Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-23 / 144. szám
1993. június 23., szerda KÜLPOLITIKA r?f Kelet-Magyarország 1 1 A legfontosabb gazdasági partner Antall József miniszterelnök ma érkezik Németországba, ahol fontos tárgyalásokat folytat Bonn (MTI) — Szerdán délután érkezik háromnapos hivatalos látogatásra Németországba Antall József miniszterelnök: a bonni megbeszélések után felszólal a kölni német-magyar gazdasági fórumon, majd a vizit pénteken Aachenben zárul, ahol a dóm magyar kápolnájánál felavatja Szent István szobrát, Varga Imre alkotását. Pénteken Aachenben magyar napot rendeznek annak a tiszteletére, hogy több mint kétszáz év szünet után ismét magyar zarándokokat fogadnak Nagy Károly egykori frank bircdalmá- nak székhelyén. Antall Józsefet a pogram szerint katonai tiszteletídással üdvözli a német karcellár, Helmut Kohl, majd a nagyar kormányfő vendéglátójával szűk körű megbeszélés tart. Kohl utoljára 1992 febnárjá- ban járt Magyarországon amikor aláírták a tíz évre szóló német-magyar alaps2rző- dést. Ez előirányozza, hgy a miniszterelnökök konziltál- r nak egymással, ha szükségét érzik ennek, de évente egyszer mindenképpen találkoznak. Antall József 1991-ben járt Bonnban egynapos villámlátogatáson, de rendszeresek a telefonbeszélgetések és a levélváltások. A budapesti politikus szeptemberben részt vett a Rajna-Majna-Duna-csator- na nürnbergi megnyitásán. Helmut Kohl minden bizonnyal első kézből tájékoztatja majd Antall Józsefet az Európai Közösség állam- és kormányfőinek koppenhágai csúcstalálkozójáról. Németország Nyugat-Európában a legkövetkezetesebb híve annak, hogy az EFTA-országok belépése után a visegrádi országok előtt is megnyíljanak az Európai Közösség kapui, s a politikai együttműködés addig is a lehető legszorosabb legyen. A Bundestag a minap ratifikálta Magyarországnak az EK-val és az EK-országokkal kötött társulási szerződését. Várakozások szerint a két politikus tájékoztatja majd egymást országaik belpolitikai helyzetéről, véleményt cserélnek Magyarország biztonság- politikai törekvéseiről, megkülönböztetett figyelmet szentelnek a délszláv helyzetnek. Helmut Kohl a hónap elején járt Kijevben, s minden bizonnyal megosztja tapasztalatait az ukrán kapcsolatot kiemelten kezelő Magyarország kormányfőjével. Antall József Bonnban találkozik Rita Süssmuth-tal, a Bundestag elnökasszonyával, Klaus Kinkel külügyminiszterrel, Theo Waigellel, a pénzügyek gazdájával, s fogadja őt Richard von Weizsäcker államfő is. A Collegium Budapest felavatásán pár nappal ezelőtt Budapesten járt német köztársasági elnök úgy jellemezte a két ország kapcsolatait, hogy azok „szorosak, mentesek a problémáktól, áthatja őket az emberi rokonszenv.” A politikai kontaktusok olyan szintet értek el, amilyennel „az Európai Közösségen kívül eddig még nem rendelkeztünk” — közölte a magyar fővárosban Richard von Weizsäcker. Az 1992-es csúcsév után az idén a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok nehezebb időszak előtt állnak. A német gazdaság motorját betöltő nyugatnémet gazdaságban 1993-ban másfél-két százalékos recesszióval számolnak, s egyes német kutatók azt sem tartják kizártnak, hogy a kedvezőtlen nyugateurópai konjunkturális helyzet miatt a magyar gazdaság idei évre várt lassú fellendülése elmarad. Tavaly mindenenesetre a magyar-német kereskedelmi forgalom közel kilencmilliárd márkát tett ki. A magyar export több mint 27 százaléka, az importnak pedig a 24 százaléka bonyolódott Németországgal, Magyarország legfontosabb gazdasági partnerével. A magyarországi tőkebefektetések nagyságát tekintve az amerikaiak után a németek állnak a második helyen. Élénkíteni kellene a gazdaságot Befejeződött az Eirópai Közösség vezetőinek csúcstalálkozója Koppenhága (MTI) — Nem hivatalos értesülések ze- rint az európai közösségiállam- és kormányfők keden reggel is folytatták vitájuk; a boszniai helyzetről, különöse- kintettel a fegyvervásálási si- bargó feloldásának kérdése. Kiszivárgott hírek alapjn tudni lehet, hogy a hétfő éjsx- kába nyúló tanácskozása Helmut Kohl német kancelr igyekezett meggyőzni köztségi kollégáit a muzulmánok felfegyverzésének helyességéről és szükségességéről, a kormányfők többsége azonban határozottan ellenezte ezt. John Major brit és Nyrup Rasmussen dán miniszterelnök például kifejezetten veszélyes lépésnek minősítette a „fegyvervásárlási szelep” kinyitását, amivel érvelésük szerint csak a harcok fellángolásához biztosítanának muníciót. Bár a délszláv napirendet hivatalosan hétfőn le kellett volna zárni, a jelek szerint azonban a kérdés megoldatlansága a vita keddi folytatását is szükségessé tette. A csúcstalálkozó másnapjának főbb témái egyébként a szubszidiaritás és a döntésho- zási folyamatok nyitottságának visszatérő kérdése, valamint a Közösségnek az Egyesült Államokhoz, továbbá az afrikai és közel-keleti államokhoz fűződő viszonya lesz majd. Ugyancsak ma teszik közzé a kelet-európai országokról elfogadott állásfoglalás szövegét. A csúcstalálkozó a kora délutáni órákban a közös nyilatkozat közzétételével és a dán elnökség záró-sajtóértekezletével fejezte be munkáját. űrkísérietekl A konjunktúra fellendítéséért a MIR-en Moszkva (MTI) — A Mir orosz űrállomás két űrhajósa kedden újabb kísérleteket végzett: csekély szintű gravitáció körülményei között kristályt növesztettek, és mérték az űrbéli radioaktivitást. Gennagyij Manakov és Alekszandr Polescsuk űrhajósok először hozzáfogtak ahhoz a 220 órás olvasztási folyamathoz, amelynek az a célja, hogy kis gravitáció mellett galliumarzenit kristályokat állítsanak elő. Később a világűrben mérhető radioaktivitással kapcsolatban végeztek kísérleteket, majd a meteoresők intenzitását mérték. A két űrhajós ezenkívül tovább folytatta a 130 tonnás űrállomás javítómunkálatait azokkal a felszerelésekkel, amelyeket az elmúlt hónapban egy szállítóűrhajó juttatott fel a Föld körüli pályán keringő mesterséges holdra. Egy áprilisi „űrséta” során ugyanis egy külső mechanikus kar kicsiny fogantyúja letörött, ezt szombaton cserélte ki a két űrhajós. Az orosz kozmonauták a továbbiakban előkészületeket tesznek a július elejére tervezett orosz-francia űrexpedíció fogadására, amelynek nyugati visszhangjáról több nemzetközileg jegyzett hírközlő szerv adott közre tudományos jellegű kommentárt. A közös repülésnek, természetesen, egyes szakírók politikai jelentőséget is tulajdonítanak. Tokió (MTI) — Japán arról biztosította a vezető ipari országokat, hogy tartani fogja magát minden vállalásához, amit a július 7-9. között tartandó tokiói csúcstalákozón tesz. A Hetek állam- és kormányfőinek idei csúcsértekezlete a japán választási kampány kellős közepére esik. Július 4-én indul be a hadjárat, és tart egészen 18-ig, az általános választások napjáig. A vezető ipari országok ától tartanak, hogy Japán a vá- asztásokra és az ezzel összefüggő politikai vákuumra való tekintettel nem tud majd érdemi döntéseket hozni a csúcson. Kono Johei, a tokiói kormány főtitkára azzal nyugtatta meg partnereit, hogy közölte: Japán kül- és gazdaságpolitikája változatlan marad, és a szigetország minden figyelmét a csúcstalálkozó sikeres kimenetelére fogja összpontosítani. Sokan kételkednek abban Japánban, hogy Mijadzava Ki- icsi képes lehet-e belpolitikai következményekkel is járó vállalásokat tenni a csúcs napirendjére kerülő legfontosabb témákban, így a nemzetközi konjunktúra fellendítésének, vagy akár a kétoldalú kereskedelmi viták, a tetemes japán kereskedelmi mérlegtöbblet leépítésének ügyében. Á japán kormánypárt fontos erőpróba elé néz a választásokon, s kérdéses, hogy a Liberális Demokrata Párt meg tudja-e őrizni eddigi kizárólagos vezető szerepét, vagy pedig egyelőre ismeretlen összetételű koalíciós kormány kerül-e hatalomra. Biztsági rendőrnők akciójának próbáját tartották Tokióban a közelgő csúcs- találzóra. Közel 800 különlegesen kiképzett személy segít majd megvédeni a világgfontosabb gazdasági hatalmi vezetőit a júliusi csúcsértekezleten Ap-felvétel Volker Ruahe (balra) német védelmi miniszter és az orosz Vlagyimir Petrovszkij, az ENSZ-főtitkár helyettese beszélgetnek a Karlsruhe-i Szövetségi Alkotmánybíróságon. A bíróság elé terjesztik a Szociáldemokrata Párt azon kérését, hogy szüntessék meg a német katonák ENSZ békefenntartó megbízással való Szomáliába irányítását. Azzal indokolják beadványukat, hogy a német alkotmány megtiltja bármilyen csapatok küldését a NATO-n kívüli országokba. A kormány szerint a katonák kiküldése jogszerű Ap-felvétel Küldetésben a távoli nyelvrokonoknál Moszkva (MTI) — A Komi Köztársaságban folytatódott kedden Göncz Árpád kéthetes Oroszországi látogatása. A köztársasági elnök az egynapos moszkvai megálló után különrepülő- géppel érkezett meg a finnugor őslakosságú köztársaság fővárosába, Sziktivkar- ba. Az államfőt a messziről jött kedves vendégnek kijáró kenyérrel és sóval fogadták. Ez a figyelmesség érthető is, hiszen az évszázadokig elzárt régióba első alkalommal látogat el ilyen magas rangú vendég. Á látogatás legfontosabb célja is bevallottan az, hogy a magyarok feltérképezzék a kapcsolat- építés lehetőségeit. Ez a feladat jórészt arra a népes üzletember-gárdára vár, amely Göncz Árpádot kíséri. Az előzetes programnak megfelelően a köztársasági elnök két napot tölt el komi földön; a politikai jellegű megbeszélések mellett időt szakít arra is, hogy találkozzék a komi értelmiség képviselőivel. A programot falulátogatás és színes folklór- műsor egészíti ki. Komi földről a Mari Szuverén Köztársaságba, a Mordvin Köztársaságba, az Udmurt Köztársaságba, majd a Hanti-Mansi Autonóm körzetbe vezet az elnöki út. A kéthetes látogatást a Baskír Köztársaság és Tatárföld zárja. Göncz Árpádra ekkor még egy fontos politikai esemény is vár: Baskíriából — a körutat rövid időre megszakítva—Moszkvába repül, ahol július 3-án szombaton találkozik Borisz Jelcin orosz elnökkel a Kremlben. Az eszmecsere után a magyar államfő a tatár fővárosban, Kazanyban folytatja a programot. Nem szabad elismerni a katonai hódítást Osztrák vélemény Bosznia feldarabolásáról Becs (MTI) — A katonai erő elnyeri jutalmát, az agresszió eléri célját, a másik fél kapitulációját — ezekkel a szavakkal kommentálta Thomas Klestil osztrák államfő a Die Presse munkatársának nyilatkozva a bos- nyák állam feldarabolásának tervét. Az eset ugyanakkor precedens, aminek következményei sajnos hamar megmutatkozik majd — fűzte hozzá az elnök. — A Nyugat gyakorlatilag feladta mindhárom eredeti követelését. Sőt, az a sokszor kinyilvánított törekvés, amely szerint a katonai hódításokat nem szabad elismerni, szinte visszájára fordult. Emellett a menekültek nem kapják meg azt a jogot, hogy visszatérhessenek hazájukba. Ami pedig a háborús bűnösök felett ítélkező törvényszéket illeti, az üres fenyegetőzés maradt. A várható következményekről szólva Klestil úgy vélekedik, hogy a tűz most még nagyobb területre terjedhet ki, sőt, iszlám-európai konfliktussá terebélyesedhet. Egy bizonyos: a katonai erő nyilvánvalóan elnyerte jutalmát, s ez az országok közötti kapcsolatoknak aligha fog hasznára válni. A Salzburger Nachrichten című lap vezércikkírója hasonlóképpen vélekedik: úgy látja, hogy a Nyugat kapitulált az erőszak előtt. Üres fecsegés maradt minden hangzatos tétel, miszerint az agressziónak nem szabad kifizetődnie, az erőszakkal megváltoztatott határokat soha nem szabad elismerni. A demokratikus Nyugat az erkölcsi megfontolásokat sutba dobja, és alkalmazkodik a reálpolitikához. A legnagyobb baj, hogy a nyugati kormányok nagyot tévednek, amikor azt hiszik, hogy ezzel megoldották Bosznia problémáját, s a konflitkust legalább határain belül tartják. Bosznia három részre osztásával a Balkán libanonizálásának veszélye fenyeget — állapítja meg a lap.
