Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 11 Földrengés és árhullám Japánban Hétfő éjjel súlyos földrengés rázta meg Japán északi szigetét, Hokkaidót. A képen látható világítótorony, egy kis halászszigeten, Okusirín állt a földrengés előtt AP-felvétel Okusiri (MTI) — A hétfő éjjel Japánban, Hokkaido szi­getén földrengés pusztított. Eddig 71 halálos áldozata van, 169-en pedig nyomtalanul el­tűntek. Ezt jelentette kedden a Kyodo hírügynökség. A hatal­mas földrengést követően or­szágos cunami(szökőár)-ria- dót rendeltek el, a csendes­óceáni és japán-tengeri sza­kaszon egyaránt evakuálásra szólították föl a lakosságot. Több tévéprogram megszakí­totta adását, csak a riadó fel­szólításait közvetítette. Most többszáz épület ki­gyulladt, és szökőár pusztít az orosz és a dél-koreai partoknál is. A csendes-óceáni japán szi­get lakói állandó félelemben élnek a földrengések és vul­kánkitörések miatt, a hétfői 7,8 erősségű földrengés azon­ban minden képzeletet felül­múlt. A szigetországban 15 éve nem pusztított ekkorra földrengés — közölte a japán Központi Meteorológiai In­tézet. A földrengés epicentruma a Japán-tenger felszíne alatt 50 kilométeres mélységben, az 5,6 millió lakosú Hokkaidótól, a harmadik legnépesebb szi­gettől 80 kilométerre volt. A rengést követően 5 méteres hullámok söpörtek végig a ja­pán parton, rengeteg faházat és halászhajót sodortak el. A meteorológiai intézet már öt perccel , a rengés után fel­szólította a partvidék lakossá­gát, hogy hagyják el otthonai­kat, sokaknak azonban nem sikerült elmenekülni. Hokkai­do nyugati partvidékén 12 em­ber tűnt el a szökőárban, 30 épület megsemmisült, 10 sze­mélyt pedig a leomló házak sebesítettek meg. Földcsu­szamlások 16 utat temettek be autóstól, és csaknem 15 kikötő sérült meg. A legnagyobb kár Okusiri szigetét érte az epicentrumtól mindössze 50 kilométerre. A sziget egyik kétemeletes szál­lodájára egy egész hegyoldal ráomlott, 5 embert temetve maga alá, 20 személynek pe­dig nyoma veszett. A televízió szerint az épületben tűz ütött ki; hat-hét embert kimentettek a lángok közül. A sziget másik felén mint­egy 300 ház lett a lángok mar­talékává, több épületet pedig a szökőár sodort el. Hajnalra a hajdani településre már csak néhány füstölgő háztető em­lékeztetett. A mentési mun­kálatokat nehezíti, hogy nincs folyóvíz, áram, és a repülőtér sem üzemel. Az epicentrumtól 90 kilo­méterrel keletre lévő atom­erőmű változatlanul működik; egy vizsgálat megállapította, hogy nem rongálódott meg. Tokióban, Hokkaidótól 800 kilométerrel délre nem érezték a földmozgást. A rendkívüli katasztrófában három személy tűnt el Vla­gyivosztok közelében is. A koreai partok közelében pedig a szökőár következtében 60 kis halászhajót nyelt el a ten­ger a földmozgás epicentru­mától csaknem 960 kilomé­terre. Dél-Koreában két nap leforgása alatt 260 milliméter csapadék hullott, 372 000 dol­láros kár keletkezett, és 74 em­ber maradt fedél nélkül. Segíteni, hogy magán segíthessen Ahogyan nyugaton látják Magyarország jelenlegi helyzetét — a The Times brit lap szerint London (MTI) — A Közös Piac segélyezi a közép- és ke­let-európai országokat, de elfojtja gazdasági növeke­désüket — írta a The Times című brit lap keddi számá­ban Woodrow Wyatt, és pél­dának Magyarországot idéz­te. Szerinte ott keverednek az önerővel előidézett és az EK által okozott problémák. A legjobb magyar szektor a mezőgazdaság, amelyet már nem szubvencionálnak, de egyes termékeit, amelyek még a vámmal is olcsóbbak len­nének a közös piaci fogyasz­tóknak, mint a támogatott ha­zai, az EK kitiltja. Magyar- ország megszabadul abszurd nehéziparától és olcsó kom­puter-szoftverre, gyógyszerre, orvosi és optikai berendezé­sekre szakosodik, de ezt is ma­gas EK-tarifák sújtják. A ma­gángazdaság már a magyar GDP egynegyedét adja, az ország nemzetközi hitelképes­sége jó, de ez nem tart soká, mert költségvetési hiánya lélegzetelállító — írta a The Times szerzője. A bürokraták régi kommu­nistafajta kiváltságai meg­maradtak, a közhivatalnokok tizedannyit Ezernek a nyara­lásért, mint mások, az anyák pedig továbbra is teljes fizetést kapnak, az extravagáns jóléti kiadások táplálják a deficitet. A kitűnő miniszterelnök, An­tall József, küzd a koalíció egybetartásáért, tudja, hogy a közkiadásokat kegyetlenül csökkenteni kell, de meggyőz­nie a lakosságot nagyon nehéz feladat. Nem közgazdász, alig van kapcsolata a vezető üz­letemberekkel, inkább a külü- gyekre és arra koncentrál, hogy mit gondol a világ Ma­gyarországról. Sok nagy magyar bank fizetésképtelen. A legsürgő­sebb a közkiadások csökken­tése és a bankreform volna, amihez nyugati szaktanács­adás kellene. Adókedvezmé­nyek kellenének a kulcsszek­toroknak. Nincs mechanizmus a személyi jövedelemadó be­hajtására, de az egyébként olyan magas, hogy minden alkotó kezdeményezést tönk- retetenné, ha befizetnék. Csökkenteni kell, majd kemé­nyen behajtani. Magyarországnak ideigle­nesen importvédelemre van szüksége, míg rendezi sorait. Gondosabban kell ügyelni arra is, hogyan vásárolhatnak kül­földi befektetők magyar cé­geket. Sok külföldi a befektetése orvén importál Magyarország­ra, és keveset tesz a magyar exportért. Magyarországon nyugati sürgetésre, előkészí­tetlenül kezdték a privatizá­lást, a kárpótlási jegyekkel értéken alul kereskednek az ügynökök, a földnyilvántartás zűrzavaros, nagy üzleti tapasz­talatokkal rendelkező külföldi magyarok csodákat művelhet­nének, de fogadtatásuk furcsa­mód igen hűvös. Soros Györgyöt többet sér­tegették, mint dicsérték külön­leges segítségéért — olvasha­tó a keddi The Timesban. Woodrow Wyatt szerint An­tall József nagy kérdése most az, hogy jót tegyen-e hosszú távon Magyarország érdeké­ben, amitől elveszítheti a jövő áprilisi választásokat, vagy rövid távú intézkedésekre ha­gyatkozzék-e. A magyaroknak elegük van a politikusokból és alig 30 százalékuk jár sza­vazni. Valószínűleg új koalí­ció emelkedik ki, benne a fő ellenzéki pártokkal, amelyek jeles vezetői a magánvállal­kozáshoz megtért intelligens volt kommunisták. Ha sür­gősen cselekszik a mostani problémák megoldására, An­tall még mindig a volt kom­munista országok legsikere­sebbjének miniszterelnöke lehet — írta a The Timesban kedden. Rubel — dollár Frankfurt (MTI) — Az orosz gazdaság helyzetétől függően decemberre egy dol­lár 1560-1960 rubelt fog érni a moszkvai pénzpiacon — vé­lik az orosz állami gazdasági bizottság illetékesei. A köz­pont azt várja, hogy a rubel ár­folyama augusztusban viszony­lag stabil lesz. Borisz Fjodo- * rov pénzügyminiszter úgy vé­li, a pénz szeptemberre szilár­dul meg. Kedden egy dollár 1036 mbit ért, ez csekély javulás a hétfői 1039 rubel után. Az előrejelzés azonban ősszel komolyabb csökkenést vár a rubel árfolyamában. Az árfolyam attól függ majd, hogy a kormány képes lesz-e megállítani az orosz iparon belüli fizetésképtelenség miatt keletkezett válságos helyzetet. Az amerikai és a mexikói hatóságok három kínai hajót tartóztattak fel a Csendes- óceánon, a mexikói partoktól 100 kilométerre. A hajókon összesen 659 ember tartózkodott, akik az Egyesült Államokba szerettek volna bevándorolni ille­gálisan. A hajón lévők sorsáról jelenleg tárgyalnak az amerikai és a mexikói ille­tékesek AP-felvétel Boszniai ellentét Belgrád (MTI) — Az utóbbi napokban egyre több helyi parancsnok követeli, hogy a muzulmán politiku­sok és főparancsnokok járul­janak hozzá, hogy a genfi béketárgyalásokon napirend­re tűzzék a Bosznia hármas felosztását célzó szerb-hor- vát javaslatot is — jelentette kedden a Tanjug jólértesült forrásokra hivatkozva. A jugoszláv hírügynökség példaként megemlíti, hogy az egyik muzulmán harcoló alakulat parancsnoka, Bahri- ja Agic is felszólította Ejup Ganic boszniai elnökségi ta­got, hogy kezdjen tárgyalá­sokat a szerb-horvát javas­latról. — Naponta több mint tíz emberem hal meg, s ilyen körülmények között nincs értelme a harc folytatásának — közölte Agic. Szerb for­rások szerint Ganic azt vá­laszolta, hogy Agic a vesz­teségek ellenére harcoljon tovább, és ne foglalkozzon a politikával. A muzulmán parancsnok erre közölte: mindenki tudja, hogy Ejup Ganic már egész családját Amerikába menekítette, s a muzulmán vezetők gyer­mekei is mind külföldön vannak. így mások gyerekei folytatják az értelmetlen harcot, s ezt nem tudom el­fogadni — idézte a Tanjug Agicot. Közben a szarajevói rádió kedden cáfolta azokat a je­lentéseket, melyek szerint a boszniai fővárosban tífusz- járvány ütötte volna fel a fe­jét. Szarajevóban és a többi boszniai településen eddig egy tífuszos megbetegedést sem észleltek az orvosok — áll a köztársasági egészségü­gyi szolgálat közleményé­ben. A jelentés ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy Szarajevóban gyorsan nő a vérhasban és fertőző máj- gyulladásban szenvedő em­berek száma. Az ENSZ ada­tai szerint naponta kétszázan kapják meg a vérhast. A járványok fő oka, hogy Szarajevóban több hónapja szünetel a vízszolgáltatás, s az emberek egyre gyakrab­ban vesznek vizet fertőzött kutakból. A világszervezet helyszínen lévő illetékesei szerint a harcokban a csatornák is megrongálód­tak, s emiatt a pincéket sorra önti el a szennyvíz. S hogy tel jes legyen a hír, májusban minden tíz jugosz­láv vállalatból csupán egy termelt nyersanyag és alkat­részek hiánya miatt. Ezt a belgrádi piackutató mtézet egyik vezetője nyilatkozta kedden a Tanjug hírügynök­ségnek, egy most nyilvá­nosságra hozott felméréssel kapcsolatban. Az illetékes beszámolt arról, hogy má­jusban az ipari termelés áprilishoz képest 7,3 száza­lékkal csökkent, míg 1992 májusához képest 46 száza­lékkal. A termelés visszaesése egyebek között annak a kö­vetkezménye, hogy nincs alapanyag, de a kereslet is jelentős mértékben visszae­sett. A Belgrád ellen elren­delt ENSZ-embargót meg­előzően a jugoszláv ipar ko­moly exportot bonyolított, importból származó alapa­nyagok felhasználásával. Módosítják a francia alkotmányt Párizs (MTI) — Együttes ülésre hívta össze Ver- sailles-ba a francia törvény- hozás két házát Francois Mitterrand elnök, hogy mó­dosítsák az ország alkotmá­nyát. A módosítás elsősor­ban az eddigi parlamenti bíráskodás rendjén változtat, s egyúttal kiterjed a bírói- ügyészi szervezettel kapcso­latos változtatásokra is. Az erre vonatkozó törvényter­vezetet mind a nemzetgyű­lés, mind a szenátus elfogad­ta, azonos szöveggel, de ezt együttes ülésen kell végleg jóváhagyniok. Az ülés idő­pontja július 19. Az alkotmány módosítá­sát a két kérdésben a Balla- dur-kormány javasolta, bár az már az előző kormány tervei között is szerepelt, de nem került a törvényhozás elé. Mitterrand maga is java­solta ezt a két változtatást, s ezenkívül több más módo­sítást is, ezek azonban nem szerepeltek a kormány jelen­legi előterjesztésében. A parlamenti bíráskodás rendszerének megváltozta­tása a jelenleginél egysze­rűbbé teszi, hogy a kormány jelenlegi, vagy volt tagjai, akiket hivatali idejük alatt elkövetett köztörvényes bűncselekménnyel vádol­nak, jogi eljárás alá vonha­tóak legyenek — bizonyos ügyekben ezentúl nem lesz szükséges parlamenti bírás­kodás. Ugyanakkor a parla­menti bíróság munkáját ezentúl hivatásos bíró irá­nyítja majd. Morillon tanácsadó Párizs (MTI) — A francia kormány védelmi tanács­adójává nevezték ki Phi­lippe Morillon tábornokot, a boszniai kéksisakosok most hazatért parancsnokát. A tá­bornoknak a francia nemzeti ünnep reggelén, szerdán Francois Mitterrand elnök személyesen adja át az egyik legmagasabb kitüntetést, a becsületrend főtiszti kereszt­jét. A kormánytanácsadói ki­nevezésről a minisztertanács ülése döntött, Francois Léo- tard védelmi miniszter elő- teijesztésére. Egyelőre nem ismeretes, hogy ez a be­osztás pontosan milyen kö­telezettséget jelent a tábor­nok számára, akiről minisz­tere korábban azt mondotta, hogy a védelmi minisztéri­umban kap fontos beosztást. Morillon 16 hónapos szol­gálat után hétfőn tért vissza a volt Jugoszláviából. Szó van arról, hogy a tábornok esetleg az ENSZ apparátusá­ba kerül, ahol a békefenn­tartó akciókkal foglalkoz­nék. Morillon a közeli na­pokban New Yorkban talál­kozik Butrosz Gáli ENSZ- főtitkárral. 1993. július 14., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents