Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. július 22., csütörtök Nyári egyetem a 300 éves Debrecenben Debrecen (MTI - KM) — Ötvenharmadik alkalommal fogadja vendégeit az ország legrégebbi és legnagyobb nyári egyeteme Debrecenben. Eddig összesen több mint tízezren ismerkedtek az egyetem kurzusain a magyar nyelvvel és kultúrával a szomszéd államoktól egészen Japánig és Kanadáig. A mára nemzetközi elismerést szerzett nyári tanfolyam elindítása az anyagi gondokkal küzdő debreceni Bölcsészettudományi Kar 1927 májusában született autonóm döntésének köszönhető. A hazánkban most elfogadott felsőoktatási törvény — élve a pozitív történelmi és nemzetközi tapasztalatokkal — éppen ezt a termékeny, az egyetemek szellemi kisugárzását növelő autonómiát kívánja erősíteni. A Debreceni Nyári Egyetem az elmúlt évtizedekben a magyarságkép-alakítás mellett a külföldi hun- garológus-utánpótlás képzésének, továbbképzésének is fontos műhelyévé vált, amely az utóbbi három évben az általa kidolgozott Hungarolingua című nyelvoktató programmal is jelen van a hazai és a külföldi hungarológiai oktatásban. A nyári egyetemnek még a kedvezőtlen történelmi periódusok idején is sikerült túllépnie a politika egyoldalúságain. A Debreceni Nyári Egyetem augusztus 14-éig tartó kurzusain'az idén több, mint négyszáz külföldi hallgató vesz részt: a legtöbben Németországból, Ausztriából, Franciaországból és Amerikából érkeztek. Most először van salvadori, venezuelai, ciprusi és izlandi hallgatója az egyetemnek. A napba öltözött város címmel várostörténeti kiállítás látható a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarán: a település az idén ünnepli szabad királyi várossá nyilvánításának 300. évfordulóját. /. Lipót császár és király 1693. április 11-én kelt adománylevelében ígéretet tett arra, hogy érdemeiket tekintve a város lakóit az akkori társadalom három kiváltságos rendje (a főpapok, a főurak és a nemesek) mellé, a negyedik rend, a polgárok sorába emeli, akik ezzel jogot kapnak arra, hogy küldötteik „külön királyi levéllel az ország gyűlésére” meghívattassanak. A Debrecen e három századának történetét bemutató dokumentumkiállítást augusztus 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők az egyetemen. Biofizikusok világkongresszusa Budapest (MTI) — A biofizikusok háromévente megrendezendő világkongresszusának idén először ad otthont Budapest. A Magyar Biofizikai Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Tiszta és Alkalmazott Biofizika Nemzetközi Uniója szervezésében július 25-től megtartandó ötnapos rendezvényre csaknem ezer résztvevőt várnak. Az életjelenségek fizikai paramétereit vizsgáló biofizikával csaknem 40 ezren foglalkoznak ma a világ 46 országában. Közülük százan előadóként is szót kapnak a világkongresszuson, ahol délelőttönként plenáris üléseket tartanak. Azt követően szekcióüléseken vitatják meg a biofizika legújabb eredményeit. Előadás hangzik el egyebek mellett a proteinmolekulák dinamikus mozgásáról, a biomolekulák szerkezetének kutatásáról, valamint a színlátásról is. A vasárnapi nyitóelőadást — amelynek témája a biológiai információ eredete — a Nobel-díjas Eigen professzor tartja. A tudományág — bár a laikusok számára meglehetősen távolinak látszik a mindennapoktól — számos olyan eredménnyel, felismeréssel gazdagította az emberiséget, amelyek gyakorlati hasznát senki sem kérdőjelezi meg. így például a biofizika egyik fő vizsgálati területe mindmáig a különféle sugárzások hatásmechanizmusa, amelynek nem kevesebbet köszönhetünk, mint a röntgenkészüléket. Kreatív zenepedagógia Tatabánya (MTI) — A hazai zeneoktatásban még kevésbé ismert módszer népszerűsítésére egyhetes kurzust rendeznek július 19. -25. között Tatabányán: az úgynevezett Orff tanítási módszerrel ismerkednek a magyar zenetanárok. Ennek lényege, hogy a zenét a játékossággal, a szabad mozgással, a tánccal, a rögtönzéssel kombinálva tanítják. A módszer központja a salzburgi Mozarteum Akadémiához tartozó Orff Intézet. Az intézet vezető tanára, Manuela Widmer, nemzetközileg elismert szakember vezeti a foglalkozásokat a tatabányai kurzuson. Az Orff-kurzus megszervezésével nyitották meg a Nemzetközi Kreatív Zene- pedagógiai Intézetet, amelyet a tatabányai városi ön- kormányzat alapított. Az új intézet műhelyszerűen kíván teret adni a különböző zene- pedagógiai irányzatoknak. Népszerűsíti az értékes törekvéseket, kísérleteket. Pe- riódikusan váltakozó kurzusokat, tanfolyamokat, pedagógiai előadásokat, hangversenyeket, bemutatókat és konferenciákat szervez. Az intézet szakmai programjában zeneterápia, professzionális jazzképzés is szerepel. Az Orff-kurzust a július 26-án nyíló nemzetközi jazztábor követi. Védett kastélyok, kúriák Idegenforgalmi hasznosítással megmenthetőek az enyészettől az értékes épületek Horányi Zsuzsa felvétele Kúria Gávavencsellőn Baraksó Erzsébet Tuzsér-Tiszadob-Gáva- vencsellő-Nagyar-Komlód- tótfalu — Megyénk építészeti emlékei között speciális helyzetben vannak azok a kastélyok és kúriák, melyek nagy részét — mivel az utóbbi évtizedekben kezelőik, használóik megóvásukról nem gondoskodtak kellően, vagy nem volt igazi gazdájuk — az enyészet fenyegeti. Ha nem is vetekszenek a Loire menti kastélyok pompájával, a maguk helyén történelmi levegőt árasztanak azok a kastélyok és kúriák, melyek közül néhánynak a megtekintését érdemes a megye tanulmányozására útnak induló turistának tervbe vennie. Húsz, építészettörténeti- leg védett épületről található szakszerű információ abban a kötetben, melyet építészekből, műemlékvédelmi szakemberekből álló team szerkesztett. Ebből tájékozódhatunk. A tuzséri Lónyay-kastélyt Lónyay János királyi testőr építtette a XVIII. század végén, barokk stílusban. Barokk pompa A szakirodalom szerint az alapot Lónyay Menyhért pénzügyminiszter Ybl Miklós tervei alapján két emeletes oldalszárnnyal bővítette. Az épület belső terében magával ragadó a díszterem barokk pompája, festett mennyezete — Wurzin- ger Mihály alkotása a kor stílusában. Kastélyparkja természetvédelmi terület, benne évszázados kocsányos tölgyek, feketefenyők és ezüst- hársak találhatók. Tiszadob látványosságai közül a szó igaz értelmében kiemelkedik az Andrássy-kas- tély, fenséges tömbje lenyűgöző élményt nyújt. Építtetője Andrássy Gyula miniszterelnök a történeti várkastélyok modorát követte, az építész feltehetően Alpár Ignác volt. A megye egyik legszebb műemléke, esztétikus megjelenésével, kastélyparkjával ideális fogadóhelye a magányos turistának és a kirándulócsoportoknak egyaránt. Szállónak berendezett szobái ablakaiból a páratlan szépségű franciakért ritkaságaiban gyönyörködhetünk. Borozóknak való Gávavencsellő egyik kastélyát a Dessewffy-cs'dláá készíttette. Alapja egy XVIII. századi barokk kiskastély, ami mellé egy másikat építettek klasz- szicista stílusban. A két épületet a múlt század végén illesztették egybe. Érdekessége a részben megmaradt dongaboltozat, a kőkeretes ablaksor és a szép építészeti megoldású manzárdtető. A szakemberek szerint idegenforgalmi célra kiválóan alkalmas lehet: pincéjében borozóknak való fogadóhely alakítható ki. Ha a turista Nagyarba látogat, rendszerint átfut a falun, hogy mielőbb láthassa a Pető- /i-fát, holott a szatmári falunak van néhány nevezetes épületei is. .Luby János magasföldszintes, copf stílusú kúriája 1780 körül épült, arról is híres, hogy 1846-ban itt szállt meg Petőfi. Szomszédságában található a Kende családnak a múlt század közepén klasz- szicista stílusban épített kúriája: tomácos kialakítású, kon- tyolt tetejű épület. Szemközt a Luby-kastély hangulatos tömbje található. Tekintélyes udvarház Fennmaradt egy irat 1770- ből, amely tekintélyes udvarházat említ Komlódtótfaluból. Az lehetett a XVIII. század második felében épített Becs- Ay-kúria alapja. A századforduló táján a Kossuth-család birtokába került. A manzárdtetős későbarokk épület klasz- szicista jegyeket hordoz. A tervek szerint ez az épület lenne a soron következő, amelynél a szükséges meg- óvási munkák elvégzése indokolt lenne, ám, mint tudjuk, a műemlékvédelemre sincs elég pénze az államnak. Éppen ezért nem titkolt szándékuk az építészeknek, a műemlékvédőknek, hogy a kastélyokat és kúriákat ismertető kiadvány második, bővített kiadásától is azt várják: keltse fel az érdeklődők figyelmét, hátha szemet vet valamelyik értékes épületre egy jómódú vállalkozó, üzletember, vagy az idegenforgalom céljára tudják hasznosítani. Az említett húsz épület szinte kivétel nélkül alkalmas fogadó, vadászház, turistacentrum céljaira, környékén népművészeti, természetvédelmi, lovasprogramok szervezhetők. (A Hasznosítható kastélyok és kúriák Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében című kiadvány készítésében közreműködtek: Gibáné Guthy Judit, dr. Vincze István, Szathmári István, továbbá a Stabil Gmk. munkatársai.) A magyar film külföldön Budapest (N. A.) — A 25. Magyar Filmszemle ugyan még nagyon távolinak tűnik (1994 februárja), a jubileumi rendezvény előkészületei azonban már javában folynak. Kézdi-Kovács Zsolt szemleigazgató és csapata arra készül, hogy a versennyel egybekötött fesztivál élő tévéadásban közvetítendő záróeseménye legyen méltó a negyed- százados szemléhez: a díjkiosztó gálán a video- és a filmtechnika igénybe vehető eszközeivel elevenedjék fel a magyar film elmúlt 25-30 éve. Ez adta az okot arra, hogy meginduljon a kutatómunka: hogy is áll a magyar film külföldi mérlege? A magyar film a nyelvi nehézségek ellenére is tudott produkálni egy világsztárt: TörőcsikMari 1960-ban kapta meg először a legjobb női alakítás díját a Kölyök c. film főszerepéért Karlovy Vary- ban, ahol 1972-ben a Holt vidék főszerepéért is díjazták, sőt 1976-ban életmű-díjat adományoztak neki. Cannes-ban szintén kétszer nyerte el a legjobb színésznő címet: 1970- ben a Szerelem, 1976-ban a Déryné hol van? c. film főszerepéért nyert. 1982-ben pedig Cannes-ban is életműdíjjal jutalmazták. Törőcsik ezenkívül a legjobb színésznőnek ítéltetett Chicagóban (Szerelem), Taorminában (Teketória) és a svájci Vevey-ben (Szamárköhögés). A külföldi díjak száma tekintetében Czinkóczy Zsuzsa (Árvácska), Esztergályos Cecília (Vámmentes házasság, Boldog születésnapot Marilyn) Pap Vera (Angi Vera) és Udvaros Dorottya (Te rongyos élet, Csók anyu) következik, két-két elismeréssel. Az Angi Vera külön fejezetet érdemel. Tizenhat díjával azt a csalóka látszatot kelti, hogy ez volt az Utóbbi 30 év külföldi fesztiválokon legsikeresebb magyar filmje, bár az első osztályú szemlék közül csupán San Sebastianban állította második helyre a szakmai zsűri. De a kritikusok szerint Kairóban, Oslóban, Londonban, Calcuttában, Sao Paulo- ban és Cannes-ban nem volt versenytársa az első helyre állított Angi Verának. Rómában Pap Vera Catherine Deneuve- vel, az Angi Vera producerei pedig Francis Ford Coppolá- val és George Lucas- szál osztoztak Donatello aranybaön- tött David-szobrocskáján. Abból a 48 külföldi kritikai elismerésből, amelyet a magyar film világszerte fesztiválokon kapott, az egyik legértékesebb minden bizonnyal a Hanussen Arany Glóbusz díja. A hollywoodi külföldi kritikusok kitüntetését ugyanis csak Szabó István kapta meg. Jan- csó Miklós (Még kér a nép) is rendelkezik egy Arany Glóbusszal: így hívják a Milánóban dolgozó külföldi filmkritikusok díját is. Szabó István az egyetlen játékfilmes Oscar- díjasunk (Mephisto): a rendezőt négyszer (Bizalom, Mephisto, Redl ezredes, Hanussen) jelölték a legjobb külföldi film Oscarjára. Igazságtalanság lenne azonban elmulasztani az alkalmat, hogy megemlítsük: több magyar rendező alkotása is bejutott az Oscar-döntősök közé. Fábry Zoltán révén kétszer (Pál utcai fiúk, Magyarok), Gyöngyössy Imre és Kabay Barna (Jób lázadása) és Makk Károly (Macskajáték) révén pedig egyszer a magyar film — Szabó remekeit is beleértve — összesen nyolc alkalommal jutott be a világ öt legjobbja közé. Bár Jancsó Miklós filmjei közül egyik sem jutott el az Oscar-jelölésig, a külföldi fesztiválokon elért eredményei alapján Szabó Istvánnal egyenrangúan értékelt (sőt, több, köztük Cannes-i életműdíjjal is jutalmazott) rendezőnk. S a magyar filmművészetnek Bereményei Géza (Eldorado) révén európai Oscarja is van már: 1989-ben megkapta a Félix-díjat. Filmesztétika-tábor vetélkedője Szekeres Tibor felvétele
