Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-22 / 143. szám
14 Kelet-Magyarország CSUPA ERDEKES AP-felvétel A teve Ománban karambolozott a Toyota furgonnal a Jaiaan Bu Ban Hassan vezető főúton. A gépkocsi vezetője könnyebb sérülésekkel úszta meg az esetet, írről lapzártáig nem érkezett jelentés, hogy az állatot miként operálták ki a roncsból A heroin nagy visszatérése Nagy tisztaság, mellőzhető injekció, kizárható AIDS, fokozódó veszély New York (MTI-Panorá- ma) — A korábban a mindenható hatalmától megfosztott heroin, úgy tűnik, visszatérőben van New York utcáin: egyre tisztább, köny- nyebb fogyasztani és viszonylag olcsó a narkósok bizonyos rétegének. A 60-as években a „piacon” alig 10-20 százalékos tisztaságú heroin volt forgalomban. A kábítószerélvezők akkoriban fecskendezéssel vették be az oldatot. Manapság átlagosan 72 százalékos heroint kínálnak. Ez már lehetővé teszi a fogyasztónak, hogy felszippantsa vagy cigarettában elszívja a kábítószert anélkül, hogy AIDS veszélyének tenné ki magát esetleg fertőzött injekciós tű használata miatt. így a drogélvezők újabb rétegét nyerték meg a heroinnak. Az amerikai Kábítószerellenes Szövetségi Hivatal (FDEA) munkatársai 1992- ben már 90 százalékos heroinra is bukkantak New York utcai árusainál. Ezen felül az ár is jelentősen csökkent: egy adagért 10 dollárt kell fizetni. Egyes kábítószerélvezők tehát lemondtak az olcsóbb — alig 5 dollár adagonként —, ám csupán 15 perces „utazást” előidéző crackről. A heroin ugyanis több órás élvezetet nyújt. — Mintha „heroin-járvány” tört volna ki — nyilatkozta az FDEA helyettes vezetője. Felix Jimenez kifejtette, hogy a jelenség azért következett be, mert betörtek New York piacára a kolumbiaiak, akik már nemcsak kokaint árulnak és akik heves konkurenciaharcba kezdtek az Arany Háromszög (Burma, Laosz, Thaiföld) ázsiai kábítószergyártóival. Jimenez szerint Burmához képest Kolumbiában jobb a termőföld és ott vannak a legkedvezőbb időjárási viszonyok a mák termesztéséhez. (A heroint a mák nedvéből nyert kivonat feldolgozásával állítják elő.) A latin-amerikai országban minden ötödik hónapban szüretelhetnek. A ká- bítószerkartellek pedig már arra is utasították a parasztokat: hagyjanak fel a kokacserje termesztésével a mák javára. Az amerikai hivatal szóvivője elmondta, hogy az Egyesült Államokban elfogyasztott heroin 90 százaléka a keleti parton, a Washingtontól Bostonig húzódó szakaszon kerül piacra, maga New York pedig 50 százalékkal részesedik a heroinforgalomból — becslések szerint Amerika kapujában a heroinfogyasztók száma eléri a 230 ezret. New Yorkban a crack térítőit heroineladókká képezték át. Az elmúlt két év statisztikája 164 százalékos növekedést mutatott a heroinfogás területén. A Kennedy repülőtéren például 1992-ben 500 kilogramm heroint foglaltak le. Ugyancsak New Yorkban 1989 harmadik negyedévében a sürgős kórházi ellátásban részesült herointúladagolBalesettel végződött a borgőzös Szófia (MTI) — Bulgáriában egy borgőzös hajókázás közben tönkretették annak a két kishajónak az egyikét, amelyeket az Egyesült Államok ajándékozott Szófiának a dunai hajóforgalom ellenőrzésének a hatékonyabbá tétele érdekében. A ruszei rendőrség adatai szerint vasárnapra virradóra egy héttagú, részeg társaság — közöttük a „bostoni delfin” típusú hajók egyikének a kapitánya és gépésze — hajókázásra indult a Dunán. A nagy sebességre képes kishajóval nekiütköztek egy lehorgonyzóit román uszálynak. A balesetben a társaság egyik tagja olyan súlyosan megsérült, hogy egyik karját később tak száma 956 volt. 1992 hasonló időszakában a kezeltek száma már 2191-re emelkedett. Várható, hogy egyik napról a másikra felszökik a heroin ára, hiszen a kereslet növekedésével ellátási gondok jelentkeznek majd — vélekednek New Yorkban. A heroint szippantok és a cigarettázók pedig áttérnek majd a sokkal hatékonyabb befecskendezésre, ezzel ugyanis az adott mennyiségű szer erősebb hatást idéz elő. A legfrissebb statisztikák szerint Amerikában a heroinfogyasztás 1990-ben 2010 áldozatot követelt, 1991-ben pedig 2333-at. A New York-i rendőrség számára, amely a 70-es években a heroin elleni harcot helyezte előtérbe, majd a kokain ellenit — most minden újból élőről kezdődik. A dezintoxikáló központok még nehezebb feladat elé néznek: a heroinfüggők gyógyítása sokkal nehezebb és hosszadalmasabb, mint a kokainélvezőké. hajókázás amputálni kellett. A kompánia egyik hölgytagja csonttöréssel úszta meg a kalandot, amelyben az eddig Rusze környékén járőröző hajó bal oldala felhasadt. A hatóságok nyomozást indítottak az ügyben. William Golding halálára Mégsem egykönyves író volt a Legyek ura szerzője Magántévé Prága (MTI) — Több mint egy hónapos kísérleti sugárzás után, vasárnap megkezdte a rendszeres műsorszolgáltatást a Cseh Köztársaság területén működő első magántévé-állomás, a .Premiéra TV”. A PÁL normában sugárzott adás Prágában és Kö- zép-Csehországban fogható. A „Premiéra TV” műsoridejének jelentős részét egyelőre a brit Super Channel adásának átvétele tölti ki, emellett azonban lehetőleg sok jó filmet is be akarnak mutatni. A saját készítésű műsorok részaránya — s azon belül a hírszolgáltatás — ma még felettébb szerény: naponta mindössze kétszer mondanak híreket, öt-öt percben. Ősztől azonban ezt bővíteni akarják. London (MTI) — Öt irodalmi Nobel-díjasa egyikét búcsúztatja Nagy-Britannia. A szombaton 81 éves korában hirtelen elhunyt Sir William Goldingra így emlékezett a The Sunday Times: — Azon ritka huszadik századi írók közé tartozott, akik egyszerre népszerűek és mélyek, habár regényei nem voltak evilágiak. — Nem is tudom, hogyan kellene írni a mai társadalomról — mondta egy nemrégi nyilatkozatában. Nemzetközi hírnevet szerzett első regényéről, az 1954- ben megjelent „A legyek urá”- ról így írt a lap: „Nem indult ígéretesen. A Faber and Faber kiadó lektora lesújtó véleményt mondott a kéziratról: abszurd és érdektelen fantáziálás. Vacak és unalmas. Értelmetlen — írta a lektor. Több változtatás után azonban a regény azonnali sikert aratott”. Sokáig úgy rémlett, Golding egykönyves író lesz. Újabb regényei, Az örökösök és Ä ri- pacs Martin, tiszteletteljes kritikákat kaptak, de nem ragadták meg a közönség képzeletét. 1979-ben adta ki a Darkness Visible, majd 1980-ban a Rites of Passage című regényét. Ez utóbbiért Booker Pri- ze-t kapott, és 1983-ban neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat is — emlékezett a The Sunday Times. A The Sunday Telegraph a Faber and Faber, Golding kiadója elnökét, Matthew Evanst idézte: — Szerintem az volt az erőssége, hogy meg tudta érinteni az olvasók idegeit és érzékenységét. Golding író- és ve- télytársa, Anthony Burgess így nyilatkozott a lapban: — A legyek ura méltán lett klasszikus, bár hamis premisszán alapul, azon, hogy az emberi lélek természettől fogva gonosz és hajlamos a gonosztettekre, és a lélek másik, jó oldala nem képes közbeavatkozni. Frank Kermode professzor így jellemezte Goldingot: — Egyszer megkérdezte tőlem, hogy állok az ógöröggel. „Már majdnem teljesen elfelejtettem”, feleltem. „Mit fog csinálni nyugdíjas napjaiban, ha már Homéroszt sem tudja elolvasni?”, kérdezett vissza. Nagyon klasszikus gondolkodású volt, nem érdekelték a legújabb események. Mindig ő maga volt a legújabb esemény. 1993. június 22., kedd Még mindig pusztít a kolera Banglades (MTI-Panorá- ma) — A kolera egy új fajtaváltozatának járványa emberek ezreit pusztítja Indiában és Bangladesben. Egyesek néhány óra leforgása alatt halnak meg. Szakemberek attól tartanak, hogy a kór elterjedhet egész Dél-Ázsiára. Az új járvány miatt, amelyet januárban azonosítottak először, például Calcutta egyik nagy kórháza teljesen megtelt: az orvosok a betegeket a folyosókon helyezték el, gyakran négy kolerást egy ágyban. Sajnos nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák, de mintegy ötezer ember halt meg eddig a járványban. A nedves, vizes területeken keletkező betegségek, úgy mint a kolera is, gyakran terjednek a monszun idején — aminek évadja alighogy megkezdődött Indiában és Bangladesben. A két ország kormánya sajnos, mindezidáig nem figyelmeztette a lakosságot az újfajta betegség megjelenéséről, habár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan felhívta a figyelmet erre Dél- Ázsiában. Beszámolt a járványról a neves brit orvosi lap, a Lancet is. A kolera évszázadok óta pusztít Ázsiában, legfőképpen a Gangesz-folyó medencéjében. Világszerte eddig hét nagyméretű járvány is volt, az utolsó 1961-ben. Mint minden más kolerafajtát, a mostanit is — amit egyébként bengáli kolerának neveznek, tudományos meghatározása szerint pedig Vibrio Cholerae Non-1 (0139) — a fertőzött élelmiszerekben és ivóvízben lévő baktérium okozza. A kórokozó igen gyorsan szaporodik a bélrendszerben. Hasmenést, igen komoly vízveszteséget, hányást okoz. Ha nem kezelik idejében, a beteg meg is halhat. A bengáli kolera a felnőttek esetében kilenc, a gyermekekében pedig hat óra elteltével halált okoz — közölték kalkuttai orvosok. Sokan azok közül, akik bengáli kolerában haltak meg, azért nem fordultak nyomban orvoshoz, mert azt hitték: az Indiában és Bangladesben gyakran előforduló ételmérgezés tünetei mutatkoztak. Ezekben az országokban a szegények gyakran isznak vizet emberi vagy állati eredetű hulladékokkal fertőzött folyókból és tavakból. Á bengáli kolera új fajtaváltozata olyan felnőtteket is megbetegít, akiket korábban már beoltottak kolera ellen és az eddig ismert változatokkal szemben már immunissá váltak. Harmincéves a „forródrót” Moszkva (MTI-Panorá- ma) — Az atom- és rakétakorszak egyik szülötte a „forró vonal”, az az állandó, kettőzött, bizalmas közvetlen távközlési kapcsolat, amely a nukleáris nagyhatalmak fővárosai között működik, hogy a folyamatos kapcsolattartás, a gyors információtovábbítás és konzultáció lehetőségét biztosítsa olyan helyzetekben, amelyeknek kétértelműsége, tisztázatlansága súlyos válsághoz, megalapozatlan döntésekhez, háborúhoz vezethet. Bár szovjet részről már 1960-ban javasolták a Washington és Moszkva között a második világháború idején fennállt, de a háború után megszűnt közvetlen rádiókapcsolat helyreállítását arra az esetre, ha a nemzetközi helyzet gyors véleménycserét tesz szükségessé a vezető államférfiak között, a „forró vonal” létesítésének gondolatát a karibi válság érlelte meg. Az Egyesült Államok 1962. december 12-én munkaokmányt terjesztett a Genfben ülésező leszerelési bizottság elé a véletlenből, számítási vagy távközlési hibából kirobbanó háború kockázatának csökkentéséről. Ebben szerepelt a Moszkva és Washington közötti közvetlen távközlési kapcsolat gondolata. Tárgyalások eredményeként harminc évvel ezelőtt, 1963. június 20-án Genfben amerikai-szovjet „egyetértési emlékiratot” írhattak alá a két kormány között „rendkívüli körülmények esetén való felhasználásra” előirányzott távközlési vonal létesítéséről. A Kreml és a Fehér Ház közötti „forró vonal” 1963. augusztus 31-én lépett működésbe. A híradó csatorna egy vezetékes gép- távíróvonalból (Moszkva -Helsinki-Stockholm-Kop- penhága-London-Washing- ton) és egy távíróvonalból állt. A felek abban egyeztek meg, hogy rejtjelezve adják le az üzeneteket, a rejtjelkulcsokat a megfelelő nagykövetségek kezelik. Gromiko szovjet és Rogers amerikai külügyminiszter 1971. szeptember 30-án Washingtonban egyezményt írt alá, amely a „forró vonal” távközlési műholdrendszer útján történő korszerűsítését irányozta elő. Megállapodtak abban is, hogy mindkét ország területén a távközlési vonal több végpontját alakítják ki. Az aláírás napján hatályba lépett egyezmény a szovjet Molnyija és a nemzetközi Intelsat műholdrendszert állította a „forró vonal” szolgálatába. 1984-ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió gyorsabb szöveg- és adattovábbító rendszert vezetett be, kiegészítve olyan berendezés felállításával, amely alkalmas iratok, dokumentumok, térképek, vázlatrajzok továbbítására is.
