Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-21 / 168. szám

KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 1993. július 21., szerda Brüsszeli pénzosztás hajnalig A közösség népességének 26 százalékát érintő program 190 milliárd dollár szétosztását jelenti Brüsszel (MTI) — Drámai fordulatok után kedden a hajnali órákban sikerült csak megegyezniük az Euró­pai Közösség külügyminisz­tereinek a tagországok ke­vésbé fejlett régiónak támo­gatására szánt, úgynevezett strukturális alap elosztásá­ról, illetve a még függőben lévő összegek nagyságáról. A vita hevességét érzékel­teti, hogy a Párizsban tartóz­kodó Jacques Delors bizottsá­gi elnököt kora este Brüsz- szelbe hívta az ülésen elnöklő Willy Claes belga külügymi­niszter. Delors a késő esti órákban kapcsolódott be a tanácsko­zásba, és értesülések szerint oroszlánrésze volt abban, hogy végül sikerült elhárítani a megegyezést fenyegető, le­vegőben lógó ír vétót. A téma nem először teszi próbára a külügyminiszteri ta­nácsot: két héttel ezelőtt Fordulat Japánban Tokió (MTI) — A kor­mányzó Liberális Demok­rata Párt legnagyobb frak­ciójának vezetője kedden kompromisszumos javasla­tot tett a választási refor­mokkal kapcsolatban. Az erről szóló törvényjavaslat­ról a júniusban zárult parla­menti ülésszakon nem született döntés, és ez volt a politikai válság közvetlen kiváltó oka, ez vezetett a kormány elleni bizalmat­lansági indítvány elfogadá­sához, majd az új választá­sok kiírásához. Az LDP eddig elutasítot­ta a vegyes, egyképviselős választói körzetekre, illetve a listás rendszer bevezeté­sére vonatkozó javaslatot, s egyválasztós körzet beve­zetéséhez ragaszkodott. Az NHK televízió keddi vita­műsorában vázolta Micuzu- ka Hirosi azt a javaslatot, amely a vitában részt vevő hét párt valamennyi kép­viselőjének tetszését meg­nyerte, azzal, hogy egy-egy részletkérdésében a pártok eltérő javaslatokat tettek. Mivel az LDP elvesztette abszolút parlamenti több­séget a választásokon, más pártok támogatására szorul rá ahhoz, hogy kormányt alakítson. E pártokat azon­ban csak a politikai elkép­zelések egyeztetése után nyerheti meg, ezért jelentős Micuzuka keddi javaslata. ugyancsak a belga fővárosban egy teljes rendkívüli ülést csak ennek a témának szenteltek, és akkor — szintén hajnali négy­re végezve a dossziéval — úgy tűnt, hogy sikerült minden részletében tisztázni a kérdést. Nem sokkal később azonban Dublinban jelezték, hogy a vitában Írországot inkább csak elhallgattatták, de nem győz­ték meg, ám az ügy még nincs lezárva, és ha az írek nem kapják meg a szerintük még Edingburghban odaígért részt — 8 milliárd ECU-ról (vala­mivel több mint 9 milliárd dol­lárról) volt szó —, akkor a július 19-i ülésen élnek majd vétójogukkal. Az alkudozás azóta is szün­telen zajlott, bizottsági ve­zetők sűrűn konzultáltak az egyes fővárosokkal (mert hogy az ír példa ismét kedvet csinált további követelések bejelentésére más országok ré­széről is). Megfigyelők rámutatnak, hogy a tét nagyságát ismerve érthető a szokatlanul elszánt egymásnak feszülés. A végső eredményében a közösség né­pességének 26 százalékát érin­tő — az EK történetében példa nélküli nagyságrendű — prog­ram 190 milliárd dollárnak (reáltértékben az egykori Mar- shall-segély háromszorosá­nak) a szétosztását jelenti. Az összeg részint az úgynevezett strukturális alapból áll, amely elsősorban a közösség azon régióinak utal ki fejlesztést szolgáló pénzt, ahol az egy főre eső jövedelem nem éri el a közösségi átlag 75 száza­lékát — ennek nagysága 155 milliárd ECU (175 milliárd dollár), és felhasználása hat évre elnyújtva, 1994-1999 kö­zött történik. A program másik összetevő­je a kohéziós alap, amelyet ta­valy Edinburghban véglege­sítettek, s amely további 13,6 milliárd ECU-t (több mint 15 milliárd dollárt) helyez kilá­tásba immár kizárólag csak a négy legszegényebb tagállam, Írország, Portugália, Görög­ország és Spanyolország szá­mára. A megegyezéssel végződő maratoni ülés után Claes és Delors egyaránt elzárkózott attól, hogy pontos számokkal szolgáljanak, megelégedtek csak a megegyezés tényének hangoztatásával. Ennek kie­gészítéseként az is ismert, hogy az előzetes alkudozások­nak megfelelően a bőkezű program legfőbb kedvezmé­nyezettje az említett négy tag­ország lesz, mellettük azonban a gazdagabb tagállamok egyes régióinak is jutott a tortából: így például különböző nagy­ságú segélyt kaphat majd töb­bek között Liverpool és kör­nyéke, Felső-Skócia és a skót szigetek, Korzika és Eszak- Franciaország egyes vidékei, valamint Németország öt ke­leti tartománya (az egykori NDK) is. Uj vezető az FBI élén A szerv felelős a terrorizmus elleni küzdelemért, a kémelhárításért Monopolizált külpolitika Ausztria képviselete a külföld felé a szövetségi elnök feladata Washington (MTI) — Bili Clinton amerikai elnök ked­den Louis Freeh bírót, korábbi államügyészt nevezte ki az FBI, a Szövetségi Nyomozó Hivatal vezetőjévé. Az FBI felelős többek között a terro­rizmus, a kábítószerezés elleni küzdelemért és a kémelhárí­tásért, így széles körű nem­zetközi kapcsolatokat is ápol. Freeh korábban maga is az FBI munkatársa volt, és — amint Clinton elnök a döntést bejelentve hangsúlyozta — nagy sikereket ért el a bűnözés elleni küzdelemben. Clinton hétfőn felmentette tisztségéből William Sessi- onst, az FBI vezetőjét. Szám­vevőszéki vizsgálatok már ko­rábban kimutatták, hogy a ma­gas rangú köztisztviselő, aki­Bill Clinton kijelölte Louis Freeh szövetségi bírót az FBI igazgatói posztjára AP-felvételek nek tízéves megbízatása csak öt év múlva járt volna le, A vezetői alkalmatlansá­ga miatt hétfőn elbocsá­tott FBI igazgató, William Sessions törvényellenesen magáncélok­ra használt állami tulajdont. Bécs (MTI) — A Hofburg- ban, az' elnöki kancellárián örömet és megnyugvást, a külügyminisztériumban és Vranitzky kancellár hivata­lában nyugtalanságot kdltett az a szakértői tanulmány, amely Thomas Klestil államfő kérésére készült az osztrák külpolitika gyakorlásának il­letékességéről. Eszerint Auszt­ria képviselete a külföld felé az osztrák szövetségi elnök mnnnnól iiima Bár a tanulmány elkészülte nincs közvetlen összefüggés­ben a salzburgi fesztivál alkal­mából a hét végén Klestil által rendezett négyes államfői találkozóval, sokan mégis ösz- szefüggésbe hozzák azzal: e szakértői jelentést szegezheti szembe az osztrák államfő szükség esetén a túlzott kül­politikai aktivitását bírálókkal. Heinz Nussbaumer, Klestil sajtótitkára a jelentés történe­fprnl plrrmnríto hnnu ott köt a mit szabad, mit kell kér­dése indította a szakvélemény kikérésére. Külügyminisztéri- umi tisztségviselői — diplo­mata — múltjához híven Kles­til élénken érdeklődik a külpo­litika iránt, s hírek szerint gya­kori külföldi útjai feszültséget okoztak Vranitzky kancellár környezetében. (Mint hírlik, nem a kancellárnak voltak fenntartásai). A szakértői véle­mény most tisztázta a hely­..XKK « U«fW,—-U---­Osztrák fesztiválok Salzburg, Bregenz (MTI) — Salzburgban minden ké­szen áll — nemcsak a ha­gyományos fesztivál szom­bati megnyitásához, hanem Thomas Klestil államfő és az Ausztriával szomszédos há­rom ország elnökeinek ta­lálkozójára. Az idei fesztivál megnyitó beszédét Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke tartja, s amint azt a salzburgi tartományi kormány, vala­mint a Hofburg kedden beje­lentette, a megnyitón és a következő napokban a fesz­tiválváros vendége lesz Richard von Weizsäcker né­met és Václav Havel cseh el­nök is. A négy államfő pénteken érkezik és keddig tartózko­dik Salzburgban. A proto­koll értelmében a három vendég-elnök látogatása kö­zül egyik sem minősül hiva­talosnak, kifejezi azonban Thomas Klestil személyes nagyrabecsülését, amit mindhárom államférfi iránt nem egyszer kifejezett. A salzburgiak által gondo­san összeállított programban a kulturális eseményeken való részvétel mellett több négyes találkozó is szerepel, és alkalma lesz a nemzetközi sajtó képviselőinek is sze­mélyes eszmecserére a négy államfővel, egy szombati sajtókoktél keretében. A salzburgi fesztiválren­dezőség tájékoztatása sze­rint az előkészületek gya­korlatilag minden vonatko­zásban — a biztonságtól az orvosi készenlétig — befe­jeződtek. Thomas Klestil kedden délben ünnepélyesen meg­nyitotta az augusztus végéig tartó bregenzi fesztivált. A vorarlbergi tartományi fővá­ros immár hagyományosnak számító kulturális sereg­szemléjén a fő látványosság a Bodeni-tó színpadán ren­dezett operaelőadás. Az idén a Nabucco-t mutatják be, ha az időjárás is engedi, szer­dán este. A vasárnapi főpró­bát a vihar miatt félbe kellett szakítani, és Bregenzben azóta is inkább őszies az időjárás. A hivatalos megnyitót követő első előadás Umber­to Giordano Fedora című, ritkán játszott opera-krimije. Ezt az előadást, lévén, hogy helyszíne zárt színház, nem veszélyeztette az időjárás. Thomas Klestil, csakúgy mint a fesztivált köszöntő Rudolf Schölten közoktatási és művelődési miniszter egyaránt politikáról is be­szélt, hangsúlyozva: az idei programban olyan zenés és pró-zai művek szerepelnek, amelyek a hatalom kérdé­seiről, a háborútól, ínségtől gyötört emberről szólnak, s ily módon nagyon idősze­rűek. A kultúra élenjáró poli­tikai erő a civilizáció és az emberiesség elpusztítása el­leni harcban — mondotta beszédében Klestil. Szólt Vorarlberg sajátosságairól, hangoztatva, hogy Ausztria e legnyugatibb, két ország­gal határos tartománya sok tekintetben példája az integ­rációnak. A Bodeni-tó kö­rül a három ország olyan modellt valósít meg, amely mintája lehet az európai in­tegrációnak is — szögezte le. Emlékmű a cárnak Moszkva (AN) — Az oroszországi nemesi közös­ség benyújtotta a moszkvai városi hatóságoknak II. Mik­lós cár emlékművének ter­vezetét. A közösség ren­delkezik a városi hatóságok elvi engedélyével és már a bronzszobor alkotóját is kiválasztották. Klikov szob­rászművész több jeles mű alkotója, ő készítette például Cirill és Metód szobrát, s más jeles művet. A közösség bemutatta a szobortervet Leonida Georgijevna nagy­hercegnőnek is, hogy meg­nyerjék elgondolásukhoz az uralkodóház támogatását. A monarchisták remélik, hogy a fővárosi önkormányzat Moszkva központjában je­löli ki az emlékmű helyét, s szeretnék, ha a leleplezésre a cári család kivégzésének 75. évfordulóján kerülne sor. Elárverezik Tito Rolls-át Belgrád (MTI) — Joszip Broz Tito néhai jugoszláv ál­lamfő Rolls-Royce Phan­tom V. típusú személygép­kocsiját július végén elár­verezi Kis-Jugoszlávia nép­hadserege. A belgrádi Politika értesü­lései szerint a kikiáltási ár átszámítva tízmillió schil­ling lesz. Az autó hétüléses, klímaberendezéssel van el­látva, beépített bár található benne, automa vezérlésű, 250 lóerős nyolchengeres motor hajtja. A Rolls-Royce eddig mindössze 24 000 ki­lométert tett meg. A Rolls Royce Phantom V-öst a volt jugoszláv el­nök, Joszip Broz Tito kapta II. Erzsébet angol ki­rálynőtől a hatvanas években. A kocsi csak egyike Tito számos Rolls Royce-ának AP-felvétel A pakisztáni ügyvezető miniszterelnök, Moeen Qureshi kedden fogadta az ismert ellenzéki politkust Benazir Bhuttót. A két politikus a bevezetendő választási reformokról tárgyalt AP-felvetél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents