Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

1993. július 29., csütörtök TÚL A MEGYÉN Romlott a külkereskedelmi mérlegünk Budapest (ISB - Sinka Zol­tán) — Az év első hat hónap­jában tovább folytatódtak a külkereskedelem kedvezőt­len folyamatai. A kivitel 27 százalékkal alacsonyabb, a behozatal 6 százalékkal ma­gasabb volt, mint a megelőző év hasonló időszakában. A külkereskedelem vámsta­tisztikai egyenlege 2 milliárd dolláros passzívumot mutat — tájékoztatta szerdán az újságírókat Kádár Béla kül­gazdasági miniszter. A kivitel csökkenése szinte minden nagyobb áruféleségnél és — Románia, Kína, valamint Japán kivételével — minden partnerország tekintetében ta­pasztalható. Figyelemkeltő az a tény, hogy a külkereskedel­mi pozíciók romlása hazánk­ban nagyobb mértékű, mint Csehország és Lengyelország esetében. Magyarázatul szol­gálhat, hogy — OECD-felmé- rések szerint — e két ország­ban 25—35 százalékkal haté­konyabb az árversenyképes­ség, mint Magyarországon. Kádár Béla a kedvezőtlen folyamatok okai között első helyen említette, hogy a kül­földi piacaink több mint felét jelentő országok valutái ösz- szességében 17 százalékkal értékelődtek le a dollárral szemben. Az általános re­cesszió tovább érezteti a hatá­sait, s a Kis-Jugoszláviával szemben elrendelt embargó is mintegy 80 millió dolláros kiesést eredményezett. A bel­ső okok egyike az aszály, amelynek következtében 500 millió dollárral kevesebb ju­tott exportra mezőgazdasági termékekből és élelmiszerek­ből, de romlottak a pozícióink a bérmunkák területén is. Ki­esést okozott a csődtörvény korábbi szigorú alkalmazása is, amely a kivitel 37 száza­lékát adó vállalatokat érintette valamilyen formában. Az okokat elemezve a kö­vetendő terápia tartalmáról nemigen lehet vita — jelen­tette ki a miniszter —, legfel­jebb az abban alkalmazott mértékekről. A minisztérium augusztusban terjeszti a kor­mány elé azt a csomagtervet, amely többek között beruhá­zásösztönzési exportjövedel- mezőségjavító, a piacra jutást ösztönző elképzeléseket tartal­maz majd. Erősíteni kell a finanszírozási hátteret — vé­lekedett Kádár Béla —, hiszen jelenleg csak drágán és ne­hezen lehet hitelhez jutni. Ezt többek között az is jelzi, hogy ma kevesebb kölcsön finan­szírozza a gazdaságot, mint másfél évvel ezelőtt. A szaktárca számít a külső feltételek javulására is, amit egyrészt a sikeres GATT-tár- gyalások segíthetnek elő — várhatóan mintegy 600 millió dolláros forgalomnövekedést idézve elő a külkereskedel­münkben —, illetve az EK-val fennálló társulási szerződés végrehajtása. Biztató a me­zőgazdaság számára, hogy a 20 százalékos lefölözéscsök­kentés az eredetileg tervezett 1994. január 1. helyett már idén júniusban életbe lépett. Ugyancsak kedvező jel, hogy a környező országokkal foly­tatott kereskedelmünk dina­mikusan növekszik, mint aho­gyan az is, hogy az első fél évben behozott külföldi tőke mértéke meghaladja a 650 millió dollárt, amelyből 160 millió a privatizáció során ke­rült az országba — tájékozta­tott Kádár Béla. Bravúros karvisszavarrás a Diósgyőri Kórházban Miskolc (MTI) — Bravúros kézvisszavarást hajtottak vég­re a Diósgyőri Kórház trauma­tológiai osztályán. A zempléni Erdőbényén, egy kádármű­helyben segédkezett az elmúlt héten szombaton délelőtt Ba­lint Iulián 39 éves gépko­csivezető, román állampolgár, hét gyermek édesapja. Munka közben egy motoros szalagfű­rész levágta jobb karjának alsó harmadát. A gyorsan érkező mentők a szerencsétlenül járt embert a helyszínen ellátták, majd a sérültet és a levágott karrészt szakszerűen hűtve a Diósgyőri Kórház traumatoló­giai osztályára szállították, ahol a traumatológiai osztály munkacsoportja dr. Bábás Géza vezetésével, megkezdte a kar visszavarrását, replantá- cióját. A hat órán át tartó sorozatműtéttel elvégezték a csontegyesítést, az ütő- és visszerek keringési funkciói­nak helyreállítását. Török hódoltság, osztrák ármány A magyar egyházmegyék története (3.) Esztergomi érseki taromény 1 Esztergomi érsekség 2 Veszoremipüspökség 3 Gyári püspökség 4 Pécsi püspökség 5 Via püsookség 8 SzékeslenírvSri púsoökség 7 Szomoathelyi püsodkség / V Győr* > Egri érseki tartomány 8 Egri érsekség kalocsai érseki tartomány 9 Kalocsai érsekség 10 Csanádi (1982 óta szeged-csanádi) püspökség Magyarország egyházmegyéi 1993. május 30-ig Dr. Török József egyháztörténész Mialatt Európában az egye­temes egyházra az újkor haj­nala virradt a hitújítással és az újonnan fölfedezett földrésze­ken folytatott hittérítésssel, addig hazánk és az egyház fe­lett a sorsfordító idők viharos szelei sötét fellegeket görget­tek gyors egymásutánban. A mohácsi vészt követően az ország három részre szakadt, majd következett Erdély önál­lósodása, jelentős területeken pedig a török hódoltság. A hazai hitújítást követően a val­lási megosztottság jelentősen módosította a hitélet belső tar­talmát és külső keretét. A hó­doltságban a kalocsai érsek­ség, valamint a többi egyház­megye megszűnt, a püspöksé­gek címeit a Felvidéken élő kanonokok viselték. A római Szentszék hiába sürgette őket püspöki székük elfoglalására, a törökök miatt a csak címük­ben főpásztorok nem tudtak visszatérni romba dőlt székvá­rosaikba. Az egyházmegyei keretek szétesése a papság és a hívek szétszéledését, a vallási élet szinte teljes megszűnését eredményezte. A királyi Magyarország te­rületén az egyházi élet a maga medrében csendesen folyt, és kevés jelét mutatta annak a ka­tolikus megújulásnak, ami má­sutt Európa-szerte már bekö­vetkezett. Esztergomból az ér­sek és a székeskáptalan 1543- ban Nagyszombat városába menekült, és onnan csak 1820- ban tért vissza. Az erdélyi püspökség működését maga az erdélyi országgyűlés szá­molta fel, és 1566-tól 1597-ig, majd 1601-től 1713-ig az er­délyi püspök nem tartózkod­hatott egyházmegyéje terüle­tén. Idővel a csíksomlyói fe­rences guardiánok lettek az erdélyi püspök helynökei, ugyanígy a szeged-alsóvárosi guardiánok a Csanádi püspök helynökei. Ok próbálták szer­vezni a hitéletet. A hódoltsági részek Róma szemében joggal számíthattak missziós területnek és 1622­től, a Hitterjesztési Kongregá­ció felállításának évétől a hó­doltsági állapot megszűntéig ez a missziós ügyekkel foglal­kozó hivatal próbálta segíteni a hit ébren maradását a török uralta vidékeken. A szerémi rész például a XVII. század végére szinte teljesen lakat­lanná vált. Buda, majd a hódoltsági te­rületek visszafoglalását köve­tően megindult az egyházme­gyék újjászervezése. Több püspöki város teljesen rommá lett és új központokat kellett szervezni. így például a szeré­mi püspökség székhelye Pé- terváradra, a Csanádié Temes­várra került. Mária Terézia (1740-1780) hosszú uralkodása alatt megle­hetős önállósággal intézkedett az egyházi ügyekben, és nagy­szabású egyházpolitikájával rendezte a keleti szertartásúak, mind az ortodoxok, mind a Rómával egységre lépett gö­rög katolikusok egyházme­gyéinek helyzetét. A szerémi és a boszniai püspökségeket 1773-ban egyesítette, mert azok a hívek gyér száma miatt külön-külön életképtelennek bizonyultak. Ezután a hatal­mas kiterjedésű esztergomi ér­sekség széttagolása követke­zett. A királynő 1776-ban a Szentszék jóváhagyása, ám mérsékelt öröme mellett felál­lította a rozsnyói, a beszterce­bányai és a szepesi püspök­séget; ez utóbbit a szepesi pré- postság helyébe rendelve. A székesfehérvári és a szom­bathelyi egyházmegyék meg­szervezésére a következő esz­tendőben, 1777-ben került sor. A fehérvári püspökség terüle­tét a veszprémiből szakították ki. (Fehér és Pilis vármegyék); a szombathelyi pedig a győri, veszprémi és a zágrábi egy­házmegye területéből alakult (Vas vármegye, Zalaegerszeg környéke, a Mura folyó bal­parti részei.) A veszprémi püs­pökség, az elszenvedett jelen­tős területveszteség miatt kár­pótlásképpen megkapta a győ­ri püspökségtől a pápai főes- perességet. Mindezek mellett jelentéktelennek tűnő változás volt, hogy Szeged városa, amely addig Kalocsához tarto­zott, 1775-ben Csanádhoz pár­tolt. E ténynek a későbbiekben még jelentősége lesz. A középkori, hatalmas kiter­jedésű püspökségek közül már csak az egri és az erdélyi ma­radt érintetlenül. Az uralkodó, I. Ferenc 1804-ben két újabb püspökség, a szatmári és a kassai megszervezéséről dön­tött, Szatmárnémeti, valamint Kassa székhellyel. Kárpótlá­sul ekkor az egri püspökséget a Szentszék érsekség rangjára emelte, és a részben belőle ki­hasított egyházmegyék mellé megkapta a szepesi és a rozs­nyói püspökséget az új önálló, immáron harmadik magyar érseki tartományba. Az egyházmegyék helyzeté­nek sajátos változása, hogy a bécsi kormány oly módon kö­szönte meg a horvátoknak az 1848-49-es magyar forrada­lom és szabadságharc alatt ta­núsított magatartásukat, hogy a zágrábi püspökséget a Szent­székkel érsekség rangjára emeltette, és neki alárendelte a latin rítusú szerémi meg zengg-modrusi, valamint a gö­rög rítusú körösi egyházme­gyéket. A kalocsai érseki tar­tományba tartozó püspöksé­gek száma háromra csökkent, s ezek: a Csanádi, a nagyváradi és az erdélyi egyházmegyék. Az egyházmegye-rendszer a XVIII. század végén, a XIX. század elején mélyreható vál­tozáson ment át, hogy jobban megfeleljen a kor követelmé­nyeinek. Következik: Mi indokolja II. János Pál döntését? Tanárok Közép-Európában Budapest (ISB - D. Á.) — Tanárok Közép-Európá- ban címmel rendeztek nem­zetközi konferenciát Viseg- rádon, öt ország (Lengyel- ország, Csehország, Szlová­kia, Németország és hazánk) a rendszerváltozás után ala­kult szakszervezetei vettek részt az eseménye, melynek szervezője a Pedagógusok Demokratikus Szakszerve­zete volt. A szerdai budapesti sajtó- tájékoztatón a Német Tanár­szakszervezet nemzetközi kérdésekért felelős referen­se, Christoph Heise, illetve Pokomy Zoltán, a PDSZ ügyvivője számolt be az új­ságíróknak a három napon tárgyaltakról. A pártok és szakszervezetek témakörben a jelenlévők egyöntetűen megállapították: a kormá­nyok általános jellemzője, hogy a költségvetési hiá­nyokat az oktatásra fordított pénzek kurtításával próbál­ják mérsékelni. A hatalom és a szakszervezetek közti harcban az egyes országok­ban nagyon különböző mód­szerekkel élnek az érdekvé­delem képviselői. Lengyel- országban például — mint Christoph Heise elmondta — a Szolidaritás országos sztrájkja a kormányfő le­mondásához is vezetett. Csehországban a tanároknak teljesen elegük van a szak- szervezet és a „politika” együttműködéséből. Német­országban csak két figyel­meztető sztrájkig ment el az érdekvédelem. Magyaror­szágon pedig éppen a vára­kozás stádiumában állnak a szakszervezetek; a kérdés, hogy a tárgyalások után a kormány vajon elmozdul-e a szakszervezetek által kívánt irányba. Szlovákiában a szakszervezetek azt fontol­gatják, hogy párttá szerve­ződnek, mivel a pártskálán nincs olyan tömörülés, amely az ő érdekeiket pró­bálná érvényesíteni. Ez utóbbival kapcsolatban Pokomy Zoltán leszögezte: a szakszervezeteknek nem szerencsés pártokat támo­gatni, mert a politika és ér­dekvédelem összekeveredé­se zavart okozhat. A PDSZ álláspontja szerint inkább jelölteket, személyeket kel­lene preferálni, mint pár­tokat. Az egyházak és közoktatás témaköréről a PDSZ ügyvivője elmondta: az lenne a szerencsés, ha a hittan tanítása a délelőtti ok­tatásból kimaradna. Azaz a hittan nem az órarendnek lenne a része, hanem megál­lapítanának egy olyan sza­bad időt, amikor lehetne hit­tanra járni. Az újrainduló egyházi iskolákkal kapcsolatban Po­komy kifejtette: a jelenlévők álláspontja szerint eddig fontos szerepe volt annak, hogy az állami monopóli­umok megtörésével egyházi, illetve magánkézbe kerültek iskolák. Újabb oktatási in­tézmények egyházi kézbe adása viszont már nem szol­gálná a közoktatás színvona­lát. A szakszervezeti veze­tők szerint ezen öt ország közül Magyarországon igé­nyelt vissza a legtöbb iskolát az egyház. Az 1700-as szá­mot Pokomy — más orszá­gokhoz viszonyítva is — magasnak tartotta még ak­kor is, ha a háború előtt en­nél sokkal több iskola volt egyházi tulajdonban. Krőzusra lelt a betörő Zalakaros (MTI) — Is­meretlen tettes ellen nyomoz a Zala Megyei Rendőr-fő­kapitányság bűnügyi osztá­lya. A vizsgálat tárgya egy zalakarosi betöréses lopás. Keddről szerdára virradóra a Napfény üdülő egyik szobá­jába a nyitott erkélyajtón át besurrant egy férfi. A betö­rőt nem zavarta, hogy a szo­bában alszanak, s rövid idő alatt így, veszélyes körülmé­nyek között is 200 ezer fo­rintot érő arany ékszert, va­lamint egymillió forint érté­kű, bemutatóra szóló érték­papírt gyűjtött össze. Ezután magához vett egy számzáras diplomatatáskát, majd szép csöndben távozni próbált. A szobában alvó hölgy azon­ban felébredt, s rövid du­lakodás közepette visszasze­rezte a rablótól a táskát. Mint a nyomozás során kiderült, a táskában har­mincmillió forint készpénz volt. A rablóról a sértett nem tudott személyleírást adni, a vizsgálat folytatódik. Átütemezett földadó Budapest (MTI) — Meg­becsülhetetlen jelen pilla­natban, hogy földadó címén mekkora bevétele lesz az idén a költségvetésnek, és azt sem tudni, hogy a föld­adó kötelezettségének leg­utóbbi átütemezése mekkora kört érinthet — mondotta az Adó- Pénzügyi és Ellenőr­zési Hivatal illetékese szer­dán az MTI kérdésére. Mint ismeretes, a kor­mány a várható aszályká­rokra tekintettel az 1993. évi földadó-kötelezettség első, augusztus 15-én esedékes részletének befizetését 1993. november 15-re, a má­sodik részlet befizetésének esedékességi _ időpontjára ütemezte át. így a földadó­val érintett havi, negyed­éves, valamint évente egy­szeri bevallás benyújtására kötelezett adózónak az ere­detileg augusztus 15-én ese­dékes kötelezettségét a má­sodik részlettel együtt no­vember 15-i esedékességi időponttal kell az adóbeval­lásban szerepeltetnie. Az át­ütemezés kormánydöntés alapján történik, ezért érvé­nyesítéséhez nem kell kérel­met benyújtani. A bizonytalanság oka az, hogy a földadó megfizetése alól többféle címen lehet a felmentést kérni, az egyik indok az lehet, ha valaki 1992. január 1. után jutott földhöz akár kárpótlás ré­vén, akár úgy, hogy a szö­vetkezetből kivitte a saját ré­szét, és azon gazdálkodásba kezdett. Ilyenkor kérheti a gazdál­kodó a földadó alóli ideigle­nes mentességet. Kelet-Magyarorszag 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents