusai is helyet kaptak, mint Benedek Elek és Aprily Lajos. Az új válogatás tükrözi az ünnepi naptár átrendeződését is. A korábbi kiadásokban helyet kapott politikus szovjet ciklust, elmosta az idő, az érdeklődők olvashatnak viszont a gyertyaszentelő ünnepéről, a Balázs-naphoz kötődő szokásokról, pünkösdről vagy az advent szó jelentéséről. Ä külföldi irodalmat ezúttal egy angol népköltés, egy Milne — és egy Gianni Rodari vers, La Fontaine egy fabulája s a korábbi válogatásokban is szerepelt A kesztyű című ukrán népmese képviseli. Ünnepeink, népi hagyományaink megismertetése gyermekeinkkel mindannyiunk közös ügye. Ezen ismeretek által is erősödik otthonosságérzésük, s természetessé válhat majd számukra, hogy csak elődeink felgyújtott kincseit megőrizve, épségben megőrzött anyanyelvűnkkel, népi jelrendszerünkkel, szokásainkkal illeszkedhetünk be a jövőbe, hisz a hagyományok vállalása nem elszigetel, hanem összeköt minden más, önálló arculatot őrző néppel, ösz- szeköt Európával s a világgal. (Móra Könyvkiadó, 1993.) ÉÉmS éli SZÍNES,SZINKRONIZÁLT AMERIKAI-NÉMEJ BŰNÜGYI FILM, Jp GYfLKOSSAG LOLEPESBEN TJ& Cfi Rendezte: CARL SCHENKEL Főszereplők: CHRISTOPHER LAMBERT, DIANE LANE Aforizmák Kiss György Mihály Korunk kérdése: Többpártrendszerben a politikusoknak lehet-e egy követ fújniuk? * Szakmai ártalom az is, ha egy futóbolondnak térdig kopik a lába. * A természet nagy ajándéka, hogy az ember beszélni tud... Persze néha jobban teszi, ha hallgat. * Figyelmeztető tábla: „Vezess óvatosan! A település orvosa szabadságra ment.” * Semmi rosszat nem mondhatok a főnökömről... Azonnal visszamondják neki! * Az élet szomorú fonáksága, hogy a nagy áldozatokat mindig a kisemberek hozzák! * A titkárnő kiengedte a szellemet a palackból... Most reprezentációs konyakot tart benne. * Azt kívánták tőle, hogy találja fején a szöget, közben minden kalapácsot eldugtak előle. * Ókori bölcsek szerint az ember nem a barátaitól tanul sokat, hanem a rosszakaróitól. * Piacgazdasági tapasztalatom: Azért vagyunk szegények, mert mások meggazdagodtak rajtunk. * Ha tartós barátság alakul ki férfi és nő között, ez azt jelenti, hogy szerettek volna együtt hálni, de nem sikerült. * Főnökök figyelmébe: A tévedés lehetősége olykorolykor a beosztottat is megilleti.
