Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 162. szám
Kelet-Magyarország 9 1993. július 14., szerda TÚL A MEGYEN Kétszázezren juthatnak földhöz A jegyekért jól jövedelmező vállalatok részvényei is megvehetők Az elsőknek nagy haszon Budapest (ISB — K. Zs.) — AmWay, Zepter, Ori- flame... termékforgalmazás, hálózat (előkelőbben network). A fogalmak ismerősek, a termékeket is jó néhányan használják. Közös bennük: az értékesítési rendszer. A közelmúltban indult útjára az a hírlevél, amely az AmWay unokájának vallja magát. A Táncsics hajó fedélzetén szervezett ünnepi rendezvényen mutatta be a MultiGraph kiadó új kiadványát. A Multilevél a hálózati értékesítés rendszerében dolgozó üzletkötők- termékforgalmazók, és a hatvannál is több Multi Level Marketinggel (MLM) működő cég fóruma kíván lenni. A havonta 8 oldalon megjelenő lap legfontosabb célkitűzése, hogy segítsen eligazodni a különböző hálózatok között. Szeretné megtanítani az érdeklődőket, hogyan különböztessék meg a valódi termékeket forgalmazó értékesítési rendszereket a tömegeket becsapó piramis és pilótajátékoktól. Ezenkívül az üzletkötők számára továbbképző anyagok rendszeres megjelentetétését is tervezik. A hírlevél terjesztését természetesen MLM szisztémával oldják meg, kizárólag terjesztőkön keresztül lehet hozzájutni, éves előfizetéssel. A sajtótájékoztatón megtudtuk, a sikerért — ellentétben néhány gyors meggazdagodást kínáló felhívással — keményen, meg kell dolgozni, s az sem titok, hogy az ilyen terjesztési rendszer az elsőként belépőknek a legnyereségesebb. Az első üzletkötők alvásidejüket is lecsökkentve gyűjtötték a megrendeléseket a MultiGraph kiadó másik kiadványához, a lassan egyéves kódexepressz- hez. A leleményesebbek attól sem riadtak vissza, hogy üzletüket a földszint és a negyedik emelet között félúton, a liftben kössék meg. A siker titka? Talán az egyik üzletkötő sejtelmes mosoly kíséretében tett megjegyzésében van: „Ha jó módszerrel dolgozol, a levegő is eladható!” Zöldek Budapest (MTI) — A mintegy hétszáz tagot számláló Magyarországi Zöld Párt (MZP) országos választási pártként kíván indulni az 1994-es választásokon, ám eddig nem találtak olyan politikai erőt, amely megfelelő partner lenne antiliberális paktumukhoz — jelentette ki Elekes Tibor, az MZP titkára a párt keddi sajtótájékoztatóján. Elhangzott: az MZP úgy küzd a hazánkban működő társadalomra veszélyes szekták ellen, hogy aktivistáik színleg beépültek ezekbe. Hogy mely szektákról van szó, azt egyelőre nem árulták el, de bejelentették: a megsemmisítő győzelem után nyilvánosságra hozzák az akció részleteit. A párt energiaprogramját — amelynek keretében röviden környezetvédelemről is szó esett — Tiringer László középiskolai tanuló ismertette. Budapest (ISB - R. S.) — Az első vagyoni kárpótlási törvény alapján 841 ezer igényt adtak be az emberek, s ez év júniusáig 714 ezer ügyben hozott elsőfokú határozatot a kárpótlási hivatal — hallhattuk Sepsey Tamás keddi sajtótájékoztatóján. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökétől megtudtuk, hogy az elbírált kérelmek alapján 44,7 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet adtak ki a pénzintézetek, s ezen felül 2,27 milliárd forintnyi, csak föld- vásárlásra jogosító utalvány is gazdára talált. Az elnök elmondta azt is, hogy az első vagyoni kárpótlás több dunántúli megyében már befejeződött, míg országos szinten várhatóan augusztus utolsó napjaira hajtják végre a törvényt a kárpótlási hivatalok. Az elnök ismertette a második kárpótlási törvénnyel kapcsolatos adatokat is: ezek szerint több mint 78 ezer hazai és 27 ezer külföldi igény érkezett az országos központBudapest (ISB — R. S.) — Csekély termésre számíthat az, aki már a vetőmaggal is spórolni kényszerül — jellemezte e hasonlattal a tárca szűkös anyagi jelentőségeit Kádár Béla, a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésével megbízott kirendeltségvezetők előtti előadásában. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetője a szokásos, évente megtartandó kirendeltségvezetői értekezleten leszögezte: egyre kevesebb pénz jut külgazdasági kapcsolataink fejlesztésére, ezért minden külföldön dolgozó kereskedelmi szakembernek erkölcsi kötelessége kreatívan és aktívan szolgálni a magyar érdekeket. Helyzetelemzése során a miniszter elmondta: a tárca jelentős eredményeket ért el a külkapcsolatok fejlesztése terén, s többek között ennek is köszönhető, hogy a volt szocialista országok közül egyedül hazánk múlta felül a ’80-as években produkált legjobb exporteredményeit. Kádár Béla állítása: a minisztérium által követett stratégia helyességét az idő bebizonyította, s kiderült, nem létezik stabilitás és biztonság eredményes külgazdasági együttműködés nélkül. A tárcát az elmúlt években nagyon sok kritika és támadás érte, ezért nagyon sok energiát kellett diffenzív akciókra paBudapest (MTI) — Húsz millió dollár aktívum jellemezte tavaly a magyar-ukrán kereskedelmi kapcsolatokat. A magyar vállalatok 60 millió dollár értékben szállítottak árut Ukrajnába és 40 millió dollár értékben importáltak — mondta Berki Tamás, a kijevi kereskedelmi kirendeltség tanácsosa kedden, a Magyar Gazdasági Kamarában. Bár a tavalyi év exportjából hiányzott az a 27 millió dollár, amit korábban autóbuszok, mezőgazdasági termékek kivitele jelentett. ba. Napjainkig 22 ezer ügyben hoztak határozatot, s eddig 3,4 milliárd forint értékű jegy kiadásáról döntöttek. Sepsey Tamás úgy véli, e törvény végrehajtása november elejére történik meg. A földárverések kapcsán elhangzott: tavaly augusztus óta 6353 árverést bonyolítottak le, 120 ezer tulajdonos vásárolt földet, s összesen 11 millió aranykorona-értékű termőföld került birtokukba. A kifizetett kárpótlási jegyek és utalványok értéke meghaladja a 6,7 milliárd forintot. Sepsey Tamás ezzel kapcsolatos állítása: a jelenlegi árverési ütem mellett év végére 200 ezren juthatnak földhöz, s az összesen 38 millió aranykorona-értékű földből 20 millió aranykorona értékű találhat gazdára. A politikai üldözöttek kárpótlásával összefüggésben megtudtuk, hogy a hivatalhoz 350 ezer kérelem érkezett, s ebből 84 ezret külföldön adtak fel. Eddig összesen 80 ezer ügyben döntöttek, s durván 2 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet utalt ki a központi hivatal. zárolnunk, mégis azt gondolom, hogy a közeljövő történészei igazolják majd, hogy jelentős sikereket értünk el a gazdasági diplomáciában — jelentette ki a miniszter a „kül- gazdász legendás szerénységére” hivatkozva. Külgazdasági környezetünket elemezve Kádár Béla elmondta: a volt Szovjetunió országai az idén 40 százalékkal kevesebbet importálnak, mint egy évvel ezelőtt, s mivel ez a folyamat már több éve tart, nincs túl sok kitörési esélyük a keleti piacokon. Nyugat-Eu- rópában recesszió van, s idejét tekintve a második világháború óta ez a leghosszabb gazdasági válság ezen a területen — hallhattuk a minisztert, aki leszögezte: ilyenkor minden országnak javítania kell versenyképességét. Ezzel szemben hazánkban ’79 óta csökkennek a beruházások, s minimál értékben ’90 óta 60 százalékkal mérséklődtek a kutatás- fejlesztésre szánt összegek is. Éppen ezért kevés lehetőség nyílik a termékszerkezet átalakítására, s az export-árualapok bővítésére. Az elmúlt négy évben lényegét tekintve nem nőtt a ki- rendeltségek fenntartására szánt összeg szem — ’89-ben 1,2 milliárd forintot, ebben az évben pedig 1,3 milliárd forintot lehet erre a célra fordítani — miközben az elmúlt négy év alatt 100 százaléknál is naEzeket viszont ellentételezték a kis- és középvállalkozások szállításai. Az USA után a magyarok alakították a legtöbb vegyes vállalatot Ukrajnában, a regisztrált magyar érdekeltségű társaságok száma 152. A jövőben Berki Tamás szerint a kis- és középvállalkozások számára nehezebb lesz a vegyesvállalat-alapítás Ukrajnában. A külföldi beruházásokról szóló törvény módosítása kapcsán megemelték azt a minimális összeget, amelyet a külSepsey Tamás a három kárpótlási törvény kapcsán kiutalandó jegyek névértékét ösz- szességben 150 milliárd forintnyira becsülte. Megjegyezte azonban, hogy az értékpapírok kamatoznak, s ezért felhasználásuk végére akár 220 milliárd forintnyira is megnőhet a jegyek forgalmi összértéke. A kárpótlási hivatal elnöke általános problémaként megemlítette, hogy a jegyek ellenében felajánlott állami vagyon — kivéve a júliusi hónapot — nem megfelelő, s ezért nem vonza a potenciális befektetőket. Sokan inkább készpénzre akarják váltani jegyüket, s a túlkínálat következményeként folyamatosan zuhan az értékpapírok piaci árfolyama. Sepsey Tamás felhívta a jegytulajdonosok figyelmét arra, hogy ebben a hónapban már jól jövedelmező vállalatok — Magyar Olaj- és Gázipari Rt., Julius Meinl, OTP, Budapest Bank, Pick Szalámigyár — részvényei is megvásárolhatók kárpótlási jegyre, s ezért ne adják el 50-60 százalékos árfolyamon értékpapújaikat. gyobb inflációt élt meg az ország. Eközben reálértékben 60- 70 százalékkal csökkent az exporttámogatásra és a kereskedelem-fejlesztésre költhető összeg is, nem beszélve arról, hogy pénz híján be kellett zárni 16 kirendeltséget és el kellett bocsátani 53 külgazdasági diplomatát. E tényekkel szemben Kádár Béla az export- eredményeket sorakoztatta fel: megjegyezte, a magyar gazdaság 7 milliárd dollárról 10,7 milliárdra növelte exportteljesítményét akkor, amikor a nemzetközi verseny egyre élesebbé vált. Napjainkban azonban már nem tartható a további növekedési ütem, s ezért fájdalmas lépéseket kell tennie a tárcának, így például pénz híján minden olyan országbeli ki- rendeltséget be kell zárni, amely országgal kapcsolatban az éves kereskedelmi forgalmunk nem éri el az 5 millió dollárt. Kádár Béla e kényszerű lépéssel összefüggésben kijelentette: ezzel gyakorlatilag a jövő felélése is megkezdődött, hiszen egy piacot nagyon könnyű elveszíteni, de hatványozott ráfordításokkal lehet csak visszaszerezni. Végül a miniszter elmondta: a külképviseletek dolgozói ne higy- gyenek a szóbeszédnek, a tárca szervezeti rendje nem változik meg a jövőben. földieknek apportként, vagy készpénzben kell fizetniük. Az apportként bevihető minimális összeg 50 ezer dollár, készpénz esetén pedig 500 ezer dollár. A külképviselet vezetője szerint ez az intézkedés gyakorlatilag kizátja a kis- és középvállalkozói réteget a vállalkozásokból. Berki Tamás beszélt arról a két ukrán rendeletről is, amely a külkereskedelem liberalizálását célozza, ám a gyakorlatban csak a késztermékek importjára vonatkozik. Megkezdődött a jövő felélése Az NGKM jelentős gazdaságdiplomáciai sikereket mondhat magáénak Magyar-ukrán kapcsolatok Ha a közvélemény apolitikus Budapest (ISB - D. Á.) — Magyarországot Európa legveszélyeztetettebb országának mondta Boross Péter, de rögtön hozzátette: nálunk mindezek ellenére stabilitás van. A belügyminiszter szerint a veszély forrása egyrészt a déli határainknál folyó háború, másrészt pedig az a hatalmas migrációs hullám, amelynek hazánk az első befogadója. Ugyanakkor egyik szomszédunk: Románia a legnagyobb kibocsátó, s Ukrajna is azzá válhat. Boross Péter a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának a kereskedelmi kirendeltségvezetők számára tartott értekezletén a jelenlévőket figyelmeztette arra, hogy az instabilitásunkról terjesztett rosszindulatú híreket feltétlenül cáfolják. A belügyminiszter kifejtette, biztonságunk érdekében hoztuk létre a határvédelmi akciószázadokat, amelyeknek mozgósítási ideje 25 perc. Ezek lehetővé teszik egyes határszakaszaink lezárását, illetve azt, hogy kisebb fegyveres át- csapásokra reagálhassunk. A tömeges migráció megelőzésében is van szerepük. Naponta 1500-1700 ember Magyarországba való belépését kell megakadályozni. Átlag napi 50 illegális határátlépőt fognak el. Ez a védelem Európa védelme — hangsúlyozta Boross Péter. Azonban hiába adtuk hírül, hogy a határok biztos védelméhez 50 millió márkára lenne szükség, a lelkes európai fogadtatáson kívül semmi nem történt... A magyar menekültpolitikát világszerte elismerik. Sajnos ugyanakkor Európa hangzatos deklarációk mellett szinte teljesen elzárkózik a témától. Nyugat-Európához viszonyítva Magyarországon igenis van közbiztonság — mondta nem kis nyomatékkai a belügyminiszter. Sikeresnek minősítette az autótolvajlások rendszerének a felszámolását. A politikai helyzettel kapcsolatban Boross Péter megjegyezte, hogy forró tavaszokat és őszöket jósoltak, még sem lett belőle semmi. Most éppen a „választási ősz” következik. A taxisblokád óta nagyobb demonstráció, sztrájk nem volt az országban. Hangsúlyozottan saját véleményét tolmácsolva fejtette ld azt, hogy egy jobbközép kormány sokkal jobban tudja tompítani a szélsőjobb radikalizálódását, mint azt egy baloldali hatalom tehetné. A parlamenti erőviszonyokat elemezve elmondta: a pótköltségvetést épp a napokban fogadta el az ország- gyűlés. Attól pedig ne tartsunk, ha a közvélemény apolitikus — mondta végezetül a belügyminiszter. Hiszen egész Európát a nempolitizálás jellemzi. Garantált árak A termelők legnyomasztóbb terhei Budapest (KM) — Kibővített ülésen tárgyalta meg hétfőn a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) Elnöksége a kormány képviselőivel múlt pénteken a termelők követeléseiről való tárgyalások témáiról és további folytatása rendjéről született megállapodást. Az elnökség elfogadta, hogy az érdekvédelem küldöttsége 15 napos határidőt adott a tárgyalási javaslataira való válaszadásra. A kormány tárgyalási szándéka őszinteségét illetően az ülésen felmerült kételyek eloszlatása érdekében az elnökség szükségesnek tartotta, hogy a MOSZ tárgyaló küldöttsége kezdeményezzen néhány sürgős, a termelők legnyomasztóbb terheit enyhítő, a bizalmukat t erősítő és a kormány hatáskörébe tartozó intézkedést: a múlt évi aszály következtében felvett és most lejáró hitelek rendezése, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok mellett gazdálkodók támogatásainak azonnali, pályázat nélküli megadása, a jövő évi garantált árak meghirdetése. Az elnökség megerősítette, hogy a tárgyalások megakadása vagy eredménytelensége esetén a termelők tiltakozó akciók, demonstrációk szervezésével támasztják alá követeléseiket. Ennek előkészítésére az elnökség munkabizottságot hozott létre. Az elnökség nyitottságát hangsúlyozta minden más, a mezőgazdasági termelők érdekeit képviselő szervezetnek a tárgyalásokhoz való részvétele iránt. A mezőgazdasági érdekvédelmi szervezeteket tömörítő Agrárkoordinációs Fórum tagszervezetei már korábban kinyilvánították egyetértésüket a MOSZ május 25-i közgyűlésén elfogadott követelésekkel és készségüket a követelések érvényesítésében való részvételre. Nem lesznek ott FKgP-KDNP politikai naggyűlés kerül megrendezésre, Torgyán József és dr. Hasznos Miklós részvételével. A KDNP megyei szervezete közli, hogy ezen a politikai nagygyűlésen sem Hasznos Miklós, sem más kereszténydemokrata politikus nem vesz részt.” Az alábbi értesítést kaptuk Szilágyiné Császár Teréziától, a KDNP országos alel- nökétől, megyei elnökétől: „A Kelet-Magyarország hétfői számában téves — nem tudni honnan származó — információ jelent meg, mely szerint csütörtökön este Gacsályban közös
