Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
Ungvári görög katolikusok Szabó Béla Ungvár (MTI) — Már tíz napja állnak a kárpátaljai görög katolikus egyház hitközségét képviselő tüntetők sátrai Ungváron a megyei tanács épülete előtt, pedig az ungvári városi polgármesteri hivatal még a múlt hét elején betiltotta azt, mivel a szervezők — az érvényes jogszabályoknak megfelelően — nem kértek írásban engedélyt ennek megtartására. Ily módon a tüntetés immár egy hete törvénybe ütközik és a közrend őreinek jogukban lenne erőszakkal felszámolni ezt. A belügyi szervek eddig nem folyamodtak eme szélsőséges megoldáshoz, bár a megyeháza előtti téren biztonsági okokból olykor csaknem annyi a rendőr, mint a tüntető. A görög katolikus hitközségek képviselői eközben elküldték nyilatkozatukat az ukrán elnökhöz, a legfelsőbb tanács elnökéhez, valamint a megye vezetőihez. Ebben ismételten rámutatnak, hogy a görög katolikus egyház státusa még mind a mai napig nem tisztázott: kikerült ugyan az illegalitásból, de rehabilitálását nem jelentették be. A nyilatkozatban cáfolják az államhatalmi szervek ama állítását, hogy annak idején nem volt állami intézkedés az egyház betiltására. Az ezt igazoló okmányok véleményük szerint megvannak csak nem akarják nyilvánosságra hozni őket. A görög katolikusokat nem elégíti ki a köztük és az ortodox egyház közti vagyonjogi vita olyan módon javasolt megoldása, s a templomok közös használata, hogy ez a kölcsönös megegyezés alapján történjen. Az ortodoxok ugyanis gátolják a templomok felváltva történő használatát, a görög katolikusok pedig sokfelé még mindig a szabad ég, vagy ereszek alatt miséznek emiatt. A nyilatkozatban követelik, hogy érvénytelenítsék az egykori megyei végrehajtó bizottság annak idején hozott határozatát, a görög katolikus templomoknak és a munkácsi kolostornak az ortodox egyház tulajdonába történt átadásáról. A kárpátaljai megyei tanács és az állami közigazgatás vezetői is nyilatkozatban foglaltak állást a tüntetés kapcsán. Ebben leszögezik, hogy már négy alkalommal tárgyaltak a tüntetés szervezőivel, azok követeléseinek egy részét már ki is elégítették. Az egyház rehabilitációja és a törvények módosítása viszont nem a helyi szervek hatáskörébe tartozik. Ahhoz, hogy valamennyi problémát megoldjanak, időre van szükség, a tüntetés szervezői viszont ultimátumszerű követeléseket támasztanak fenyegetésül. A megye vezetői figyelmeztetik a tüntetés szervezőit, hogy a törvény- ellenes cselekedetük esetleges következményeiért csakis őket terheli a felelősség, s arra szólítják fel a ortodox és a görög katolikus püspökség vezetőit, papjait és híveit, hogy lépjenek a konstruktív együttműködés és egyetértés útjára. A két egyház között azonban a szembenállás a jelek szerint egyelőre nem csökken. Orosz egységeket fegyvereztek le / Moszkva (MTI) — Észak-Oszétiában ismeretlen fegyveresek szombaton lefegyverezték az orosz hadsereg különleges egységét és az észak-kaukázusi katonai körzet felderítő zászlóalját — nyilatkozta az orosz ügyészség az ITAR- TASZSZ-nak. A két katonai egységnek összesen 38 embere esett fogságba, amikor egy kiképző tanfolyamról tértek viszsza. 27 ismeretlen fegyveres minden oldalról elzárta a keskeny erdei ösvényt, amelyen az orosz katonák haladtak, és arra kényszerítették őket, hogy adják át összes fegyverüket. Az egység parancsnoka azt a felsőbb utasítást kapta, hogy ne kockáztassa az emberek életét, és ellenállás nélkül tegyék le a fegyvert. A rajtaütök 27 darab AK típusú géppisztolyt, két mesterlövész-puskát, 7 gránátvetőt, géppuskákat, 4 rádiót és lőszert zsákmányoltak. A több mint 300 halálos áldozatot követelő december végi véres összecsapások óta állandó feszültség uralkodik az Oszétia és Ingus- föld által vitatott területen. 1993. július 27., kedd KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 1 1 A genfi Bosznia-konferencia elé A szerbek és a horvátok nem akarnak egy államban élni egymással, sem a muzulmánokkal Budapest (MTI-Panoráma) — Meglehetősen kedvezőtlen előjelekkel kezdődik meg kedden a genfi Bosznia-békekon- ferencia újabb, s a társelnökök reménye szerint utolsó fordulója: vasárnap estére, néhány órával életbe lépése után ösz- szeomlott a sokadik boszniai tűzszünet, s a harctereken újult erővel lángoltak fel a muzulmán-szerb és a muzulmán- horvát összecsapások. Az érdekelt felek sem úgy utaznak a svájci városba, hogy biztosak lennének a tárgyalások sikerében, hiszen Alija Izetbegovic boszniai elnök többször is hangsúlyozta, hogy nem hajlandó elfogadni az egykori jugoszláv tagköztársaság etnikai alapokon való felosztását, s ragaszkodik a boszniai föderáció, azaz a Vance-Owen-terv megvalósításához. A szerbek és a horvátok viszont nem akarnak egy államban élni sem egymással, sem pedig a muzulmánokkal, s így számukra csak a konföderáció, azaz a három nemzetiségi miniállam létrehozása tűnik elfogadható rendezési tervnek. A szerbek és a horvátok egyezségét már meg is pecsételték Slobodan Milosevic szerb és Franjo Tudjman horvát elnök július közepén tartott genfi találkozóján. Az európai hatalmak és a közvetítők, Lord Owen és a Cyrus Vance-t felváltó Thor- vald Stoltenberg az utóbbi hetekben egyre inkább hajlanak a szerb-horvát rendezési terv elfogadására. A Nyugat és Owen látványos pálfordulását több tényező is magyarázza. Az első, és a legfontosabb ok a realitások figyelembe vétele: a szerbek és a horvátok gyakorlatilag Bosznia-Hercegovina egész területét ellenőrzésük alá vonták, a muzulmánok már csak néhány kelet-boszniai települést, Szarajevó néhány negyedét, Közép-Bosznia és Hercegovina egy részét tudhatják magukénak. Ha a harcok tovább folynak, az egykori ellenségeskedés után már- már vállvetve harcoló szerbek és horvátok minden bizonnyal a maradék területeket is elfoglalják, s a Nyugat, amely sok mindent ígért már, szinte biztos, hogy nem nyújt katonai támogatást a muzulmánoknak. Szintén fontos tényező, hogy az ENSZ és az európai hatalmak végre békét akarnak, még ha tudják is, hogy a felosztás szerb-horvát változata korántsem a legigazságosabb módja a béketeremtésnek. A békevágynak több oka is van: az elhúzódó harcok egyrészt Európa biztonságát is veszélybe sodorják, másrészt ha az idei tél nem lesz ismét enyhébb a szokásosnál, akkor valóban százezrek pusztulhatnak el élelem, gyógyszer és fűtőanyag hiányában. Végül közrejátszik a nagyhatalmak és az ENSZ hiúsága is, hiszen az eddigi béketeremtési kísérletek kudarca meglehetősen megtépázta a világszervezet és jó néhány állam tekintélyét. Ha igaz, amit Stoltenberg mondott, azaz addig tart a konferencia, amíg valamennyi érdekelt fél számára elfogadható megoldást nem találnak, valószínűleg sokáig tart majd az alkudozás, s közben otthon, Boszniában újabb emberéleteket követelnek majd a harcok. Az egyetlen tényező, amely meggyorsíthatja a tárgyalásokat és reményt adhat a sikerre, az az, hogy mostanra már valamennyi fél többé-kevésbé felfogta: a több mint egy év óta tartó háború nem oldja meg a problémákat. Soros nem spekulál a frank ellen Franciaországnak feltétlenül módosítani kell eddigi pénzügyi politikáját Párizs (MTI) — „Nem spekulálok a frank ellen, ez nem áll szándékomban, mert nem akarom, hogy az európai monetáris rendszer szétzúzásával vádoljanak” — írja Soros György a Le Figaro hétfői számában. A nemzetközi pénzember szerint ugyan viszonylag könnyű a frank ellen játszani, de ez hibás lépés, mert Edouard Balladur miniszterelnök feltett szándéka, hogy megvédi a frank árfolyamát s országának közvéleménye is támogatja ebben. „Meggyőződésem, hogy fenn kell tartani a frank és a márka paritását” — hangoztatja a cikkben Soros. A pénzembert a francia sajtó egy része azzal vádolta, hogy ő áll a frank elleni látványos spekulációs hadjárat mögött. Válaszában tagadja ezt, azonban annak a véleményének ad hangot, hogy Franciaországnak feltétlenül módosítani kell pénzügyi politikáját, végre kell hajtania a frank és a márka paritásának átértékelését, és csökkentenie kell függőségét a Bundesbank támogatásától, ha meg akarja valósítani a gazdasági fellendülést. „Franciaország pénzügyi politikája ma a Bundesbanktól függ, annak tevékenységét pedig a német gazdaság érdekei határozzák meg” — írja cikkében. Soros receptet is ad Franciaország és általában az európai monteáris rendszer számára. Párizsnak öt százalék alá kell hoznia a központi leszámítolási kamatlábat, s mivel a felülértékelt frank megnehezíti a gazdaság versenyképességét a piacok nagy részén, mintegy 3,6 százalékkal le kellene értékelnie valutáját a márkához képest. Ezzel egy- időben Nagy-Britanniának és Olaszországnak vissza kellene térnie a monetáris rendszerbe, s ki kellene kényszeríteniök, hogy a Bundesbank is legalább 5,5 százalékra szállítsa le a kamatlábat. Ha ez nem következnék be, az újonnan meghatározott értékű devizákat „lebegtetni” kellene a márkához képest. Soros szerint „Európának alacsonyabb kamatlábakra van szüksége” a gazdasági fellendüléshez, s ez nem járna nagyobb inflációs veszéllyel. Az ilyen változás első számú nyertese pedig éppen Franciaország lenne, mert egyrészt megoldódnának gazdaságának főbb gondjai, másrészt megszűnne függősége a Bundesbanktól. Végső soron azonban a kamatlábak leszállítása Németország számára is haszonnal járna — vélekedik a pénzember. „Kétségeim vannak persze aziránt, hogy ez az új rendszer megvalósulhat. Franciaországban ugyanis az erős frank elmélete olyan dogma lett, amely lehetetlenné teszi bármely új elmélet figyelembe vételét... Mégis az a véleményem, hogy ennek az ötletnek meggondolása megéri a fáradságot, azért, hogy megmutassuk: van kiút a megoldhatatlannak tűnő problémából” — hangoztatja a francia lapban megjelent írásában Soros György. Ukrajnai atomfegyverek Washington (MTI) — A fejlett hadiiparral rendelkező Ukrajna képes arra, hogy működtesse a területén lévő szovjet atomfegyvereket, de ez nem áll szándékában —jelentette ki a The New York Ti- mesnak az ország védelmi minisztere. Konsztantyin Morozov vezérezredes egyúttal közölte: Ukrajna „átalakulóban lévő országként” szeretne csatlakozni az atomsorompó- szerződéshez, addig is, amíg e fegyvereket megsemmisítik. A Szovjetunió felbomlása után ukrán területen maradt 176 szovjet interkontinentális nukleáris rakéta, 30 hadászati bombázó, összesen 1656 nukleáris robbanófej. A hadászati atomfegyverek számát drasztikusan lecsökkentő szovjetamerikai START-szerződés csak akkor léphet életbe, ha ahhoz Ukrajna is csatlakozik és — aláírva az atomsorompó- szerződést - lemond az atomfegyverekről. Az ukrán vezetés erre korábban ígéretet is tett, a kijevi parlamentben azonban az utóbbi időszakban az orosz fenyegetésre hivatkozva kétségbe vonták a döntés helyességét. A lap szerint a héten washingtoni látogatásra érkező Morozov tábornok által kifejtett álláspont új, és egyben feltehetően gesztus a parlament nacionalista erőinek. A közelmúltban Kijevben járt Les Aspin, amerikai védelmi miniszter, aki azt javasolta: távolítsák el a robbanófejeket az Ukrajnában tárolt atomfegyverekről és helyezzék azokat nemzetközi ellenőrzés alá. Az ukrajnai atomfegyvereket az orosz vezérkar felügyeli. Az angol rendőrség 35 tüntetőt tartóztatott le Londonban, azon a Greenpeace által szervezett megmozduláson, melyen a norvég bálnavadászat beszüntetését követelték. A tüntetés mellett több mint 70 munkapárti képviselő intézett levelet a norvég kormányhoz. Az egyik képviselő, Tony Banks, a Trafalgar térhez közeli Norvégia Házhoz láncolta magát tiltakozásul a norvég bálnavadászat ellen AP-felvételek Az izraeli légierő tegnap támadást intézett a libanoni Sidon városa mellett elterülő Mieh Mieh menekülttábor ellen. Az elmúl két nap során ez volt a legsúlyosabb izraeli támadás libanoni palesztin célpontok ellen Izraeli légicsapás Nicosia (MTI) — Vasárnap reggel óta harmincán életüket vesztették és százti- zenhárman megsebesültek azokban a légi és rakétatámadásokban, amelyeket az izraeli hadsereg és a Hezbollah nevű Irán-barát terrorszervezet Libanonban állomásozó egységei intéztek egymás ellen. Libanon déli részén és a Bekaa-völgyben összesen 28 személy — köztük 18 polgári lakos — vesztette életét.
