Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

10 Kelet-Magyarország CSALÁD - OTTHON 1993. június íkedd Ragasztott pöttyök Arany kapcsozással díszítve MTI-fotó Budapest — A pöttyök fémből vannak és a ruha tel­jes terjedelmét beborítják. Bizonyára egyszerűbb vol­na, ha az anyagba szőtték- tervezték volna a fém(hatá- sú) pöttyöket. De hát a divatot nem az egyszerűség kedvéért talál­ták ki. Éppen ellenkezőleg. Itt van ez az egyenes, fe­kete bársonyruha. Mini szoknyácskával, csípőt taka­ró zakóval, pici álló gallér­ral, derékban kissé karcsú­sítva, vállbán megemelve, sima hosszú ujjal. Nincs benne semmi különös. De hogy legyen, az egész anyagot bepettyezték fé­nyes, arany színű fém szege­csekkel. Keresztbe és hosz- szába egymástól azonos tá­volságra, szabályos sorok­ban rendezve. A kabátka gallérjának és ujja szegőzé­sének duplasoros, sűrű sze­gecselés jutott. Csak semmi különleges­ség! A szegecsek — az ere­deti modellen — nem csak arany színűek, valódi ne­mesfémmel aranyozottak. Szolidabb kivitelben elkép­zelhető ezüstből is. Nagy türelemmel, kéz­ügyességgel rendelkező di­vatozni vágyók maguk is ké­szíthetnek ilyen öltözéket. Akár úgy, hogy még kelme „korában” gyönggyel, flit- terrel bepöttyözik a textilt. A szegecselést nem ajánljuk házi kivitelben, könnyen tönkre tehetik vele az anya­got. Ha mégis a szegecs mel­lett döntenek, jobb, ha szak­emberre bízzák. (Olykor­olykor lehet találni szege­cselő, kapcsozást vállaló iparosokat.) A textil dekorálása az egy­szerűbb vállalkozás. Ám ilyenkor nagyon oda kell figyelni a szabás-varrás­ra. A KM orvosi rovata______________ A prostata betegségeiről Dr. Porkoláb Zoltán urulógus főorvos A prostata gesztenye ala­kú és nagyságú mirigy, a hó­lyagnyakon helyezkedik el. Leggyakoribb betegségei a gyulladás, időskori megna­gyobbodás és daganatos el­változás. A prostata gyulladására alhasi. gáttáji fájdalom, gya­kori, fájdalmas vizeletürítés hívhatja fel a figyelmet. Gyógyszeres kezelésre né­hány nap után enyhülnek a panaszok, de sokszor a gyó­gyulás több hetet, hónapot is igényelhet. Esetenként sze­xuális zavarok hátterében is e betegség húzódik meg. A fűszer- és alkoholszegény étrend és a könnyű, rendsze­res mozgással járó egészsé­ges életmód a gyógyszeres kezelés fontos kiegészítője. A prostata időskori meg­nagyobbodása sok 60 év fe­letti férfinak okoz álmatlan éjszakát, a főleg éjjel, hajna­li órákban jelentkező gyako­ri vizelési inger. A megna­gyobbodott prostata akadá­lyozza a hólyag maradékta­lan kiürítését, esetleg min­den átmenet nélkül vizelési képtelenség is felléphet, mely szeszesital-fogyasztás, vízhajtók, altatók bevétele után fordulhat elő. A be­tegség korai szakaszában gyógyszerek, különböző ter­mészetes hatóanyagok a pa­naszok csökkenéséhez, megszűnéséhez vezethet­nek, és ezt segíti elő az egészséges táplálkozás és életvitel is. Sajnos, még ma­napság is találkozunk olyan beteggel, aki betegségét el­hanyagolva súlyos állapot­ban kerül kórházba. Amikor a normális vizelés helyreál­lításához műtétre van szük­ség, a mai modem eszközök birtokában, műtéti sebzés nélkül végezhető a beavat­kozás, még nagyon időskorú betegeken is. A prostatarák az utóbbi években gyakrabban fordul elő. Tünetei igen változato­sak és nem mindig jellegze­tesek. Sajnos, a daganat fel­ismerésekor a betegek há­romnegyedének már áttétei vannak, ezért a korai felis­merés fontos feltétele a gyó­gyulásnak. Ahol rendszeres prostata szűrővizsgálatokat végeznek, ott a gyógyítható betegek száma kétszeresére nőtt. Mit jelent a szűrővizs­gálat? Évente egyszer min­den 45 év feletti férfi prosta- tavizsgálatát jelenti. Csak remélhetjük, hogy az elkö­vetkezendő években a be­tegségek megelőzésének szemlélete és a szűrővizs­gálatok bevezetése növekvő hangsúlyt kap, és így a pros­tata betegségei eredménye­sebben gyógyíthatók. Kiskert az erkélyen Fűszernövényeket termeszthetünk ládában vagy cserépben, de ne szárítsuk a napon Budapest-Nyíregyháza (KM) — Toronyházi laká­som négy méter hosszú log­giájának egy évtizedig nem volt hasznos funkciója, el­tekintve attól az egytől, hogy felfogta az esőt és így megkí­mélt a túl gyakori ablaktisz­títástól. Bebútorozni — alig 110 centiméteres szélessége miatt — lehetetlen, napozni rajta — déli fekvése miatt — egyenlő a máglyahalállal, futómuskátlival díszíteni — az állandó szélorkán miatt — kidobott pénz. A ház ugyanis „szélzsákban” épült, a lakás pedig déli fekvésű, s így amelyik virágot nem tör- deli-cibálja ki tövestől a szél­vihar, azt a nap perzseli olyanná, mint a szárított do­hánylevél. Aztán egy napon megjelent — harmadik, bővített kiadás­ban — Romváry Vilmos reme­ke, a Fűszerek könyve. Az én erkélyem azóta megtalálta a funkcióját: valóságos füvész- kert. Szerény beruházás szükséges Mint minden kertészetben, itt is szükség van némi — sze­rény — beruházásra: néhány műanyag erkélyládára, virág­cserépre, az egyes növényfaj­táknak leginkább megfelelő erdei humuszra vagy virág­Koronás panelszobák Nyíregyháza — KM So­kaknak a biokert egyet je­lent a konyhakerttel, pedig ahogy AZ OTTHON leg­újabb száma bizonyítja, en­nél sokkal gazdagabb is le­het. A szép solymári kert tulaj­donosai lépésről lépésre alakí­tották a természet kedvére és a maguk gyönyörűségére kör­nyezetüket. Ennek ára van, de a telek számukra csak akkor jelent pihenést, ha alaposan megdolgoztatja őket. Az ak­tuális kerti tennivalókra a biokertben és a „hagyomá­nyosban” két cikk is felhívja a figyelmet; Az első élvezetes étkek és AZ OTTHON kerti kalendáriuma címmel. Míg a francia bútorművé­szet korszakainak a királyok adtak nevet, az angol beren­dező-stílus több fejezete egy- egy nagyhatású művészhez kapcsolódik. így lett Chippendale a bú­torművészet egyik legnagyobb alakja. Az ő munkáival fog­lalkozik a lakásművészet nagy korszakait felidéző sorozat. A nyaralóépítés ugyan ma­napság nem központi kérdés, ám ha valaki mégis rászánja magát, érdemes elgondolkod­ni azokon a sajátosságokon, amelyek megkülönböztetik a hétvégi pihenőt a lakóháztól. Különleges külső- és belső építészeti megoldásaival hívja fel magára a figyelmet egy bu­dai társasház egyik, a lap cím­lapján is szereplő lakása, ame­lyet Piramisok tövében cím­mel mutat be az újság. A panelpályázaton egyedi ötleteivel, — mint például a szép álmennyezettel — bizo­nyára sikert aratnak a Koronás panelszobák. Több generáció modem dal­noka, Cseh Tamás várja la­kásába AZ OTTHON olva­sóit. földre, locsolókannára, s egy homokozó játéklapátra. Elöljáróban nem árt tudni, hogy magas növények nem termeszthetők ládában vagy cserépben, csak a kisnövésű- ek. Ilyenek a kapor, a zeller, a snidling, a kakukkfű, a zsálya, a petrezselyemzöld, a bazsali­kom, a borsika, a rozmaring, a citromfű és a — nálunk még kévésé ismert, kellemesen csípős aromájú — zsázsa. Ha ládában termesztünk, ak­kor a láda aljára szórjunk víz­elvezető kavicsréteget, arra te­gyük a virágboltokban vagy Hermes-üzletekben kapható földkeveréket, erdei földet. A fűszernövényeket vethetjük magról vagy előnevelt palán­tákról. Magról az állandó he­lyükre ültethető növényeket vetjük, palántáról pedig azokat a kényesebb fajtákat, amelye­ket meleg helyiségben kell előnevelni. Az állandó helyükre vethető növénymagvakat a csomago­láson feltüntetett időben ves­sük, a föld felszínén kialakított kis árokba. A 2-3 leveles, előnevelt pa­lántákat — ezeket legjobb pia­con beszerezni — cserépbe egyenként, ládába 5x5 centi- méteres távolságra ültessük. Cserépbe ültessük át Zellert, petrezselymet csak ép, hajtásra érett gumóból, il­KEDD: Ebéd: Paradicsom- leves, sertésflekken tört bur­gonyával, fejes saláta. Vacso­ra: Rizsfelfújt málnakrémmel, citromos tea. SZERDA: Ebéd: Tavaszi zöldségleves, töltött káposzta, piskótatekercs. Vacsora: Son­kás melegszendvics, tej. CSÜTÖRTÖK: Ebéd: Meggyleves, rántott szelet ve­gyes körettel, zöldségsaláta. Vacsora: Túrós tészta füstölt szalonnadarabkákkal, tejföl­lel. PÉNTEK: Ebéd: Karfiolle­ves, pirított sertésmáj főtt bur­letve gyökérből nevelhetünk, cserépben. Edényként egy, esetleg két gumót ültessünk, úgy, hogy a csúcsa fél-egy centiméterre kiálljon a föld­ből. Rendszeres öntözés mel­lett rövidesen szedhetjük a zöld leveleket. Palántáról ültessük a bazsa­likomot, a borsikafüvet és a rozmaringot. A rozmaringhoz vásároljunk a piacon 6-8 leve­les hajtáscsúcsokat, dugvá- nyozzuk el nyirkos homokba, majd meggyökeresedés után ültessük át cserépbe. Rövide­sen szedhető rozmaringunk lesz, ami az olaszos ételek — paradicsomos spagettik, ma­karónik, pizzák — nélkülöz­hetetlen fűszere. A borsmentát, a citromfüvet és a kakukkfüvet dugványról szaporíthatjuk. A megbízható helyről beszerzett friss dugvá­nyokat vagy töveket cserépbe ültetjük és szükség szerint ön­tözzük. A borsmenta néhány levele különlegesen jó ízt ad a gyümölcssalátáknak. Kakukk­fű a majoránnával együtt a pulyka és a libatöltelékhez il­lik. A nyár elején dugványo- zott citromfüvet 10-12 centi­méter magasra nőve vágjuk vissza 3-4 ujjnyira, úgy job­ban bokrosodik. Leveleit és az ágcsúcsait lefosztjuk,és árnyé­kos, szellős helyen megszárít­juk. Nyers zöldségből készült vitaminsaláták kitűnő ízesítő­je. gonyával, vegyes vágott sava­nyúság. Vacsora: Vajas ke­nyér, uborka, paradicsom, gyümölcstea. SZOMBAT: Ebéd: Gulyás­leves, mákos főtt tészta, eper. Vacsora: Franciasaláta, kaszi­nótojás, sonkatekercs. VASÁRNAP: Ebéd: Palóc­leves, töltött hús, párolt rizs, uborkasaláta. Vacsora: Mág­lyarakás, citromos tea. HÉTFŐ: Ebéd: Lebbencsle­ves, rántott karfiol, vegyes kö­ret, tartármártás. Vacsora: Brassói aprópecsenye, alma- kompót. Magról vetjük a snidlinget, a sáfrányos szeklicét, a zsályát, a kaprot és a zsázsát. A közis­mert snidling kedvelt fűszere a körözöttől a salátákig sok min­dennek, de még vajas vagy margarinos kenyérre szórva is kitűnő. A sáfrányt levesek, italok, sütemények színezésé­re használjuk. Termesztése különösebb gondot nem okoz. A kaprot mindenki ismeri, a zsályát kevesebben, a zsázsát szinte senki. Zsálya a zsíros húshoz A zsálya kiváló ízesítője a zsíros húsoknak, a kacsa-, a liba-, a pulykasülteknek, a vadhúsoknak, a májnak, a ha­laknak, a pástétomoknak, de még a főtt tésztáknak is! A magját tavasszal vagy ősszel vessük, s a megerősödött töve­ket időnként — virágzás előtt — nyessük meg, s lefosztott le­veleit napfénymentes helyen szárítsuk. A zsázsamag Her- mes-boltokban kapható és egész évben vethető, sárga ho­mokba vagy kerti földbe, seké­lyen és sűrűn. Öt-hét centis szárát, apró, üdezöld levélkéit tőből vágjuk le, és gyenge — tormára emlékeztető — csípős aromájával mindenféle salátát, körözöttet, tepertőkrémet, szendvicskrémet ízesíthetünk. Általános szabály: semmi­lyen fűszernövényt nem sza­bad napon szárítani. Gombácskák Hozzávalók: 20 dkg mo­gyoró, 5 dkg porcukor, 2 to­jásfehérje, 1 evőkanál rum, 30 dkg csokoládé. A mogyorót ledaráljuk, hozzáadjuk a porcukrot, a tojásfehérjét és a rumot. Kemény masszát készítünk és két részre osztjuk. Az egyik felébe beleke­verjük a csokoládét és eb­ből készítjük a gombák ka­lapját, megfelelően formáz­va. A világos masszából ké­szül a szára. A szárakra rá­helyezzük a kalapokat és cukorral megszórjuk. Szik­kadni hagyjuk néhány órát. Intim sarok _______________________ Az életet keserítő szorongás Vassné Figula Erika pszichológus A szorongásos neurózis gyakori betegség, hiszen mindennapi életünk már-már elképzelhetetlen anélkül, hogy otthon, a munkahelyün­kön, az utcán ne érjenek szo­rongást keltő hatások. A szo­rongás olyan érzelmi tünete­gyüttes, melynek hátterében valamilyen fenyegetés, féle­lem húzódik meg, akár sejti azt a szorongó ember, akár nem. Az ember szoronghat egy matematika dolgozat előtt, de gyakori oka a jövőtől, az is­meretlentől, a bizonytalantól való félelem. Különbséget kell tennünk reális és neuroti­kus szorongás között. Valódi veszély kapcsán az egészsé­ges önfenntartási ösztön min­denkiből szorongást vált ki és menekülési reflexet indít be. A sötét utcasarkon leselkedő alak éppúgy szorongást keltő, mint egy túl nehéz dolgozat. A szorongás mindkét esetben reálisan megalapozott. A szorongás azonban tény­leges fenyegetettség nélkül is stimulálható. Pl: egy horror­film után nem szívesen me­gyünk le a pincébe, holott mindenki tudja, hogy a film­beli figura nem valós veszély, aki a szénkupac mögé bújna. El kell telnie bizonyos idő­nek, míg újra a tudat veszi át az uralmat. A szorongó ember ideg- rendszere izgalmi állapotban van. S ez megnyilvánul ma­gatartási és testi tünetekben is. A szorongó embernek fo­kozódik az izomfeszülése, s testszerte akaratlan mozgásai támadhatnak, pl. remegés szalad át a testén, arca ránga­tózik. Erre a pszichés állapotra a feszültség, ingerlékenység, nyugtalanság, bizonytalan­ságérzés, aggodalmaskodás, alvásproblémák jellemzőek. A szorongás már gyermek­korban is kialakulhat. Nem­csak azokban a gyerekekben léphet fel félelem, szorongás, akit pl. a „zsákos emberrel, mumussal” ijesztgetnek, ha­nem a túlságosan óvó, aggo­dalmaskodó nevelés is szül­het szorongást. Sok olyan „jó gyerek” van, akinek csendes­sége, szófogadó magatartása mögött minden cselekedeté­ben gyötrő szorongás rejlik. Az ilyen tárgyatlan szoron­gással küszködő gyermek számára minden valós és el­képzelt lény alkalmas lehet, hogy félelmét ráruházza. Fél a farkastól, a sötétségtől. Gyakran a gyermek agresszi­vitása mögött is szorongás húzódik. Ilyenkor a fenyege­tőnek érzett világgal száll szembe, s magát szeretné megnyugtatni erőszakosságá­val. A szorongás mindig azt jelzi, hogy valaki nehézség­gel küszködik a környezeté­hez való alkalmazkodásban. A félelem sok esetben átala­kulhat szorongássá. Pl. ha valakinek elbocsátják a kolle­gáját, heves félelmet érezhet amiatt, hogy majd őt is el fogják bocsátani. Heti étrendajánlat

Next

/
Thumbnails
Contents