Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
KULTÚRA Hangverseny határnyitással Vállaj (KM - K. J.) — A vállaji római katolikus templom az idén Pünkösdkor ünnepelhette felszentelésének 250. évfordulóját. A mintegy hat-nyolcszáz hívet befogadni képes szentegyház kiváló akusztikájának köszönhetően igen alkalmas hangversenyek fogadására is. (Bizonyítékul elég csupán arra utalni, hogy a Can- temus Kórus karácsonyi hanglemezének az anyagát itt vették fel.) A Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozata keretében július 31-én kerül sor a vállaji templom immár hagyományos, nagy eseményére: a 19 óra 30-kor kezdődő nagyzenekari hangversenyre. Wagner, Weiner, Paganini és Kodály művei fognak felcsendülni a „Nyíregyházi vegyeskar” (karigazgató: Fehér Ottó) és a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor nagyzenekara (vezényel: Kovács László) tolmácsolásában. Közreműködik: Csavlek Etelka (ének), Németh Judit (ének), Daróczi Tamás (ének), Kovács Kolos (ének), Baranyay László (zongora) és Szabadi Vilmos (hegedű). A koncert igényesen ösz- szeállított programja és a benne fellépők kvalitásai ismeretében a vállajiak külföldi érdeklődőkre is számítanak, főként a szomszédos, romániai Szatmár megye városaiból — Szatmárnémetiből, Nagykárolyból — és más településeiről. Éppen ezért július 28-ától 31-éig ideiglenes határmegnyitás lesz Vállaj és Csanálos (Urziceni) között. A múlt évi tapasztalatok azt mutatják, hogy igen sokan éltek az ily módon egyszerűsített szomszédolás lehetőségével. Igaz is: a várhatóan nagysikerű, komolyzenei koncertet követően baráti talákozóra kerül sor. Magyar gimnázium Kárpátalján Hosszas csatározás után a beregszászi középiskola visszakapta a kollégium épületét Sorköteles franciatanárok Párizs (MTI) — A magyar külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az új tanévben ötven fiatal francia sorköteles tanár kapcsolódik be majd Magyarországon a francia nyelv oktatásába. Az MTI párizsi tudósítója felvilágosítást kért az illetékes francia hatóságoktól arról, kikből tevődik össze majd ez az ifjú tanári kar. Mint az illetékesek elmondották, Franciaországban általános a sorkötelezettség, azonban a sorkötelesek számára többféle szolgálati lehetőség van, az úgynevezett nemzeti szolgálat keretei között. Nagy részüket a hadseregbe hívják be, fegyveres szolgálatba, azonban mások számára lehetőség nyílik arra, hogy például a csendőrség, a rendőrség, vagy a polgári védelem alakulataiban teljesítsenek szolgálatot. Mivel egyes minisztériumok és a francia védelmi minisztérium között már régóta kialakult ilyen jellegű együttműködés, a sorkötelesek egy részét — főként azokat, akiknek szakképzettsége jól hasznosítható — más minisztériumok rendelkezésére bocsátják. Évente többezer fiatalról van szó. Egy részük például a francia tengerentúli megyékben és területeken teljesít technikai jellegű feladtokat, más részük — a külügyminisztérium rendelkezésére bocsátva — úgynevezett kooperációs feladatokat lát el: részt vesz különböző francia együttműködési programok megvalósításában más országokban, főként a fejlődő államokban, de másutt is. A kooperációs programok résztvevői nem a fegyveres szolgálatot megtagadókból kerülnek ki — akiknek helyzetét külön rendelkezések szabályozzák —, hanem kifejezetten a szakképzett és ezért polgári munkára vezényelt sorkötelesekből. Bár szolgálati idejük valamivel hosszabb, mint azo- ké, akik a hadseregbe kerülnek, sokan önként is szívesen jelentkeznek erre a feladatra. Ők kikerülnek a védelmi minisztérium állományából s a külügyminisztérium rendelkezik velük. A védelmi minisztérium illetékesei elmondották, hogy a katonai állományból is vannak olyanok, akik hasonló feladatot látnak el; a magyar honvédségnél jelenleg is van néhány franciatanár, akik a minisztérium vezénylésével látják el feladatukat. Ezeknek száma azonban igen kicsi. A magyar iskolák jövendő franciatanárai a külügyminisztériumnak átadott „kooperációs” állományból kerülnek ki. Illetékes helyen hangsúlyozták, hogy a tanári munkára kiküldött fiatalok szakképzettek, számos országban tevékenykednek már a francia nyelv oktatásában, jó eredménnyel. Orémus Kálmán Beregszász — Mintegy fél évszázada annak, hogy Beregszászban megszüntették a magyar gimnáziumot, mely korábban a vidék egyik szellemi központja volt. Évtizedek teltek el úgy, hogy még csak emlegetni sem volt tanácsos ezt a tanintézményt, mely mindössze két éve nyitotta meg újra kapuit. Az alábbiakban a kezdet nehézségeiről, a gimnázum legfontosabb feladatairól kérdezzük Udvari István igazgatót. Az idén hetvenen jelentkeztek — Mi a minőségi tudás megszerzésének lehetőségét kínáljuk a kárpátaljai magyar gyerekeknek. Annak ellenére, hogy a felvételi vizsgákon elég kemény követelményeket támasztunk a jelentkezőkkel szemben, számuk évről évre nő. Az első évben 51 tanulóval indultunk, az idén pedig mintegy 70-en jelentkeznek. Tan- intézményünk egyre népszerűbb, pedig köztudott, hogy az oktatás tárgyi feltételei még igencsak hiányosak. □ Mely problémák okozzák munkájukban a legtöbb nehézséget? — A nehézségeinket két alapvető csoportra osztanám. Ezek egyrészt a tárgyi feltételek hiányából fakadnak, másrészt pedig abból, hogy vannak, akik félreértik törekvéseinket. Két példát említek. Az egyik, hogy fájó szívvel bár, de el kellett utasítanunk azoknak a távolabbról érkezett gyerekeknek a jelentkezését, akik nem tudtak albérletet vagy egyébb lakáslehetőséget szerezni Beregszászban. Az ok egyszerű: nem volt kollégiumunk, vagy ahogy nálunk nevezik, in- temátusunk. Hosszas csatározások után most visszakaptuk a beregszászi gimnáziumnak a 30-as években közadakozásból épült kollégiumi épületét, ahol a tantermeket is elhelyezhetnénk. Erre most vannak, akik azzal a nevetséges váddal illetnek minket, hogy el akarjuk „magyarosítani” az amúgy is javarészt magyar lakosságú Beregszászt. □ Ha jól tudom, azzal, hogy a régi épületet visszakapták, a gondjaik még korántsem oldódtak meg... Kevés a pénz — Bár az intemátus terveink szerint szeptembertől már otthont is adna a falvakból bejáró gimnazistáknak, ettől még, sajnos, elég messze vagyunk, mivel az épületből minden mozdítható berendezési tárgyat elvittek. Talán mondanom sem kell, hogy ezek beszerzésére nincs pénzünk. A baktalórántházi Regionális Közművelődési Központ segítségével most készítettünk el egy pályázatot, melyet az Illyés Alapítványhoz nyújtottunk be. Nagyon bízunk abban, hogy az alapítvány támogatásával meg tudjuk teremteni az oktatás feltételeit. □ Köztudott, hogy — már Lehet, hogy ők is a beregszászi magyar gimnáziumban tanulnak majd tovább. Képünk a borzsovai általános iskolában készült Kállai János felvétele csak azért is, mert az egykori Szovjetunióban ennek nem voltak hagyományai — Önök sok mindent átvettek a magyarországi tapasztalatokból. Van-e a beregszászi gimnáziumnak valamilyen jellegzetessége? Pályázat útján — Való igaz, hogy engedélyezték számunkra az anyaországban elterjedt eszközök és tankönyvek használatát, de mindig figyelembe kell vennünk a helyi alaptanterv követelményeit. Kissé talán rendhagyó az is, hogy mi nyolcosztályos gimnázumként alakultunk meg, és a tanárok többségét pályázat útján alkalmazzuk, meghatározott időre. Ez talán szokatlan még nálunk, de a tanulók javát szolgálja. És ez a legfontosabb. Hideg napok — mai tanulságokkal Kovács András filmje elítéli a nacionalizmust, bármely nép nevében is lépjen fel Hamar Pétér A Mandala Dalszínház július 28-án, 21 órától mutatja be a nyíregyházi szabadtéri színpadon a József és a bűvös kabát c. rockmuzikelt Amatőr felvétel A história földrajzi szempontból és etnikai tekintetben is kegyetlenül összekuszálta a szálakat körülöttünk, a türelem pedig időtlen idők óta hiánycikk itt Közép-Kelet-Eu- rópában. A meg- és visszaváltozó országhatárok népcsoportokat tettek kiszolgáltatottá, elég ha a tőlünk délre lejátszódó események felé fordítjuk figyelmünket. Ha meg akarjuk érteni azokat az ellentéteket, amelyek a térségben feszülnek, például a szerbek és a magyarok közöt- tit, akkor a művészetek legalább annyit segíthetnek, mint a történettudomány tanulmányozása. Régóta mérgesedő viszony ez, ennek egyik állomását tárta fel a Hideg napok című film, melyet Cseres Tibor regénye nyomán forgatott Kovács András 1966-ban. ' Nem egyszerű kalandfilm A cselekmény jelen idejének helyszíne egy börtöncella 1946-ban. Itt vár ítéletére négy fogoly katona, akik különböző módon, de részesei voltak annak az iszonyatos embertelenségnek, amelyet a magyar hadsereg hajtott végre 1942 januárjában Újvidéken. Több mint háromezer polgári személyt megtorlásként agyonlőttek, és a Dunába vágott lékbe lökték valamennyit. Kovács nem történelmi kalandfilmet készített, a vetítési idő egyharmada a börtöncelláA Hideg napok egyik döbbenetes jelenete ban játszódik. ,JEz a börtön az emlékek börtöne is. Egyébként is egy soha nem volt börtönt kellett terveznünk, tágasabbat a valódinál, a kinemaszkóp képkivágás miatt.” — mondja a rendező. Ennek ellenére, s lehet, hogy ez ma hihetetlenül hangzik, az első három hónap alatt hatszázezernél többen nézték meg a filmet. Történelmünk „szennyese” A Hideg napok-ból országos vitatéma lett nemcsak a sajtóban, hanem a vetítések utáni nyilvános fórumokon is. Ilyesfajta kérdéseket fordítottak szembe az alkotókkal: Mi szükség volt erre a filmre? Miért teregetjük ki a szennyesünket az egész világ előtt? Nem vesztették-e el az események 25 év alatt az aktualitásukat? Máig ható tanulságok Az elmúlt időkben kiderült, hogy a szerbek még a háború idején elégtételt vettek, ezt a bácskai tömegsírok igazolják. Erről a dokumentumirodalom ad számot, művészi alkotásban hiába keressük nyomát. Az idő azt látszik igazolni, hogy a történelem ütötte sebek nehezen gyógyulnak. A Neret- va két partján ma is zajló háború visszavezethető a korábArchi'v felvétel bi csetnik-usztasa ellentétekig. A Hideg napok igazi értékét az adja, hogy tanulságai túlmutatnak az egyszeri eseményen. A film elítéli a nacionalizmust, bármely nép nevében is lépjen fel, s még inkább elítéli azt a fasiszta gyakorlatot, amely ártatlan emberek kioltott életével akaija megváltani a jövőt. Cseres Tibor és nyomában Kovács András nem ad felmentést katonahőseinek, a maga felelősségét kinek-kinek vállalnia kell. Napjaink eseményei viszont arra utalnak, hogy az elszabadult indulatok világában sokan elfelejtkeznek a művészet kézenfekvő igazságairól. «I «am í/' a v Km sag '< 12. Ke!ef-Magyarors«ag
