Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-19 / 166. szám
KULTÚRA Dráma Klapka tábornokról Komárom (MTI) — Könyv jelent meg Klapka György honvédtábornokról, és hamarosan a színpadon is fölidézik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakját. A könyv szerzője Szénássy Zoltán észak-komáromi helytörténész és irodalmár. A képekkel és rajzokkal illusztrált kötet korabeli dokumentumokra támaszkodva mutatja be a komáromi vár egykori hős védőjét. Egy róla szóló színmű megírására az észak-komáromi Jókai Színház, a Jókai Alapítvány és a Klapka György Alapítvány hirdetett közös pályázatot, amelyre nyolc alkotó küldte be színpadi művét. A zsűri első díjat nem adott ki; a második díjat Mészáros László pozsonyi írónak ítélte oda A mi hősünk című pályaművéért. Az észak-komáromi Bástya Színház ennek a drámának a bemutatásával kezdi meg az idei nyári szabadtéri játékokat, július 16- án, 17-én és 18-án. Nemzetközi gitárfesztivál Budapest (MTI) — Tizenöt országból több mint százhúsz gitárművész részvételével rendezik meg a XI. esztergomi nemzetközi gitárfesztivált augusztus 6. és 18. között. A háromfordulós versenyen az európai gitárosok mellett több tengerentúli versenyző is szerepel. A művésztalálkozót első ízben szervezi az 1992-ben életre hívott Szendrey-Karper László Nemzetközi Gitárfesztivál Alapítvány, amely méltóképpen kívánja folytatni névadója tevékenységét — hangzott el a fesztivált beharangozó sajtótájékoztatón, a Fészek Klubban. A szervezők elmondták: éppen húsz esztendeje annak, hogy Szendrey-Karper László útjára indította az azóta már jelentős nemzetközi ranggal bíró fesztivált. Az eltelt két évtized alatt kiemelkedő eseménnyé vált az esztergomi találkozó, s ennek köszönhetően évről évre visszatérő vendégekkel dicsekedhet. A fesztiválnak emellett egyenrangú feladata a fiatal tehetségek felfedezése is. A gitárművészek versenyén túl mesterkurzust és szemináriumot is tartanak. Madarász Iván zeneszerző erre az alkalomra írott művét ősbemutatón szólaltatja meg a gitárfesztivál zenekara. A előadók Esztergomon kívül koncertet adnak többek között Budapesten, Tatán, Hatvanban és Komáromban is. Agai Karola, az alapítvány kuratóriumának elnöke végezetül sajnálattal szólt arról, hogy mind ez ideig nincs gitárművészképzés a Zeneakadémián, s e hangszer szerelmesei külföldi konzervatóriumokban tanulnak. Snetberger Ferenc (Trio Stendhal) klasszikus akusztikus gitáron játszik Szekeres Tibor felvétele Kolozsvári magyar iskolák Bukarest (MTI) — Az RMDSZ tájékoztatójának közlése szerint újabb veszély fenyegeti a kolozsvári magyar tannyelvű oktatási intézményeket. Tavaly román tannyelvű osztályokat próbáltak becsempészni a három magyar tannyelvű középiskolába, ezzel elindítani a vegyes oktatás folyamatát. Miután ezt sikerült megakadályozni, idén új kísérlettel kell szembenéznie a város magyar középiskoláinak. Épülethiány címén az egyetem közgazdasági fakultását akarják beköltöztetni a város gimnáziumaiba, köztük a Báthory, illetve a Brossai líceumba. Az előbbiről már letettek ugyan a javaslat támogatói, de a Brassai gimnáziumhoz ragaszkodnak. Grigore Zanc prefektust eddig nem sikerült meggyőzni arról, hogy miért elképzelhetetlen egyazon épületben elemisták, gimnazisták és egyetemi hallgatók egyidejű jelenléte. A prefektus érvelése szerint nem etnikai ügyről van szó, a román tannyelvű líceumok hozzájárultak egy-két évfolyam befogadásához. Gheorghe Funar polgár- mester egyenesen azt javasolja, hogy a magyarokat la- koltassák ki a Brassai gimnázium épületéből, és az egészet adják át a közgazda- sági fakultásnak. Törvény — nyolcszáz módosítással A PSZ az értékelését még csak a jogszabály szellemével kapcsolatban tudja megtenni Miattuk, értük, róluk... törvénnyel és módosításokkal — felelősséggel Harasztosi Pál felvétele Budapest (MTI) — Még meg sem száradt a tinta a parlament által a napokban elfogadott közoktatási törvényen, feltehetően több passzusa máris módosításra szorul — vélekedett Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára múlt heti sajtótájékoztatóján. A PSZ országos vezető testületének értékelését ismertetve kijelentette: felemás törvény született, s ha annak jó és rossz oldalát a mérleg két serpenyőjébe tennénk, az minden bizonnyal a rossz felé billenne el. Ingyenes oktatás — miből? Kijelentette: értékelésüket még csak a törvény szellemével kapcsolatban tudják megtenni, mivel a tervezethez beérkezett 800 módosító indítvány miatt, nagy valószínűség szerint jelenleg még maga Mádl Ferenc miniszter sem tudja, hogyan is alakult a törvény végleges szövege. A törvény egyetlen pozitívumaként említette a főtitkárasz- szony, hogy kimondja az oktatás ingyenességét. Ennél is látnak azonban egy aggályos pontot, nevezetesen, hogy az állami költségvetés hiánya soha nem látott méreteket öltött, s jövőre várhatóan még nagyobb lesz. Kérdés tehát, hogy milyen pénzből biztosítja a kormány az ingyenes oktatást? Tízosztályos alapképzés Fenntartásokkal fogadja a PSZ a 10 osztályos alapképzés 1996-tól történő teljes körű bevezetését, már csak azért is, mert még nem tudni, mit kell majd tanítani a következő tanévben a 9. és a 10. osztályban. Az érdekekképviselet ma is azt a nézetet vallja, hogy meg kell őrizni a 8 osztályos iskolaszerkezetet, hiszen arról bebizonyosodott, hogy működőképes. Hiányolják a törvényből a pedagógusok speciális jogállására vonatkozó részt, annál is inkább, mert ez ma mindössze kormányrendelet szintjén szabályozott — hangzott el. ROK-szobor kemény talapzaton Gondot látnak a világnézeti semlegesség garantálásával kapcsolatban is, mivel a PSZ álláspontja szerint az állami, önkormányzati iskolákban még fakultáció szintjén sem kaphat helyet a vallásoktatás. Szöllősiné megjegyezte: bár a törvény csak szakaszosan lép hatályba, azok a pontok, amelyek a kemény, centrális irányítást biztosítják, már idén szeptembertől életbe lépnek, így például a regionális oktatási központok (ROK) szobra kemény talapzaton áll, és szeptembertől pompázni fog a közoktatás felett. Végezetül Kálmán Attila művelődési minisztériumi államtitkár szavaira utalva Szöllősiné kijelentette: a pedagógusok most kanalanként veszik próba alá a pudingot, és apránként vizsgálják, le tud- ják-c nyelni. Megyénk a „Jelcin dossziédban Ki lehetett valójában a Petii nevű BM főosztályvezető vagy Lopi őrnagy, aki nem menekült el? Balogh László Rohod — Országos érdeklődést váltott ki Jelcin orosz elnöknek az a gesztusa, hogy 1992. november 11-i budapesti látogatása idején megajándékozott bennünket az egykori szovjet irattárakban őrzött eredeti 1956-os dokumentumok egy részével. Ezek a dokumentumok azóta „A Jelcin dosszié”. Szovjet dokumentumok 1956-ról (Bp. 1993.) címmel nyomtatásban is megjelentek. Ahogy a kezembe került, én is belelapoztam a kis kötetbe, és — önmagámmal kerültem volna ellentétbe, ha nem így történik — minden oldalán megyénk településneveit kerestem. De csupán a Záhony, Nyírbátor és Nyíregyháza nevekkel találkoztam a 242 oldalas könyvecskében. Zavaros mondat megyénkről Ám, ez a szerénynek tűnő adalék is gazdag: felvet problémákat, közöl nyilvánvaló tévedéseket, és homályban hagy neveket. Az első, tévedésekkel terhelt adalék annak a Szerov-nák. az 1956. október 29-ei, Mikojan-hoz és Szuszlov-hoz címzett jelentésében található, aki 1956 októberében és novemberében az állambiztonsági szervek működését irányította Magyar- országon. Megyénkre vonatkozó egymondatos zavaros adaléka a következő: „Szabolcs városból a BM megyei főosztálya (40 munkatárs) átment Romániába") (Jd. 63.). A másik adalék Andropov budapesti szovjet nagykövet 1956. október 30-án kelt rövid jelentésében tűnik föl. A szovjet nagykövet cáfolata A nagykövet itt arról ad számot, hogy Nagy Imre megbízásából felkereste a szovjet követséget Horváth Imre külügyminiszter amiatt, hogy „...jelentős szovjet fegyveres erők lépték át a magyar határt Záhony, Debrecen, valamint Nyíregyháza térségében, és folytatják előrenyomulásukat magyar területen” (Jd. 67-68). Andropov jelentésében természetesen tagadja ezt a tényt, írván a hírekről, hogy „... azok nem felelnek meg a valóságnak” (Jd. 68). A legrészletesebb megyénkre vonatkozó dokumentum az a jelentés, amit Sztarovojtov határőr ezredes írt 1956. október 31-én. Ez a kötetben mintegy négy nyomtatott oldalra rúg, és helyesbíti, értelmezi Szeröv előrébb már idézett zavaros jelentését. Tulajdonképpen beszélgetésnek mondott kihallgatási jegyzőkönyv ez a dokumentum abból az alkalomból, hogy a nyíregyházi, október 27-ei vérengzések után a BM megyei főosztályvezetője néhány társával és családjaikkal előbb Nyírbátorba, majd onnan öt gépkocsin szovjet területre menekült 1956. október 28-án. Noha tanulságos az egész szöveg, most csupán néhány adalékot idézek belőle: „A beszélgetésen részt vettek: Víg őrnagy, megyei főosztályvezető, Branovics százados, a megyei főosztályvezető államvédelmi helyettese, a BM megyei párttitkára, valamint négy operatív tiszt” (Jd. 76). „Víg őrnagy és a többi elvtárs a továbbiakban a Szabolcs megyében és Nyíregyházán történtekről számolt be” (Jd. 78.) Noha az álhírektől sem mentes beszámoló nagyon tanulságos, itt mégsem ismertetem, minthogy az érdeklődő megtalálhatja az idézett kötet 70-80. oldalain. Két azonosítatlan név Izgató viszont két, a kötetben szereplő olyan név, amelyet a szerkesztők nem tudtak azonosítani. Az egyik Petii és viselője a nyíregyházi BM megyei főosztályvezetőjének az a helyettese, aki nem menekült el, és azzal volt megbízva, hogy a BM megyei iratait elrejtse. A másik Lopi őrnagy neve, aki a nyírbátori határőrosztag osztagparancsnoka volt. ő ajánlotta Víg őrnagynak, hogy szovjet területre meneküljenek. E két név nyilvánvalóan elírásból keletkezett. Mint nyelvészkutató, nem találom lehetetlennek, hogy a torzulás a latinbetűs forma cirillbetűsre történt átírásából adódik, s így a Petii név mögött valami Réti-féle, a Lopi név mögött pedig valami Lányi-féle magyar nevet kereshetünk. Persze más elgondolás is lehetséges! Öltöztetés Mária-szobrok Fehérváron Székesfehérvár (MTI) — Öltöztetős Mária-szobrokból — a liturgikus időszaknak megfelelő színű ruhákba öltöztetett Madonna-alakokból — nyílt kiállítás a múlt hét végén a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeumban. Az augusztus 2-ig látható tárlaton bemutatott szobrokat Szilágyi Julis textiltervező gyűjtötte, Szőnyi Zsuzsa restaurálta, a rajtuk levő ruhákat Sárvári Katalin és Szilágyi Júlia varrta. A szobrok közül kettő eredetét biztosan ismerik a rendezők: egy Máriazellről, egy pedig Andocsról származik. A népi vallásosság sajátos, a középkorból származó kifejezésmódjaként Európa számos templomában, a búcsújáróhelyeken, a kápolnákban a Mária-szobrokat a liturgikus időszaknak megfelelő ruhákba öltöztetik. Magyarországon ez a szokás a barokk korban terjedt el. A Mária-szobrok öltöztetése egyben közösségi rítus is, a szokás ápolásában ugyanis nagy szerepük volt, sok helyen még van jelenleg is a rózsa- füzér társulatoknak, a búcsújáráson részt vevőknek. A ruhákat általában a hívek készítették, s azokat a kegytemplom sekrestyéjében őrizték. A nagy egyházi ünnepeken mindig az egyházi előírásoknak megfelelő színű palástot adták a szoborra: adventben lilát, karácsonykor fehéret és kéket, húsvétkor, pünkösdkor pirosat, év közben pedig zöldet 12. Kelet-Magyarorszag
