Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-26 / 172. szám

16 Kelet-Magyarország SPORT 1993. július 26., hétfő Ismét Nagy napja Darázs három kerékkel is szárnyalt Nagydobos (KM) — A ralikrossz népszerűbb mint az autokrossz, leg­alábbis a közönség érdek­lődése alapján erre lehet következtetni. Szombaton mintegy feleannyian voltak kíváncsiak a szöcskék vi­adalára, mint pár hete a ralikrossz bajnoki fordu­lóra. Persze akkor Fer- jáncz és Ranga neve igen­csak vonzotta a technikai sportágak kedvelőit, az autókrosszozók pedig ezen a téren alul maradnak. így is közel kétezren ültek-áll- tak a nagydobosi pálya környékén, és nemigen csalatkozhattak. Annak ellenére, hogy a vártnál kevesebben, tizenhe­ten neveztek az autókrossz- bajnokság második fordu­lójára. Végül eggyel keve­sebben hajtottak a bajnoki pontokért, mert az idősebbik Radák autója elromlott. A verseny a megszokottaknak megfelelően pörgött, az ed­zések és selejtezők után jött a csúcs, a két kategória dön­tője. A pálya annyiban mó­dosult a korábbiakhoz ké­pest, hogy a ralikrosszra meghosszabbított startbeton helyett a cél előtti egyenes derekára álltak fel rajtolni az autók. A döntőket megelőző körözéseken a dobosi spe­cialista „Nagy Sándor” fu­totta a legjobb időt. Az idő változó volt, hol szemergett, hol elállt, bebo­rult, majd kiderült. A né­zőket nem nagyon érdekelte az égiek szeszélye, ők a ver­senyre voltak kíváncsiak. A kora délutáni első döntőt az 1600 cm3 alattiak küzdelme nyitotta. A tíz kört Szekeres kezdte a legjobban. Az első nagyívű kanyarban a máso­dik sorból kilövő 18 eszten­dős Radák Attila (Kawasaki) összekoccant az előtte kissé kifaroló Darázs Ferenc au­tójával. Ebből a randevúból még nem volt gond, ám az első kör utolsó kanyarjában megtörtént a baj. És bizony­ságot nyert: nem csak a tech­nika számít. A kis Radák még nem érzi gépjének bi­valyerejét, ahelyett, hogy külső íven vette volna a ka­nyart, középen próbálkozott. A lendület nagy volt, a kocsi kifarolt, és megállt. Hiába lengett a sárga zászló, berob­bant Darázs is. Pechjére jobbról akart elhúzni Radák mellett, aki éppen abban a pillanatban indult meg autó­jával. A két gép ismét össze­koccant, Darázs kocsijának bal első kerek súlyosan meg­sérült, majd egy idő múlva amputálódott. A szegedi versenyző azonban nem adta fel és a táv nagy részét há­rom kerékkel hajtotta végig, így is megcsípte a harmadik helyet a biztosan nyerő Sze­keres és testvére, Antal mö­gött. A nagyok fináléjában he­ten álltak rajthoz, de csak hatan ugrottak meg a start­zászló lecsapódása után, mert a dömsödi Tóth autója csökönyös volt és meg sem moccant, úgy kellett letolni a pályáról. Nagy esélyeshez méltóan állt az élre, egy hár­masboly élén haladva biz­tosan nyert. Darázs Antal itt is indult, körökön át hajotta az előtte autózó Szabót, de meglőzni nem tudta, így a harmadik helyet szerezte meg. Csapatversenyben pe­dig egyedül szerezte meg az elsőséget a „nagy öreg” a sportág hazai meghonosító­ja­A desszertet, a ráadást a szuperdöntő jelentette. Az öt kör nagy részében Tóth ve­zetett, ám Nagy a harmadik helyről előbb Darázs Antalt előzte meg (aki kissé előzé­keny volt), majd lehajrázta Tóthot is, így veretlen ma­radt a nagy dobosi pályán. A bajnokság 2. futamá­nak végeredménye, 1600 cm-’ alatt: 1. Szekeres Sán­dor (Iposz SE, Lada), 2. Da­rázs Antal (Roller SE, Rena­ult), 3. Darázs Ferenc (Tápé, Lada). 1600 cm3 felett: 1. Nagy Sándor (Surján SE, Porsche), 2. Szabó Péter (Gázművek MTE, Volvo), 3. Darázs Antal (Roller SE, Porsche). Csapatban: 1. Szegedi Roller, 2. Tápé, 3. Dömsöd. Nagy Sándor, Nagydoboson verhetetlen Szekeres Tibor felvétele Prost nem hibázik Hockenheim (Reuter) — A vasárnapi Német Nagydíj, a hockenheimi Forma-Les autós vb-sorozat rosszul kezdődött. Az esős délelőtt szabadedzésén Warwick 300 km/órás sebsséggel ütközött az olasz Badoerrel. A brit pilóta súlyosnak látszó sérü­lése után mégis elindult, és a 17. helyen végzett. A ver­senyt végül a francia Prost nyerte. A Német Grand Prix eredménye: 1. Prost, 2. Schmucaher, 3. Blundell. Becstől búcsúztak a bátrak Az öreg Tisza-járó legfontosabb intelme: a folyótól nem kell félni, de tisztelni kell Mán László Tiszabecs (KM) — Már az ugornyai hídon megláttuk. Pár nap alatt alaposan meg­hízott és besárgult, a fehér tajtékok között hatalmas uszadékfákat sodort magá­val lefelé. Aztán a tiszabecsi strandon partközelből még- inkább félelmetes volt. Sebe­sen robogott, mint egy zabo­látlan paripa. A Tisza azt az arcát mutatta, amely alap­ján a partjain lakók félik és tisztelik a vizet. Amely év­századok óta nemcsak az éle­tet, az elmúlást is magával hordja a magas ormoktól a végtelen tengerig. No, persze akik ott párszá- zan összejöttek a becsi stran­don, nem ijedősek. A bosszan- kodásra viszont volt okuk, hiszen nem ilyen vizet és időt vártak, nem erre készültek régóta. A XXVI. Nemzetközi Tisza Túra mezőnye összessé­gében egy kicsit csalódott volt. Főként a kellemetlen, őszies idő miatt, hiszen a hű­vös levegő, a permetező eső nem a legideálisabb a sátoro­zásra. Voltak ott családok, ba­ráti társaságok, pár éves gye­rekek és nyugdíjon túllévők. Azonban a heterogén társaság egyvalamiben azonos hullám­hosszon érez, ez pedig a ter­mészet, a Tisza és az evezés iránti rajongás. A bátrabbak már csütörtö­kön ott voltak, és elindultak az úgynevezett határon túli előtú- rára. Végül a társulat fele az autóbusszal vissza is jött Bus­Az ünnepélyes megnyitó tyaházáról, mintegy százan szálltak hajókba, és jöttek le a vizen. Köztük a mezőny egyik öreg tiszai medvéje, Kiss Jenő. A nagykállói születésű vízi­vándor Göncön él, és a hatvan­hetedik évét tapossa, stílsze- rűbben evezi. Naptól, levegő­től cserzett arcán az öröm csil­lant, amikor a folyóról, az elő- túráról kérdeztem. — Még alacsony vízállásnál indultunk neki, ám a kétnapos eső rövid idő alatt három mé­terrel emelte meg a szintet, hi­szen a mellékpatakok is ontot­ták a vizet. A társaság fele vissza is jött, a többiek viszont hajóba szálltak. Végül a várt­nál kevesebb izgalommal ér­tünk Tiszabecsre, és csak egy kettes kenbu borult fel — fog­lalta össze röviden az előtúra történetét. Aztán mi másról váltottunk volna szót, mint a vízről. Fő­ként a veszélyekről, arról ami­re a leginkább oda kell figyel­ni. Főként azoknak, akik ke­vésbé gyakorlottak, vagy ép­pen először indulnak a túrán. Jenő bátyánk tanácsait meg lehet és kell fogadni, hiszen most tizenkilencedszer tagja a mezőnynek, és nemcsak a Ti­szán szerezte tapasztalatait. Elmondta, hogy ami hátrány, az előny is. A magas vízállás­nál könnyebb evezni, nincs annyi akadály. A láthatóakat viszont feltétlenül kerülni kell, miként a nagy hullámzást. Ta­nácsos a meder főfolyását megkereseni, a mellékágakat pedig kerülni. A legfontosabb­nak pedig azt tartotta, hogy a vizen nincs helye a virtus- kodásnak. Mindezeket imi­gyen summázta: A folyótól nem kell félni, de tisztelni kell! Ami a sodrást illeti, annak erejét jó példázta két egyete­mista. Kétszemélyes kajakju­kat próbálták ki a part mentén. Szemben álltak a sodrással, A jövő század focijáért Nyíregyházán ezentúl a tehetségek pallérozása a legfontosabb • Nyíregyháza (B. "3^ T.) — Labdarú­& gásunk jelenlegi __ helyzetét nagy­szerűen jellemzi az a tény, hogy mostanában az volt a legfontosabb kérdés, hogy ki legyen a szövetségi kapitány. Pedig talán érdekesebb len­ne végre napirendre tűzni utánpótlásunk helyzetét. Jó, jó sokan beszélnek erről is, de igazából nem tesznek érte semmit. Nyíregyházán azonban vala­mi megmozdult. Legalábbis erre vall a mostani, új vál­lalkozás. De erről már beszél­jen Kovács János, a Nyíregy­házi FC utánpótlás-szakágá­nak vezetője. — Köztudott, hogy tavaly ünnepelte tizenötödik szüle­tésnapját a nyíregyházi fo­cisuli, amely vidéki viszony­latban jól működő, eredmé­nyeket is felmutató iskola. En­nek továbbfejlesztése azonban szükségessé vált. Ennek érde­kében létrehoztunk egy alapít­ványt, „A jövő század focija” néven, amely a Nyíregyházi FC utánpótlásának működését támogatja. A klub elnöksége ezt jóváhagyta, és igen jelen­tősen, több millió forinttal tá­mogatja is. □ Hány sportolót érint ez az alapítvány, és kikfoglalkoznak majd a gyerekekkel? — Közel 130 gyereket érint ez a változás. Eddig összesen egy edző foglalkozott az után­pótlással főfoglalkozásban a klubban, július 1-jétől azon­ban már hárman dolgozunk főállásban. Németh Károly mellett Tamás Kálmán és jó­magam is a fiatalok mellett tevékenykedünk. További hat szakember mellékállásban se­gít be nekünk, sőt Buús György és Czeczeli Károly tá­mogatását is sikerült megnyer­nünk. □ Lesz valamiféle szemlélet­beli változás, is? — Természetesen. Eddig az volt az elsődleges, hogy az utánpótláscsapatok a bajnok­ságokban jól szerepeljenek. Ez már a múlté. A jövőben az lesz a legfontosabb, hogy ne csapa­tot, hanem játékosokat nevel­jünk. Ennek alapján lesznek ösztönözve az edzőink is. Leg­első szempontunk az, hogy a nagycsapathoz tudjunk a kö­zeljövőben minél több játékost adni. Utána szerepel az, hogy a kinevelt játékosok közül mennyit tudunk más klubnak eladni, majd a válogatottak ne­velése következik. Ezután a tehetséges játékosok feljebb léptetése szerepel, és csak utolsó, ötödik helyen áll az el­bírálásunkban a bajnokságok­ban elért helyezés értékelése. A tehetséges játékosok egyéni képzése érdekében létrehoz­tunk egy úgynevezett elit cso­portot, akikkel hetente egy­szer, illetve kétszer külön fog­lalkoznak a trénerek. Úgy gondolom, hogy ezek alapján mintegy két-három év múlva már eredménye lesz. A szakágvezető Kovács Já­nos mellett fontos szerep jut Németh Károlynak is, aki amellett, hogy az új felállás egyik kiötlője volt, mostantól az utánpótlás technikai veze­tője is. — Az ötlet kidolgozásakor az vezérelt elsősorban ben­nünket, hogy minél kevesebb terhet rakjunk a focisuli vál­lára, ahol egyébként nagyon sokat segítettek nekünk. A lo­gika azt diktálta, hogy a klub­nak teljes mellszélleséggel át kell vállalnia saját utánpótlása nevelését. Eleinte célunk csak az lehet, hogy a számunkra el­különített összegből megpró­báljunk spórolni. A tevékeny­ségünk egy vállalkozásnak is felfogható, de célunk nem a nyereség termelése, hanem a pénz megtakarítása. Aztán később már önállóbban sze­retnénk működni, csökkentve ezzel a klub terheit — így Né­meth Károly. Szekeres Tibor felvétele keményen eveztek, ám a hajó csak egy helyben állt. Közben, este hétkor elkez­dődött a protokol. Előbb dr. Egri Kiss Tibor túravezető kö­szöntötte a megjelenteket, majd Tar Balázs tiszabecsi alpolgármester ünnepélyesen megnyitotta a túrát. Ezt köve­tően felhívták a figyelmet a legfontosabb tudnivalókra, és zászlókkal kedveskedtek a külföldieknek. Fogyott rende­sen a lobogó, hiszen jöttek amerikaiak, argentinok, an­golok, németek, szlovákok, és persze a legtöbben magyarok. Búcsúzáskor az adminiszt­rációs asztal mögött ülőktől azt az információt kaptuk, hogy 351-en neveztek. Ám az alkonyban alig hagytuk Tisza- becset, máris jöttek szemben hajókat szállító autók. Egyéb­ként is ez a szám nagyot fog még változni augusztus 13-ig, a szegedi érkezésig, ahol véget ér a nagy menet. Tapie-taps és botrány Párizs (MTI) — Tapssal köszöntötték, megéljenez­ték az Olympique Marseille elnökét. Bemard Tapie-t és a vizsgálati fogságból alig néhány napja kiszabadult igazgatóját, Jean-Pierre Bernes-t a csapat szurkolói a francia futballbajnoki nyi­tányon, amelyet egyébként otthonában a Marseille 1-0 arányban nyert meg a Lens ellen. A szurkolók azonban botrányt is okoztak: megtá­madták a France 2 állami televízió tudósítóját, s meg is sebesítették, amikor fel­vételeket akart készíteni a mérkőzésről, főként a szur­kolókról. T-q TOTO ____2 30. hét 1, X, 2, 1, 2, x, 1, 1, 1, 2, 1, 1, x, X. Mai műsor VÍZITÚRA. Nemzetközi Tisza Túra, Szatmárcseke- Vásárosnamény (35 km). Főszerkesztő: dr. Angyal Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Marik Sándor. Szerkesztők: Esik Sándor, Páll Géza, Sipos Béla. ♦ Kiadja a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős kiadók: Thomas Koch és Esik Sándor. Ügyvezető Igazgató: dr. Kárpáti Imre. Igazgatóhelyettes: Marinkás Kálmánná. ♦ Kiadó és Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5.4401. Postafiókszámok: lapkiadó 25; szerkesztőség 47. Telefon: (42) 311-277. Telex: 73-344. Telefax: 315-124. Sportrovat (éjszakai üzenetrögzítő): 310-329. Hirdetés: 310-150. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon; 111-4475. Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Adám. Hírügynökségek: MTI/AP. ♦ Készült a Kelet-Magyarország fényszedő rendszerén. Vezető tördelő: Csonka Zsolt ♦ Nyomtatás: Inform Stúdió Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11., telefon: 52/313-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató. ♦ Terjeszti a Debreceni Postaigazgatóság, 4046 Debrecen, Bethlen u. 1. Telefon: (06-52) 312-111. Igazgató: dr. Kovács József. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivatalokban, hírlapüzletekben, hírlap­kézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési és Laoellátási Irodánál (HELIR), Budapest >(lll., Lehel u. 10/a közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a Postabank Rt. 219-98636021.02799 pénzforgal­mi jelzőszámra. ♦ Előfizetési díj egy hónapra 315 forint, negyedévre 945 forint, fél évre 1800 forint, egy évre 3408 forint. (Az árak az áfát is tartalmazzák.) Az áruspéldányok ára mindennap egysége­sen 14,80 forint. A terjesztéssel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a Postaigazgatóság és a postahivatalok intézik. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. INDEXSZÁM: 25059 HU ISSN 0133-2058.

Next

/
Thumbnails
Contents