Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-21 / 168. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. július 21., szerda Rákóczi emlékéhez híven Ungvár (MTI) — Akárcsak 290 évvel ezelőtt, az idén is közös zászló alatt gyűjtötte össze a kárpátaljai magyarokat és ruszinokat II. Rákóczi Ferenc. Július 18- án Tiszaújlakon az öt évvel ezelőtt visszaállított Turulemlékműnél közösen emlékeztek meg a Rákóczi-sza- badságharc első győztes ütközetének évfordulójáról. Eljöttek hozzájuk megosztani az ünnepség örömét szatmárnémeti szomszédaik is. Napjaink nehéz gazdasági helyzete, a benzinhiány rányomta ugyan bélyegét az idei ünnepségre, hiszen sokkal kevesebben jöttek össze, mint az előző években. De a jelenlevők ismételten hitet tettek amellett, hogy Rákóczi szellemében — a határtalan hazaszeretet és a népek harmonikus barátsága jegyében kívánják megőrizni azt a békét, amely jelenleg Kárpátalján honos. A beat nagy öregjei Mick Jagger ötvenéves London (MTI) — John Major brit miniszterelnök és Margit hercegnő, II. Erzsébet királynő húga is ott volt a vendégek között a napokban London Twickenham kerületében, Mick Jagger ötvenéves születésnapi partiján. Az egykor kábítószerperekkel fenyegetett „dúvad és nőfaló” rocksztár manapság gyermekei vallásos nevelésére ügyel és borza- dállyal gondol a fél évszázados fordulóra, melynek pontos dátuma egyébként július 26-ika. Az ünnepségre bérbe vették az egyik twickenhami iskola nagytermét, de Jagger érzékenységére tekintettel meghirdették, hogy nem születésnapi buli lesz, hanem a francia forradalom évfordulóját akarják ünnepelni baráti körben. A megjelent hírességeket — Bob Geldofot, David Bowie-t, Imran Khan krikettsztárt, a Jools holland ír rockegyüttes tagjait, a Rolling Stones-beli kollégákat és még vagy 250 más vendéget — valóban egy guillotine emlékeztette részint a francia forradalomra, részint arra, hogy ne merjék említeni a születésnapot. Egy ismerős szerint Jag- gert az is aggasztja, hogy Nagy-Britanniában éppen most volt a Jura-park című film bemutatója. Attól fél, sokan arra gondolnak majd, hogy neki is szerepet kellett volna kapnia a filmben, mint a rock élő dinoszauruszának. Pedig a Rolling Stones még mindig friss: jövőre, a januárban végleg kivált Bili Wyman basszusgitáros híján, újabb világturnét kezdenek. Egyébként nem Jagger a legidősebb az együttesben. Charlie Watts dobos például 52 éves, és színpadon kívül kizárólag kétsoros öltönyben és nyakkendőben mutatkozik a nyilvánosság előtt. A Rolling Stones ezen a néven először 1962. július 12-én lépett föl egy londoni belvárosi klubban. 1963-ban még csak 45 percenként hét fontot kaptak fellépéseikért a mai sokszoros milliomosok. 1963. június 7-én jelent meg első kislemezük, a „Come on” a Deccánál. 1964. július 2-án kerültek először a slágerlista élére, az „It’s all over now” című számmal. A beatzene hatalmának másik friss bizonyítéka a hét végén a General Motors amerikai autógyár bejelentése volt arról, hogy Paul McCartney neheztelésére tekintettel beszüntetik az állat- kísérleteket. A Daily Express című brit lap beszámolója szerint az ötvenes éveiben járó egykori Beatles-zenész megharagudott, mert megtudta, hogy a General Motors malacokat és kutyákat használ az ütközésihatás-kísérletekhez, és ezért nem hajlandó a General Motors-védjegyet reklámozni mostani világturnéján. Mi több, azzal fenyegetőzött, hogy inkább minden fellépésekor leleplezi és elítéli a kísérleteket. A megszeppent vállalatóriás néhány nap múlva közleményt adott ki arról, hogy abbahagyja az állatkísérleteket — írta az újság. Hogy mi lesz most már a hirdetésügyi tárgyalásokkal, azt nem lehet tudni, mert McCartney közben térítés- mentesen egy állatvédő egyesületnek adta a reklám helyét. McCartney híres arról, hogy elegáns’ vendéglőkben drága homárokat rendel, majd szabadon ereszti az állatokat — írta a brit lap. Fizikai diákolimpia: második hely Washington (MTI) — Nagy magyar sikert hozott az idei fizikai diákolimpia: a 17 aranyérem közül hármat magyarok nyertek, ezzel Magyarország 41 ország versenyében Oroszország után a 2. helyen végzett. A fiataloknak az immár 24. alkalommal megrendezett világversenyen 3 elméleti és 3 kísérleti feladatot kellett megoldani. Kati Sándor, a Bonyhádi Evangélikus Gimnázium, Molnár Géza, a Debreceni Tudományegyetem gyakorló gimnáziuma és Veres Gábor, a Balassagyarmati Balassi Gimnázium érettségizett diákja szereztek aranyérmet — Veres Gábor egyúttal az egész, 200 fős nemzetközi mezőnyből a legjobban oldotta meg az egyik kísérleti feladatot. Az öttagú magyar csapat két másik tagja is jól szerepelt: egyikük ezüstérmet, a másik dicséretet kapott. A virginiai állambeli William és Mary egyetemen rendezett diákolimpián az Egyesült Államok diákjai 1 arany és 1 ezüstérmet szereztek. Segítség a szorult helyzetű kultúrának Alapítványi támogatást juttatnak tíz település intézményeihez Balázs Attila felvétele Baraksó Erzsébet Nagykálló-Vásárosna- mény-Nyíregyháza (KM) — A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázat útján elnyert összegekkel támogatja Szabolcs-Szatmár- Bereg megye településeinek kulturális intézményeit. A szorult helyzetben lévő kulturális szféra számára jó hír, hogy az alapítvány által közzétett lista szerint megyénk tíz településére 3 millió 300 ezer forintot juttatnak kulturális célok megvalósítására, A pályázati összegek nagy része nyíregyházi kulturális intézményekbe kerül, ami azt is jelzi, hogy a megyeszékhely népművelői közül számosán nyújtottak be eredményes pályázatokat. így nagyobb tétel jut a gyermek- és ifjúsági csoportok működtetésére, népfőiskolák megszervezésére, falukutató tábor létrehozására, vagy a nagycsaládosok központi találkozójára, amelyen mintegy 2-3 ezer résztvevő megjelenésére számítanak. Ökörsütés a Tékáért Kiemelkednek a nyíregyházi pályázatok közül azok, amelyek a magyar kultúra népi hagyományainak ápolására, népművészeti alkotótáborok megrendezésére kértek és kaptak pénzt az alapítványtól. Az egyik önálló pályázó a határokon túl élő magyar anyanyelvű pedagógusok bábos továbbképzését folytathatja ezáltal, egy másik sikeres pályázat révén pedig Életerő címmel egészségügyi népfőiskolát indítanak felnőtteknek. Részletesebben érdeklődtünk néhány pályázónál, milyen segítséget jelent számukra az alapítványi támogatás, és az elnyert pénzt mire fordíthatják? A rendszeresen pályázó, és nem először nyertes nagykállói művelődési közMenettánc Nagykáilóban pontban Stock Gyula, az intézmény vezetője válaszolt: — Idén három pályázatunkra kaptunk több, mint 200 ezer forintot. Nem lebecsülendő ma ez a pénz, amikor szerte az országban nagyon nehéz helyzetben vannak a kulturális intézmények. Mi is úgy tartjuk fenn magunkat, hogy elvállalunk különféle, nem is kifejezetten kulturális szolgáltatásokat: vásárokat szervezünk, lakodalmakat, ökörsütést rendezünk, mert szükség van ilyen bevételekre is. Most már komoly pénzügyi gondunk volt a Téka-táborokkal, holott soha ennyi érdeklődő még nem volt a Harangodon: 280 gyerek és 450 körüli felnőtt résztvevője volt a táboroknak. Az alapítványi pénzt részben a táborokra, részben pedig a Kállai kettős fesztivál megrendezésére fordítjuk. Október elejére a hazai együtteseken kívül külföldről is várunk vendégeket. Ciprusi és olasz vendégek jöttek Három pályázatot nyert el a vásárosnaményi művelődési központ is, melyenek igazgatója Sánta Miklós az alábbi információt adta: — Nemzetközi folklór fesztivál megrendezésére kaptunk 100 ezer forintot. Praktikus okokból az augusztus 20-i ünnepséghez kapcsoljuk ezt a programot, amikor a közönség talán még szívesebben fogadja a vásári forgatagban a felvonuló együtteseket. A mostani előkészületek szerint három magyar, hat kárpátaljai és egy ciprusi együttes lesz a fesztivál résztvevője. Kisebb ösz- szeget kaptunk a nemzetközi fúvós találkozó megszervezésére: október 5-én 7 vagy 8 fúvószenekar ad műsort. Várunk egy olasz csoportot mazsoret- tekkel, és reméljük itt lesznek Kárpátaljáról, Erdélyből is. További több mint 100 ezer forintot a fafaragók táborának költségeire nyertünk el. Nagyon sikeres volt az idei tábor, a mesterek, művészek sok szép alkotást hagytak nálunk, azokat a nyár végéig láthatja a közönség a ház kiállítótermében. A legnagyobb tételű támogatást, 600 ezer forintot a Nyíregyházi Népfőiskola Egyesületnek ítélték oda. Dr. Vinnai Győző ügyvezető elnök erről a következőket mondta: — Egyesületünk megyei hatáskörrel működik, több helyi népfőiskola összefogásával jött létre. A pénzt az egyesület kapta olyan programok megszervezésére, amelyek a hozzánk tartozó népfőiskolák eredményesebb működését segítik elő, például továbbképzésekre, bentlakásos népfőiskolái kurzusok megrendezésére használjuk fel. Egészségpénztárak alakulhatnak A következő időszak újdonsága lesz az egyik speciális szaktanfolyam: olyan szakemberek képzését kezdjük el, akik az egykori egészségpénztárak újbóli létrehozásához és működtetéséhez szükséges szakmai ismereteket sajátítják el. Ha lesz olyan állampolgári igény, hogy egészségpénztárak létesüljenek, mi adni tudjuk azokat a szakértőket, akik erre a feladatra alkalmasak lesznek. Sok ötlet és leleményesség jellemzi a megyénkbeli, közel ötven díjnyertes pályázatot, melyek azt jelzik, hogy a népművelők között sokan vannak, akik a lehetetlennek látszó helyzetben is keresik a kiutat, töprengenek új megoldásokon, elémennek a közönség igényeinek. Kettős hasznot hoz az ilyen mentalitás: a közönség megnyerése mellett a központi pénzekhez is hozzájutnak, hiszen az alapítvány kuratóriuma szívesen támogatja az életrevaló kezdeményezéseket. A Gyöngyösbokréta öröksége Bálint István Ököritófülpös (KM) — „A Szatmárököritói Fergeteges a Margitszigeten lázba hozta az egész publikumot. A tánckar produkciójához mind gyorsabb ritmust húzott a zenekar, a táncosok egyre tüzesebben járták, és amikor vége lett, Paulini Béla, a kor ismert néprajzosa, Kodály Háryjának szövegszerzője, a Gyöngyösbokréta atyja földhöz vágta a kalapját, és felkiáltott: „Hát ez igazán fergeteges!” így történt meg a szatmárököritói táncok keresztelője Budapesten 1938- ban. A bokrétamozgalom nagyon sok közösséget érintett. Működése hatást gyakorolt sok falu belső életére, erkölcseire. Utazgatásaikkal csak nemesednek, látókörük bővül, ítélőképességük fejlődik. Amilyen lendülettel indult e mozgalom, nem mindig volt sima az útja. Az ’50-es évek kultúrpolitikai viszonyai között, a ’30-as évek elején indult Gyöngyösbokréta mozgalomról nem volt illendő beszélni. Harsogva cikkeznek róla: „Szatmár- ököritó egy falu, amely még npm hf»vprtp Ifi a faeic7fa írnitúrmunka” nyomait.” Majd írja: Ez a falu még mindig nem heverte ki a Horthy-Magyar- ország tőkéseinek és földesurainak zsoldjában álló nép- butítók uralmát. A falu lakóit tévútra vezették, népművészetüket, ősi kultúrájukat mesterségesen elsorvasztották. A későbbi években sokszor kellett tanácsi vezetőt, párttitkárt meggyőzni a mozgalom fontosságáról. Többször feltették a kérdést: Van ezen valami haszon? Persze amikor a kulturális élet megyei értékelésén elismerően szóltak a művelődési munkákról, akkor igen kihúzták magukat. Igaz, a szakemberek megítélése is változó volt. A hagyományok őrzését itt-ott lenézték. Az egyik fesztiválon a zsűri elnöke imigyen nyilatkozott: Mit akarnak még az ököritóiak báró Németh Lili elavult munkájával? Miért nem bíznak meg egy-egy fiatalt egy-egy modernebb tánc leírására és azokkal jönnének versenyre. (Megjegyzés: nem volt báró, csak földbirtokos és hagyományőrző fesztiválról van szó.) Igen keményen meg kellett mondanom, hogy a hagyományőrző fesztiválon nem a mftHpm tánrnt lv»miitatácn a fontos, hanem a népi kincsek őrzése. A zsűri legtöbb tagja is így gondolta, kiemelt díjjal jöttünk haza. Persze lelkesített néhány szakember véleménye. Pl. Rábai Miklós amikor meglátta táncunkat — meséli Gel- lért Dezső, a népművészet mestere, azt mondta: Dezső, ezt abba ne hagyja! Az Állami Népi Együttes már balettot jár, de a hagyomány itt van a maguk táncaiban... Az egyik szereplésük meghozta az arany minősítést, a másik után pedig megkérték az együttest, ha nincs más ruhájuk, ebben még egyszer oda ne menjenek. Holott az helyi, hagyományos régi viselet volt. Igaz voltak évek, amikor a parasztság művészetét nem volt ildomos pártolni. Magam is egy jubileumi évfordulóra rendezett KÓTA-ta- nácskozáson merészeltem felvetni: jó lenne a falusi népdalosokat és néptáncosokat felvonultatni az Országház előtt és'a várban, amint azt 1938- ban tették. Jött is a megjegyzés: miért nem a munkáskategóriában gondolkozom. Mit szólna ehhez a vasasok egyik tekintélyes szakszervezeti korifeusa? így határoztunk aztán, hogy az inari iskolákban kell a néndalcsoportok szervezését támogatni. Egy kerek évforduló alkalmából mégiscsak próbáltam elismerésre felterjeszteni az ököritói együttest alapító Németh Lili nevét, hisz falunk hímevét, tájegységünk népdal- és néptánckincseinek megőrzését köszönheti neki. Egyszerű volt az elutasító válasz: osztályidegen. A hagyományőrzés szerencséje, hogy a mellőzés időszakában is voltak lelkesítők, tánc- és zeneértő szakemberek. A hozzánk közel állókra mindig szeretettel gondolunk: Volly Istvánra, Vásárhelyi Lászlóra, Vass Lajosra. Hogyan tovább? — felvetődik a kérdés. Különösen növekszik a gond a közművelődés területén. Szorításoknál első helyen kerülhet a kihúzott rovatok sorsára. Szerencse, ahol a hagyományőrzést dédelgetik, ott akad egy-egy pártfogó is. Különösen jól esik olvasni a pályázati felhívásokat, melyek segíthetnek a települések hagyományainak megőrzésében. A históriát tovább kell folytatnunk, ha eljutottunk a Gyöngyösbokrétától a Fergetegesig, mert Szat- márököritó és Fergeteges is csak epv van...
