Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-26 / 172. szám
12 ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ KULTÚRA ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Óvodamúzeumunk vendég kiállítása Nyíregyháza (KM — K. J.) — A július 17-én kezdődött Martonvásári Napok rendezvénysorozat keretében mutatkozik be július 26- án, 16 órától a nyíregyházi Óvoda Múzeum. A kiállítás ünnepélyes megnyitóját követően a résztvevők megtekintik a martonvásári új óvodát. A helyi római katolikus templomban 18 órától emlékeznek meg a jeles óvodaalapítóról — Brunszvik Téréiről — születésének 218. évfordulója alkalmából. A műsor részeként hangzik el „A hívő Brunszvik Teréz” című előadás. A hívő Brunszvik Teréz és az Óvoda Múzeumot jelképező dombormű Reprodukció Francia, angol... frangol Párizs (MTI) — Bárhol a világon győzedelmeskedhet a francia nyelv, saját hazájában az angol nyelv állandó ostromának van kitéve — panaszkodott egy vezető francia politikus. — Nemzeti tevékenységünk nagy része kétnyelvű jelleget kezd ölteni... A francia nyelv szerte a világon virágzik, kivéve Franciaországot — írta Philippe Seguin, a Nemzetgyűlés elnöke a francia nyelvű írók szövetsége havi folyóiratában. — Sok francia kizárva érzi magát a modem világból, mivel úgy tűnik, Franciaországban a tudomány, a kereskedelem és az ipari technikák nyelve mostanság az angol — idézi a gaulle- ista Seguin szavait a Reuter. — Míg otthon a francia nyelv használata ingadozik, külföldön több helyen fényes sikereket ér el. A legutóbbi ENSZ-közgyűlésen Moliére nyelvét használta a küldöttek több mint 20 százaléka — hangsúlyozta a politikus. Seguin elpanaszolta, hogy rendszerint fity- tyet hánynak azoknak a törvényeknek, amelyek előírják a hivatalos szervek és az állami médiák részére, hogy az angol kifejezések helyett azok francia megfelelőit használják. Az illetékes francia szervek két évtizede folytatnak szélmalomharcot az olyan angol kifejezéseknek a francia nyelvbe való beszivárgása ellen, mint például a „le weekend” (hétvége) és a Je jogging” (kocogás). Elmar Klos halálára Prága (MTI) — Prágában 83 éves korában elhunyt Elmar Klos Oscar-díjas cseh filmrendező. Klos 1966-ban szlovák kollégájával, Ján Kádárral közösen kapta meg az amerikai filmakadémia díját „Üzlet a korzón” (A Shop on Main Street) című filmjükért. Klos 1910. január 21-én Bmoban született, és 17 éves korától fogva a filmiparban dolgozott. 1935-ben a dél-morvaorszá- gi Zlinben reklám-, dokumentum-, oktató- és rajzfilmek készítésével foglalkozó stúdiót alapított a Bata cég kebelében. Az 1940-es és az 1950-es években vezető posztokat töltött be a csehszlovák filmgyártásban, s tanított a prágai filmakadémián, melynek professzora lett 1968-ban. 1972-ben, a Prágai Tavaszt követő politikai „normalizáció időszakában” az akadémiáról és a filmstúdióból is elbocsátották. A rákövetkező években az építőiparban dolgozott. A kommunista rendszer megdöntése után, 1990-től újra előadásokat tartott, mint a dramaturgia tanszék professzora. Sir Menuhin a Lordok Házában London — A világhírű hegedűművész és karmester, Sir Yehudi Menuhin hivatalosan is elfoglalta helyét a Lordok Házában. II. Erzsébet királynő idén adományozta a Stoke d’Aberdon ua~á:„ __ „ 11___»----tx~ művésznek. A nemesi cím adományozásával összefügg, hogy a dél-angliai Stoke d’Aberdonban (Surrey grófság) Yehudi Menuhin Iskola működik. Menuhin 1985-ben kapta meg a i _áu______\~A_á—4. Abszurd és utcai bohóságok A Nyírbátor és Gyergyószentmiklós között kialakult kapcsolat tovább erősödött a fesztiválon A „paraszt Rómeó” tragédiája Kállai János Nyírbátor (KM) — A nyírbátori „szárnyas sárkány” híre messzire szállt. Egészen Erdélyországig, Gyergyó- szentmiklósig. Még pontosabban: a Figura Stúdióig. Nosza, fel is kerekedett a társulat, és eljött Bátorba, az utcaszínházak fesztiváljára. □ Mi jellemzi ezt a félamatőr, félprofi társulatot?—kérdeztük Pázmán Attilától, a stúdiószínház igazgatójától. — 1984-ben alakult a társulat, 1990 óta pedig hivatásosak vagyunk. Románia hetedik magyar nyelvű színháza. Jómagam a ránk legjellemzőbbnek a kísérletezést tartom. Multimediális bemutató Igen széles skálán mozgunk, amibe belefér a misztériumjáték éppúgy, mint a huszadik századi abszurd. □ Ez utóbbi műfajból mely darabokkal próbálkoztak eddig? — Jarry Übü király-át 1990-ben mutattuk be, de a tavalyi Beckett-bemutatónk sem szorítható bele semmiféle keretbe. A játszma vége című darabot négyórás időtartamú, multimediális „kivitelezésben” állítottuk színpadra. □ A nyírbátoriakkal hogyan teremtődött a kapcsolatuk? Egyáltalán: honnan értesültek Pázmán Attila igazgató urat sminkelik a nyírbátori bemutató előtt Balázs Attila felvétele az utcaszínház-fesztiválról? Ide milyen műveket hoztak? Bátorban már volt sikerük — A kapcsolat eléggé véletlenszerűen alakult, valójában személyes ismeretségeknek köszönhetően. Persze azt elárulom: Nyírbátorban tavaly előtt már jártunk. Lázár Ervin A kisfiú és az oroszlánok című gyermekdarabját játszottuk — telt ház előtt. Úgyhogy, most is örömmel tettük meg a nagy utat. Két művet hoztunk: a Piroska és a farkas-t, és egy XVI. századbeli misztériumjátékot, aminek a címe: Játék a tékozló fiúról. □ Mennyire ismertek Önök odahaza, Erdélyben? Kikből áll a társulat? Húszfős társulat — Mi valójában megyei színházként tevékenykedünk. Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is rendszeresen fellépünk. A létszámunk nem nagy: mindössze húszán vagyunk. Ebből tíz a színész, a másik tíz az adminisztratív „munkás” és segéderő. Nyírbátorba ezalka- lommal tizenhármán jöttünk el. Nos, hogy valójában kik vagyunk mi? Jobbára műszaki értelmiségiek alkotják a kis csapatot, színészi végzettségünk nincs. A rendezőnk, Bo- csárdi László viszont most végzi a dramaturg szakot a marosvásárhelyi színművé- szetin. A legtöbb előadásunkat ő rendezte. Nem volt öngyilkosság! — állítja az író-barát Müller Péter regényének utószavában Magyar művészek Münchenben kulcsregényt írni, mégis az lett. Nyilván több oka van, de mindenképpen az, hogy a közönség és az író azonosultak egymással. Nem tudtam kivonni magam Imre szuggesztivitása alól és akaratlanul is őt idéztem meg a regényemben. Az olvasók viszont ráéreztek erre és a főhős alakjában őt vélték felismerni. Együtt az utolsó estén Meg kellett írnom ezt az utószót, mert tartozom az igazságnak azzal, hogy kimondjam: Soós Imre 1957 júniusában nem lett öngyilkos! Hogy milyen jogon mondom ezt? Személyes benyomásaim adnak rá alapot. Haláluk előtt pár órával váltam el Imrétől és Héditől, Szénási Ernő színész barátunkkal együtt töltöttük velük az utolsó estéjüket, fél éjszakájukat. Reggelre már halottak voltak. Ebben az utószóban mindazt közreadom, amit e tragikusan végződő életsorsról és művészpályáról tudok, a szárnyalásról és számyaszegett- ségről, a csillogásról és a por- bahullásról, a fékezhetetlen virtusáról és a halál előli kétségbeesett menekülési vágyáról. Budapest (MTI) — Immáron csaknem négy évtizede, hogy Soós Imre, a rendkívüli tehetséggel megáldott színész és felesége, a neves pszichiáter öngyilkosok lettek. Gázzal mérgezték meg magukat, legalábbis eleddig így tudtuk. Az is köztudott volt, hogy a fiatal művész, 27 évesen halt meg. Szerelme a felesége iránt orvos-beteg kapcsolatból bontakozott ki. Két világ találkozása E házasságban két világ találkozott: a paraszti létből a színpad világába sarjadt, de gyökereit őrző férfi és a polgári indíttatású entellektüel asszony egymást ölelő-tépő szerelme. Kicsit Ady-Léda viszonyára emlékeztető „héjanász”. E különös szerelem kelt életre az író-barát Müller Péter regényében, a Részeg józanokban. A könyv egykor nagy sikert aratott, Amerikában filmforgatókönyv is készült belőle. Most ismét megjelent a regény, a szerző utószavával. Erről beszélgetünk a népszerű íróval, színpadi szerzővel. — Valóban ismét kiadták a regényt, nemcsak azért, mert még akkoriban szétkapkodták, Soós Imre az Ifjú szívvel című, ’50-es évekbeli film főszerepében Archív felvétel hanem inkább azért, mert Soós Imre ennyi év után is élő alak, vagy inkább eleven jelkép — mondja elgondolkodva Müller Péter. A nagy váltás időszakában teljesedett ki művészete, noha egyesek szemében máig is csak paraszt színész. Igaz beskatulyázták, mint másokat is, gúnyolták. ő azonban „csak” színész volt, aki hitelesen alakított paraszti hősöket csakúgy, mint klasszikusokat és a drámairodalom nagy szerepeit. Azt hiszem Vámos László egyik — sok van — elévülhetetlen érdeme, hogy ráosztotta Rómeó szerepét a debreceni Csokonai Színházban. Ez a kivételes Rómeó-alakítás a magyar színjátszás egyik jeles eseménye: a szépség, fiatalság tüze és mámora csodás ötvözetbe vegyült a veretes szöveg tiszta, ízes magyarságával. Paraszt Rómeónak Kivételes szépségű Rómeó- alakítás Én csak annyit mondhatok: akik láthatták, örökké emlékezni fognak rá. De visszatérve a regényre, én annak idején nem akartam úgynevezett München (MTI) — Nagy közönségsikert aratott a múlt héten Münchenben rendezett operagála, amelyen magyar művészek is színpadra léptek. A Gasteig Kulturzentrum Philharmonie 24fifi főt hefntelt ház előtt csendültek föl Verdi, Rossini, Donizetti, Bizet és Puccini operáinak legkedveltebb dallamai. A színpadra lépő művészek között volt Pánczél Éva, Szűcs Márta és Pitti Katalin Az eurónai hí ni műsor „reklámozójának” a szerepét is betöltötte; az előadást hirdető plakáton, valamint a programfüzet címlapján az ő fényképe volt látható. A magyar operaénekesek mellett fellénett a mífcnrhan a nráoperaház számos kiválósága is. # A hangkulisszát a Budapesti Állami Operaház zenekara szolgáltatta az olasz Francesco Corti vezényletével, a knzremilkíiHő maavar Vrímct
