Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 162. szám
CSUPA ÉRDEKES Eltitkolt merényletek Mi a közös Lenin, Sztálin, Hruscsov, Andropov és Gorbacsov pártvezetői múltjában, azon tűi, hogy egy bizonyos korban az ő nevükkel jegyezték a szovjet politikát? Az a meglepő tény, hogy mindegyiküket legalább egyszer megkísérelték eltenni láb alól. Kivétel csupán Csernyenko volt, vele a halál végzett, meglehetősen hamar. E kísérletek némelyikéről tudott a világ, de most először olvashatunk arról, hogy a Kreml uraival hányszor akartak végezni az elmúlt hét évtized során. Mihail Rugyenko — egyébiránt informatikával foglalkozó szakember — dokumentumok és tanúvallomások alapján írta meg könyvét e témában. Kimutatta például, hogy Lenin ellen négyszer kíséreltek meg merényletet, az eddig elismert kettővel szemben, Fanny Kaplan 1918 augusztusában Leninre leadott lövései voltaképpen a titkos- rendőrség valamelyik tagjától származtak, a merénylő szerepeltetése csak csel volt. Sztálin ellen két gyilkossági kísérletet is terveztek, mindkettő a háború idején történt. 1942 november 6-án éjszaka a Vörös Hadsereg egyik tisztje — Dmitrijev — rálőtt Sztálin autójára. A generalisszimusz azonban nem ült a lefüggönyzött kocsiban. A merénylő további sorsa ismeretlen... Érdekes, hogy a következő kísérletet is a novemberi díszszemlére időzítették, 1943-ban. Ezt azonban a németek szervezték. Egy ukrán származású hadifogoly, akinek a szüleit Sztálin kivégeztette, vállalta a megbízást, egy orosz nő közreműködésével kellett volna eljutnia a Vörös térre. De már az átdobástól figyelték, minthogy a felkészítésről is „köpött” valaki. Hruscsovra 1959 augusztusában, kedvenc pihenőhelyén, Picundán emelt kést valaki, amikor a lezárt strandon fürdött. Brezsnyevről így ír a könyv szerzője: „Többször is meg akarták ölni, de csak egyet tudok bizonyítani, 1969-ben, Ilijev rálőtt a kocsira, amelyben a főtitkárt sejtette.” A merénylő él, és elismerést követel a mai orosz kormánytól... Andropovról az derül ki, hogy személyes bosszúból tört az életére Solohov belügyminiszter felesége. A hölgy azonban rosszul célzott, „csak” a veséjét találta el. Ám végül is ez a pisztolylövedék siettette a halálát. A Vörös tér egy további látványos gyilkosságnak is helyszíne lehetett volna: 1987 május 1-jén már Gorbacsov volt a célpont. A grúz merénylő azonban pontatlan volt. Három évvel később, 1990 november 7-én, ugyancsak a Kreml előtt, két lövést adott le valaki. Vélhetően az utolsó merényletkísérletként a már bomló birodalomban. Kézikönyv kezdő raboknak Mérnökök, menedzserek, politikusok! Elkészült az a könyv, amelyre előbb-utóbb mindnyájatoknak szüksége lehet. — így jelentette be a La Repubblica az olasz kíjnyvpiac kétségkívül legmeglepőbb újdonságát. A „Kézikönyv kezdő raboknak” informál, felkészít, tanácsot ad a lehetséges börtönlakóknak, segédkezet nyújt ä megfelelő viselkedés elsajátásásához. „A börtönt végig kell csinálni — hangzik a palermói elítéltektől kölcsönzött igazság —, s akkor pedig mindent el kell követni, hogy a lehető legjobb módon teltessük.” A szerzők tehát kézenfogva vezetik a nyájas olvasót majdani tartózkodási helyére, becsukják mögötte a vasajtót, és máris hallhatja az első kérdést: „Hajlamos-e az öngyilkosságra?” helyzet- gyakorlatot javasolnak, képzelje el, hogy járás közben folyton el akarja hagyni a nadrágja, mivel a szíjat kihúzták belőle. Jobb, ha előre tudja mit jelent, ha majd először találkozik a cellatársaival. Ne legyenek illúziói, a bemutatkozás korántsem az etikett szabályai szerint történik... A bőséges tapasztalattal bíró szerzők számos praktikus tanácsot adnak a bizonyára önkritikus olvasónak, a jövőjére nézve. S hogy nem zsebtolvajokra gondolnak, arra utaljon az intés megfogalmazása: ne kövessenek majd el végzetes hibát, ha bent lesznek, mert a cella úgy működik, mint egy svájci óra. Filmsztárcsemeték Az apák miatt bűnhődnek a híres fiiszínészek gyerekei. Ezt a következtetést vonhatta le annak a varsailles-i bírósági tárgyalásnak a közönsége, ahol a franciák kedvelt színésze, Gérard Dépardieu fia felett ítélkeztek. Guillaume Dépardieu három évet kapott kábítószer csempészésért. A joggyakorlat szerint nem is sokat, de ha figyelembe vesszük, hogy egy induló színészkarrier szakadhat meg — tehetségesnek tartják az apjára nagyon hasonlító fiatalembert —, súlyosak lehetnek a következmények. „Mi vagyunk az igazi bűnösök, Gérard és én — nyilatkozta az édesanya —, a fiunkat teljesen megzavarta a gondolat, hogy elválunk. S aztán Gérard is egyre inkább eltávolodott a fiától. Egyszerűen hiányzott az apa.” * Nem véletlen tehát, hogy a pszichológusok miért tanúsítanak kitüntető érdeklődést azoknak a fiataloknak az élete iránt, akik a híres szülők fényéből az árnyékba zuhannak. Erre némiképpen választ ad Dépardieu most elítélt fia is: „Apám teljesen más irányba tartott, mint én. Nem fordulhattam segítségért hozzá. Azt mondta, hogy neki is megvannak a maga problémái.” Nyilván ugyanezt érezhette Alain Delon fia is, amikor autólopásért elítélték Az oldal írásait az MTI-Press készítette Az örök fiatalság titka: halporcogó Ha nem is a szó szigorú értelmében — a New Scientist tokiói tudósítója szerint — egy fehérjében rejlik az örök fiatalság titka, amelyet a kutatók egy mélytengeri hal porcogói- ból vontak ki. A rotterdami Akadémiai Kórház egyik bőrgyógyásza kutatásai során szinte véletlenül jött rá arra, hogy ha valaki naponta két olyan tablettát vesz be étkezés közben, amely ilyen „mélytengeri fehérjét” tartalmaz, élete végéig megszabadulhat ráncaitól. A bőrgyógyász, Fons Heule negyvenöttől hatvannégy éves nőket vizsgált. A csoportot két részre osztotta. Az egyik pla- cebót, tehát semmiféle hatóanyagot sem tartalmazó tablettákat kapott, naponta kettőt. A másik pedig olyan szert. amely tartalmazta a „mélytengeri fehérjét”, amelyet Ime- deennek neveznek. Három hónap múlva megvizsgálta a nőket, és nagy megelégedésére a valódi gyógyszert szedők arcáról szinte teljesen eltűntek a ráncok. S hogy ne csak úgy ránézésre állapítsa meg a szer hatását, Heule a kezelés előtt és után megmérte a kísérleti hölgyek bőrének rugalmasságát és vastagságát, és mindkét vonatkozásban javulást tapasztalt. A szert gyártó cég persze nagyon elégedett volt, Heule igazgatója, Theo van Joost, annál kevésbé. Követelte, hogy vonják ki a forgalomból a szert, és hangoztatta: eredményt csak akkor lett volna ildomos széles körben publikálni, ha azt egy szakfolyóirat neves bőrgyógyászok ellenőrzése és véleménye alapján közlésre méltónak találja. Az ellenőrző vizsgálatok nélkül nem állítható, hogy a szer tényleg hatásos-e, vagy sem — vélekedett Joost. A gyártó céget lesújtotta a tiltó határozat. A vásárlók ugyanis úgy vitték az Ime- deent, mint a cukrot, és minden készletük szinte napok alatt kimerült. Az Imedeent negyven országban forgalmazzák. Az persze kissé gyanús, hogy senki sem tudja, miként fejti ki hatását. Címkéjén is csak az áll, hogy mindegyik tabletta 190 milligramm „mélytengeri fehérjét” tartalmaz. A mellékelt ismertetőn is csak az olvasható, hogy a fehérjét egy, a Japánt övező tengerek mélyén élő, és onnan kifogott, valószínűleg porcos halfaj porco- góiból vonták ki. A fagyasztva szárított (liofilizált) porcogószállítmányokat Svédországba küldik feldolgozásra és tablet- tázásra. A gyártó cég vezérigazgatója nem volt hajlandó nyilatkozni a „mélytengeri fehérje” összetételéről. Es hol maradt az engedélyezés? A körültekintő és sajnos, hosszadalmas klinikai vizsgálat sorozat, amely minden országban megelőzi egy-egy gyógyszer engedélyezését? A New Scientist szellemes karikatúrát közöl a „szenzációs” hír mellett: egy éltes hölgy aggódva kérdi férjét, vajon vannak-e mellékhatásai ennek a szemek? — De erről nem szól a fáma. Párizs: a hőlégballon felfedezése 1785-ben írta az Affiches du Dauphiné: „Franciaország a Montgolfier-ballon lázában ég” Régi francia újságokat lapozva követhetjük, a technika fejlődésének útköveit és a különféle újításokat. Az Affiches du Dauphiné című francia újság 1785-ös számában ezt olvashatjuk: „Franciaország Montgolfier-ballon lázban ég. Mindenki csak a ballonról beszél. A fiatal lány nyitott ablaknál alszik, és várja, hogy egyszercsak belép azon hozzá álmainak hercege, aki nem lovon, hanem az égből jön léggömbön.” Montgolfier 1783-ban találta fel a hőlégballont amely melegített levegővel emelkedett a magasba. 1784-ben ejtőernyőt szerkesztett. A hőlégballon különféle célokra történő alkalmazásáról hónapok alatt születtek ötletek, helyenként szabadalmak. Légipostái alkalmazását 1784-ben találták fel, és a mellékelt metszetet, mint korabeli „sajtófotót” vették át a francia újságok. Groteszk megoldás: a hőlégballon kosarába helyezik el a küldeményeket, és a légijárművet lovakkal húzatják meg. (Komplikált találmány, ennyi erővel gyorspostakocsis megLóval vontatott postai hőlégballon oldást is választhatott korának embere.) Tény az, hogy az 1700-as évek végén a francia sajtóban a Montgolfier fivérek neve mellett gyakorta olvashatták a léghajózás úttörőinek: Pilatre Rozier-nek, d’Arland márkinak, Blanchard-nak, Charles-nek nevét. A francia hadsereg 1794-ben a fleurusi ütközetben használt kötött léggömböt megfigyelési célokra. A léggömb kosarában helyezkedett el az őrszem, és a földről hosszú kötelekkel katonák vontatták ide-oda a léggömböt. A légiháborúk előszelei már fújtak... Kit szeretnek a szúnyogok? A sok esőzés szúnyoginvázióval jár együtt. Bár hazánkban az utóbbi időben kevés eső esett, egyes helyeken mégis nagyon sok a szúnyog. Kevesen gondolnak arra, hogy a családi, kertes házak környékén található esővízgyűjtő hordókban, ereszcsatornákban, vízmedencékben, talajvizes pincében, vagy akár a bérházak udvarain lévő pocsolyákban, sőt szennyvízderítőkben is tömegével fejlődhetnek a dalos szúnyogok lárvái. Ezért lehetőleg minden szúnyognevelő helyet meg kellene szüntetni. Erre a célra legjobb, ha egy-két kanálnyi olajat vagy petróleumot öntünk a víz felületére. A fürdőmedencéket, díszkutakat időnként víztelenítsük, és jól szárítsuk ki. Érdekes, hogy a szúnyogok nem mindenkit kedvelnek. Függ ez a bőr hőmérsékletétől, a nemi hormonok működésétől is. Hogyan védekezhetünk ellenük? A lakásba való bejutásukat könnyen megakadályozhatjuk' az ablakokra szerelt, keretben elhelyezett, sűrű szövésű műanyag- vagy dróthálóval. A háztartási boltokban kiváló vegyi készítmények is kaphatók. Vigyázni kell, hogy ételbe vagy a szemünkbe ne kerüljenek bele. Hogyan kezeljük a szúnyogcsípést? A csípés helyén rendszerint lencsényi, fehér, tömött, viszkető göb képződik. Ez néhány óra vagy egy-két nap alatt elmúlik. Nem szabad a csípés helyén képződő göböt fel- vakami, mert a szúnyog által a bőr alá bejuttatott testidegen, fehérjeszerű anyag okozta allergiás reakció sokkal lassabban múlik el. Esetleg el is fertőződhet, és maradandó, csúf nyomokat hagyhat a bőrön. A legjobb — röviddel a csípés után — valamilyen fertőtlenítőszerrel, például alkohollal vagy jóddal kezelni a csípést. Kiváló hatású a cortison tartalmú krém is. A viszketés a gyógyszertárakban kapható mentolos alkohollal, vagyis rázókeverékkel csökkenthető. A sósbor- szesz is hűsít, és egyúttal fertőtlenít is. Sokan esküsznek egy egyszerű módszerre: a csípés helyét be kell nyálazni és fújni. Ha a csípés okozta panasz a hűsítőktől nem szűnik meg, akkor forduljunk orvoshoz. Repülési tilalom A Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség, amelynek 213 légitársaság a tagja, arra kéri az utasokat, hogy különösen fel- és leszálláskor kapcsolják ki táska-számítógépeiket, mert ezek esetleg zavarhatják a navigációs számítógép működését. Balesetet valószínűleg még nem okoztak ezek a készülékek, de az elővigyázatosság nem árt. Néhány légitársaság, mint például a Lufthansa, már a repülés egész időtartamára betiltotta a rádiótelefonok, CD-lemezjátszók és más elektronikus eszközök használatát. Hétezer éves sarkvidéki sziklarajzok A New Scientistben szerepel a hír, hogy norvég archeológusok a Sarkkörtől 400 kilométerre északra Soroya szigetén hatalmas kőkori szabadtéri sziklarajz-galériára bukkantak a jelenlegi füves homokréteg alatt. A kis, sziklákba vésett rajzok különféle állatokat, rén- és jávorszarvasokat, medvéket, madarakat, sőt embereket is ábrázolnak. A rajzok korát 7-9 ezer évesre becsülik, tehát a legrégebbiek Észak-Európában. Eddig mintegy 100 ábrázolás került elő, de még csak a lelőhely 5 százalékát tárták fel. Valószínűleg még sok száz sziklarajz rejtőzik a homokréteg alatt. Jelentősége nemcsak az, hogy ez az eddig legészakibb sziklarajz-galéria, hanem hogy a rajzok között találhatók az első csónakábrázolások is. Némelyik Iélekvesztőben öt-hat ember ül, és halászattal foglalatoskodik. A valaha itt élt kőkori népesség a lappok őse lehetett, és szerszámaik, kőbalták, kések, nyílhegyek és kaparók, valamint festésre szolgáló vörös-okker darabok is előkerültek az ásatások során. 1993. julius 14., szerda
