Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-30 / 150. szám
Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. június 30., szerda Utcaszínház-fesztivál Nyírbátor (KM - B. I.) — Néhány hét múlva megkezdődik a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozata. Úgy tűnik, az idén még több program várja majd az érdeklődőket; több más kulturális rendezvény is kiegészíti a koncerteket. Az idei év ugyanis a barokk éve. Nyírbátor pedig több barokk műemlékkel is dicsekedhet. Érdemes tehát a rendezvényekkel is a városra irányítani a figyelmet. Bizonyára sok nézője lesz majd az Utcaszínház fesztiválnak, amelyet július közepén rendeznek meg Nyírbátorban. A fesztiválon való részvételre eddig már hat amatőr színtársulat jelentkezett: igazi vásári vígságokat ígérve. Az Alföld színpad például egy Sütő András vígjátékot mutat be, s a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház társulata is hasonló darabbal jelentkezik. A Bessenyei színkör a Debreceni Lunátikus című darabbal, míg a Mesekert bábszínház két bábjátékkal rukkol elő. Várják a vajdasági társulatot is. Meglepetést ígér az országosan is ismert Még Színpad együttes, akik a későbbiek során kívánják a műsorukat közölni. A fesztivál három napig tart, és a római katolikus templom előtt rendezik meg. Nagy kiegészítő látványosság: egy tíz méternél hosz- szabb sárkány építése, amelyet a gyerekek közösen építenek meg, és amelyet a tó fölé eresztenek. Nyírbátorban még egy színházi produkció lesz júliusban. A nagyváradi színház társulata július 26-án a Padlás című musikelt mutatja be. Zeneiskolák kongresszusa Tatabánya (KM) — Hasznosan és sikeresen zárult a Magyar Zeneiskolák és Zenei Nevelési Intézmények napokban rendezett II. Kongresszusa Tatabányán, amelyen igazgatók, zenetanárok és olyan növendékek vehettek részt, akik az elmúlt három évben valamilyen országos versenyen díjat nyertek. A nyíregyházi zeneiskolából két tanuló szerepelt: Novak Brigitta (kürt, tanára Papp Istvánná), aki a kisújszállási országos kürtversenyen nyert első díjat. Brigitta most a nyitó díszhangversenyen játszott, szép zenei megformálással. Kertész Blanka — az országos zongoraverseny díjazottja, tanára Fesztóry Agnes — zongorán játszott kitűnő előadásban egy romantikus Chopin-prelűdöt, amelyet a Magyar Televízió is felvett, és le is játszott. A zene ünnepe volt ez a három nap. Az előadók között számos ismert zenész szerepelt. A nyíregyházi zeneiskolát növendékein és tanárain kívül Babka József igazgató képviselte. A hangversenyek és díszhangversenyek mellett szakmai bemutatók és szekcióülések tették tartalmassá, színessé a tatabányai kongresszust, melynek legfontosabb mondanivalói között szerepelt a zeneiskolák, a kultúra, a művészet képviselőinek, tanárainak megbecsülése, elismerése. A nyíregyházi zeneiskolások méltóképpen és színvonalasan képviselték iskolájukat, megyénket. Új útikönyvek Budapest (MTI) — A Medicina Könyvkiadó Rt. Panoráma útikönyv sorozatának két új darabja — Németországot és Itáliát bemutató kötete — jelent meg. A 7-7 ezer példányban napvilágot látott könyvek legfőbb erénye, hogy gyakorlatia- sabbak lettek a sorozat eddigi köteteinél. Erről a kiadó munkatársai csütörtökön tájékoztatták az újságírókat. A Németország című kötet — amely Szentirmai József műnkig — az első magyar nyelvű nagy útikönyv a két állam egyesítése óta. A kiadvány különböző körutazások formájában mutatja be Németországot, és felsorolja a legszebb séta- és turista- utakat is. A könyvben megtalálhatóak a közlekedésre, a biztosításra és a szálláskeresésre vonatkozó adatok. Itáliát — az azóta elhunyt — Wellner István írta. A kötet kiválasztott nagyvárosokon és az oda vezető utakon keresztül mutatja be az országot. A praktikus városné- zési tanácsok mellett sok művészettörténeti és történeti adat, valamint hasznos információ szerepel a könyvben. Mindkét kötetet színes képek teszik még gazdagabbá. A kiadó várhatóan jövőre az Egyesült Államokat, Spanyolországot és Franciaországot bemutató könyveket jelentet meg. Tervezi többnyelvű városkalauzok kiadását is, amelyek Szegeddel, Debrecennel, Kőszeggel, Sopronnal és Szombathely- lyel ismertetnék meg az érdeklődő hazai és külföldi turistákat. Juli suli — új tv-műsor Budapest (MTI) — Juli suli címmel új sorozatot indított vasárnap —június 27- én — A Magyar Televízió Oktatási és Családi Műsorok Stúdiója. A tv 2-es csatornáján sugárzásra kerülő 52 részes sorozatot Kudlik Júlia vezeti. A műsorból a leendő és a gyakorló háziasszonyok választ kapnak arra, hogy miként szervezzék meg otthoni teendőiket, hogyan ésszerűsítsék a háztartással kapcsolatos feladataikat és miként gazdálkodjanak az anyagiakkal és energiájukkal. A Juli suli végső célja az otthonteremtés művészetének megtanítása a háziasz- szonyokkal. A népi kultúra egyik fellegvárában Szívesen készítenének Vásárosnamény játszóterére fajátékokat • Kiállításon látható Bodnár István Vásárosnamény (KM) — Mintha egy középkori céhműhelyben járnánk. A műhely egyik sarkában idős mesterek az asztal fölé hajolva vitatnak meg valamit, a másikban pedig egy tanonc- korú gyereknek magyaráznak valamit. Mindenfelé dolgos, munkálkodó kezek: a vásárosnaményi fafaragó alkotótáborban vagyunk. Huszadik alkalommal rendezték meg a vásárosnaményi művelődési központban a nemzetközi fafaragó tábort. A bölcsőtől a sírig Vásárosnaményban, Bereg fővárosában vagyunk, ahol az erdő fája elkíséri az itt élőt a bölcsőtől a sírig, s ahol a házak, tárgyak, templomok, a tornyok századok óta őrzik az itteniek és a fa megbonthatatlan kapcsolatát. Az egyik asztalnál találjuk a mátészalkai Baloghné Béres Györgyit, aki most egy kicsit más területre kalandozik. Előtte bőrvarrószék, félholdas kés és más furcsa szerszáGyönyörű, fából készült bölcső Elek Emil felvétele mok, egy ősi mesterség, a bőrművesség munkaeszközei. Mint mondja, ezt a táborban töltött hetet a bőrművesmes- terség alapjainak elsajátítására fordítja. Jó alkalom ez, hisz van kitől tanulnia; az idei tábor munkájában is több mesterség kiváló művelői vesznek részt. A szerszámok használata kicsit nehezen megy: erőt próbáló a bőrszakma. A másik asztalnál Béresné egyik tanítványa, Szilágyi László, aki szintén Mátészalkáról jött. Ő fából készült fülbevalót készít, bizonyára nagyon fog örülni neki az a kislány, aki ezt a szép portékát kapja. László a szálkái faipari szakközépiskolába jár, és mint mondja, jól kiegészítik az iskolában tanultakat az itt ellesett fogások, a mesterektől kapott tanácsok. Az ország minden részéből Varga László az ország végéből szinte minden évben eljön az alkotótáborba, amely hazánkban szinte már egyedüli. A beszélgetésünk hallatára odajön Vizúr László is, aki elmondja, hogy az eltelt húsz év alatt olyan műhely jött itt létre, amely irigylésre méltó. Nagy kár lenne, ha abbamaradna. Pedig ilyen hangokat hallani. Ezért aztán a tábor öttagú küldöttsége a napokban felkereste a város polgár- mesterét, és kérték őt, hogy ne engedjék a tábor bezárását, támogassák a következő években is az egyébként nem túl sok ráfordítást igénylő alkotótelep fenntartását. Sajátos népi kultúra Schmidt Sándor, a tábor lelkes vezetője és mindenese is bekapcsolódik a beszélgetésbe, és elmondja, hogy ezért a támogatásért szívesen felajánlják, hogy Vásárosnamény köztereire, játszóterére még több alkotást készítenek. Aztán a tábor nemzetközi jelentőségéről beszél. Kárpátalja, Erdély és Bereg sajátos népi kultúrájának a megőrzésében is szerepe lehet ennek a nemzetközi tábornak, hisz külföldi fafaragók Mekkája lett ez a hely. A delegáció látogatása egyébként nem volt hiábavaló, de végleges döntés még nem született... Befejezésül megnézzük a művelődési központban a résztvevők legszebb munkáiból rendezett kiállítást, ami önmagáért beszél... A szerelem néma próbája A reneszánsz anekdota igazi várszínházi darab • A válogatott társaság sikere Minya Károly Kisvárda (KM) — Heltai Jenő színpadi szerzőként Molnár Ferenc árnyékában érte el sikereit. Literátor, színházi ember, ő teremtette meg az igényes kabarédalokat. Sokműfajú íróként A néma levente színdarabbal aratta legnagyobb sikerét. Könnyed, szellemes előadásra törekedett, s szinte kínálja magát, hogy szabadtéri színpadon játsszák el. Jó darabválasztásnak bizonyult a Kisvárdai Várszínház „évadnyitó” előadása. A várfal tövében Mátyás és a reneszánsz kora hitelesen elevenedik meg egy szenvedélyes szerelmi történettel. íme, mit tesz, ha egy nőt a gőg és hívság vezérel, s akarata ellenére ellenáll a férfiúi hódításnak. Akár így is megszólíthat a mű. De úgy is, hogy a nő és férfi kapcsolata küzdelem, mely kisebb vagy nagyobb harcok árán dől el mindkettő javára. Zilia Dúca, a szép olasz özvegy maga sem tudja, hogy egy nagy csata, próbapárbaj magját veti el akkor, amikor Agárdy Pétertől a szánalomból adott csókért hároméves némaságot követel. S amikor ezt a fogadalmat fel akarja oldani, ezt a pecsétet fel akarja tömi — még mindig csak hiúságból —, kiderül, ez nem megy. Emberére akadt az egy év után Néma Péternek nevezett leventében, mert sem parancs, sem kérés, sem könyörgés ellenére nem hajlandó megszólalni. Azonban „Az élet szép. Tenéked magyarázzam?” életfilozófia nem engedte meg a szerzőnek, hogy elveszejtse ezt a szerelmes párt. így a komédia igazi, ahogy Dante korában értelmezték: boldogtalansággal kezdődik, és boldogsággal zárul. Egy könnyű nyári szórakozást nyújtó színrevitel elbírja, hogy a rendező, Kincses Elemér gyanútlan párbeszédek alá vérbő erotikus szituációkat teremtsen, Galeotto Martio kezébe borosflaskát nyomjon, s időnként a férfiakat a várfalra mászássá a nők szerelemétvágya elől. Ebben az évadban Kincses Egerben Örkény: Tóték művét állította színpadra, s már ott is szívesen használta ki a színpad felső terét. Ugyanígy a Várszínházban s csigalépcsővel összekötött három teraszszintet dicséretes módon „belakta.” Különösen a némaság átkát kimondó jelenetben volt felemelő ez a dramaturgiai építkezés. Ugyanakkor az első szint szimbolikusan a szereli győztesé is. A színpadi játék csillogó szerepeket nyújt. A ziliát alakító Fábián Enikő (Nagyvárad) nagyszerűen mutatta be, hogyan válik egy rideg, alamizsnacsókot adó álszent ijedten könyörgő, szót és szerelmet követelő asszonnyá, majd csak a bocsánatban reménykedő nővé. Medgyesfalvi Sándor (Nagyvárad) kitűnően jelenítette meg az álhatatos leventét, még némaságában is beszédes volt. Jó szórakozást és nevetést nyújtott a kissé elkarikírozott Beppo szerepében Kárp György (Marosvásárhely) és Gianetta szerepében Csíki Ibolya (Nagyvárad). A válogatott társulat minden elemében egységes produkcióval ajándékozta meg a publikumot. A szemet gyönyörködtető jelmezek Dőry Virág munkáját dicsérik, ezzel együtt hiteles és igazi egy jam- bikus verselésben megszólaló reneszánsz vígjáték. Kritikusan a felsőoktatási törvénytervezetről Budapest (MTI) — A Magyar Országgyűlés legutóbbi plenáris ülésén többen felszólaltak. Közöttük volt Kávássy Sándor, megyénk képviselője is. Hosszú felszólalását nem áll módunkban teljes terjedelmében közzétenni, de néhány részletet közlünk beszédéből: Komoly probléma, hogy nem kellően tisztázott az egyetemek és a főiskolák viszonya. Szó sincs pl. az egyetemek és főiskolák átjárhatóságáról, holott enélkül csak üres fecsegés a felsőoktatási intézmények egységéről, összefüggő egységként kezeléséről való beszéd. Minderre, ti. az átjárhatóság tárgyában törvény- javaslatot terjesztettem elő; az oktatási bizottság azonban volt olyan „aranyos”, hogy két év óta se talált időt és alkalmat, hogy megtárgyalja. Nem megfelelően átgondolt a főiskolák koncepciója sem. A főiskolák korántsem valami egyöntetű, egyszínű, egyetlen darabból öntött intézménycsoport. Vannak jellegükben az egyetemekhez közeledő, és vannak elsősorban gyakorlati képzést nyújtó szakirányú főiskolák. Az előbbiekkel szemben helyesen jár el a tervezet, amikor a képzést az egyetemi jellegű elméleti képzés irányába kívánja elmozdítani. Legalábbis én így értékelem azt a kitételt, amely a főiskolák létesítésének alapkritériumaként a kutatási tevékenység szervezését és folytatását írja elő. Ilyenek pl. a tanárképző főiskolák. Nem véletlen, hogy ezek körében erőteljes törekvés nyilatkozik meg az iránt, hogy az egyetemekre jellemző szervezeti és munkaformákat ültessék át. Végeredményében tehát arról van szó, hogy ráléptek az egyetemmé válás útjára. Ezt a törekvést — szerintem — feltétlenül bátorítani, segíteni, támogatni kell. Sajnos a minisztérium egyes hivatalnokainak eljárása ebben a vonatkozásban korántsem egyértelmű és nem dicsérendő, sőt meglehetősen felemás, mert nem mérnek egyenlő mértékkel. És mindennek olyan vonatkozásai, vonzatai is vannak, amiket egy valóban polgári párt nem hagyhat szó nélkül, nem tekinthet el nagyvonalúan fölöttük. Az elsősorban a gazdasági élet kívánalmaira reagáló, rövidebb időtartamú képzésre beálló főiskolák esetében más elveket kell követni, b§r a vezetést itt is tudósok, kiválóan felkészült tudós tanárok kezébe kell adni. Nem értek egyet a tervezet 30. paragrafus e) pontjában megfogalmazott jogosítványnyal, miszerint a hallgatók véleményezhetik az oktatók munkáját. Mikor és hol volt még olyan, hogy az inas bírálja a mestert? De a dolog ilyen értelemben vett lehetetlenségén túl, várható kihatásai is a lehető legrosszabbak. Igényes, színvonalas oktatók kényszerülhetnek arra, hogy hallgatóik kegyét hajhásszák, mindennek elkerülhetetlen fő következménye lehet az oktalan liberalizmus, mely bukások számának látványos csökkenésében juthat kifejezésre. A bukásmentes iskola pedig nyílegyenesen vezet a tudásmentes iskolához, akkor is, ha egyetemnek vagy főiskolának hívják. Árról sem vesz tudomást a tervezet, hogy az egyugyanazon kategóriába tartozó intézmények sincsenek egyforma helyzetben. Vannak szegények és gazdagok. Csak remélni lehet, hogy a felállítandó Felsőoktatási Tanács finanszírozási döntéseinél majd figyelembe veszi, hogy sokkal nehezebb helyzetben van egy távoli szegény területen működő felsőoktatási intézmény, főleg ha az pedagógusképzéssel foglalkozik, mint egy jó helyre települt, a gazdasági élet számára szakembereket képző. Nem tudom, vajon kellően indokolt-e a Felsőoktatási Tanácsból az egyházakat és a parlamenti pártokat teljesen kihagyni? Feltűnhet, hogy a tervezet a felsőoktatás fogalmát az egyetem és főiskola fogalmára szűkíti és nem foglalkozik a felsőfokú továbbképzés más lehetséges eseteivel, formáival...
