Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

1993. június 1., kedd TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Lezsák Sándor javaslata Csurka István az MDF-en kívül fogalmazza meg programját Budapest (MTI) — Az MDF Országos Elnöksége hétfői'ülésén úgy határozott, hogy az ügyvezető elnöki po­zíciót betöltő személyt rotá­ciós alapon fogják az ügyve­zető elnökség tagjaiból vá­lasztani az elkövetkező idő­szakban. Elsőként Lezsák Sándor alelnök látja el ezt a feladatot. Erről Herényi Ká­roly elnökségi szóvivő szá­molt be Lezsák Sándorral együtt az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. „Csalódott vagyok, hogy ez a csapatmunka rögtön az első alkalommal sérült azáltal, hogy nem vett részt az ülésen az elnökség több tagja, így Balás István, Zacsek Gyula, ifj. Fekete Gyula és Csurka István” — tette hozzá az el­mondottakhoz Lezsák Sándor alelnök. A politikus ezt köve­tően beszámolt arról, hogy a tanácskozáson szó esett az MDF választási kampányáról. Eszerint a testület tagjai úgy látták, hogy a választásokra történő felkészülés első sza­kasza — amit Szabó Tamás irányított — lezárult. A továb­biakban a választási felkészü­lés politikai vonatkozású kér­déseit az ügyvezető elnökség fogja kezelni, a technikai fel­adatokat pedig az MDF hiva­tala és szervezetei fogják irá­nyítani. Lezsák Sándor ezt kö­vetően azon személyes meg­győződésének adott hangot, hogy az MDF keddi frakció­ülése, illetve a szerdai ügyve­zető elnökségi ülés, valamint a hét végi országos választ­mányi összejövetel meg fogja oldani az MDF belső gondjait. Az előadó leszögezte: tűrhe­tetlennek és tarthatatlannak tartja azt, hogy vannak olyan erők, amelyek ki akarnak ug­rani a kormányzati felelős­séget vállaló kabinet mögül. — Ugyancsak tűrhetetlen — folytatta Lezsák Sándor —, hogy belülről, az MDF háza- tájáról érik durva és többnyire rágalmazó hadjáratok azt a koalíciós kormányzatot, ame­lyik a többség által 1990-ben elfogadott kormányzati prog­ramot, illetve az ez évi VI. Or­szágos Gyűlés határozatait kí­vánja végrehajtani. Nagy a felelőssége Csurka Istvánnak abban — hangzott el a továb­biakban —, hogy idáig fajult az MDF válsága. Ugyanakkor nagy Deb- reczeni József és Elek István felelőssége is, azért mert szin­te belehajszolták Csurka Istvá- nékat a jelen helyzetbe és pro­vokálták őket. Az MDF vezető politikusa bejelentette, hogy javasolni fogja az Országos Választmánynak: Csurka Ist­ván és környezete az MDF-en kívül fogalmazza meg prog­ramját. Az MTI kérdésére válaszol­va az alelnök elmondta, hogy az ülésen valószínűleg még szó esik a Csurkáék által java­solt június 4-i egyeztető tár­gyalásról. Az Országos Elnök­ség zárt ülése a tájékoztatót követően tovább folytatódott. Barokk Győr (MTI) — A nemzet­közi barokk év egyik leglát­ványosabb hazai eseményét, a barokk esküvőt tartották meg vasárnap, Győrött. Farkas Zsuzsanna és Mikló József XVIII. századi ceremónia sze­rint mondhatták ki a boldogító igent. Az esküvői szertartást megelőzően korabeli szokáso­kat elevenítettek fel, stílszerű jelmezekben és külsőségek közepette. Az esküvői menet hintókkal hajtatott végig a ba­rokk belvároson. A zenészek mellett az ünnepségre hívó rigmusokat kántáló nászna­gyok kísérték az ifjú párt, mi­közben a nyoszolyólányok „kulcsos” kalácsot kínáltak a kíváncsiskodó városlakóknak. Eljátszották a leánykikérést is, majd a templomi esskvőt kö­vetően a Győri Nemzeti Szín­ház társulata a Bencés temp­lom előtti Széchenyi téren bo­hózattal szórakoztatta az egy­begyűlteket. A lakodalmi va­csora ugyancsak a barokk kort idézte. Für Lajos hőseink emlékéről beszélt Körmenden Körmend (MTI) — Ma­gunkat is megbecsüljük, ha kapcsolatot teremtünk az egykori hősök és a ma élők közt. Ezzel önmagunkat is tiszteljük, ugyanakkor olyan erőforrást kapunk és adunk, amely segítséget, támogatást ad nem mindennapi nehéz küzdelmünkben — hangoz­tatta vasárnap, Körmenden tartott hősök napi beszédé­ben Für Lajos honvédelmi miniszter. A politikus a város kegyeleti parkjában, a Kisfaludi Strobl Zsigmond 1924-ben készített szoborcsoportja előtt vissza­emlékezett nemcsak az első és második világháborúban ele­settekre, hanem mindazokra, akik évszázadokon át küzdöt­tek a szabadságért, s, akik a legdrágábbat—az életüket— áldozták a közösségért, a ha­záért. Csontjaik eltűntek, tet­teik azonban beépültek a nem­zet történelmébe — mondotta a honvédelmi miniszter hoz­zátéve, hogy az első világhá­borúban 800 ezer, a második­ban pedig egymillió halottja volt ennek a kis országnak, köztük félmillió zsidó, akiket egy embertelen őrület jegyé­ben küldtek a halálba. Negy­ven év után mostmár kellő tisztelettel beszélhetünk hőse­inkről, emlékezhetünk rájuk, s katonáinkra is — hangsúlyoz­ta. Für Lajos a továbbiakban azokról szólott, akik ma is na­ponta hoznak áldozatot, vi­gyáznak függetlenségünkre, nyugalmunkra, biztonságunk­ra. Tisztelet a 23 ezer honvéd­tisztnek, és tiszthelyettesnek, akik egész életüket tették fel a függetlenség védelmére — hangoztatta — hozzátéve a sorkatonák és szüleik iránti megbecsülés szükségességét is. A miniszter végül Kossuth­ot idézte, aki 1849-ben úgy fo­galmazott: amíg van hadse­regünk, addig van hazánk. Für Lajos ezt azzal egészítette ki: amíg van függetlenségét védő hadserege egy népnek, addig van és lesz is hazája is. A jelenlévők ezt követően elhelyezték a kegyelet koszo­rúit a csaknem 600 áldozat emlékére állított, s három év­vel ezelőtt felújított emlékmű talapzatán. Pápai rendelkezés a Magyar Katolikus Egyház szervezetének megváltoztatásáról Budapest (MTI) — n. Já­nos Pál pápa Pünkösd ünnepén kelt bullájával a Magyar Kato­likus Egyház szervezeti felépí­tésének megváltoztatásáról döntött. A szentszéki rendel­kezést egyidőben — május 31- én délben — hozták nyilvá­nosságra Vatikánvárosban és Budapesten. A Magyar Katolikus Püspö­ki Konferencia titkársága által az MTI-hez eljuttatott közle­mény szerint a pápa a hazánk­ban eddig meglévő három érsekség számát (Esztergom, Kalocsa, Eger) növelve, új ér­sekséggé, valamint metropoli- tai székhellyé emelte az eddigi Veszprémi Püspökséget. Az új érsekség első érsekévé dr. Szendi József veszprémi me­gyéspüspököt nevezte ki. A pápai döntés nyomán a Dunántúlon a Veszprémi Egy­házmegyéből létrejön a Ka­posvári Egyházmegye, a Tiszántúlon pedig Szabolcs- Szatmár-Bereg és Hajdú-Bi- har megyéket magában foglal­va megalakul a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye. A Szentatya kaposvári megyés­püspökké Balás Béla eddigi veszprémi segédpüspököt, debrecen-nyíregyházi me­gyéspüspökké pedig Bosák Nándor egri hittudományi fő­iskolai rektort nevezte ki. A jövőben Budapest főváros egész közigazgatási területe, Csepel kivételével, az Eszter­gomi Főegyházmegyéhez tar­tozik, amelynek új elnevezése: ,JEszergom-Budapesti Főegy­házmegye” lesz. A Szentatya arról is rendel­kezett, hogy a Kalocsai Fő­egyházmegye elnevezése a „Kalocsa-Kecskeméti Főegy­házmegye” legyen, és az érsekség vegye át a Váci Egy­házmegyétől egész Bács-Kis- kun megyét, beleértve Kecs­kemét városát is. A fenti területrendezés in­tézkedik a legtöbb magyaror­szági katolikus egyházmegye határainak módosításáról is. A bulla végrehajtásával II. János Pál pápa Angelo Acerbi érsek, apostoli nunciust bízta meg, aki annak hatálybalépé­séről is intézkedik. Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök életrajza Budapest (MTI) — 1939. december 28-án született a Pozsony megyei Taksony- falván, szülei ötödik gyerme­keként. Családját az 1947. évi lakosságcsere keretében a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Kálmánházára telepítet­ték. Ebben a faluban töltötte gy­ermekkorát és itt járt általános iskolába. Középiskolai tanul­mányait Debrecenben, a Faze­kas Mihály Gyakorló Gim­náziumban végezte. Az 1958-ban megszerzett érettségi bizonyítvány után felvételét kérte az Egri Főegy­házmegye papnövendékei kö­zé. Teológiai tanulmányait a Központi Papnevelő Inté­zet növendékeként a budapesti Hittudományi Akadémián kezdte meg. 1959-ben állami nyomásra a Központi Szemi­nárium növendékeinek döntő többsége a papnevelő intézet elhagyására kényszerült. Fő­pásztora ekkor visszarendelte az egri Érseki Hittudományi Főiskolára, ahol tanulmányait befejezhette. 1963. június 13-án szentel­ték pappá az egri székesegy­házban. Több mint tizennégy esztendőt töltött lelkipásztori szolgálatban. Segédlelkész­ként és hitoktatóként műkö­dött Sajószentpéteren, Sirok- ban, Verpeléten, Miskolcon, Mezőkövesden és Egerben. Kápláni évei alatt teológiai li- cenciátusi fokozatot szerzett a budapesti Hittudományi Aka­démián. 1977. szeptemberétől az eg­ri Érseki Hittudományi Főis­kola tanára lett, ahol liturgikát, patrológiát (ókeresztény iro­dalomtörténetet) és egyháztör­ténelmet tanított. 1977 és 1990 között az egri Érseki Papneve­lő Intézet lelkiigazgatója, 1990-től mostanáig az egri Ér­seki Hittudományi Főiskola rektora. II. János Pál pápa 1993. má­jus hó 30-án, Pünkösd ünne­pén kelt bullájával megalapí­totta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét. Az egyházmegye első me­gyéspüspökévé a pápa ugyan­ezen a napon Bosák Nándort nevezte ki. Püspöki jelmondata: „Törd meg az éhezőknek kenyere­det!” (íz. 58,7) SZDSZ-kü Idöttgy ű lés Budapest (MTI) — Az SZDSZ rendkívüli küldött- gyűlése szombaton úgy ha­tározott, hogy a Szabad De­mokraták Szövetsége teljes jogú tagként csatlakozik a Liberális Intemacionáléhoz. A téma előterjesztője, Pető Iván pártelnök a Budapesti Nemzeti Sportcsarnokban ülésező közel 600 küldött előtt kifejtette: a párt vezető testületéi és a tagság túlnyo­mó többsége támogatja a tel­jes jogú tagság kérelmezé­sét. A liberális pártok nem­zetközi szervezetéhez való csatlakozás kedvező hatás­sal lesz a hazai közvéle­ményre és az SZDSZ belső arculatára is. A Liberális Intemacionálé elnöke, Otto Graf Lambs­dorff — aki a szavazást kö­vetően emelkedett szólásra — örömmel nyugtázta a rendkívüli küldöttgyűlés döntését, majd biztosította a szabad demokratákat, hogy kérésük támogatásra talál a júliusban ülésező végrehajtó bizottságnál és megerősíti majd az LI következő kong­resszusa is. Otto Lambsdorff beszédé­ben megerősítette: Budapes­tet, Prágát és Varsót európai fővárosoknak tekintik. Fel­hívta az SZDSZ figyelmét a GATT-tárgyalások lezárásá­nak fontosságára, és kérte, hogy az SZDSZ is erősítse meg: Magyarország nem se­gélyeket vár, hanem azt, hogy tere legyen a világ pia­cain. Az LI elnöke ezután kitért arra, hogy a kommunista diktatúrák megszűnése még nem jelenti automatikusan a liberalizmus győzelmét. Az egykori Szovjetunió terüle­tén tapasztalható konfliktu­sok, a volt keleti tömb orszá­gaiban jelentkező nehézsé­gek jelzik a soviniszta és a nacionalista politika rom­boló erejét. Elismeréssel adózott amiatt, hogy az el­lenzéki pártok a nacionalista megnyilvánulások ellen fog­lalnak állást még akkor is, ha ezek kormánykörökből szár­maznak. „Csurka szavai nem a sza­badság és a demokrácia mel­lett tett kijelentések” — hangsúlyozta az LI elnöke, majd megerősítette: valóra vált az az aggodalom, hogy a kommunizmus utolsó mentsvára a nacionalizmus. Nehéz helyzetekben ugyanis megerősödhet a szélsőbal is, a szélsőjobb is, és mindkét táborban közös a gyűlölet a szabadság, az emberi jogok ellen. A liberálisoknak tehát fel kell lépniük ez ellen a két szélsőség ellen. Beszédét zárva a német politikus reményét fejezte ki, hogy a következő talál­kozáskor az SZDSZ-t már kormánypártként üdvözöl­heti. Budapest (MTI) — Bo­dor Pál, a MÚOSZ elnöke hétfőn lemondott tisztségé­ről. Az MTI-hez telefaxon eljuttatott alábbi közlemé­nyének rövidítés nélküli nyilvánosságra hozatalát kérte: „Bodor Pál lemondott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöki tisztéről és elnökségéből. Indoklásá­ban kifejti: szerinte elsősor­ban az ő felelőssége is, hogy nem tisztázták idejében a jobb működés kulcskérdé­seit, például elnökség és fő­titkár viszonyát. Főképp ezért sem sikerült a szüksé­ges mértékben megerősíteni a tekintélyes szövetség szer­vező, kezdeményező, szelle­mi szerepét, ütőképességét, szorosabbra fonni a helyi, főleg vidéki és közszolgálati médiákban működő szer­vezetei és a vezető testületek viszonyát. Elsősorban magát tartja felelősnek azért is, ha az elnökség nem mindig töltötte be kellőképpen a fel­adatokat megszabó, a vég­rehajtásokat erélyesen szá­mon kérő szerepét. A MÚOSZ teljesítményei ezért sincsenek mindig arányban nagy szellemi ere­jével, sokezer tagja szakmai erkölcsi súlyával, létfontos­ságú igényeivel. Ezért sem lehetett elég hatékony a MÚOSZ az érdekvédelem­ben, a kiszolgáltatottságot enyhítő feltételek megte­remtésében, a közszolgálati médiák függetlenségének védelmezésében, az együtt­működésben a Sajtótanács­csal, a hazai és határon túli magyar rokonszervezetek­kel. Nézete szerint egyébként súlyos felelősség terheli azokat az állami és nem álla­mi intézményeket, pénzin­tézeteket, szervezeteket, alapítványokat is, amelyek teljes közönyt mutattak a de­mokratikus nyilvánosságot védelmező, pártpolitikailag el nem kötelezett MÚOSZ iránt; olykor egyenesen sza­botálták, illetve ellenében, az országot káosszal fenye­gető szélsőséges csoportosu­lásokat támogatták.” Az MTI ügyeletesének ér­deklődésére Bodor Pál el­mondta: nem konkrét, az el­múlt napokban történt vala­milyen esemény késztette a lemondásra. Nyilvánbsságra hozott indokai alapján már korábban foglalkozott a tá­vozás gondolatával, de Rit­ter Aladár súlyos betegsége arra késztette, hogy várjon döntésének bejelentésével. Luxuskaszinó Szombathely (MTI) — Hétfőn Szombathelyen meg­nyílt a vidék első luxuska­szinója; a Kaszinó Szombat­hely. A vasi megyeszékhely zöldövezetében, az egykori Brenner villában kialakított önálló kaszinó, szórakoztató és vendéglátóközpont Bécs és Budapest tengelyében va­lósult meg, 13 miihó német márka beruházással. A tulaj­donos. a német Roland Kretschmer — akinek Hol- landiában volt korábban ka­szinója — 3-5 év alatt várja a befektetés megtérülését. A játékban a legkisebb tét 20 osztrák schilling, a legna­gyobb pedig 140 ezer. A nyugat-európai berendezé­sekkel és legmodernebb technikával felszerelt, lég­kondicionált szórakozóhely­re elsősorban osztrák, német és olasz vendégeket várnak. Lemondott a MÚOSZ elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents