Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
Kelet-Magyarország 13 1993. július 22., csütörtök GAZDASÁG „Láthatatlan” gépkocsik és rágógumik Terményből fizetve Az elmúlt évi adóbevallások átvételének, kiértékelésének tapasztalatai (2) Nyíregyháza (KM) — Az APEH megyei igazgatósága elkészítette a beszámolót az elmúlt évi adóbevallások átvételének tapasztalatairól, amelynek első részét tegnapi számunkban olvashatták. Most a második részt közöljük. Ismeretes, hogy a február 28-ai társasági adóbevallások előzetesek, a végleges bevallást a mérleg elkészítése és jóváhagyása után, május 31-ig kell benyújtani. Az adatok az előző éviekkel nem hasonlíthatók össze, mivel a számviteli törvény változása miatt egyes fogalmak tartalma megváltozott, ugyanakkor új fogalmak kerültek bevezetésre. A közölt adatok ezért előzetes tájékoztatásként kezelendők. A talpon maradás bizonytalan Az elmúlt évben is jellemző volt a vállalkozások alapításának és megszüntetésének a nagy száma. A jogi személyiségű gazdálkodó szervezeteknél nő a gazdasági társaságok száma. Legnagyobb arányt a kft.-k képviselik. A talpon maradás itt a legbizonytalanabb. A növekedési ütem legnagyobb mértékű volt a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál (BT, GMK, KKT) 45 százalék, ezen belül a betéti társaságoké 1.9 szeres. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy minimális tőke szükséges az alapításukhoz. Ev végén 23 400 egyéni vállalkozó működött a megyében. A társasági adóbevallásra kötelezett a gazdálkodó szervek közel 143 milliárt forint nettó árbevételt értek el, melynek mintegy 14 százaléka az exportértékesítésből származik. A vállalkozások 1992. évi adózás előtti eredménye a nyereség és veszteség egyenlegében 4,6 milliárd forint veszteséget mutat. Ehhez a veszteséghez nagymértékben hozzájárult a pénzügyi műveletek vesztesége, ami főként a pénzintézetektől felvett hitelek kamataiból származik, de jelentős a más vállalkozónak fizetett kamat összege is. Ez azt jelzi, hogy a vállalkozások saját pénzeszközeik hiányában a működésükhöz a pénzintézetektől jelentős hitelt vettek fel, illetve más vállalkozásoktól kölcsönöket. A veszteség 4,9 milliárd A kisebb volumenű egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások körülbelül 50-50 százalékos arányban veszteségesek, illetve nyereségesek. Az adózás előtti eredményük minimális összeggel ugyan, (350 millió forinttal) de nyereséget mutat. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál több (55 százalék) a nyereséges gazdálkodást folytatók száma, de a veszteség összege eléri a 4,9 milliárd forintot. A vállalkozások jegyzett tőkéje 57,5 milliárd forint, melyből jelentős arányt (45 százalék) képvisel az állami tulajdon. Ellenőrzési tevékenység Az év első négy hónapjában igazgatóságunk közel 2500 ellenőrzést végzett. A helyszíni ellenőrzések alkalmával elsősorban az általános forgalmi adó visszaigénylések jogosságát ellenőriztük a jogtalan kiutalások megakadályozása miatt. A tapasztalatok azt mutatják, még mindig vannak olyan vállalkozások, amelyek jogosulatlan visszaigénylés benyújtásával próbálnak pénzhez jutni. Esetenként a beszerzések csak számlán léteznek, nincs mögöttük valós gazdasági esemény. Eddig 98 millió forint jogosulatlan visszaigénylés kiutalását nem engedélyeztük. A vizsgálatok másik jelentős csoportját képezte a felszámolás és végelszámolás alatt álló gazdálkodók vizsgálata. A nagyobb vállalatoknál jelentős megállapításokat tettünk az exportösztönző pályázatok teljesítésének felülvizsgálatánál. Az exportképes termelés fejlődését hosszabb távon elősegítő pályázati rendszer keretében, a korábbi években megkötött szerződésekben vállalt exporttöbbletet a vállalatok nem vagy részben tudták teljesíteni. Az ehhez kapcsolódó beruházások megvalósultak, a kedvezményeket igénybe vették, de az export növelésére a felszámolás miatt már nem került sor. A láthatatlan jövedelmek felderítése érdekében a Vám- és Pénzügyőrség adatai alapján megyénket is érintette a személygépkocsit importálók, az importkávét forgalmazók, rágógumi importjával illetve beföldi forgalmazásával foglalkozó vállalkozók vizsgálata. Az adóellenőrzések során közel 159 millió nettó befizetendő adókülönbözetet állapítottunk meg. Ez az előző év azonos időszakához viszonyítva kétszeres növekedést jelent. Az adóhiányok jelentős része 75 millió forint az általános forgalmi adóban, 14 millió forint a társasági adóban, 6 millió forint a személyi jövedelemadóban, a többi része pedig az egyéb adókban került feltárásra. Másodszor is hiányzott a nyugta Az adóhiányhoz kapcsolódóan 60,4 millió forint adóbírságot szabtunk ki, és 18 millió forint késedelmi pótlékot állapítottunk meg. Folytattuk a láthatatlan jövedelmek feltárását célzó ellenőrzéseket, mely alapján a kiszabott mulasztási bírság összege 3788 E. forint volt. Az ilyen típusú ellenőrzések 64 százaléka nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése, 3 százaléka a piac, közterület ellenőrzése, 33 százaléka pedig egyéb’helyszíni ellenőrzés. A nyugtaadási kötelezettség ellenőrzésekor a vizsgált adózók 30 százaléka nem adott nyugtát. Az állandó ellenőrzések mellett akadtak olyan adózók, akiket már második alkalommal kellett bírságolni a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt. A piac-, a közterület ellenőrzésekor igyekeztünk felderíteni azon személyeket, akik nem tettek eleget bejelentkezési kötelezettségüknek. Az elmúlt év azonos időszakához képest megduplázódott a közérdekű bejelentések száma. A bejelentések a számlaadási kötelezettség elmulasztására, az engedély nélküli tevékenység végzésére, a TB-nek be nem jelentett alkalmazottak, munkanélküli-segélyben részesülők foglalkoztatására irányultak. Az ellenőrzésekhez kapcsolódóan 11 darab büntető feljelentést tettünk csalás, adócsalás, számviteli rend és bizonylati fegyelem megsértése, valamint okirathamisítás miatt. 500 ezer hektár parlagon Az országban meglévő öntözőberendezéseket csak 70 százalékban használják ki Budapest (B. P.) — A július közepére jósolt országos esőzés helyett országos szél keletkezett csupán. A terméskilátások tovább rosz- szabbodnak. Igaz, a tőzsdén nagyon különböznek a vélemények. Az Új Magyar- ország július 11-én a gabonaexport felszabadítása nyomán „megpezsdült üzleti életnek” örvendezett, a Magyar Nemzet ugyanezen a napon azt írta, hogy mivel senki sem kínál gabonát, „gyakorlatilag pánikhangulat uralkodik a tőzsdén.” Bállá Istvánt, az FM főosztályvezető-helyettesét faggattuk az ágazat idei és távolabbi kilátásairól. □ Egy hónappal ezelőtt a sajtó súlyos aszálykárokról, rossz terméskilátásokról számolt be. Mi a helyzet július közepén? — Pontos előrejelzésekkel nem szolgálhatok, azok titkosak. Júniusban 35-36 mázsás búzatermésre számítottak, szerintem ennél még legalább tíz százalékkal kevesebb lesz az országos átlag. Ezen azonban már túl vagyunk. Ami most igazán gondot okoz, az a kukorica és a cukorrépa. A kukorica címerhányása és a nővirágok fejlődése nem megfelelő. Napi 3 a szemképződés. Ilyen aszályban előfordul, hogy egyáltalán nem képződik kukoricacső. Kétségbeejtő a cukorrépa állapota is, különösen ott, ahol öntözésre sincs lehetőség. □ Valóban veszélybe került az ország kenyere? — Lakossági fogyasztásra nálunk mintegy 1,6 millió tonna gabona szükséges, ez biztosan meglesz. Körülbelül 33,2 millió tonnára számíthatunk kenyérgabonából. Más kérdés, hogy 5 millió tonna szokott lenni. Ebből rendszerint kétmillió tonnát értékesíteni lehetett Keleten. Most hozzávetőleg 800-900 ezer tormára van exportigérvény. □ Ilyen körülmények között nem kellene teljes szerkezet- váltást végrehajtani a magyar mezőgazdaságban ? — A teljes szerkezetváltás csak egy álom, nem sok köze van a realitásokhoz. Ezen a szélességi fokon elsősorban a búza és a kukorica terem meg. Európában Ukrajna, Párizs környéke, az észak-olaszországi Pó folyó völgye, Magyarország és a Bácska a fő búzatermő vidékek. Tőlünk északra csak elvétve termesztenek szemeskukoricát, s ezek olyan adottságok, amelyeken nem lehet változtatni. Növelni lehet ezeknek a terményeinknek a feldolgozottsági főtételek azonban adottak. Nálunk 1 millió hektáron termesztenek búzát, 1,1 millió hektáron kukoricát, 400 ezer hektáron árpát. Ezeket nem lehet banánnal helyettesíteni, vagy gyapottal, mint annak idején próbálták. A kukorica tavaly 39 mázsát termett hektáronként, azaz a költség nagyobb volt, mint a hozam, ennek ellenére a szerkezetben csak kisebb aránymódosításokról lehet szó. □ Annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben folytonosan változik a klíma? — Annak, hogy 15 millióról, 10 millió tonnára csökkent a gabonatermelés Magyarországon, nemcsak az időjárás az oka. A 80-as években elkezdték kivonni a pénzt a mezőgazdaságból, s az így okozott kárt nehéz lesz helyrehozni. A szárazság korszaka valószínűleg tovább tart. Ehhez kellene alkalmazkodni, véleményem szerint elsősorban öntözéssel. Jelenleg 300 ezer hektár az öntözött, terület, s legalábbis további 500-700 ezerre lenne szükség. Ehhez valószínűleg elegendő víztartalékkal rendelkezünk, amely most elfolyik a Dunán, a Tiszán, a Körösökön és a Berettyón. A meglévő öntöző- rendszereket is csak 70 száza141.1-----1.; értékelésénél figyelembe kell venni, hogy 5-600 ezer hektár műveletlen terület van az országban. Fantasztikus ugyan az aszály, de nem lenne ekkora a baj, ha nem esett volna vissza közben a műtrágyahasználat is, mert így a csapadékfelhasználás hatásfoka sokkal rosszabb. Ugyanígy rontja a terméskilátásokat a november-decemberi vetés, a gyomirtás hiánya. □ Mire vezethetők vissza ezek a fogyatékosságok? Érdektelenség, rossz szervezés, pénzhiány? — Az nem véletlen, hogy az amúgyis legszegényebb vidékek azok, amelyeken a legtöbb föld marad parlagon: Borsod, Szabolcs, Heves, Nógrád. Ahol nincs pénz; és gyengébb a szakmai színvonal is. A talaj termőképességének helyreállításához legalább három évre van szükség, hozam- növekedésre csak ezután lehetne számítani. Ehhez pedig pénz kell. Véleményem szerint az ágazat egész jövője szempontjából alapvető az olcsó hitel. Minden nyugat-európai tapasztalat ezt mutatja. A jelenlegi kamatlábak és a még elviselhető 10-15 százalékos kamat közötti különbözetet pedig az államnak kellene bizfrtcíffmio ü-» o HIÓKqIqc Nyíregyháza (KM NyZs) — Ha az utóbbi évek aszályos időjárásában nem következik be kedvező fordulat. a mezőgazdasági termelésben egyre inkább nélkülözhetetlen elemekké válnak az öntözőberendezések. A beruházásoknál az agrárágazat tőkeszegénysége mellett egyik legnagyobb akadály, hogy a banki szféra a hitelek fedezeteként nem fogadja el a valóban bizonytalanul értékesíthető terményt. Tőkeinjekció, vagyis jelen esetben öntözés nélkül viszont termelni sem lehet. Az ördögi kör megszakításával próbálkozik most az S&G Frucht Kft., amely egy izraeli öntözőberendezés gyors elterjesztését célozta meg. Az 1000 méter hosszú öntözőcsőből álló rendszer 20 ezer forintos vételárának a felét kell csak befizetni vásárláskor, amelyből további kedvezményként 40 százalékos állami támogatás visszaigényelhető. így induláskor csupán 10 százalékos önerő is elegendő a befektetéshez. A fennmaradó összeg kiegyenlíthető terméssel is, amelyet a kft. mindenkori piaci árakon felvásárol. Bár az ajánlat csak erre az évre vonatkozik, az izraeli gyártó céggel tárgyalások folynak a szerződési lehetőségek meghosszabbítására. Maga a rendszer könnyen mozgatható, minden kertészeti kultúrában felhasználható, a gyártó cég két év garanciát nyújt hozzá. Expókabala: egy csibe Budapest (MTI) — Kedden lezárult a Világkiállítási Programiroda kabalafigura pályázatának második, zártkörű fordulója. A Rubik Ernő vezette nemzetközi zsűri a tizenegy meghívott alkotó közül egyhangúlag a Los Angelesben élő, magyar állampolgárságú Bányai Istvánnak ítélte oda az egymillió forintos fődíjat. Az első helyet kiérdemlő grafikusművész egy pályaműkettőst küldött be, amelynek alakjai ugyanarra az alapötletre, s ugyanazokra a motívumokra épülnek. E két kabalafigura közül a zsűri 7:4 arányú szavazást követően a „csibét” jelölte győztesnek. A Világkiállítási Program- iroda a zsűri döntésének megismerése után megbízza Bányai Istvánt, hogy a megadott szempontok alapján lásson hozzá a két kabalafigura különféle változatainak kidolgozásához, annak érdekében, hogy eredetiségük, kommunikációs értékük a mostaninál is jobban kidomborodjon. Magyar-roman tapasztalatcsere Budapest (MTI) — A további együttműködés és kapcsolattartás érdekében a privatizáció területén egy közös bizottság felállítására tett ajánlatot Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter Misu Negritoiu román államminisztemek, akit kedden fogadott Budapesten. A megbeszélésen Szabó Tamás részletes tájékoztatást adott a gazdasági reformokért és privatizációért felelős román miniszter kérdéseire a magyarorszagi privatizációs folyamatokról. Beszámolt az eddig elért eredményekről, a liberalizáció által eredményezett előrelépésről, a különféle privatizációs technikáról. Szabó Tamás hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben 10 ezerről 80 ezerre nőtt a vállalkozások száma Magyar- országon, s jelenleg már 12 ezer külföldi vegyes vállalat és félmillió egyéni vállalkozó működik. Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 21. Valuta Deviza Kanadai dollár 73,71 75.11 74,22 74,5« Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 31257 318.07 313,86 31524 Német márka 55,26 56.22 55,72 55,96 Angol font 141,13 143,92 143.26 143,96 Norvég korona 12.93 13,19 13.04 13.10 Ausztrál Már 63,67 64,91 64,38 64.68 Olasz InaflOOO) 59,52 60.82 59,48 59.80 Belga franki 100) 267.74 272.39 269,83 270.92 Osztrák sc.(lOO) 785,77 799.37 792,28 795.68 Dán korona 14.31 14258 14,43 14,49 Port. esc.(lOO) 56,98 58,08 57,17 57,45 Finnmarka 16,30 16.70 16.40 16.50 Spanyolpes.üOO) 70,56 72,07 71,06 71.44 Francia frank 16.20 16,48 16,32 16,40 Svájci frank 62.84 63.92 63.08 63.36 Holland forint 49.13 49.95 4952 49.74 Svéd korona UJ8 12,15 11.89 11,95 ír font 133,19 135.79 134.46 135.10 USA dollár 94.33 95.88 94,70 95,10 íinm oi 11 sori a-ias mi mi tmao too an ins dl inam
