Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-30 / 176. szám

HAZAI HOL-MI Tüskés sarok ____________ Vegyigyümi Máthé Csaba A vegyesgyümölcs pálin­ka nem ismer határo­kat. Persze nem a kiváló ex­portlehetőségekre céloztam ezzel, hanem arra, hogy ebből az italból elég néhány decit legurítani, és az ember máris bodybuilding király­nak érzi magát. Még a né­pies nyelvén ismert vegyi- gyümire rákortyolni néhány üveg sört, akkor a hatás fre­netikus. Képzeletbeli izmok duzzadnak az emberben, aki ilyenkor legalább kétméte­resnek érzi magát és úgy képzeli, a hegyet is elhord­hatja a vegyigyümi keltette energiával. A túlzott izomerő haszno­sítását sokféleképpen lehet levezetni. A sóstói tó körül sétáló és ebből az italból jócskán kortyoló fiatalok ilyen hatás alatt legszíve­sebben a fapadokat boron- gatják a vízbe. Pedig mintha a készítőik is számítottak volna valami hasonlóra, masszívra, igen súlyosra tervezték ezeket az ülőalkal­matosságokat, és a kivitele­zésnél is jó vastag fát vá­lasztottak ki. Nincs is gond velük, nem kopnak, az idő viszontagságait is kitűnően bírják, de a vegyigyümi okozta energiának nem tudnak ellenállni. Néhányat már hosszas ráncigálás után sikerült a tóba borí­tani, ami lényegesen köny- nyebb volt, mint kivenni on­nan. A víz most hasonló pusztítást visz véghez a pa­dokban, mint a vegyigyümi a fiatalok májában... Kömőrőn a polgármesteri hivatal és a posta egy nagyon régi épületben működött. Hárommillió forintos költséggel felújítottak egy létesítményt, s az elmúlt napokban ebben kezdte meg műkö­dését korszerű körülmények közt a két intéz­mény Nabrádi Laios felvétele FAFARAGÓK. Egyhetes fafaragó tábort szervez a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Művelődési Ház 15—19 éves fiatalok részére. Érdeklődni és jelentkezni személyesen az intézmény­ben vagy a 310-462-es tele­fonszámon lehet. TÁNCTÁBOR. Mozgás­művészeti tábort szervez Huszárszki László táncpeda­gógus 10-14 évesek részére augusztus 17-23. között a tiszavasvári Ifjúsági Tábor­ban. A résztvevők megis­merkedhetnek a magyar néptáncok és a modem tár­sastáncok alapelemeivel. Je­lentkezni augusztus 10-ig lehet az oktató címén: Ib- rány, Kossuth u. 19., (42) 322-333/490. Gratulálunk $ A Szerencsejáték Alap javaslatára a pénzügymi­------------ niszter döntése alapján vissza nem téríten­dő, illetve kedvezményes tá­mogatáshoz jutott több me­gyei intézményünk. így pél­dául az egészségügyi kate­góriában a nagyvarsányi községi önkormányzat 200 ezer, a kisvárdai Sérült Gyermekekért Alapítvány 90 ezer forintot kapott. Rendezvények 3 Mozi KRÚDY MOZI: Apáca- show. Előadások: 16, 18, 20 óra. BÉKE MOZI: Titkolt titkosügynök. Előadások: 16, 18 és 20 óra. VIDEOMOZI: Kéz, mely a bölcsőt ringatja. Egész nap. KABALÁS AUTÓS MOZI: Titkolt titkosügynök. Elő­adás: 21 óra. Kiállítások A kiállítások barátait számtalan program várja: A nyíregyházi Városi Galé­riában a 17. Sóstói Nemzet­közi Éremművészeti és Kis­plasztikái Alkotótelep záró­kiállításának anyaga és Zsák Zoltán fotóinak kiállítása tekinthető meg — hétfő ki­vételével — naponta 10-18 óra között. A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban az állandó kiállítások mellett a Letűnt korok, letűnt emlékek című gyűjtemény és kézimunka­kiállítás várja a múzeumba­rátokat. Nyíregyházán, a Helyőr­ségi Művelődési Házban au­gusztus 8-ig Oszlánszky László magyar származású amerikai fotóművész kiál­lítása várja az érdeklődőket. Nyírbátorban, a Báthory István Múzeumban A ba­rokk a magyar népművészet­ben című kiállítás és au­gusztus 20-ig Szénássy Atti­la grafikusművész művei láthatók. Varga Éva szob­rászművész a református templom sekrestyéjében mutatja be legújabb alkotá­sait. Ma újra nyit a régi-új kaszinó A műveltségi szint emelését, a magyar nyelvben való előrehaladást és terjesztését tűzte ki célul A Széchenyi tér északi oldala 1900-ból: a volt Vadász-ház és a Kaszinó Szekeres Tibor reprodukciója (Margócsy József Utcák, terek, emléktáblák (Fejezetek a régi Nyíregyháza életéből) című kötetéből) Nyíregyháza (KM) — A magyarországi kaszinómoz­galmat gróf Széchenyi Ist­ván alapozta meg, s a re­formkori (1825-ös) Ország- gyűlésen felvetett gondolatá­nak eredményeképpen Po­zsonyból Pestre helyezve 1827. július 17-én nyitott a pesti Cassino. Széchenyi azzal indokolta megalakítását, hogy az előkelő társaság tagjai ne csak baráti beszélgetések alkalmával ta­lálkozzanak, hanem az ország gazdasági, tudományos, mű­vészeti és művelődési életéről is polemizáljanak, alaposab­ban megismerve azokat. Nemzeti ébredés Később Nyíregyházán is lét­rehozták, s a mai estén újra kaszinó nyílik a megyeszékhe­lyen. Zavarkó Mihály, a nyír­egyházi polgármesteri hivatal kulturális referense különböző források felhasználásával rö­viden összeállította a nyíregy­házi Cassino történetét. Ebből szemezgettünk érdekessége­ket. A mai megyeszékhely urba- nizálódó fejlődési időszaka szerencsésen egybeesett a mű­velődési igénnyel és nemzeti ébredéssel, s megerősödött a helyi lokálpatrióták öntudata is. Törekvéseik eredménye­képpen — országos viszony­latban is az elsők között — született meg 1832-ben, 50 alapító taggal a város köz- művelődési egyesülete: a Ma­gyar Olvasó Társaság, amely a műveltségi szint emelését, a magyar nyelvben való előre­haladást és ennek terjesztését tűzte ki célul. A pesti példát követve ké­sőbb külsőségeiben is arisztok­rata klubokat igyekezett utá­nozni, valójában azonban Nyír­egyháza egyre gyarapodó pol­gárságának, főként az értel­miségnek és a hivatalnoki rétegnek volt találkozóhelye. Ez a társaság vetette meg a város jelentősebb könyvtárának az alapját, s ezzel szélesebb körben is ébresztgette a tisztelt olvasóközönség igényeit. (Az 1890-es évek elejére mintegy 4000 kötetű irodalmat mondha­tott magáénak az egylet könyvtára, s jelentős korabeli folyóiratokat járatott.) A társaság első helyisége Martinyi fiskális lakása volt, később többször költözött újabb helyekre. A társaság va­lószínűleg megszűnt a 40-es évek elején, még alapszabály sem maradt utánuk. Az 1846-ból előkerült jegy­zőkönyv már Olvasó-egyesü­letet emleget, vagyis való­színűleg átszervezés történt, s ez időben már olyan volt a könyvtár szolgáltatása iránti érdeklődés, hogy — a kor szo­kásaitól eltérően — felettébb részletesen szabályozni kellett a kölcsönzés rendjét. A Bach- korszak idején — forradalmi írások terjesztése miatt is — szüneteltetni kényszerült tevé­kenységét az egyesület, de 1858. október 13-án engedélyt kaptak új alapszabály létre­hozására, és nevüket is meg­változtatva Cassino-egylet né­ven kezdik újra tevékenysé­güket. Társas kártya, teke, sakk A célkitűzések egy részét kénytelenek voltak feladni, s mivel akadtak olyanok is, akik elsősorban a szórakozási le­hetőségek kedvéért látogatták a termet, ezen igényeket az új alapszabályba is belefoglalták. Az első paragrafus szerint a Cassino-egylet közvetlen célja a hírlapok és folyóiratok, s a könyvtárába tartozó könyvek olvasása, e könyvek évenkénti szaporítása, továbbá a társas mívelt mulatság, mely „társas kártya, teke, sakk, s más törvényesen megengedett já­tékban áll”. Az új egyesület a Gyiván Antal-féle nagyvendéglő lak­osztályát bérelte ki, felsze­reléseket is beszerzett. Az alapszabály értelmében az egyesület háromévenként új­jáalakult, de egyes tisztség- viselők lemondásai, közgyűlé­seik alkalmankénti határozat- képtelensége miatt 1871-ben új alapszabályt hoztak létre, mivel látták, hogy fennállá­suknak, fejlődésüknek, virág­zásuknak biztosítéka, az ál­landóság: örök időkre alakul­tak meg. Ebben az alapszabályban már kibővül a társas játékok köre. Az első paragrafus a következőképpen szólt: „A Cassino-egylet közvetlen célja a művelt társalgás, hírlapok és folyóiratok, s könyvtárban ta­lálható könyvek olvasása, ezen könyvek évenkénti sza­porítása, továbbá a társas mű­velt mulatság, mely kártya, sakk, biliárd, dominó és más törvényesen megengedett já­tékokból áll.” A provizórikus korszak ide­jén a kaszinó alapító tagjává válik a Kisfaludy Társaság­nak, majd törekvése a széle­sebb körű népművelés felé irányul. Kapuit megnyitotta az iparos és földművelő réteg előtt, csökkentette a tagsági díjat, így tagjai száma 200 fölé emelkedett. Az 1870-es évektől gomba módra szaporodtak a külön­böző egyesületek, széles körű publikumot toborozva egyút­tal a későbbi, valódi kulturális értékek befogadására is. A Cassino könyvtára ez idő tájt 1100 kötet felett volt, újra sza­bályozni kellett a kölcsönzés és olvasás rendjét, szakcsopor­tosítani az állományt. Időköz­ben a vagyon is gyarapodott, s a Cassino rendszeres felaján­lásokat tett, így 1876-ban Deák Ferenc szobrára. Az előd hagyománya Az időben kissé nagyot ugorva: a Cassinót a háború sodorta el, megszűnt létezni, pedig széles rétgekhez juttatta el a művelődés és szórakozás értékeit, kiemelkedő szolgála­tot téve Nyíregyháza cívis tár­sadalmának fejlődéséért. Remélhetőleg városunk kul­turális palettáján, s nemcsak a szórakozásban újjáéledve a ma nyíló kaszinó színfoltja lesz a megyének és székhelyé­nek, folytatva — egy megvál­tozott korhoz igazodva, de a régiek haladó gondolataihoz híven — az előd értékes ha­gyományait. Finálé Bátorban, a zene városában Nyírbátor (KM - BE) — Csaknem háromheti közös muzsikálás, a mesterkurzusok és a zenakari koncertek után — stílszerűen a zene nyelvén szólva—fináléjához érkezik a nyírbátori zenei tábor ren­dezvénysorozata. Július 31-én este fél 8 órai kezdettel Vállaj község római katolikus temp­lomában koncertezik a Nem­zetközi Ifjúsági Zenei Tábor zenekara, majd augusztus 1- jén, vasárnap ugyancsak este fél 8-kor a nyírbátori kon­certek hagyományos helyszí­nén, a református templomban rendezik meg a nagyzenekar koncertjét. A műsorban elhangzik Wagner: T annháuser-nyitá­nya, Weiner: Concertino-ja, Paganini: h-moll hegedűver­senye, valamint Kodály műve, a Budavári Te Deum. Köz­reműködnek: Csavlek Etelka, Németh Judit, Daróczi Tamás, Kovács Kolos (ének), Bara- nyay László (zongora), Szaba­di Vilmos (hegedű), a Nyír­egyházi Vegyeskar, karigaz­gató Fehér Ottó, a zenei tábor nagyzenekarát Kovács László vezényli. A Nyírbátori Zenei Napok kísérőprogramjaként több tár­latot rendeznek a városban a nyári hónapokban. Újabb kiál­lítás nyílik július 30-án a re­formátus templom sekres­tyéjében, ahol Varga Éva szobrászművész alkotásait mutatják be. A művész rend­szeresen részt vesz a hazaiak mellett a külföldi nemzetközi kiállításokon is. Nyírbátorban augusztus végéig láthatók a munkái. Az augusztus 14-15-én megrendezendő II. nyír­egyházi huszártalálkozó alkalmából tovább bővíti a Jósa András Múzeum a nyíregyházi huszárok tör­ténetét bemutató állandó kiállítását. Képünkön az új múzeumi darabok fel­újítását végzik Balázs Attila felvétele Ügyeletek Nyíregyházán a betege­ket sürgős esetekben a Szent István u. 16 szám alatt látják el — este héttől reggel hétig. A Rákóczi u. 16. szám alatti gyógyszertár tart ügyeletet Nyíregyházán. Este nyolctól reggel nyolc óráig áilnak rendelkezésre. 2 Kelet-Magyarország 1993. július 30., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents