Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-26 / 172. szám
1993. július 26., hétfő Kelet-Magyarország 11 Tűzszünet Szarajevóban A genfi tárgyalásoknak kedden kellene megkezdődniük Belgrád (MTI) — A vasárnap délelőtt tíz órakor életbe lépett tűzszüneti egyezmény ellenére Szarajevóban és a boszniai főváros környékén csak némileg mérséklődtek, de nem szűntek meg a muzulmán-szerb összecsapások. ENSZ-források szerint a szerb tüzérség tovább lövi a szarajevói muzulmán állásokat, s összecsapások törtek ki a Szarajevótól délnyugatra lévő Igman-hegységben is. A világszervezet helyszínen tartózkodó megfigyelői szerint a harcok nem annyira súlyosak, mint szombat este, amikor néhány óra alatt több mint háromezer lövedék hullott Szarajevóra. Francis Briquemont tábor- HIRDETÉS _____________________ nők, a boszniai ENSZ-erők fő- parancsnoka, aki közvetítőként vett részt a fegyverszüneti egyezmény kidolgozásában, hangsúlyozta, hogy egy időnek el kell telnie, míg valóban elhallgatnak a fegyverek, mivel a harctereken lévő parancsnokok sokszor figyelmen kívül hagyják a főparancsnokság utasításait. Szerb források szerint a Srebrenica közelében lévő Zepa környékén sem hallgatnak a fegyverek: a Tanjug jelentése szerint a muzulmánok tüzérséggel lövik a szerb állásokat és a muzulmán orvlövészek megsebesítettek két szerb katonát. A tűzszüneti egyezmény be nem tartása azt jelentheti, hogy Alija Izetbegovic ismét elutasítja a genfi Bosznia-kon- ferencián való részvételét. A muzulmán politikus már többször hangsúlyozta, hogy csak akkor utazik el a svájci városba, ha a szerbek véget vetnek Szarajevó ostromának. A genfi tárgyalásoknak kedden kellene megkezdődniük, miután a muzulmánok kérésére már kétszer is elhalasztották a békekonferencia folytatását. A hétvégén a szerbek tovább folytatták a támadásaikat a boszniai és krajinai területeket az anyaországgal összekötő folyosó szélesítése céljából. A korridor már így is öt kilométer széles, de nem elegendő az összeköttetés zavartalanságához. Stingerrakéták New York (MTI) — Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA vissza akaija vásárolni a nyolcvanas években az afganisztáni felkelőknek adott, s még meglévő Stinger-rakétákat. Ezt a The New York Times jelentette szombati számában, hozzátéve: abból a mintegy ezer Stin- gerből, amelyeket 1986 és 1989 között az amerikaiak titokban a szovjetek ellen küzdő afgánoknak küldtek, legalább háromszáznak nyoma veszett. Mint ismeretes ez az a rakéta, amelyet az afgánok sikeresen vetettek be annak idején a szovjet megszállók elleni harcban. A harci eszköz vállról indítható, és automatikusan követi a légi célt. Államkötvény 1995/G A Magyar Államkötvény rendszeresen kibocsátásra kerülő értékpapír. Tehát erre a befektetésre ön mindig számíthat. Mint most is, hiszen itt az Államkötvény 1995/G. Az Államkötvény 1995/G 1993. augusztus ío-én 2 év futamidővel kerül kibocsátásra. Fix kamatozású értékpapír, melynek kamata évi bruttó 19,5%. A kamatok minden év augusztus ÍO- től esedékesek. A kötvény 1995. augusztus 1 o-én jár le, tehát ezután már nem kamatozik tovább és ekkor névértéken felvehető. A futamidő azonban nem jelent szigorú lekötést. Pénze a forgalmazóhelyeken ismertetett feltételekkel, a futamidő alatt is mobilizálható. A Magyar Államkötvény 1995/G-t a jegyzési időszakban deviza- belföldi, jogi- és természetes személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják a felsorolt forgalmazóhelyeken. A jegyzés kezdőnapja: 1993. július 26. A jegyzés zárónapja: 1993 augusztus 6. Kibocsátási árfolyam: ioo%, azaz száz százalék. Az államkötvény bármely belföldi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra bármilyen korlátozás nélkül átruházható. Mint minden állampapírra, az Államkötvény 1995/G-re is állami garancia érvényes, tehát mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A Magyar Államkötvény sohasem évül el, tehát lejárta után is bármikor visszaváltható. Forgalmazóhelyek: Az MNB Szabolcs-Szahnár-Bereg Megyei Igazgatósága (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3.) és az MNB főpénztára. Országos Takarékpénztár Értékpapír Ügynökség Rt., 1051 Budapest V.,Vigyázó F. u. 6. • Budapest Értékpapír és Befektetési Rt., 1052 Budapest V., Deák F. u. 5. • Corvinbróker Kft., 1054 Budapest V., Hold u. 25. • Creditanstalt Értékpapír Rt., 1051 Budapest V., Nagysándor J. u. 10. • Daiwa-MKB (Magyarország) Befektetési és Értékpapírforgalmi Rt., 1088 Budapest Vili., Rákóczi út 3. • Kulturvest Befeikte- tési Kft., 1137 Budapest XIII., Újpesti rkp. 7. • K & H Brókerház Kft., 1054 Budapest V., Alkotmány u. 21. • Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt., 1051 Budapest V., József nádor tér 1. • Quaestor Értékpapír Kft., 1015 Budapest I., Donáti u. 18. • Talentum Értékpapír és Befektetési Ügynökség Rt., 1057 Budapest V., Akadémia u. 7. • Aranybróker Értékpapír Ügynökség Kft. 1054 Budapest V., Nagysándor J. u. 8. Sohasem volt nagyobb biztonságban Kezdeményező külpolitika kellene Bálványosfürdo (MTI) — Képtelen helyzet, hogy a hivatalos magyar külpolitika képviselői folyton magyarázkodni, védekezni kényszerülnek, nem úgy értettük, nem azt mondtuk, nem arra gondoltunk-szerű kijelentéseket hajtogatva — mondta szombati vitaindító előadásában Orbán Viktor Fidesz- elnök a bálványosfürdői politikai szabadegyetemen. A szombati előadás témájának címe „Prioritások a magyar külpolitikában” volt. A pártelnök szerint Magyarországnak kezdeményező külpolitikát kell kialakítania. Hiba volt a német-lengyel alapszerződés mintájára a magyar-ukrán alapszerződésben kijelenteni a határok sérthetetlenségének elvét, mivel most már Románia is ezt követeli, holnap pedig Szerbia és Szlovákia is ezt fogja kérni Magyarországtól. Fontosabb lenne azt hangsúlyozni, hogy Magyarország elfogadja szomszédainak azt a kérését, hogy jelentse ki a határok sérthetetlenségének elvét akkor, ha megnyugtatóan megoldódnak a kisebbségi ügyek, mintsem hogy folyton azt magyarázgassa, hogy miért nem akarunk határrevíziót, és miért nem akarjuk ezen kijelentéseknek a rögzítését a kétoldalú alapszerződésben. Tehát egyértelmű állításokra, nem pedig cáfolatokra, magyarázkodásra van szükség — mondta Orbán Viktor. A Határon Túli Magyarok Hivatalának helyettes vezetője, Zalatnay István szerint nem defenzív a magyar külpolitika, pusztán arról van szó, hogy szükségszerűen alkalmazkodik a nagyhatalmi érdekek diktálta világpolitikai mozgásokhoz. — Csodákra nem képes egy nagyhatalom, az Egyesült Államok sem, lásd Boszniát, ahol most sem sikerült stabilizálni a helyzetet. így a magyar külpolitika is csak bizonyos gazdasági-politikai korlátok között képes cselekedni, működni — mondta. Magyarország azért van nehéz helyzetben, mert egyszerre kell az európai integrációra, és a határon túli magyar kisebbség helyzetének megnyugtató rendezésére összpontosítania. Ez a kettősség gyakran patthelyzetbe, kutyaszorítóba tereli a magyar külpolitikát, a magyar külpolitikusokat. Vannak olyan politikai nézetek, amelyek szerint Magyarország csakis akkor integrálódhat Európába, ha nem sürgeti tovább a magyar kisebbségek helyzetének rendezését. Ez téves felfogás — mondta Zalatnay, hiszen ebben a térségben nem valósítható meg a politikai stabilitás olyan külső nyomás révén, amely arra irányul, hogy kizárólag egyik érintett fél mondjon le érdekeinek érvényesítéséről a másik fél javára. Magyarország azonban nem beszélhet a magyar kisebbségek nevében azok helyett. Ehhez csak az adott közösségek legitim képviselőinek, politikusainak van joga. Ebben egyetértettek a vitapartnerek. Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke úgy vélte, a magyar kormány nemcsak hangoztatja az imént említett elveket, hanem be is tartja azokat. Romániából tekintve teljesen egységes hatpárti külpolitika értékelhető. A tényt, hogy kezdünk leszámolni korábbi illúzióinkkal, sajnáljuk ugyan, de tudomásul vesz- szük, hogy az európai integrációs folyamatokban a kisebbségi problémák megoldása nem alapvető feltétel például az európa tanácsi tagság elnyerésekor. Ezért az RMDSZ támogatja azt, hogy Magyarország továbbra is hangot adjon a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek érdekképviseleti szervei által megfogalmazott azon igényeknek, amelyek összhangban vannak a nemzetközi dokumentumok szövegével, szellemével. Bővülő NATO? Washington (MTI) — Washington, Bonn és Párizs megkezdte a decemberi NATO-csúcstalálkozó előkészítését. „A cél a szövetség feladatainak újrafogalmazása, új stratégiai alku a három hatalom között és én a magam részéről sürgetően szükségesnek tartom a NATO Kelet felé való kibővítését, Lengyelország, Magyarország és Csehország mielőbbi felvételét”. Ezt Richard Lugar szenátor nyilatkozta az MTI-nek, hozzátéve: a kérdésről amerikai politikusok augusztus végén Varsóban, utána pedig Budapesten, a Nemzetközi Demokrata Szövetség (IDU) és annak európai szervezete (EDU) tanácskozásán tárgyalnak a térség és Nyu- gat-Európa vezetőivel. A befolyásos republikánus szenátor szerint — aki pártja rangidős tagja a szenátus külügyi és a hírszerzést felügyelő bizottságában, s tanácsát kikéri a demokrata kormányzat is — Bosznia egyik fő tanulsága, hogy a térség stabilizálást igényel, hiszen Nyugat-Eu- rópa nem lehet stabil sem katonailag, sem gazdaságilag, amíg a kontinens másik részén helyi háborúk folynak. Általános európai stabilitás nélkül az USA sem képes gazdaságát fellendíteni, védelmi kiadásait csökkenteni, így veszélybe kerülhet Clinton elnök egész programja. Bosznia a destruktív nacionalizmus újjászületését jelzi és ez a rákos betegség továbbterjed, ha nem alkalmazunk megelőző gyógymódot. A három említett országnak a NATO-ba való, akárcsak fokozatos bevonása erősítené a szövetséget. Azt nem szabad a 21. századba tolni és értelmetlen ahhoz ragaszkodni, hogy a volt VSZ-tagok egyszerre kerüljenek felvételre — hangoztatta. Lugar azt mondotta, hogy Szlovákia külön megfontolást igényel. KÜLPOLITIKA
