Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. június 30., szerda Utcaszínház-fesztivál Nyírbátor (KM - B. I.) — Néhány hét múlva megkez­dődik a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozata. Úgy tűnik, az idén még több program várja majd az ér­deklődőket; több más kul­turális rendezvény is kiegé­szíti a koncerteket. Az idei év ugyanis a ba­rokk éve. Nyírbátor pedig több barokk műemlékkel is dicsekedhet. Érdemes tehát a rendezvényekkel is a vá­rosra irányítani a figyelmet. Bizonyára sok nézője lesz majd az Utcaszínház feszti­válnak, amelyet július köze­pén rendeznek meg Nyírbá­torban. A fesztiválon való részvé­telre eddig már hat amatőr színtársulat jelentkezett: igazi vásári vígságokat ígér­ve. Az Alföld színpad például egy Sütő András vígjátékot mutat be, s a gyergyószent­miklósi Figura Stúdiószín­ház társulata is hasonló da­rabbal jelentkezik. A Besse­nyei színkör a Debreceni Lunátikus című darabbal, míg a Mesekert bábszínház két bábjátékkal rukkol elő. Várják a vajdasági társulatot is. Meglepetést ígér az or­szágosan is ismert Még Színpad együttes, akik a későbbiek során kívánják a műsorukat közölni. A fesztivál három napig tart, és a római katolikus templom előtt rendezik meg. Nagy kiegészítő látványos­ság: egy tíz méternél hosz- szabb sárkány építése, ame­lyet a gyerekek közösen építenek meg, és amelyet a tó fölé eresztenek. Nyírbátorban még egy színházi produkció lesz jú­liusban. A nagyváradi szín­ház társulata július 26-án a Padlás című musikelt mutat­ja be. Zeneiskolák kongresszusa Tatabánya (KM) — Hasznosan és sikeresen zá­rult a Magyar Zeneiskolák és Zenei Nevelési Intézmé­nyek napokban rendezett II. Kongresszusa Tatabányán, amelyen igazgatók, zeneta­nárok és olyan növendékek vehettek részt, akik az el­múlt három évben valami­lyen országos versenyen dí­jat nyertek. A nyíregyházi zeneisko­lából két tanuló szerepelt: Novak Brigitta (kürt, tanára Papp Istvánná), aki a kisúj­szállási országos kürtverse­nyen nyert első díjat. Brigit­ta most a nyitó díszhang­versenyen játszott, szép ze­nei megformálással. Kertész Blanka — az országos zon­goraverseny díjazottja, ta­nára Fesztóry Agnes — zon­gorán játszott kitűnő elő­adásban egy romantikus Chopin-prelűdöt, amelyet a Magyar Televízió is felvett, és le is játszott. A zene ünnepe volt ez a három nap. Az előadók kö­zött számos ismert zenész szerepelt. A nyíregyházi ze­neiskolát növendékein és ta­nárain kívül Babka József igazgató képviselte. A hang­versenyek és díszhangver­senyek mellett szakmai be­mutatók és szekcióülések tették tartalmassá, színessé a tatabányai kongresszust, melynek legfontosabb mon­danivalói között szerepelt a zeneiskolák, a kultúra, a mű­vészet képviselőinek, taná­rainak megbecsülése, elis­merése. A nyíregyházi zene­iskolások méltóképpen és színvonalasan képviselték iskolájukat, megyénket. Új útikönyvek Budapest (MTI) — A Medicina Könyvkiadó Rt. Panoráma útikönyv soroza­tának két új darabja — Né­metországot és Itáliát bemu­tató kötete — jelent meg. A 7-7 ezer példányban napvi­lágot látott könyvek legfőbb erénye, hogy gyakorlatia- sabbak lettek a sorozat eddi­gi köteteinél. Erről a kiadó munkatársai csütörtökön tá­jékoztatták az újságírókat. A Németország című kö­tet — amely Szentirmai Jó­zsef műnkig — az első ma­gyar nyelvű nagy útikönyv a két állam egyesítése óta. A kiadvány különböző köruta­zások formájában mutatja be Németországot, és felsorolja a legszebb séta- és turista- utakat is. A könyvben meg­találhatóak a közlekedésre, a biztosításra és a szálláskere­sésre vonatkozó adatok. Itáliát — az azóta elhunyt — Wellner István írta. A kö­tet kiválasztott nagyvároso­kon és az oda vezető utakon keresztül mutatja be az or­szágot. A praktikus városné- zési tanácsok mellett sok művészettörténeti és törté­neti adat, valamint hasznos információ szerepel a könyvben. Mindkét kötetet színes képek teszik még gazdagab­bá. A kiadó várhatóan jövőre az Egyesült Államokat, Spa­nyolországot és Franciaor­szágot bemutató könyveket jelentet meg. Tervezi több­nyelvű városkalauzok kiadá­sát is, amelyek Szegeddel, Debrecennel, Kőszeggel, Sopronnal és Szombathely- lyel ismertetnék meg az ér­deklődő hazai és külföldi turistákat. Juli suli — új tv-műsor Budapest (MTI) — Juli suli címmel új sorozatot in­dított vasárnap —június 27- én — A Magyar Televízió Oktatási és Családi Műsorok Stúdiója. A tv 2-es csatornáján su­gárzásra kerülő 52 részes sorozatot Kudlik Júlia ve­zeti. A műsorból a leendő és a gyakorló háziasszonyok vá­laszt kapnak arra, hogy miként szervezzék meg ott­honi teendőiket, hogyan ésszerűsítsék a háztartással kapcsolatos feladataikat és miként gazdálkodjanak az anyagiakkal és energiájuk­kal. A Juli suli végső célja az otthonteremtés művészeté­nek megtanítása a háziasz- szonyokkal. A népi kultúra egyik fellegvárában Szívesen készítenének Vásárosnamény játszóterére fajátékokat • Kiállításon látható Bodnár István Vásárosnamény (KM) — Mintha egy középkori céh­műhelyben járnánk. A mű­hely egyik sarkában idős mesterek az asztal fölé hajol­va vitatnak meg valamit, a másikban pedig egy tanonc- korú gyereknek magyaráz­nak valamit. Mindenfelé dol­gos, munkálkodó kezek: a vásárosnaményi fafaragó al­kotótáborban vagyunk. Huszadik alkalommal ren­dezték meg a vásárosnaményi művelődési központban a nemzetközi fafaragó tábort. A bölcsőtől a sírig Vásárosnaményban, Bereg fővárosában vagyunk, ahol az erdő fája elkíséri az itt élőt a bölcsőtől a sírig, s ahol a házak, tárgyak, templomok, a tornyok századok óta őrzik az itteniek és a fa megbonthatat­lan kapcsolatát. Az egyik asztalnál találjuk a mátészalkai Baloghné Béres Györgyit, aki most egy kicsit más területre kalandozik. Előtte bőrvarrószék, félhol­das kés és más furcsa szerszá­Gyönyörű, fából készült bölcső Elek Emil felvétele mok, egy ősi mesterség, a bőr­művesség munkaeszközei. Mint mondja, ezt a táborban töltött hetet a bőrművesmes- terség alapjainak elsajátítására fordítja. Jó alkalom ez, hisz van kitől tanulnia; az idei tá­bor munkájában is több mes­terség kiváló művelői vesznek részt. A szerszámok használa­ta kicsit nehezen megy: erőt próbáló a bőrszakma. A másik asztalnál Béresné egyik tanítványa, Szilágyi László, aki szintén Mátészal­káról jött. Ő fából készült fül­bevalót készít, bizonyára na­gyon fog örülni neki az a kis­lány, aki ezt a szép portékát kapja. László a szálkái faipari szakközépiskolába jár, és mint mondja, jól kiegészítik az iskolában tanultakat az itt elle­sett fogások, a mesterektől kapott tanácsok. Az ország minden részéből Varga László az ország végéből szinte minden évben eljön az alkotótáborba, amely hazánkban szinte már egye­düli. A beszélgetésünk halla­tára odajön Vizúr László is, aki elmondja, hogy az eltelt húsz év alatt olyan műhely jött itt létre, amely irigylésre méltó. Nagy kár lenne, ha abbama­radna. Pedig ilyen hangokat hallani. Ezért aztán a tábor öt­tagú küldöttsége a napokban felkereste a város polgár- mesterét, és kérték őt, hogy ne engedjék a tábor bezárását, tá­mogassák a következő évek­ben is az egyébként nem túl sok ráfordítást igénylő alko­tótelep fenntartását. Sajátos népi kultúra Schmidt Sándor, a tábor lel­kes vezetője és mindenese is bekapcsolódik a beszélgetés­be, és elmondja, hogy ezért a támogatásért szívesen fel­ajánlják, hogy Vásárosna­mény köztereire, játszóterére még több alkotást készítenek. Aztán a tábor nemzetközi je­lentőségéről beszél. Kárpátal­ja, Erdély és Bereg sajátos népi kultúrájának a megőrzé­sében is szerepe lehet ennek a nemzetközi tábornak, hisz külföldi fafaragók Mekkája lett ez a hely. A delegáció láto­gatása egyébként nem volt hiábavaló, de végleges döntés még nem született... Befejezésül megnézzük a művelődési központban a résztvevők legszebb munká­iból rendezett kiállítást, ami önmagáért beszél... A szerelem néma próbája A reneszánsz anekdota igazi várszínházi darab • A válogatott társaság sikere Minya Károly Kisvárda (KM) — Heltai Jenő színpadi szerzőként Mol­nár Ferenc árnyékában érte el sikereit. Literátor, színházi ember, ő teremtette meg az igényes kabarédalokat. Sok­műfajú íróként A néma leven­te színdarabbal aratta legna­gyobb sikerét. Könnyed, szel­lemes előadásra törekedett, s szinte kínálja magát, hogy sza­badtéri színpadon játsszák el. Jó darabválasztásnak bizo­nyult a Kisvárdai Várszínház „évadnyitó” előadása. A várfal tövében Mátyás és a rene­szánsz kora hitelesen elevene­dik meg egy szenvedélyes sze­relmi történettel. íme, mit tesz, ha egy nőt a gőg és hívság vezérel, s akarata ellenére el­lenáll a férfiúi hódításnak. Akár így is megszólíthat a mű. De úgy is, hogy a nő és férfi kapcsolata küzdelem, mely kisebb vagy nagyobb harcok árán dől el mindkettő javára. Zilia Dúca, a szép olasz öz­vegy maga sem tudja, hogy egy nagy csata, próbapárbaj magját veti el akkor, amikor Agárdy Pétertől a szánalom­ból adott csókért hároméves némaságot követel. S amikor ezt a fogadalmat fel akarja oldani, ezt a pecsétet fel akarja tömi — még mindig csak hiúságból —, kiderül, ez nem megy. Emberére akadt az egy év után Néma Péternek neve­zett leventében, mert sem pa­rancs, sem kérés, sem kö­nyörgés ellenére nem hajlandó megszólalni. Azonban „Az élet szép. Tenéked magyaráz­zam?” életfilozófia nem en­gedte meg a szerzőnek, hogy elveszejtse ezt a szerelmes párt. így a komédia igazi, ahogy Dante korában értel­mezték: boldogtalansággal kezdődik, és boldogsággal zárul. Egy könnyű nyári szórako­zást nyújtó színrevitel elbírja, hogy a rendező, Kincses Ele­mér gyanútlan párbeszédek alá vérbő erotikus szituációkat teremtsen, Galeotto Martio kezébe borosflaskát nyomjon, s időnként a férfiakat a várfal­ra mászássá a nők szerelem­étvágya elől. Ebben az évad­ban Kincses Egerben Örkény: Tóték művét állította szín­padra, s már ott is szívesen használta ki a színpad felső terét. Ugyanígy a Várszín­házban s csigalépcsővel összekötött három teraszszin­tet dicséretes módon „belak­ta.” Különösen a némaság átkát kimondó jelenetben volt felemelő ez a dramaturgiai építkezés. Ugyanakkor az első szint szimbolikusan a szereli győztesé is. A színpadi játék csillogó szerepeket nyújt. A ziliát ala­kító Fábián Enikő (Nagyvá­rad) nagyszerűen mutatta be, hogyan válik egy rideg, ala­mizsnacsókot adó álszent ijed­ten könyörgő, szót és szerel­met követelő asszonnyá, majd csak a bocsánatban remény­kedő nővé. Medgyesfalvi Sán­dor (Nagyvárad) kitűnően je­lenítette meg az álhatatos le­ventét, még némaságában is beszédes volt. Jó szórakozást és nevetést nyújtott a kissé elkarikírozott Beppo szerepé­ben Kárp György (Marosvá­sárhely) és Gianetta szerepé­ben Csíki Ibolya (Nagyvárad). A válogatott társulat minden elemében egységes produk­cióval ajándékozta meg a pub­likumot. A szemet gyönyör­ködtető jelmezek Dőry Virág munkáját dicsérik, ezzel együtt hiteles és igazi egy jam- bikus verselésben megszólaló reneszánsz vígjáték. Kritikusan a felsőoktatási törvénytervezetről Budapest (MTI) — A Ma­gyar Országgyűlés legutóbbi plenáris ülésén többen felszó­laltak. Közöttük volt Kávássy Sándor, megyénk képviselője is. Hosszú felszólalását nem áll módunkban teljes terje­delmében közzétenni, de né­hány részletet közlünk beszé­déből: Komoly probléma, hogy nem kellően tisztázott az egye­temek és a főiskolák viszonya. Szó sincs pl. az egyetemek és főiskolák átjárhatóságáról, holott enélkül csak üres fecse­gés a felsőoktatási intézmé­nyek egységéről, összefüggő egységként kezeléséről való beszéd. Minderre, ti. az átjár­hatóság tárgyában törvény- javaslatot terjesztettem elő; az oktatási bizottság azonban volt olyan „aranyos”, hogy két év óta se talált időt és alkal­mat, hogy megtárgyalja. Nem megfelelően átgondolt a főiskolák koncepciója sem. A főiskolák korántsem valami egyöntetű, egyszínű, egyetlen darabból öntött intézménycso­port. Vannak jellegükben az egyetemekhez közeledő, és vannak elsősorban gyakorlati képzést nyújtó szakirányú fő­iskolák. Az előbbiekkel szem­ben helyesen jár el a tervezet, amikor a képzést az egyetemi jellegű elméleti képzés irányá­ba kívánja elmozdítani. Leg­alábbis én így értékelem azt a kitételt, amely a főiskolák létesítésének alapkritériuma­ként a kutatási tevékenység szervezését és folytatását írja elő. Ilyenek pl. a tanárképző főiskolák. Nem véletlen, hogy ezek körében erőteljes törekvés nyilatkozik meg az iránt, hogy az egyetemekre jellemző szer­vezeti és munkaformákat ül­tessék át. Végeredményében tehát arról van szó, hogy rálép­tek az egyetemmé válás útjára. Ezt a törekvést — szerintem — feltétlenül bátorítani, segí­teni, támogatni kell. Sajnos a minisztérium egyes hivatal­nokainak eljárása ebben a vo­natkozásban korántsem egy­értelmű és nem dicsérendő, sőt meglehetősen felemás, mert nem mérnek egyenlő mérték­kel. És mindennek olyan vo­natkozásai, vonzatai is van­nak, amiket egy valóban pol­gári párt nem hagyhat szó nélkül, nem tekinthet el nagy­vonalúan fölöttük. Az elsősor­ban a gazdasági élet kívánal­maira reagáló, rövidebb idő­tartamú képzésre beálló fő­iskolák esetében más elveket kell követni, b§r a vezetést itt is tudósok, kiválóan felkészült tudós tanárok kezébe kell adni. Nem értek egyet a tervezet 30. paragrafus e) pontjában megfogalmazott jogosítvány­nyal, miszerint a hallgatók véleményezhetik az oktatók munkáját. Mikor és hol volt még olyan, hogy az inas bírálja a mestert? De a dolog ilyen értelemben vett lehetetlensé­gén túl, várható kihatásai is a lehető legrosszabbak. Igényes, színvonalas oktatók kénysze­rülhetnek arra, hogy hallgatóik kegyét hajhásszák, mindennek elkerülhetetlen fő következ­ménye lehet az oktalan libera­lizmus, mely bukások számá­nak látványos csökkenésében juthat kifejezésre. A bukásmentes iskola pedig nyílegyenesen vezet a tudás­mentes iskolához, akkor is, ha egyetemnek vagy főiskolának hívják. Árról sem vesz tudomást a tervezet, hogy az egyugyana­zon kategóriába tartozó in­tézmények sincsenek egyfor­ma helyzetben. Vannak sze­gények és gazdagok. Csak remélni lehet, hogy a felállí­tandó Felsőoktatási Tanács fi­nanszírozási döntéseinél majd figyelembe veszi, hogy sokkal nehezebb helyzetben van egy távoli szegény területen mű­ködő felsőoktatási intézmény, főleg ha az pedagógusképzés­sel foglalkozik, mint egy jó helyre települt, a gazdasági élet számára szakembereket képző. Nem tudom, vajon kel­lően indokolt-e a Felsőoktatási Tanácsból az egyházakat és a parlamenti pártokat teljesen kihagyni? Feltűnhet, hogy a tervezet a felsőoktatás fogalmát az egyetem és főiskola fogalmára szűkíti és nem foglalkozik a felsőfokú továbbképzés más lehetséges eseteivel, formái­val...

Next

/
Thumbnails
Contents