Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
Kelet-Magyarország 9 1993. július 27., kedd TÚL A MEGYÉN Értelmiség ’93 — nyári egyetem Hogyan hat az átalakulás a kultúrára általában, illetve egyes területeire Szeged (MTI) — A kultúra intézményesülési formái a demokratikus átmenetben címmel hétfőn a szegedi József Attila Tudományegyetem aulájában megkezdődött az Értelmiség ’93 nyári egyetem. Mintegy 80 résztvevő hallgatja meg a péntekig tartó program előadásait arról, hogyan hat az átalakulás a kultúrára általában, illetve egyes területeire. A civil művelődési formákról határainkon kívül élő magyar szakemberek segítségével vitatkozhatnak, cserélhetnek véleményt a nyári egyetem hallgatói. Az első napon Ágh Attila politológus A kultúra és a modernizáció a XX. század végén című előadásában kifejtette: a kultúra terén térségünkben és világszerte is fenyegető, negatív vonal rajzolódik ki, amely a XX. század végének nagy válságára és ijedtségére egy XIX. századi tradicionalizmus reflexével reagál. Márpedig számunkra is zsákutca, ha a kultúrában a XIX. század végének legfejlettebb konzervativizmusát próbáljuk megvalósítani. A mai értelmiséget — némi iróniával — három típusba sorolta. A magyar politikai elit egyik modellje a küldetéstípus, aki úgy érzi, egy sohasem volt történelem megoldási kulcsát hozza magával, s szeretne belekerülni a jövendő történelemkönyvekbe. A másik típusba a moralizáló értelmiség tartozik. Ez a csoport a megelőző időszak ellenzékéhez tartozik, úgy véli: akkori erkölcsi helytállása miatt születési előjogai vannak a demokráciában, a napi gondok nem érdeklik. A harmadik típusjellemzője pedig a véletlen politikus, akit a rendszerváltozás vihara véletlenül sodort a politikai életbe. Ennek a típusnak egyéni szempontjai a legfontosabbak. A politológus szerint tárgyalásos demokráciára lenne szükség. Azoknak a pártoknak van jövője, amelyek készek a társadalom minden rétegével dialógust folytatni, s készek a kompromisszumokra is. Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár A nemzetiségi és a kisebbségi magyar kultúra című előadásában azt hangoztatta, hogy egyelőre a XX. században vagyunk, egy keserves átmenetben. Ráadásul adva van a sajátos középeurópai helyzet, amely politikai képtelenség ugyan, de mégis létezik. Ám van érték, főleg kulturális érték, hiszen ha Közép-Európa létezik, akkor leginkább a kultúra terén létezik. Ezen a téren kell megtanulni együttműködni, mert Európa felé csak együttműködéssel, nem pedig elszigetelődéssel lehet haladni. Ha nemzeti kultúráról beszélünk, nem nacionalizmust értünk alatta — mondta az előadó —, sőt Európa szegény rokonainak, ezeknek az országoknak éppen a kultúrát kell prezentálni. Az APEH információja a nyugtaadásról Budapest (MTI) — Befejeződött a kormányzat és az érdekképviseleti szervek között az elmúlt hetekben folytatott, az általános nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatos tárgyalások. A kormányzat álláspontja nem változott, a nyugtaadási kötelezettség az ismert két kivétel mellett — szerencsejáték-szolgáltatás, újság- és folyóiratárusítás — változatlanul általános érvénynyel fennáll — tájékoztatta hétfői közleményében az MTI-t az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Sajtóirodája. A tárgyaló felek megállapították, hogy nyugtaadási kötelezettségre vonatkozó bármilyen megoldás csak a hatályos, kihirdetett törvény rendelkezései alapján képzelhető el. A törvény meghatározott esetekben az érintett adózó egyedi kérelmére felmentési lehetőséget biztosít. Az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vállalta, hogy ezeket a kérelmeket gyorsított eljárás keretében bírálja el, az érdekképviseletek pedig vállalták, hogy a hozzájuk forduló adózók esetében a kérelmeket véleményezik, és javaslatukkal együtt továbbítják az adóhatósághoz. A veszprémi püspökség kialakulása A magyar egyházmegyék története (1.) Dr. Török József egyháztörténész (MTI-Press) — A velencei születésű Szent Gellért legendájában olvassuk, hogy Szent István Gellértet magához kérette a bakonybéli remeteségből és így szólt hozzá: „Háborgatlak téged, Isten embere, alkalmatlan időben. Most ugyanis a: az akaratom, hogy a tizenkét püspökséget, amelyek felállítását országomban elterveztem, püspökökkel betöltsem... Vedd a püspökséget, mely — ahogy ítélem — téged illet.” A király segítőként tíz papot rendelt az új püspök mellé, és a királyi hatalom helyi képviselője, „Csa- nád ispán szekérre ültette és a Csanádi egyházmegyébe vitte őket” Ha ez az érzékletes, ám meglehetősen késői leírás minden állításában igaz lenne, akkor a kereszténység elterjedésén túl annak fönnmaradását biztosító és az ország egész területét átfogó egyházmegyerendszer az országalapító király uralkodásának utolsó éveiben történt volna. Szent István és munkatársai azonban jól tudták, hogy a világi közigazgatást szolgáló vármegyerendszer mellett minél hamarabb szükséges kialakítani az egyházi élet igazgatási eszközét, az egyházmegyékből formálódó egyháztartományt. A kereszténység a Római Birodalomban a városokból terjedt a vidék felé. Egy-egy város papságának élén állt a püspök, aki a város környékéhez tartozó vidék egyházi életét is irányította. Ebből alakult ki az egyházmegye (dioecesis), vagyis az a terület, amely egy teljes jogha- tóságú püspök vezetésére van bízva. Á püspökről ezt az igazgatási egységet püspökségnek nevezik. Az egyházmegyék közül néhányan apostoli alapításra hivatkozhattak, mások székhelye politikailag, mint város volt fontosabb, s ezek előjogokat szereztek a többi püspökséggel szemben. így alakult ki az egyháztartományok, érsekségek intézménye, amelyben az érseki,/«? egyházmegye alá több püspöki egyházmegye tartozik. Ez az egyházigazgatási rendszer közel évezredes múltra tekintett vissza, amikor a magyarság fölvette a keresztséget és a kereszténység intézményeit befogadta. A magyar egyház alapkőletétele Szent István királlyá koronázását (az 1000. év karácsonya vagy 1001. újév napja) követően, idegen földön történt. Ezt több évtizedes, előkészítő munka előzte meg. Taksony fejedelem 962-ben követet küldött Rómába, és a pápától püspököt kért. XII. János pápa a szerzetes Zacheust fölszentelte és útnak indította, aki — igaz némi viszontagság után — valószínűleg eljutott a magyarok közé. Géza fejedelem 972-ben megkeresztelke- dett, majd Ottó császártól térítőket kért. Ekkor fontos esemény történt. Az energikus passaui püspök, Piligrim szerette volna joghatóságát kiterjeszteni hazánkra, ám fölöt- tese, a salzburgi érsek ebben megakadályozta. így lehetővé vált, hogy később, az önálló magyar egyházszervezet kiépítésekor egy akadállyal kevesebb tornyosuljon Szent István elé. A német birodalmi egyház intézményes jelenléte ugyanis komoly akadálya lett volna a magyar egyház függetlenségének. Az 1001. évi húsvétot II. Szilveszter pápa és III. Ottó császár nem Rómában, hanem Ravennában ünnepelte. Ide tért vissza a magyar királynak előző év őszén koronát vivő Asztrik is és részt vett a pápa és a császár jelenlétében tartott zsinaton. Á király kérésére Esztergomot állította a zsinat a magyar egyház élére „mater et caput” (anya és fő) minőségben. Ezzel párhuzamosan elkezdődött az egyházmegyék szervezése, melyek közül első volt a veszprémi püspökség. A királyné, Gizella személyével szoros kapcsolatot tartó intézmény területét négy vár és vidék alkotta: Veszprém, Fehérvár, Visegrád és Kolon, valamint a somogyi részek. Esztergom a királyi szálláshely a Dunától északra és északkeletre eső területeket fogta egybe. Az Árpádok fontos székhelyén, Kalocsán kezdetben püspökség alakult, főpapja a koronát hozó és raven- nai zsinatot járt Asztrik lett. Kalocsa hamarosan érsekség rangjára emelkedett, és később, Kalocsa mellé Bácsot kapta második központnak. Az alapítások első évtizedében létesült még az egri, a győri, a pécsi és az erdélyi püspökség. így 1001-re hét egyházmegye, két érsekség és öt püspökség létezett. A bihari püspökség a bihari dukátus megszervezésével párhuzamosan történt az 1020-as években. Ezt követte Ajtony leverése után a már említett Csanádi püspökség, és végül a Duna-Tisza közé északról hosszan lenyúló váci egyházmegye. A püspökök székesegyházuk tanítószékéből hirdették a keresztény tanítást, irányították az első iskolák munkáját és elsősorban saját területükön, de az ország politikai életében is a király emberei, biztos támaszai voltak. Szent István halálát követően a vármegye és egyházmegyerendszer kettős hálózata az ország egységét szolgálta a széthúzó erőkkel szemben. Következik: Esztergom, az „anya és fő" Az Európai Nőunió tanácskozása Budapest (MTI) — Az Európai Nőunió elfogadta hazánk meghívását és jövő év augusztusában Budapesten tartja kongresszusát — jelentették be a Magyar Nőunió társelnökei, Szilágyiné Császár Terézia és Filó Katalin hétfőn, azon a sajtó- tájékoztatón, amelyen beszámoltak a nemzetközi nőszervezet warwicki tanácskozásáról. Az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártok nőszervezeteit tömörítő Európai Nőunió július 22-24. között tartotta közgyűlését az angol városban. Az 1983-ban Margaret Thatcher javaslatára létrejött nőunió mostani kongresszusának minden résztvevője egyetértett abban — tudták meg az újságírók a két társelnök-asszonytól - hogy a nők kontinensszerte egyre nagyobb szerephez jutnak, egyre többen töltenek be fontos politikai tisztséget, és ennek elősegítése a továbbiakban is a szervezet célja marad. A warwicki tanácskozás nemzeti beszámolói bizonyították, hogy Európa legtöbb országában hasonló gondokkal küzdenek a nők, mert mindenütt érezteti hatását a recesszió, magas a munkanélküliség és növekszik a menekültek száma is. A KDNP alelnöki tisztét is betöltő Szilágyiné Császár Terézia tájékoztatott arról is, hogy a konferencián szóba került a közelgő, magyarországi választás: az Európai Nőunió a vele azonos értékeket valló magyar pártoknak a felkészüléshez segítséget ígért, kész például a képviselőjelölt-nőknek előkészítő-kurzusokat szervezni. Ahhoz a gondolathoz kapcsolódva, hogy a politikusok idén nyáron sem teszik félre a munkát, a kereszténydemokraták alelnöknője elmondta: a KDNP vezetői kedden találkoznak az SZDSZ első embereivel. Uj szabályok a Forma-1 -re Budapest (ISB - D. Á.) Lényegében semmi szenzációs bejelentésre nem készültek a Forma-1 Magyar Nagydíj szervezői, amikor sajtótájékoztatót hirdettek meg. A dolog pikantériája legfeljebb az, hogy egyszerre több cég is tart sajtó- tájékoztatót, mint a Forma-1 rendezője. A versenybizottság nevében Berényi János és Neményi Béla is kijelentették, hogy az Ibusz mindössze a kereskedelmi jogot nyerte el, s ezáltal a Forma-1 Igazgatóság fennhatósága alatt dolgozik. Ennek viszont semmi köze ahhoz az alapszerződéshez, amelyet még Siklós Csaba (korábbi) közlekedési miniszter kötött arra, hogy öt éven át lesznek Forma-1-versenyek a Hungaroringen. Mint Berényi János hangsúlyozta: ez már ténykérdés, és kár is mindig arról cikkezni, hogy lesz-e idén Forma-1 Magyar Nagydíj a Hungaroringen. A pálya egyébként a Forma-1 mellett számos más eseményt is megrendez. így motorosbajnokságokat, sportkocsiversenyeket, super-bike összecsapásokat. A FISA szakértői a közelmúltban vizsgálták meg a pálya állapotát, és mindent rendben találtak arra, hogy idén is sor kerüljön a Magyar Nagydíjra. A 8. Magyar Nagydíj a Formula-1 VB 11. futama lesz és augusztus 13-15-ig kerül sorra. Az e hétvégi hockenheimi 10. futam után Prost (77), Senna (50), Schumacher (36) a sorrend, s a konstruktőrök versenyében toronymagasan a Williams-Renault áll az élen. A sajtótájékoztatón sok szó esett az idei újdonságokról, hiszen ebben az évben a FISA több módosítást vezetett be a technikai és versenyszabályokat illetően. E változtatások legfőbb célja, hogy megpróbálják lassítani a kanyarodó autók sebességét, és lecsökkenteni a Grand Prix-futamok költségeit a gazdasági válság ezen időszakában. Ilyen jellegű újítás például, hogy az autók által megtett távolság a pályákon nem lépheti túl a 305 kilométert, a bevezető kört leszámítva. A verseny legelső futamát megelőző hét naptól az utolsó futamot követő napig tilos a GP-pályákon szabad edzéseket tartani. A tartalék autók használata kiküszöbölése érdekében a csapatoknak meg kell jelölniük minden edzés napján azt a két autót, amelyeket a két versenyző használni fog. Ha egy versenyző a rajtolásnál kiugrik, vagy megsérti a szabályokat, időbüntetést mérnek ki rá. Ha a pálya veszélyeztetett, a versenyigazgató a harmadik körtől bármikor behívhatja a biztonsági autót (safety car). Amikor az elakadást megszüntetik és a biztonsági autót lehívják a pályáról, az még tesz egy teljes kört, villogó lámpáit már lekapcsolja, hogy figyelmeztesse a pályabírókat. Egy zöld lámpa és zöld zászló jelzi a versenyzőknek, hogy újra indul a verseny. Hírzárlat a fegyverekről Budapest (MTI) — Meggyőződésem, hogy magyar szervek semmiképpen sem érintettek a maribori fegyverszállítási botránnyal kapcsolatban — mondta Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka az MTI érdeklődésére hétfőn. A vezérőrnagy ugyanakkor megerősítette, hogy még tart a tények felderíthetősége érdekében elrendelt hírzárlat. Kijelentette: az illetékes hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy fényt derítsenek az ügy részleteire.
