Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-19 / 166. szám

I *y'>*ÍC}íjfíű5V-*^'V*5/ ''^'■W.>'»V'''!'««-'^-M»-í WJ Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1993. július 19., hétfő Tüskés sarok _______________ Autóval a Tiszához M. Magyar László felvétele TTgy látszik, mi magya- U rok már csak ilyenek vagyunk: szeretünk fittyet hányni a közlekedési táblák­ra. Az ibrányi strandhoz ve­zető úton tábla tiltja a be­hajtást a természetvédelmi területre, a legtöbb autós ezt mégis figyelmen kívül hagy­ja. Csak pár száz métert kel­lene gyalogolni a hangula­tos ártéri erdőn keresztül a hús vizű Tiszához, ám úgy tűnik, sokunk számára ez is megerőltető. Félő, ha tank­csapdák lennének az úton elhelyezve, néhányon akkor is megtalálnák a módját an­nak, hogy séta nélkül autó­ból élvezzék a Tisza-parti naplementét. Mindenféio ELŐADÁS. Az Ismerjük meg jobban egymást nyug­díjas népfőiskola keretén belül július 20-án 14 órakor Deutsch László debreceni rabbi tart előadást „Ha Isten velünk, nem kell félnünk senkitől és semmitől” cím­mel. A rendezvény helye: a nyugdíjasok közösségének székháza, Nyíregyháza, Széchenyi út 20. szám alatt. HANGVERSENY. Július 19-én 19 órakor a nyíregy­házi református templom­ban a szokásos nyár esti hangversenysorozat követ­kező előadására kerül sor. A műsorban Walther, Mozart, Pikéthy és Guy Weitz művei hangzanak el. Orgonán ját­szik Gyülvészi János. VÉRADÁS A Magyar Vöröskereszt július 19-én Baktalórántházán a Bakta- Text Kft.-nél, és a kórház­ban tart véradást. ZÁRVA LESZ. A nyíregyházi városi művelő­dési központ július 19-től 31-ig — karbantartási munkák miatt — zárva tart. Gratulálunk wi mmmmmmmmm f "| A nyíregyházi 21. Számú Álta­lános Iskola Tini ----------- Show csoportjá­nak a lányai nyáron sem pi­hennek. Kelet-Szloválda magyarlakta településein mutatják be műsoraikat. A határainkon túli magyarság és az anyaország kulturális kapcsolatainak legfőbb ápo­lója — immáron ötödik éve — a tornaijai magyar iskola Rendezvények* Mozi KRÚDY: Cliffhanger. Elő­adások: 16,18 és 20 óra. BÉKE: Volt egyszer egy gyilkosság. Élőadások: 16, 18 és 20 óra. VTDEOMOZI: Cliffhanger. Előadások: 10 és 14 óra. Dupla 0 kölyök. Előadá­sok: 16,18 és 20 óra. KABALÁSI AUTÓSMO­ZI: Dermesztő szenvedé­lyek. Kiállítások A nyíregyházi Városi Ga­lériában a 17. Sóstói Nem­zetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep zárókiállításának anyaga és Zsák Zoltán fotóművész ki­állítása látható hétfő kivéte­lével naponta 10-18 óráig. A nyíregyházi Váci Mi­hály Művelődési Központ Fotógalériájában Palatin Gergely tudós, pannonhalmi szerzetes 1880-as évektől pedagógusa, Schwarcz Ár- pádné. A két oktatási intéz­mény között nemcsak kultu­rális, hanem szoros szakmai és baráti szálak is szövőd­tek. A zsolnais-tolnais mód­szerrel oktató örökösföldi pedagógusok már harmadik éve sokirányú szakmai se­gítséget nyújtanak szlováki­ai kollégáiknak: szakiroda- lommal, továbbképzések­kel, eszmecserékkel. haláláig, 1927-ig készített felvételei láthatók. Az ere­deti, főként üvegnegatívok­ról készült felújítás Kincses Károly és Flesch Bálint munkája. A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban az állandó kiállítások mellett a Letűnt korok, letűnt jelképek című gyűjtemény, továbbá kézi­munka-kiállítás látható. A mátészalkai Szatmá­ri Múzeumban Baracsiné Molnár Ibolya festőművész tárlata tekinthető meg. A vásárosnaményi műve­lődési házban a Nemzetközi Fafaragó Tábor 20. éves ju­bileumi kiállítását tekinthe­tik meg az érdeklődők. A nyíregyházi helyőrségi klubban augusztus 8-ig Osz- lánszky László magyar szár­mazású amerikai amatőr fotós kiállítása látható. A tárlat vasárnap kivételével naponta 10-től 18 óráig te­kinthető meg. Tudóssá lenni más nyelven is Hazánk lakosságának kilenc százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet Ők már „bírják” a németet. Képünk a kéttannyelvű gimnáziumok találkozóján ké­szült, a nagykállói Korányi Frigyes Gimnáziumban Harasztosi Pál felvétele Filepné dr. Nagy Éva Nyíregyháza — Magyar- országon az idegen nyelvet tudók száma és aránya nem­zetközi összehasonlításban közismerten alacsony. Ez részben a nyelvtanulás moti­váltságának sokáig sekély szintjével, részben az oktatás intézményrendszerének, módszereinek problémáival magyarázható. Az idegennyelv-tanításban évtizekeden át az orosz nyelv játszott kulcsszerepet. Az ok­tatás hatásfoka rendkívül rossz volt, amit a pedagógiai szak­emberek szerint egyrészt mód­szertani, másrészt motivációs tényezők okoztak. Nyitottabb országban Az 1960-as évek második felétől a magyar külgazdaság egyre erőteljesebben fordult a KGST-n kívüli piacok felé. Ez egybeesett a turizmus fellen­dülésével, az ország nyitottab­bá válásával. Megnövekedett az igény mind a világnyelvek, mind az ún. kis nyelvek iránt. Hazánkban az 1990. évi nép- számlálás adatai szerint a lakosság 9 százaléka, mintegy 900 ezren beszélnek anyanyel­vükön kívül valamely idegen nyelven. Ez az arány maga­sabb, mint a megelőző 3-4 év­tizedben volt, de még mindig kisebb, mint a 40-es évek ele­jén (15 százalék). A beszélt nyelvek összetéte­le alapvetően változott. Az 1940-es években a német ab­szolút primátusa érvényesült, miközben angolul, franciául relatíve kevesebben tudtak. Az ezt követő évtizedekben — az orosz nyelv oktatásának köte­lezővé tétele miatt — felfutott az oroszul tudók száma. Az 1960-as, 1970-es években a német nyelvismeret növekedé­sére — a hagyományokon túl — kedvezően hatott az NDK- beli szakmunkásképzés lehe­tősége. Az 1980-as évtizedben az angol népszerűsége nőtt lát­ványosan. Áz, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg megyének az ország többi térségéhez viszonyított lemaradása a nyelvtudásban is megjelenik, sajnos nem újke­letű dolog. Anyanyelvükön kí­vül más nyelven — a lakosság saját bevallása szerint — 1990-ben 18 ezren beszéltek. Ez a lakosság 3 százaléka, ami ugyan kétszer annyi, mint 10 évvel korábban volt, de az or­szágos átlagnak még mindig csak harmada. Megyénk az átlag alatt A népesség korcsoportos megoszlását tekintve elmond­ható, hogy valamennyi nyelvet leginkább a 15-39 évesek be­szélik: e korosztályban ezer fő közöl 16 oroszul, 12 németül, 9 angolul tud, franciául csupán kettő. Az orosz nyelvismeret viszonylag számottevőbb még a 40-59 évesek körében (9 ez­relék), a német a 40 évesnél idősebbek között (7—8 ezre­lék). Közhelyként is megfo­galmazódik, hogy a nyelvtu­dás szintje az iskolai végzett­ség növekedésével emelkedik. A középiskolánál alacsonyabb végzettségűeknél a nyelvis­meret elenyésző, a középisko­lát végzettek 2-3 százaléka tud oroszul illetve németül. A dip­lomások közel tizede orosz, 7,4 százaléka német és 4,4 százaléka angol nyelvismeret­tel rendelkezik. A szakembe­rek véleménye szerint az ide­gen nyelvek tanulásának-taní- tásának eredményessége belső és külső motivációs tényezők függvénye. Ebbe beletartozik a másik nép, másik kultúra iránti érdeklődés, a velük való megismerkedés és kommu­nikációs igénye éppúgy, mint a nyelvek eszközként való felhasználhatósága az élet, a munkavégzés különböző terü­letein. Magyarországon — úgy tű­nik — e motivációs szempon­tok csak az utóbbi időben kez­denek nagyobb szerepet ját­szani. Itt érdemes megemlíteni a továbbtanulni kívánó diákok érdekeltségének növekedését is: a felsőoktatási intézmények többsége többletpontokkal — néhol a felvételi vizsgamen­tességgel — ismeri el az álla­mi nyelvvizsgával igazolt nyelvtudást. A tapasztalatok szerint ugyanakkor egy adott nyelv mint tantárgy választása ma döntően még mindig az oktatási apparátustól, a tanerő­ellátottságtól, az iskola területi elhelyezkedésétől függ, bár kétségtelenül egyre bővülnek a különböző lehetőségek. Az 1992/93. tanévben me­gyénkben mintegy 41 ezer ál­talános iskolai tanuló számára volt kötelező nyelvtanulás. A minőséget tekintve is feltűnő, hogy a nyugati nyelvek vá­laszthatóságának esélye csu­pán fele az országosnak: a diá­kok több mint 2/3-a első nyelvként oroszul tanult, ezt követte a német (18 százalék) és az angol (13 százalék). Az oktatás átalakulása az évfolya­mok összehasonlítása során egyételműen követhető: míg a nyolcadikosok 88 százaléka számára az orosz nyelv az elő­írt, a hetedikeseknél ugyanez az arány 69%, a hatodikosok­nál 50 százalék, az ötödike­seknél 33 százalék. Hasonló, mint az általános iskolában Ugyanebben a tanévben me­gyénk gimnáziumaiban a 7555 diák közel fele tanult oroszul, hattizede angolul, közel ugyan­ennyi németül, ötödé pedig franciául. A 7420 szakközép- iskolásnál az arányok a követ­kezőképpen alakultak: 33 szá­zalék orosz, 36 szaázalék an­gol, 37 százalék német és 1 százalék francia. Az évfolya­mokat tekintve hasonló a kép, mint az általános iskolákban: a közvetlenül érettségi vizsga előtt állóknál még az orosz do­minál, míg a fiatalabbak köré­ben a legtöbben angolul illetve németül tanulnak. A nyár örömei Balázs Attila felvétele A tárgyalóteremből _________________ Elfogták a motortolvajokat Nyíregyháza (KM- M. E.) — A fia­talkorú vádlottak egy szép tavaszi nap délelőttjén elhatározták, K. A. kerékpárjának rossz ke­rekét kicserélik úgy, hogy lop­nak helyette egy újat. Az örö­kösföldi lakótelepem több ház pincéjét álkulccsal kinyitották, míg ráakadtak a megfelelő szovjet versenybiciklire. Le­szerelték a hátsó kerekét, s magukkal vittek egy hőálló ezüstöt tartalmazó flakont is. Ezután a Móricz Zsigmond ut­cára mentek, ahol kinyitottak egy biciklitárolót, s elvittek egy Babetta típusú motorke­rékpárt. Ennek gazdája azon­ban észrevette a fiúkat, utá­nukment, s a Szarvas utcai ke­reszteződésben a motprt visz- szavette tőlük. A Nyíregyházi Városi Bíró­ság megállapította, hogy a vádlottak bűnösek egy rendbe­li társtettesként elkövetett lo­pás vétségében, s egy rendbeli lopás bűntettének kísérleté­ben. A bíróság mindkét fiatalko­rút próbára bocsátotta, s párt­fogó felügyelet alá helyezte. Az ítélet jogerős és végrehajt­ható. I Ügyeletek Sürgős esetben Nyíregy­házán a Szent István út 16. szám alatt látják el a bete­geket este héttői reggel hét óráig. Itt van a fogorvosi ügyelet is. Az ügyeletes gyógyszer- tár este fél kilenctől reggel nyolcig keresiiető fel Nyír­egyházán, a Szabadság tér 1. szám alatt. Wi'i'ii..iii.'i.,.vii'i,irii'.iiir.iil ...............™...................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents