Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-19 / 166. szám

GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 Kopátsy Sándor Budapest (MTI) — Azt a szocialista rendszer bizonyí­totta be, hogy az egyenlősdi lehetetlenné teszi a gazdasági versenyképességet. A latin- amerikai országok tapaszta­latai viszont azt bizonyítják, hogy a túlságosan nagy jöve­delemkülönbségek nemcsak a gazdaságot teszik tönkre, hanem a társadalom egészé­nek modernizálási útját is el­zárják. A jelenkor gazdasági feltételei nem engedik meg sem az egyenlősdit, sem azt, hogy a jövedelmek nagyon szóródjanak. Az egyenlősdi lefékezi a legjobbak teljesítményét, ez­zel lefojtja a fejlődés motorját. A túlságosan nagy jövedelmi különbségek esetén nemcsak a fogyasztás, a belső piac válik szűkké, ahogy az bebizonyo­sodott a 30-as évek válságai során, hanem a következő nemzedékben rejlő tehetségek feltárása is. Márpedig dina­mikusan növekvő belső piac nélkül nincs gazdasági fejlő­dés. (Mikor tanulják meg ezt a monetarista közgazdászok?) Az egyenlősdi rossz találmány Ennél is nagyobb kár szár­mazik hosszú távon abból, hogy a tehetségek nagy hánya­da nem tárható fel, nem ké­pezhető ki, ha a lakosság na­gyobbik fele aránylagos sze­génységben él. Az egyenlősdi ugyan jó lehetőséget ad mindenki szá­mára a továbbtanulásra, de rossz a hatásfoka a már ki­képzett tehetségek kihasz­nálásában. A nagy jövede­Olcsó utazás lemkülönbségek ugyan jól hasznosíthatják a már kikép­zetteket, de széles rétegekben lehetetlenné teszik a tehet­séges gyermekek megfelelő képzését. Az optimális megol­dás mindig valahol a két szél­sőség között van. Mi magyarok a szocializ­mus első harminc évében az egészségtelenül kis jövede­lemkülönbségeket kénysze­rítettük a társadalomra. Ennek fizettük meg gazdasági lema­radásunkkal az árát. Szeren­csére az ilyen rendszer a vi­lággazdaságban folyó ver­senyben lemarad, megbukik. A bukásunk után azonban átlendültünk a másik végletbe: jelenleg a gazdagok és a szegények fogyasztási szint­jében sokkal nagyobbak a különbségek, mint bármelyik fejlett tőkés országban. Egyre jobban latin-amerikaiak le­szünk ebben a tekintetben. Mindezt azért tartottam idő­szerűnek elmondani, mert a je­lenlegi általános forgalmi adó „reformunk” tovább lendít minket a „latin-amerikálódá- sunkban”, azzal, hogy azok­nak a cikkeknek és szolgál­tatásoknak az árát emeli, ame­lyek súlya ott nagy, ahol a jövedelem alacsony. A barát érvelése Miért követi a kormányzat ezt a célszerűtlennek tetsző politikát? Mert a szakértői arra hivatkoznak, hogy ezzel felel meg jobban a forgalmi adóz­tatásunk az európai mintának. Ebben természetesen van igazság. De önként adódik a kérdés: miért csak ebben a te­kintetben akarnak mindenáron európaiak lenni? Miért nem abban inkább, hogy azokéhoz közelítjük a jövedelemará­nyainkat? Ez hasonlít egy barátom érveléséhez, aki a sa­ját jövedelmét a nyugatiakhoz akarja mérni, de arra nem gon­dol, hogy azok az egyszerű munkáshoz viszonyítva felét sem keresik an­nak, amit ő. Ma az európai viszo­nyokhoz való közelí­tésünk szempontjainak sokkal jobban megfe­lelne az, ha a luxuscik­kek forgalmi adóját nö­velnénk, nem pedig az alapvető élelmiszerekét és a gyógyszerekét. Ez­zel, ha nem is nagyon, de legalább egy kicsit közelednénk a nyugat­európai gyakorlathoz. Az ilyen forgalmi adóztatás azzal az előnnyel is jár, hogy sokkal inkább a belföl­di termeléssel szemben volna keresletnövelő, nem az importtal. A gazdagok fogyasztásának sok­szorta nagyobb hányada ugyanis az import, mint a sze­gényekének. A gazdagok nyu­gati kocsikat vesznek, olasz csempével építkeznek, a sze­gények azonban több kenyeret és tejet vásárolnának. Nekik még a gyógyszerekben is ki­sebb az importigényük. Mindenkire nézve káros Nem az általános forgalmi adó emelését ellenzem. Azt már sok éve a mindenkori kor­mánynak is javasoltam, hanem az olyan társadalmi igazságta­lanságot, ami végül nemcsak a szegényeket teszi egyre sze­gényebbekké, hanem minden­kire nézve káros. Ugyanis a gazdagok és a hatalmasok is tönkremennek ott, ahol a társadalmi igazság­talanság fékezi a fejlődést. Mind a gazdaságit, mind a kulturálist. Ugye, milyen egy­szerű ez? A bankokat most nem lehet hibáztatni A szövetség a szabolcsi képviselő bírálatáról • Elutasított hitelkérelem # Ez még kevés Budapest (MTI) — A bank- szövetség úgy érzi, ki kell fej­tenie véleményét Vékony Mik­lós mátészalkai MDF-es kép­viselő múlt hétfői, napirend előtti felszólalásával kapcso­latban. Vékony Miklós két dolgot kifogásolt a sajtóban megje­lent cikkek szerint: az egyik, hogy csökken a bankok beru­házási hitelállománya, a má­sik, hogy sok az elutasított hitelkérelem. Mindkettő igaz, és ez elég nagy gondot okoz maguknak a bankoknak is. A bankszövetség azonban leszö­gezi: a kereskedelmi bankok­nak a a vállalkozóknak nyúj­tott kedvezményes hiteleknél is be kell tartani a parlament által elfogadott pénzintézeti törvény előírásait — nyi­latkozta Pulai Miklós, a Ma­gyar Bankszövetség főtitkára. A pénzintézetek a kihelye­zett hitelekből élnek, és nem az elutasított hitelkérelmek­ből. A kihelyezhető hitelek ál­lományának csökkenése a bankszövetség szerint elsősor­ban a vállalkozások piacainak szűkülésével, a megfelelő pro­jektek hiányával és a hitelek nyújtásakor felkínált fedeze­tek elégtelenségével magya­rázható. A pénzintézeteknek a hitelkihelyezéseknél a betéte­sek pénzeinek védelmét kell szem előtt tartani, azaz mini­málisra kell csökkenteniük a hitelek kockázatát. A bankszövetség szerint nem világos az a képviselő ál­tal hangoztatott összefüggés sem, hogy a politika ugyan mindent megtesz a munka- nélküliség csökkentésére, ám ez kevés, mivel a bankok nem adnak kellő számú beruházási hitelt. Románia és a Valutaalap Megszüntették az ártámogatásokat és bevezették az áfát Vörös higany Hamburg (MTI) — Az egykori Szovjetunióban még mindig gyártják és forgal­mazzák azt az alapanyagot, amelynek segítségével kis­méretű atomfegyverek állít­hatók elő. Mint a dpa hírügy­nökség a német ARD tele­vízióra hivatkozva jelentette, a vörös higanyt az oroszor­szági Dubna nagyhírű kuta­tóintézetében gyártják, és a nemzetközi piacon próbálják értékesíteni. Állítólag szá­mos érdeklődő, köztük egy amerikai autókereskedő je­lentkezett több tonna vörös higany megvételére. Az alapanyag révén lehetséges­sé válik igen kisméretű, ám annál hatékonyabb plutóni­umbomba előállítása. A vö­rös higany az atomtöltet gyu­tacsaként szolgál, és a nyo­mást oly mértékben képes növelni, hogy a szükséges plutónium tömege drasz­tikusan csökkenthető. Bukarest (MTI) — Az Adevarul című bukaresti lap értesülése szerint a Nemzet­közi Valutaalap azt várja a román gazdasági vezetéstől, hogy drágítsa meg a hitelt, an­nak kamatát emelje ISO száza­lékosra. Csak így lehet ugya­nis az intézmény Bukarestben tárgyaló delegációja szerint elejét venni annak, hogy üze­mek továbbra is hitelből ma­Budapest (MTI) — A július elsejével egyszemélyes állami tulajdonú részvénytársasággá alakult Magyar Államvasutak saját tőkéje több, mint 411 milliárd forint — tájékoztatott a MÁV. A cég saját tőkéjének része a 188 milliárd forintnak megfelelő jegyzett tőke, a több, mint 69 milliárd forintos radjanak fenn, amikor veszte­ségesen termelnek. Bár a kormány a tárgyalá­sokon, mint a közleményből kitűnik, jelentős eredmény­ként jelentette az ártámogatá­sok megszüntetését és az áfa bevezetését — mert ezzel túl­jutott a legnehezebb intézke­déseken — a dollár árfolyama továbbra is gyorsan nő. Április végén a hivatalos kurzus 600 tőketartalék és a 154 milliárd forintot meghaladó összegű kincstári tőketartalék. A társa­ság hosszú lejáratú kötelezett­ségei meghaladják a 7 milliárd, rövid lejáratú kötelezettségei pedig a 38 milliárd forintot. A részvénytársaság céltar­talékának összege csaknem 8 milliárd forint. Az átalakulási lej körül járt. Július első nap­jaiban már 730 lejt ért, majd a kormánypárt kongresszusának másnapján 780-ra emelkedett. Egyes lapvélemények szerint a kormány korábban mester­ségesen próbálta tartani a lej kurzusát. Mostanára erről le­tett, és így a pénzváltói ár már 10 százalékkal sem haladja meg a naponta változó bank­közi árfolyamot. vagyonmérleg-tervezet adatai alapján a cég eszközértéké meghaladja a 465 milliárd fo­rintot. A társaság héttagú igaz­gatóságának Siklós Csabán, az rt. elnökén kívül Csóti György, Csizmadia Eva, Ka­utz István, Aba Botond, Csárá- di János és Benczédi Mihályné a tagja. MÁV — átalakulási vagyonmérleg Késik a földárverés Nyíregyháza (MTI) — Tizenöt nyírségi nagyüzem területén továbbra sincs jog­erősen kijelölt földalap a kárpótláshoz, mert az érin­tettek mindeddig nem tudtak megegyezni. így félő, hogy e gazdaságokhoz tartozó 32 szabolcsi településen az idén nem lesz földárverés, legfel­jebb a jövő tavasszal juthat­nak majd tulajdonhoz a kár­pótlási jeggyel rendelkezők. Dr. Sveda Béla, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Kárrendezési Hivatal vezetőjének tájékoztatása szerint a fábiánházi, a gulá- csi, a gyügyei, a jánkmajtisi, a mátészalkai, a szamossze- gi és a timári szövetkezeméi jelenleg is tart a vita arról, melyik határrészt jelöljék ki. Az álláspontok nem köze­lednek egymáshoz, így a környék 15 települése hiába várja a földárverés napjának kitűzését. Négy nagyüzem: a csengeri, a kótaji és a sza- mossályi tsz, valamint a Nyíregyházi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság esetében pedig már a bíróságon foly­tatódik a szópárbaj, per dönt a kilenc községet érintő földkérdésben. További négy gazdaság­nál: a csahold, a penyigei, a tiszakóródi és a tiszamogyo- rósi szövetkezeméi hatósági földkijelölést rendelt el a kárrendezési hivatal, mert a korábbi határozatokat nem — Penyigén még a bírósági ítéletet sem — hajtották vég­re, s ezzel nyolc faluban akadályozták meg az ár­verést. Szabolcsban eddig egyéb­ként több mint 260 földár­verést tartottak. Csaknem 250 ezer aranykorona-értékű föld, 16 ezer hektár talált gazdára. Csaknem 4700-an jutottak tulajdonhoz. Az ár­veréseket július 20-ától to­vább gyorsítják, az eddigi 2 helyett napi három helyen licitálhatnak majd a kárpót­lási jeggyel rendelkezők. Szeptember elsejétől pedig áttérnek a napi négy árve­résre, s addig elbírálják az I. kárpótlási törvény alapján benyújtott mintegy hatvan­ezer kérelmet. A lengyelek — rólunk Varsó (MTI)—Több len­gyel lap is foglalkozott a magyar gazdasággal a múlt héten. A Zycie Warszawy a Leszek Balcerowicz kezde­ményezte reformokat, és azok hatásait veti össze töb­bek között a magyarországi tapasztalatokkal. Mint írta, Lengyelország­ban, de máshol is, gyakran állítják szembe a balcerowi- czi sokkterápiát a magyar- országi evolúciós változá­sokkal. A szerző úgy vélte, hogy ez az összehasonlítás általában kimerült az evolú­ció híveinek sokkterápia-el­leni retorikájában, az ered­mények összevetése nélkül. Emellett elfeledkeztek arról, hogy a legkülönbözőbb in­tézményi reformokat, ha megszakításokkal is, de a magyarok már 1968 óta folytatták. Ahol igazi kü­lönbség mutatkozott a ma­gyarok, a lengyelek és cse­hek között, az a pénzpolitika. E téren a magyarok nem ve­zettek be olyan szigorú rest­rikciókat, mint a többiek. Az enyhébb korlátozások azon­ban még az idei évben is érvényesülnek, amikor már mind Lengyelországban, mind Csehországban ilyen restrikciókra nincs szükség. Vagyis amit kemény eszkö­zökkel nem hajtottak végre rövid időn belül, az a mér­sékeltebb úton tovább tart. Ami pedig a hatásokat illeti: a rendszerváltástól 1992 ta­vaszáig az ipari termelés Lengyelországban 41, Ma­gyarországon pedig 40 szá­zalékkal csökkent. A Rzeczpospolita két írást is közölt budapesti tudósító­ja tollából. Az első egy rövid interjú Bőd Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti Bank elnö­kével. A másik írás a magyar adórendszert ismerteti, ki­fejezésre juttatva azt a véle­ményt, hogy az mind na­gyobb terheket ró a lakos­ságra, de nem könnyíti a vál­lalkozók helyzetét sem. Árfolyamok Tőzsde ■IllllWMIIIlBlllllllBlliilMW Index július 16.: 723,88 (-11,76) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 16. Valuta Deviza Kanadai dollár 73,88 75,28 74,27 74,61 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 313.75 319,25 315,84 317,22 Német márka 54,94 55,09 55,34 55,58 Angol font 140,64 143,44 141,37 142,07 Norvég korona 12,88 13,12 12,98 13,04 Ausztrál dollár" 64,52 65,76 64.85 65.15 Olasz líra(lOOO) 59,24 6052 59,84 60,16 Belga franki 100) 266,25 270,91 268,04 269,20 Öszüáfe sc.(lOO) 781,23 794,83 786,93 790,33 Dán korona 14.09 ' 14« 14,20 14,26 Port. esc.(lOO) 56,60 57,70 57,03 57,31 Finn márka 16,26 16.66 16.40 16,50 Spanyol pes,(100) 69,94 71,46 '70,50 70,88 Francia frank 16,08 16.36 16,21 16,29 Svájci frank 62,45 63,53 62,81 63,09 Hollandfonnt 48,78 49,64 49,18 49,40 Svédkorona 11,79 12,05 11,92 11,98 ír font 132,31 134,91 133,4, 134,05 USA dollár 94,74 96,30 95,36 95,76 Japán jen (100) 87,84 89,04 88,61 88,91 ECU 107,00 108,96 107.69 108,19 Ferter János rajza Gazdagságról és szegénységről Az adórendszer és a jövedelemarányok # A versenyben lemarad # Forgalmi adóztatás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents