Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-19 / 166. szám

1993. július 19., hétfő KÜLPOLITIKA Kelet-Magvarország 1 1 Veszélyben a márka? Bonn (MTI) — Bár egyes pénzügyi szakértők szerint a német valuta túlér­tékelt a dollárhoz képest, és a jelenlegi 1,72 körüli árfo­lyam helyett legalább 1,80 márkát kellene adni egy zöldhasúért, vannak, akiket ez hidegen hagy. Nemzet­közi bűnöző bandák to­vábbra is a német valutát részesítik kétes kegyeik­ben, ami a márkahamisítás méreteinek ugrásszerű nö­vekedésében jut kifejezés­re. Német bűnüldöző szer­vek bizalmas jelentése sze­rint a hamisító tevékenység súlypontja egyre inkább Kelet-Európába tevődik át. Igaz, a gyakorlott nyugat- európai bandák szívesen segítenek keleti kollégáik­nak. Példa erre az olasz és az orosz maffia együttmű­ködése. Az utóbbi szervezet korszerű olasz lézermáso­lókkal készít lengyel bank­jegyeket. A hamisítványok olyan tökéletesek, hogy német szakértők is elismeréssel szólnak róluk. A papír gya­korlatilag azonos a pénz­jegynyomdában alkalma­zott alapanyaggal, a sorszá­mozás folyamatos, és még a vízjel árnyéka is rajta van a hamis bankókon. E hamis lengyel pénzeket német bankok minden további nélkül beváltják márkára. A hamis bankjegyek orosz ka­tonai gépekkel érkeznek Keletről, a szállításban ál­lítólag német földön szol­gáló orosz tisztek is benne vannak. A bűnözők azonban nem­csak közvetett úton rontják a német pénzt, hanem a márka hamisításától sem ri­adnak vissza. Erről tanús­kodnak az utóbbi napokban tettenért bűnözők. Az el­múlt hétvégén a csehorszá­gi Hradec Kralovéban csí­pett fülön a rendőrség há­rom utcai árust, aki „alkal­mi áron” 1000 koronáért kí­nált kiváló minőségű hami­sított százmárkásokat. (1000 korona a hivatalos ár­folyamon mindössze 59 márkát ér.) A kelet-európai hamisí­tók fokozódó tevékenysé­gét jelzi a július közepén Kölnben elfogott albán férfi esete is. Az illető és német bűntársa a nyílt utcán árusí­tott — a névérték egyne­gyedéért — hamis 500 és 1000 márkás bankjegyeket. Az albán kocsijában és la­kásán összesen 1,7 millió márkányi hamis pénzt fog­lalt le a rendőrség. Ez volt a szövetségi köztársaság tör­ténetének legnagyobb ha- mispénzfogása. Választások Japánban Tokió (MTI) — Megkez­dődtek vasárnap Japánban a parlamenti választások: kilenc párt 955 jelöltje közül választ­hatnak a szavazók és dönthet­nek arról, milyen összetételű legyen az 511 tagú japán al­sóház. Az ország történetének 40. alsóházi választásán alapve­tően módosulhatnak a politi­kai pártok közti erőviszonyok, és ez hosszabb távon fontos változásokat idézhet elő az or­szágban. Az előrejelzések sze­rint a kormányzó Liberális De­mokrata Párt (LDP) négy évti­zede tartó egyeduralmának feladására kényszerülhet, eset­leg kisebbségi kormányt fog majd alakítani. Az ellenzéki oldalon pedig a mérsékelt pol­gári pártok vehetik át az eddig meghatározó Japán Szociál- demokata Párt (SDP) szerepet. A szavazás a reggeli órák­ban kezdődött meg az ország több mint ötvenezer szavazó­helyiségében és este hat óráig tart. Az előzetes eredményeket — a szavazatok mintegy 90 százalékának összegzése után — már öt óra múlva közzé­teszik. Vasárnap valamennyi párt még egy utolsó reggeli közle­A Japán Megújulás Pártjának vezetője Tsutomu Hata még a választási kampány idején Ap-felvétel ménnyel igyekezett befolyá­solni az ingatag szavazókat: megismételték a kéthetes kampányban sűrűn hangozta­tott fő törekvéseiket. A Libe­rális Demokrata Párt szerint a káosz szélére sodródhat az or­szág, ha egy bizonytalan part­neri kapcsolatra épülő csoport venné át a hatalmat. Az LDP legfőbb érve az, hogy az ellen­zéki koalíció tagjainak nézete több fontos bel- és külpolitikai kérdésben eltér egymástól. A szociáldemokraták a politikai élet megtisztítását és igazsá­gosabb társadalmat ígértek. A politikai reformokról szóló ígéretet ismételte meg a nem­régiben alakult három új párt is. Ez utóbbiak — a Japán Új Párt, a Szakigake (Előőrs), és a Sinszeito (Megújulás Pártja) — az előrejelzések szerint je­lentős szerepet tölthetnek be a jövőben Japán politikai életé­ben. * Lapzártakor kaptuk a leg- frisseb hírt az AP-től: eszerint a Liberális Demokrata Párt ve­zet 223 parlamenti mandátum­mal, őket követi a Szociálde­mokrata Párt 70 hellyel, majd jelenleg harmadik a Megúju­lás Pártja 55 mandátummal. Izetbegovic nem utazik Belgrád (MTI) — Alija Izetbegovic boszniai elnök vasárnap bejelentette, nem utazik el a genfi béketárgyalá­sokra, mert a szerbek nem vetettek véget a muzulmánok elleni támadásoknak. — Addig nem utazhatunk el, amíg tartanak a muzul­mánok elleni támadások, s a szerbek lövik Szarajevót—je­lentette ki Izetbegovic, miután Szarajevóban találkozott Vi- talij Csurkin orosz külügymi­niszter-helyettessel. Izetbego­vic hozzátette: a jelenlegi kö­rülmények között nem mond­hatom, hogy ma vagy holnap Genfbe utazom, azonban bí­zom abban, hogy sikerül tár­gyalásos úton rendezni a bosz­niai válságot. Izetbegovic boszniai elnök egyébként vasárnap kétségé­nek adott hangot az általa tá­mogatott boszniai föderáció megvalósíthatóságával kap­csolatban. A tízfős boszniai elnökség hét tagjának szom­bati tanácskozása után a poli­tikus a szarajevói rádiónak adott nyilatkozatában kijelen­tette: a körülményeket felmér­ve meg kell vizsgálni, hogy mennyire reális a föderáció létrehozása. Egy esetleges népszavazásra utalva Izetbe­govic hozzátette: pillanatnyi­lag úgy tűnik, hogy a föderá­ciós tervek és a béke nem egyeztethető össze. Izetbegovic legújabb nyi­latkozata is tükrözi a boszniai vezetés megosztottságát és azt bizonyítja, hogy egyre erőseb­bé válnak azok a hangok, ame­lyek a szerbek és horvátok ál­tal javasolt konföderációs ál­lamberendezkedésről kíván­nak tárgyalásokat kezdeni. A boszniai elnök a múlt héten már egyszer utalt arra, hogy hajlandó tárgyalásokat kezde­ni a konföderációról, azonban két nappal később ismét visz- szatért eredeti követeléseinek hangoztatásához. A bosnyák rádió jelentése szerint vasárnap hajnalban a szerbek heves támadást intéz­tek a Szarajevó környéki mu­zulmán állások ellen. A szerb erők csaknem kétezer ágyúlö­vedéket és gránátot lőttek ki az ellenséges állásokra. Áldoza­tokról nem érkezett jelentés. Tovább árad a Mississippi Washington (MTI) — Az áradás miatt szombaton hasz­nálhatatlanná vált a Mississip­pi utolsó hídja is Illinois ál­lamban, Quincynél, így csak­nem 400 kilométeres szaka­szon nincs átkelési lehetőség a folyamon. Az ár az Egyesült Államok kilenc közép-nyugati államában összesen 4 millió hektárnyi területet öntött már el, és az előjelzések szerint még hetekbe telhet, amíg meg­változik az időjárás, és jelen­tős apadással lehet számol­ni. A hetek óta tartó esőzések ugyan mérséklődtek, de most tikkasztó hőség lassítja a men­tési és gátépítési munkákat. Emberek tízezrei továbbra sem térhetnek vissza elöntött otthonaikba, és további terü­leteket kell kiüríteni. Bili Clin­ton elnök szombaton az érin­tett államok kormányzóival a helyszínen tanácskozott a helyzetről és kijelentette: le­hetséges, hogy a tartalékosok mellett a hadsereg hivatásos egységeit is bevetik az áradá­sok megfékezésére, a lakosság megsegítésére. Az amerikai elnök a héten másodszor repült a rendkívüli méretű áradások színhelyére, hogy jelezze: a központi kor­mány figyelemmel kíséri a helyzetet, és segíteni kíván a lakosságon. Az eddigiek szerint a költ­ségvetés súlyos hiánya el­lenére 2,5 milliárd dolláros segélyt folyósítanak az ár­vízkárosultaknak. A károkat azonban máris 9 milliárdra becsülik, s bár az elnök utalt rá, hogy a segítség is nagyobb lehet, a költségvetési hivatal igazgatója közölte: nem lehet szó arról, hogy a személyi és köztulajdonban keletkezett ká­rokat az állam maradéktalanul megtérítse. Népszavazást tartottak a hétvégén Észtország észak-keleti részén, ahol túlnyomó többségben orosz nemzetiség él. Az oroszok önálló autonómiát akarnak, s ezért járultak az urnákhoz szombaton és vasárnap AP-felvétel Külpolitikai jegyzet ____________ A változások kora Máriás József A román parlament két házában nyári szünet van ugyan, de a politikában, a közvéleményben továbbra is mind sürgetőbben merül fel a változás szükségességé­nek gondolata. Ennek elsődleges oka, hogy a gazdaság romlását, az infláció súlyosbodását a forradalom utáni harmadik kormány sem képes megállí­tani. A Romániai Demokratikus Konvenció elnöke, Emil Constantinescu által aláírt, június végén közzétett doku­mentum ismételten kimond­ta: képesek vagyunk egy de­mokratikus Románia megte­remtésére. Aki ismeri belvi- szonyainkat, az megérti: e szavak ellenpólusán a na­cionalizmus, a nemzeti ön­teltség és kizárólagosság erői állnak, azok a csopor­tok, amelyek nemzeti színek­be csomagolt demagógi­ájukkal magukhoz ragadták a hatalmat, azt öncélú ér­dekeik szolgálatába állítot­ták, miközben az elszegénye­dés, a regresszió, a kilátás- talanság lesz úrrá minde­nen. Mit tartalmaz ez a nyilat­kozat? A politikai élet látle­letét: a nemzet és a hatalom érdekeinek összeférhetetlen­ségét, a reformellenességet, az ország igazi érdekeivel szemben álló örök szövetsé­gét, a három éve mind sú­lyosbodó nyomort. A mai közvélemény, a mindennapi terhektől görnyedve, érzékenyen rea­gál minden szóra, reménysu­gárra. A július 1-jén beveze­tett értékadó okozta újabb áremelés még bizalmatla­nabbá tesz bennünket a kor­mány intézkedései iránt. Egyre többen ismerjük fel: a változás, a változtatás el­odázhatatlan. Osztrák fesztiválok Bécs (MTI) — Az időjá­rás végül mégis megkegyel­mezett, és a délutáni vihar után békés nyári estén csen­dülhetett fel a Víg Özvegy a Fertő-tó vizén: Mörbisch- ben, a tószínpadon, festői környezetben. A kellékek tekintetében nincs különb­ség, csak az előadás vál­tozik: tavaly a Cigánybáró volt műsoron. A megnyitó estéje azonban mindig ese­mény. A nem túl távoli Bécsből is jön a közönség, és a kiválasztottak ott ma­radnak kicsit tovább, a ha­gyományos pazar fogadáson. A mörbischi tófesztivál­nak csak azért nem konku­renciája Bregenz, mert a ket­tő színvonala — az utóbbi javára — össze sem hason­lítható. Kétévenként építik újjá a Bodeni-tavon a szín­pad hatalmas díszletét: az idén nem kisebb ez a tech­nikai csoda, mint Babylon. A Nabucco-t olyan várako­zás előzi meg, hogy már a jövő évi ismétlésre is van 13 ezer jegyrendelés. Az évek­kel ezelőtt másodrangú fesz­tiválnak kikiáltott Bregenz szépen lassan kezdi Salzbur­got is behozni, az idén pél­dául már 160 ezer az eladott jegyek száma (Salzburg sta­tisztikája 140 ezer körül szokott mozogni). Bregenz fekvése is remek. Három ország határán, a nemzetközi — svájci-német-osztrák — Bodeni-tó partján sok ven­dégre számíthat. A tószínpad nagy sikere­ket könyvelhetett el. Tavaly és előtte a Carmen volt a nagy szenzáció, előtte Mo­zart Varázsfuvolája, Offen­bach Hoffmann meséi, Wag­ner Bolygó Hollandija kel­tett méltán feltűnést. A Nabuccót David Pountney rendezi, a színpadkép pedig ugyanannak a csapatnak a munkája, amelyik 1989-ben a Bolygó hollandival már bi­zonyított. Nem csoda, hogy a bemutató előtt inkább a külsőségekről hallani, a té­vés stábok rendszeresen be­számolnak az előkészületek­ről: a babyloni templom hét méter magas, 45 tonna súlyú építményének beemeléséről. A keddi bregenzi bemu­tató csak napokkal előzi meg a salzburgit, amelyről szin­tén folyamatosan, egész év­ben lehet hallani. Mostaná­ban főleg az intendáns, Ger­ard Mortier bírálata a téma. E nézet legnevezetesebb képviselője Jósé Carreras volt. A világhírű tenorista a nagy példányszámú News című hetilapban egyenesen alkalmatlannak nevezte Moniert, aki persze kikérte magának, és minden maradt a régiben, az előkészületek folynak, sőt, a siker is előre programozható. Salzburg most már évek óta politikai-társadalmi ese­mény is. Az idén magyar vonatkozású: a díszvendég, aki a fesztivált megnyitja, Göncz Árpád. Nevezetes elődei voltak az elmúlt évek­ben, például a dalai láma, előtte pedig Václav Havel. Havel az idén is jelen lesz, s Richard von Weizsäcker is. A három elnököt kedveli Thomas Klestil osztrák ál­lamfő — saját szavai és tet­tei alapján is — a legjobban. A fesztivál megnyitója után­ra négyes találkozó szerepel a programban, nem hivata­losan, nagyon baráti alapon. A nagy fesztiválokra nem jut el mindenki. Nemcsak mert alig kapni jegyet, vagy ha igen, az nagyon drága. Messze van, szállást is kell keresni. De hát fesztivál van Ausztria minden szögleté­ben. Bad Ischl operetteket mutat be. A Bécshez közeli Laxenburg szintén. Bécsben aki beéri a filmvászonnal, estéről estére kiülhet a vá­rosi tanács csipkés épülete elé, ahol Bernstein és Kara­jan előadásainak felvételeit vetítik. A schönbrunni kas­tély római romkertje tövé­ben Mozartot adnak elő, a zárt színházban pedig Soirée Orlofski hercegnél címmel nemcsak a Denevér csendül fel, hanem operettvacsorán is vendégül látják a közön­séget. A fesztiválok töméntelen pénzt elnyelnek — s erről a sajtó gondosan tájékoztatja az adófizető polgárt. Salz­burg egymaga 170 milliót visz el — az 500 milliós költség többi részét kigaz- dálkodja, jegyekből, szpon­zorálásból. Az osztrákok a legnagyobb recesszió idején se bánják különösebben: a fesztiválok hozzátartoznak az Ausztria-képhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents