Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 1993. július 29., csütörtök Üveggyöngyöt valutára váltani Megkérdeztük a minisztert: jó üzlet-e és kinek a rádiótelefon-hálózat kiépítése...? Budapest (Ferenczy Euro- press) — Nem ritka esemény Magyarországon, hogy kü­lönböző fejlesztésekre pályá­zatokat írnak ki, amelyeken magyar és külföldi cégek egyaránt részt vesznek. A zsűriknek általában nincs könynyű dolguk, de az ügyek végül is viszonylag csendben elintéződnek. Miért kivétel e tekintetben a mobil telefonhálózat kiépíté­sére kiírt pályázat, amely az utóbbi hetekben politikai, szakmai és sajtóberkekben egyaránt nagy vihart kavart? — Mert nagy üzletről van szó — válaszolta dr. Schams- hula György közlekedési, hírközlési és vízügyi minisz­ter. — A hírközlés az európai közösség országaiban a nem­zeti jövedelemnek mintegy 8 százalékát adja, s további gyors fejlődés előtt áll. Ma­gyarországon is nagy szükség van ennek az ágazatnak a nagyarányú fejlesztésére, s ezen belül is a telefonhálózat bővítésére. Ezt elsősorban a vezetékes összeköttetés kiter­jesztésével akarjuk elérni, de nagy az igény a ma még luxus­szolgáltatásnak tekinthető hor­dozható rádiótelefonokra is. Ezért írta ki a minisztérium az úgynevezett digitális mobil rádiótelefon-hálózat fejleszté­sére vonatkozó pályázatot, amelyen öt cég jelezte részvé­teli szándékát. Ezek a vállala­tok nyilvánvalóan nemcsak azért pályáztak, mert műszaki­lag felkészültnek érzik magu­kat a feladat megoldására, hanem azért is, mert az üzlet­ből nagy jövedelemre számí­tanak. □ Akkor a pályáztatónak en­nek tudatában kell meghatá­roznia a feltételeket. Nem így történt? — A pályázatot, hogy elke­rüljék a monopolhelyzet kiala­kulását, két engedély elnyeré­sére hirdették meg. Az első számítások szerint 21 millió dollárban határozták meg az egy-egy koncesszióért járó összeget. Később azonban ezt 12 millió dollárra csökkentet­ték, vagyis megfelelő műszaki megoldás esetén 24 millió dol­lárért lehet elnyerni a magyar- országi hálózatépítés jogát. Amikor már miniszterként megismerkedtem a pályázat feltételeivel, megütköztem azon, hogy egy ilyen jövedel­mező szolgáltatás jogát mind­össze 24 millióért értékesítjük. (Görögországban ugyanezen pályázat nyertesei 195 millió dollárt fizettek az államnak.) Ennek ellenére a pályázatot visszavonni nem lehetett, nem is akartam, de úgy véltem, az ország érdekében élnem kell az eredeti kiírás azon kitételé­vel, miszerint azonos műszaki megoldások benyújtása esetén fel lehet tenni a kérdést az érdekelt cégnek: ki ad többet az engedélyekért? □ De mindez már az ajánla­tok benyújtása után történt. Lehet-e menetközben módosí­tani a feltételeket? — Ez nem módosítás, ha­nem a korábban megadott bí­rálati szempontok, egyéb pénzügyi feltételek változat­lansága mellett annak felméré­se, mit érnek valójában a kon­cessziók a pályázóknak. □ Ennek ellenére elhang­zott: ez a koncessziós törvény megsértése. Ilyenkor lehet bí­rósághoz vagy nemzetközi fó­rumokhoz fordulni, de min­dezek helyett egy kormánypár­ti képviselő fordult szembe Önnel, és levelet kapott a par­lament illetékes albizottságá­tól is. Tehát egy szakmai ügy politikai köntösben jelentke­zett. Miért? — Mert így lehetett leplezni a lényeget: szembetaláltam magam az érdekek szövevé­nyével, áthúztam egyesek szá­mításait, hogy bizonyára igen kifizetődő közreműködésük­kel, befolyásukkal viszonylag olcsón hozzásegítenek cégeket a hálózatépítési engedélyek­hez. Vagyis amit nem tudnak szakmailag vagy pénzügyileg felhozni velem szemben, azt más módon próbálják a rová­somra írni. Teszik ezt annak ellenére, hogy tudják, a kiírás szerint a koncessziót csak olyan külföldi cég nyerheti el. amelynek magyar résztvevője is van. így hazai cégeket lehet jó üzlethez juttatni, ami a jö­vedelem, a foglalkoztatottság, a technikai fejlődés szempont­jából egyaránt előnyös lehet. □ Másrészt azonban meg­drágíthatja a majdan kiépülő szolgáltatást, hiszen a pá­lyázat nyertesei a nagyobb rá­fordítást a fogyasztókkal fizet­tetik meg. — Minthogy itt ma még luxusigényeket kielégítő szol­gáltatásról van szó, a díjtéte­leket az igénylők fizetőképes­sége, a szolgáltatás eladható­sága határozza majd meg. Kö­vetkezésképpen nem a kon­cessziós díjaktól függnek a tarifák. Mindegyik eljött, ecse­telte ajánlatának előnyeit, s fenntartotta a pályázatát. Volt, amelyik képviselőjén keresz­tül igyekezett nyomást gyako­rolni rám. Mindenkit biz­tosítottam arról, hogy a zsű­rizés, a döntés, teljesen szak­szerű és jogszerű lesz, de azt ne vessék a szememre, hogy minél nagyobb bevételhez kí­vánom juttatni az államot az általa rendelkezésre bocsátott koncessziós jogokból. □ Ezzel a licittel Ön be­lenyúlt a privatizációs darázs­fészekbe, felezve, hogy az álla­mi javak olcsón nem eladók. — Én inkább más hasonlat­tal élnék: az üveggyöngyöket igyekszem konvertibilis valu­tára váltani... A vásárló is nagyobb hasznát veszi Nyíregyháza (KM - N. L.) — Eredményesen működik, közhasznúnak bizonyul a mindössze féléves múltra visszatekintő NYÍR-PRO- CÓOP Kereskedelmi Kft., amelyet nyíregyházi székhel­lyel hozta létre megyénk 24 ál­talános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezete. A lényeg: az áfészek, s általuk a fogyasztók olcsóbb árukhoz jutnak. A cég bővítés előtt áll. Tevékenységének lényegé­ről Gajdos Gábor ügyvezető igazgató adott közérdekű tájé­koztatót. A piacgazdaságra való át­térés, a privatizáció, a konku­rencia növekedése, a belföldi fizetőképes kereslet vissza­esése az áfészeket is új üzlet- politika kialakítására kénysze­rítette. Ennek jegyében dön­töttek a szövetkezeti vezetők a múlt év végén a közös keres­kedelmi egység, illetve kft. létrehozásáról. Döntésüket ta­pasztalatok gyűjtése előzte meg. Már 14 megyében műkö­dik úgynevezett regionális tá­roló és kiszolgáló raktár. Nyíregyházán alakították ki a megyei központi raktárházat, itt van a kft. központja is. A cég a fizikai dolgozókkal együtt mindössze 20 főből áll. Nonprofit módon, tehát nye­reség nélkül működik. Az ár­rést, a nyereséget az alapító áfészek könyvelhetik majd el. A kft. a magyar termelő vál­lalatoktól és az úgynevezett első forgalmazóktól szerzi be az árut. A nagy, magyar im­portőr vállalatok is elismerik a nyíregyházi kft. létét, illetve szükségességét, ezért alakítot­tak ki üzleti kapcsolatot vele. Ezek az importőr vállalatok je­lentik az első forgalmazókat. A termelő cégek közt nagyon jó partner lett a Kábái Cukor­gyár és a karcagi rizsüzem. Főleg élelmiszereket és vegyi árukat hoznak a raktárba, ter­melői áron, vagy kevés árrés rátétele után. A beszerzés az ABC-áruházak és a vegyes­boltok igényeihez igazodik. Bolti megrendelés után szál­lítják ki az árut a 24 szövet­kezet területére. A szövetkeze­tek a legtöbb árut olcsóbban kapják mint korábban a fű- szérttől kapták. A megrende­lést, a szállítást és az elszámo­lást számítógépes adatfeldol­gozás segíti. Jelenleg 850 féle árucikkből áll a kft. 50 millió forintos készlete. Az alapítók már megszavazták a közös törzs­tőke emelést, erre hamarosan sor kerül. Néhány hónap múlva már 2500 féle árucikket szeretné­nek a raktárban tárolni, illetve innen tovább szállítani. Most csak a szóban forgó 24 áfészt szolgálja ki a raktárház. Ám tervezik, hogy ez év végén létrehozzák a közismert C+C raktáráruházai, s ebben a kis­kereskedőket és a viszonte­ladókat is kiszolgálják majd. Templomot építenek a fiatalok Mátészalka (M. K.) — A mátészalkai 138. Sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola nagyot lépett előre a faipari szakmunkástanulók képzésében. Ennek nyomait szemmel láthatóan felfedez­heti az idegen, az intézmény faipari tanműhelyében. Mint Nagy Gusztáv (most nevezte ki a képviselő-testület újabb 5 évre) igazgató sorolja: közel 120-an tanulnak itt 4 évet, majd a technikusi vég­zettség megszerzése érdeké­ben még egyet. Velük párhu­zamosan épület- illetve bútor- asztalos szakmájú fiatalok is használják a tanműhely gépeit. tárgyai (olasz és német gépek) mintegy 80 milliós értékűek. Abban, hogy ez így létrejöhe­tett, nagy szerepe van Máté­szalka város önkormányza­tának illetve a kapott miniszté­riumi támogatásoknak. A pá­lyázaton nyert pénzek kiegé­szítését a város vállalta. To­vábbi bővítést már nem terve­zünk, 1300-as diáklétszá­munkkal így is mamutintéz­mény vagyunk — fogalmaz az iskola vezetője. A fodrász, az autószerelő mellett az oktatott 19 szakmá­ból „menő” a faipari technikus is. Ez a másfél-kétszeres túlje­lentkezésben is megmutatko­Tib ^nfl rliolznt nlztatncilz élettől nem elszakadva, értel­mesen próbálják foglalkoztat­ni a tanulókat. Az építősök például templomot építenek a református egyháznak (teljes kivitelezésben). A faiparisok eladható bútorokat gyártanak, közvetlen, fix megrendelésre. (Kellő garanciával, hozott anyagból, előre fizetve.) Az egyházakkal, az önkormány­zatok egy részével nagyon jó munkakapcsolatuk van. A szakmunkásképzősök dolgoz­nak a nyírmeggyesi kultúrház- nál (faburkolat, színpadcsere). A faipari tanműhelyben minden megvan, ami a mai színvonalat jelenti. A gyár cTnkpmhprpi a hf»1vQ7Ínen is­a gépek működését. Egyete­met végzett mérnökök, felső­fokú végzettségű szakoktatók fogják össze a munkát. A diá­kok is használják a különböző munkafázisokban a gépeket. Van műszaki szakember, aki komputer segítségével tervez, akár intarziát is. A szakmai órákat a szaktanteremben tart­ják, s itt részt vesznek a nem intézeti iparitanulók is. így őket is felkészítik a legmoder­nebb szakmai tudnivalókból. Ezek a gyerekek felkészül­nek arra, hogy otthon a falu­jukban (ma már nincs bútor­gyár) ha egy kis pénzük lesz egy üzemet létrehozzanak, el­lássák a falut bútorral, közben Az idén konzervatív görög privatizálás Athén (MTI) — Görögor­szágban kedden egynapos általános sztrájkot tartottak a közalkalmazottak. Szakszer­vezeteik felhívására és a Pánhellén Szocialista Moz­galom (PASOK), továbbá más ellenzéki erők támoga­tásával az ellen tiltakoztak, hogy a konzervatív kormány magánkézbe akarja adni a nagy állami vállalatokat, mindenekelőtt a telefonvál­lalatot és az áramszolgálta­tást. Mint Dimitrisz Piperiasz szakszervezeti vezető el­mondta, a privatizálási terv ellen hosszú és aktív harcra lehet számítani. Kedden egész Görögor­szágban megbénult a városi és a vasúti közlekedés, zárva tartottak a bankok, a posta, sztrájkolnak a telefonosok, a víz- és az áramszolgáltatók munkabeszüntetése miatt pedig kihagyásokkal szol­gáltattak áramot és ivóvizet. Andreasz Papandreu, a Pánhellén Szocialista Moz­galom elnöke szerint az at­héni kormány a nemzeti va­gyon ellen irányuló rabló- gazdálkodást folytat. A szakszervezetek és az ellen­zéki pártok egybehangzóan azt állítják, hogy az állami szektor privatizálása a jelen­legi feltételek között egyet jelentene a munkanélküliség erős növekedésével. A kormány ezzel szemben úgy látja, hogy nincs más megoldás, mint a privatizá­lása, hiszen az állam többé nem vállalhatja magára a de­ficites vállalatok anyagi do­tálását. Sztefanosz Manosz nem­zetgazdasági és pénzügymi­niszter szerint a szakszerve­zeteknek természetesen jo­gukban áll sztrájkolni, de alá kell vetniük magukat a tör­vénynek és a hatalomnak, az egész társadalom boldogu­lásáról lévén szó. Olaszországi fuvarozósztrájk Róma (MTI) — Olaszor­szágban egyelőre még foly­tatódik a közútifuvarozó­sztrájk, bár keddre virradóra a kormány megállapodási javaslattal állt elő. Áz ál­láspontok azonban még igen távol állnak egymástól, s- egyezség még nem született — jelentette a Reuter és az AP-DJ kedd reggel. A kamionosok adócsök­kentést követelnek és a fu­vardíjak emelését. Vasárnap léptek sztrájkba és akcióju­kat akár kéthetesre is terve­zik — mondta egyik szóvi­vőjük. Hétfőn elállták sok benzinkút és finomító be­járatát. és kilyukasztották több olyan kamionosnak a gumiabroncsát, aki nem volt hajlandó csatlakozni hoz­zájuk. Az üzemanyaghiány miatt előfordulhat, hogy leállítják a komphajó-össze­köttetést Szardínia és az Ap­pennin-félsziget között. Franciaországból érkező ki­lencven kamion az olasz határnál vesztegel, hogy el­kerülje az esetleges vitákat. Róma és Milánó piacainak zöldség- és gyümölcsellátá­sa máris megérzi a történte­ket A sztrájk a nyári csúcs­szezon közepette érte Itáliát, s bár — az ANSA jelentése szerint — a fuvarozóknak legalább a fele nem csatla­kozott hozzá, mégis fenn­akadást okozott. Alfonso Trapani, az UNA- TRÁS nevű fuvarozó szö­vetség képviselője azt mondta, hogy a munkabe­szüntetés legalább keddig tart, közben megvizsgálják a kormány javaslatát. Rajfaele Costa közlekedé­si és szállításügyi miniszter szerint a légkör nyugodt, de az álláspontok még távol áll­nak egymástól. Érvényben: 1993. július 28. Valuta Deviza Kanadai dollár 73,85 75,25 74,29 74,63 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 314,35 319,85 315,98 317,76 Német márka 54,% 55,92 55,46 55,70 Angol font 14122 144,02 141,99 142,69 Norvég korona 12.86 13.10 12,% 13,02 Ausztrál dollár 64,24 65,4« 64,51 64,81 Olasz líraílOOO) 58,66 59.94 59,39 59.71 Belga trankt 100) 264.99.269,65 26734 268,70 Osztrák sc.(lOO) 781.44 795.04 788,58 791.98 Dán korona 14,13 1439 1425 14.31 Port. esc.(lOO) 54.43 55,53 54,86 55,14 Finnmarka .. 1621 16,61 16,37 16,47 Spanyol pes.(10O) 67,69 69,21 68,20 68.58 Francia bank 16,11 1639 1624 16,32 Svájci bank 62,44 63,52 62,94 63,22 HoUandforim 48,90 49,76 49.25 49.47 Svédkorona 11,71 11,97 11,82 11.88 ír font 132.62 13522 133,% 134.60 USA dollár 94,92 %,48 95,37 95.77 tanán ienMOOl 8956 90.76 90.44 90.74 ECU 106,77 108,73 107.65 108.15 Árfolyamok szinte egesz nap tart a rakodás, illetve az anyagmoz­gatás Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents