Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

KULTÚRA 1993- július 14., szerda SZDSZ, Fidesz — közoktatás... Budapest (MTI) — Az SZDSZ és a Fidesz közok­tatási programjának egyez­tetése sorát a két párt szak­értői megállapodtak abban, hogy világnézetileg semle­ges állami és önkormányzati iskolákat szeretnének. Erről Sáska Géza, a Fidesz és Horn Gábor, az SZDSZ ok­tatáspolitikai szakértője szá­molt be a sajtó képviselői­nek. Az egyeztetést—hang­súlyozták — egyrészt az ok­tatásügy kiemelt szerepe, másrészt az indokolta, hogy a liberális pártok 1994-es — esetleges — győzelmük ese­tén a jelenlegi kormánytól eltérően ne politikai „al­kuk”, hanem szakértői véle­mények alapján dönthesse­nek. A szabadelvű oktatási szakemberek megállapodtak abban is: az országos és he­lyi szintű tanügyigazgatást úgy kell megszervezni, hogy azok az állami, illetve az önkormányzati ideológiákat ne tudják terjeszteni. Véle­ményük szerint a Regionális Oktatási Központokat meg kell szüntetni és a szakmai ellenőrzést olyan szakértők­re kell bízni, akiknek körét névjegyzék tartalmazza. A névjegyzékre előre megha­tározott kritériumok alapján, pályázati úton lehetne felke­rülni. A szakértők megvaló­sítható és követendő célnak tekintik: a középfokú képzés bővítését, a többféle (gim­náziumi, szakközépiskolai, szakmunkásképzői, szak­iskolai) képzési forma egy szervezeti keretben történő megvalósítását. Mindkét fél egyetértett azzal: az iskolák költségvetési finanszírozása történjék az önkormányza­tokon keresztül, oly módon, hogy az állami támogatás tartalmazza az iskolák fenn­tartásának garanciáit is. A jelenlegi törvényjavaslaton okulva — amely a finan­szírozást az önkormány­zatokra hárítva a szegény települések szegény gyer­mekeit behozhatatlan hát­rányba hozza — a liberális oktatási szakemberek azt javasolják, hogy az önkor­mányzati iskolák közötti, valamint a területi különbsé­geket a kormányzat enyhítse politikájával. Zenei tábor és verseny Nyírbátor (KM - K. J.) — Nyírbátor város immár huszonhetedik éve rendez nyaranta zenei napokat, ti­zenhét éve pedig otthont ad — zenei tábor keretében — azoknak a fiatal növendé­keknek, akik a muzsika mestereinek iránymutatása mellett csiszolhatják tudásu­kat. A hivatalos nevén XVII. Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor eseményei tulajdon­képpen már július 14-én el­kezdődnek (érkezés, a szál­láshelyek elfoglalása stb.), 15-én pedig lezajlanak a meghallgatások. Ezen a na­pon tartják, 19 órától a tá- bomyitó ünnepséget: jó idő esetén a zeneiskola Árpád úti épületének az udvarán, rossz idő esetén a városháza dísztermében. Július 17-én a nyírbátori római katolikus templom ad helyet a 19 óra 30-kor kezdődő „Múzeumi zenélő órák” elnevezésű ka­maraestnek. Közreműköd­nek a tábor művésztanárai. A Weiner Leó Nemzetkö­zi Hangszeres Versenyt július 19-én rendezik meg: délelőtt 9-től 12-ig, illetve délután 15-től 20 óráig. A tá­bor hallgatóinak kamara- hangversenyét, „A magyar zene estjé”-t július 20-án, 19 óra 30-tól tartják a város­háza dísztermében. A mű­sorban — híven az est elne­vezéséhez — magyar zene­szerzők művei szerepel­nek. Józsa János illusztrációja Kati a dzsesszkiubban Nyíregyháza (KM — SZ. J.) — Bár a nevében szere­pel a dzsessz, mégsem szi­gorúan csak e műfaj barátait váija hétköznap és szomba­ton — húsz órától hajnali négyig nyitva tartással — a nemrégiben megnyílt nyír­egyházi dzsesszklub a Pa­csirta utca 18. szám alatt. Az ekszkluzív — nevezhetjük nyugodtan így — intézmény a színvonalas, kulturált, tár­sasági szórakozást szeremé szolgálni, helyet adva min­den korosztályi rendezvény­nek az óvodásoktól az üzlet­emberekig. Július 14-én, szerdán, este nyolctól Ko­vács Kati lesz a klub vendé­ge. A még napjainkban is igen népszerű énekesnő műsorá­ban felcsendülnek majd a generációkon „átívelő” slá­gerek, de a dzsessz, a blues, a keményebb rock, vagy ép­pen a sanzonos jellegű szá­mok sem fognak hiányoz­ni. Veszélyeztetett nyelvtanulók iskolája A német nyelvi kiejtés szabályait tartalmazó könyvek korrekcióra szorulnának Keresztessy Attila A videoszalon névadójának egyik sztárfotója Archív felvétel Gombás Sándor Nyíregyháza — Ha az em­ber a Váci Mihály Művelő­dési Központ felé téved, szemébe ötlik a becsalogató felirat: Karády Katalin Vi­deoszalon. Városunkban sok hasonló kölcsönző működik, különböző színvonalon. Egy­ben viszont hasonlóak: zö­mükben kommersz filmeket ajánlanak. Mindent eláraszt a gyakran Hollywood nevével aposztro­fált tömegtermék. Az ember kapkodhatja a fejét: akciófilm itt, kemény horror amott. Nem túlságosan kényeztetik el a művészfilmek kedvelőit. Tömegigényt is kielégítenek A Karády-filmszalonba lép­ve úgy érzi az ember, hogy egy kis szigetet talált a tömeg- kultúra tengerében. A pultnál álló kislány kedvesen fogadja a látogatót, és a vezető szak­szerűen ad választ minden kér­désre. Elmondása szerint az 1989-ben létesült videoköl­csönző 1991-ben alakult kft.- vé. Ez a változás hasznára vált a szolgáltatás színvonalának. Természetesen tömegigényt is kielégítenek, ám most jön a „de”! Állományuk 45 százaléka művészfilm. Ha egy filmra­jongó ide betér, garantáltan talál ízlésének megfelelő fil­met. Szinte roskadozik a drá­mai művek polca. Feledhetetlen klasszikusok Hosszú a rendezők névsora. Csak néhány nevet említek ízelítőül: Forman, Pasolini, Lumet, Tarkovszkij, Pollack. Sokáig folytathatnám a sort. Nagy a választék a háború előtti klasszikus filmekből. Tallózzunk a választékban! Stan és Pan, Casablanca, Elfújta a szél, Egy város kere­si a gyilkost. Beszerezték az ún. ANNO sorozatot is, a fe­ledhetetlen Jávor Pállal, Páger Antallal, Tolnai Klári­val, a névadó Karády Katalin­nal és Kabossal. A régi filmek kedvelői is megtalálhatják tehát a korabeli filmtermés legjavát. A videoszalonnak szoros kapcsolata van a MOKÉP-pel. A háború utáni filmjeik többé- kevésbé megtalálhatók itt. Vásárolnak a TELEVIDEO- tól is, főleg ismeretterjesztő szériákat. A közelmúltban sze­reztek be tőlük egy japán földtörténeti sorozatot. Gon­Az idegen nyelvek helyes intonációjának elsajátítását jelentős mértékben könnyít- hetik a nyelvi laboratóriumok Molnár Károly felvétele nevűek, s persze ezeket a csa­ládneveket is helyesen áj-jal ejtjük. Az angol, francia és más nagyszótárakból is meg­tudhatjuk, hogyan kell ejteni a német eredetű nevekben az il­lető kettőshangzókat (Ein­stein, Fahrenheit, Freud stb.). Mindezekkel szemben szo­morú tény, hogy a fővárosban a nyelvileg műveletlen em­berek feltűnősködésből évről évre nagyobb mértékben tér­nek át a helytelen kiejtésre, so­kan már Svájcot is ej-jel mondják, vagy következetle­nül ezt: Svájcben, dojcs he­lyett dajcsot vagy dájcsot hal­lunk tőlük, frojlájn helyett frajlejnt. Svejciak Svájcben... Ez sehol a világon nem tapasztalható jelenség! A kö­vetkezetlenség nemcsak a Svájc országnév esetén zavar­ja meg a nyelvtanulókat, ha­nem — és ez már hivatalos szabályzatban is olvasható! — más szavaknál is: snájdig, de slejfni, puceráj, de spejszer és így tovább. A legnagyobb ve­szélyforrás mégis az, hogy az áj-t, oj-t „parasztosának, vi­dékiesnek ítélő beszélők di- vatdiktátorságát lassan átve­szik a nyelvészeti szabályza­tok, kiejtési könyvek, lexiko­nok, térképek. Nem elég az, hogy gyermekeink naponta hallják több órán át a tévéből a rossz kiejtést, hanem az isko­lákban kötelezően használt könyvek is félrevezetik a tanu­lókat. Lassan megyénk legkisebb falujában is tanítják a nyugati világnyelvek közül a két leg­fontosabbat (angol, német), s ez nagy kulturális haszonnal jár máris. De hányszor kérdezi meg a mindig figyelmes, a legkisebb hibázásokat is ész- revevő tanuló: a bácsi miért mondja a tévében, hogy vej- szer...? Jómagam elintézem azzal, hogy a bácsi nem tanult németül. De vajon elhiszik-e á 25 éves, még félig tanuló volt orosztanáruknak is, hogy az a helyes kiejtés, amit ő tarnt a könyv alapján? Azt joggal várhatnék el, hogy a szabály­zat néhány címszavát egyla­pos pótkiadványban — köz­pontilag — korrigálják. Vegyék elő a „grosse Duden”-t Csupán azt említem meg ezen a ponton, hogy Liechten­stein ország nevében három, a rossz emlékű Wehrmacht szó­nál „mindössze” két kiejtési hiba van csaknem minden új kiadványban. Mindkét szót elég gyakran halljuk, és több­nyire e hibákkal ejtve rádió- ban-tévében. Pedig kiejtési könyvet végső esetben még úgy is lehet szer­keszteni, ha — ami a németet illeti — elővesszük a „grosse Duden” alapvető német sza­bálykönyvet, amelyből többek között ezt is megtudhatja bár­ki: a mein (enyém) és a mai (május), a Rhein és Main fo­lyónevek is egyaránt áj-jal ej- tendők. 12 Kelet-Magyarország Ófehértó — A televízió az idén is közölte az érettségi írásbelik helyes megoldásait. Kíváncsian vártam a német tantárgyét. Elhangzottak a tételek és a várt megoldások. Ami a kiejtést illeti, az ELTE tanárai tökéleteset nyújtottak. Úgy mondták el a szövege­ket, mint a leggondosabban beszélő — anyanyelvű —, tanult emberek. Mind a hall­gatók, mind a diákok meg­tudhatták, milyen a hibátlan — német — kiejtés. Az örömbe azonban ott veg­yül az üröm, amikor elgondol­kozunk azon, hogy bár a német kiejtési szabályok szá­ma nem nagy, az egyes jövevényszavakat, sőt tulaj­donneveket is egyre inkább „kitekerve”, pontosabban dur­va hibákkal halljuk a rádióban, tévében. A kettőshangzók eltérése okozza Az okokat hosszú időn át nyomoztam, s a szálak a „pesti utcára” vezettek... A torzítá­sok részletes leírását — nyelv­lélektani elemzéssel együtt — nyelvészeti folyóiratba szá­nom, ehelyt csak röviden er­ről. Sokan megtanultuk a gim­náziumokban — egységesen — a helyes német kiejtést. A legfontosabb a kettőshangzók eltérése a magyar olvasattól. Az ei helyes ejtése: áj, az eu és au pedig oj helyesen. Am a gyakorlatban ez mind­egyre terjed ej és aj ejtésmód­ként. Gyermekkorunk óta halljuk a következő módon: megcsináljuk egy áncvájra, alasanc (alles eins), kóceráj, policáj, pájsli, krájzleráj. Vol­tak és vannak köztünk Klein, Weiss, Meyer, Marmorstein Videoszalon Karády nevevel Művészfilmek, különböző sorozatok, vallási témájú videók gazdag kínálata doltak a vallásos emberekre is. A most megjelent Vallási Ifjú­sági Video Association soro­zat minden eddigi filmjét meg­vásárolták. Pl. Az Assisi Szent Ferenc életét feldolgozó fil­met Zefirelli rendezésében. Emellett még ebben a sorozat­ban megtalálható néhány, ed­dig Magyarországon nem is­mert kurriózum. Komolyzenei tárgyú videokazetták Különösen büszkék a ko­molyzenei tárgyú beszerzése­ikre. Pl. A Hunyady László című operafilmre vagy a Vi­valdi Négy évszak-ját bemu­tató alkotásra. Tervezik hason­ló film további beszerzését, gondolva a komolyzene-rajon­gók igényeinek még sokolda­lúbb kielégítésére. Jelenleg 2300 filmjük van. A legtermé­szetesebb dolog, hogy ez nem valami „végszám”. Állandóan és tervszerűen bővítik a kínálatot, s ezt il­letően is úgy látom: nem estek a mindenáron való pénzszer­zés értékeket semmibe vevő csapdájába. A tapasztaltak és látottak alapján úgy vélem: a „szalonosoknak” az a szép el­határozása, hogy a bevételből származó nyereség egy részét igényes filmek beszerzésére fordítják, a jövőben is meg­marad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents