Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-22 / 143. szám
1993. június 22., kedd KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 1 1 EK-csúcs a gazdasági visszaesésről Koppenhága (MTI) — A dán fővárosban hétfőn délelőtt megkezdődött az Európai Közösség állam- és kormányfőinek szokásos félévenkénti csúcstalálkozója. A kétnapos ülés az előzetes tervek szerint elsősorban a közösség belső gondjaival foglalkozik majd, különös tekintettel a gazdasági recesszió és ezen belül is a mind nehezebbé és kezelhetetlenebbé váló munkanélküliség problémájára. Jelentős időt szentelnek a Tizenkettek külső kapcsolatainak is, így a kelet- és a középeurópai országokhoz fűződő viszonynak, az EFTA-orszá- gokkal már folyamatban lévő tagfelvételi tárgyalásoknak és A dán Poul Nyrup Rasmussen üdvözli Kohl kancellárt, aki az Ek csúcstalálkozójára érkezett Koppenhágába AP-felvétel az orosz-EK szerződés állásának is. Az esti órákban kerül terítékre a délszláv válság kérdése, amelynek bevezetéseként délután a tanácskozás helyszínén a közösségi „trojka” (az előző, a jelenlegi és a következő periódusban az EK-elnö- két adó tagországok) vezetői találkoznak Alija Izetbegovic boszniai elnökkel. A hétfői ülés első napirendi pontjaként — már hagyományos módon — a strasbourgi Európai Parlament elnöke, Egon Klepsch találkozott a közösségi állam- és kormányfőkkel. Ezután Jacques Delors bizottsági elnök szóbeli előterjesztése alapján megkezdődött a vita a gazdasági napirendről. Esély a méltányos versenyre London (MTI) — Hétfőn az európai vezetők első ízben hagynak fel a színleléssel, és helyette beváltják a keleti kereskedelem liberalizálására és a kelet-európai országok EK- tagságára tett ígéreteiket — írta a The Independent című brit lap tudósítója Koppenhágából. A tervezett liberalizálás messzebb megy, mint várható volt a recesszió felé haladó EK-től, de a keleti országok úgy vélik, még nagyobb nyitottság kell, ha kölcsönösen azonnali előnyöket akarnak a kereskedelemben. Nem jótékonyságot akarnak az EK-tól, hanem azt, hogy a közösség azt tegye, amit mond, vagyis adja meg az esélyt a méltányos versenyre a piacon — írta a brit lap tudósítója, és hozzátette: A megállapodás mindazonáltal több, mint kereskedelmi paktum. Valóságra váltja a törekvéseket abban is, hogy nemcsak gazdasági, hanem politikai integrációt is ígér. Kilátásba helyezi az európai egyezményekben részes hat közép- és kelet-európai országnak a teljesjogú EK-tagságot, amint erre készek lesznek. Egyes kormányok, például a brit kormány, pontos dátumért fognak harcolni, de a valószínű kompromisszum most az, hogy szélesen körvonalazott tagsági feltételeket állapítanak meg, és elkötelezik magukat a szorosabb kapcsolatok mellett — írta a The Independent. A demokrácia kényelmetlen bizonyos erőknek Azerbajdzsánban az állam, a nemzet és a civil társadalom jövője került veszélybe Baku (MTI) — Az azerbaj- dzsáni parlament hétfőn határozatban fordult Abulfaz Elcsi- bej elnökhöz térjen vissza Bakuba. Elcsibej továbbra is na- hicseváni szülőfalujában tartózkodik, ahova péntekre virradó éjjel menekült biztonsági okokból. A képviselők ugyanakkor felszólították a lázadók vezetőjét, Szurat Huszeinovot, vessen véget „törvénytelen akciójának”. A lázadó tiszt Elcsibej elnök lemondását követeli, mert őt tartja felelősnek a június 4-i gandjai összecsapásért, amelyben több mint hetvenen vesztették életüket. Hu- szeinov erőinek egy előőrse Bakutól mintegy tíz kilométerre állt meg és az azerbajdzsáni hírügynökség szerint a lázadó ezredes hívei fegyvertelenül Bakuba is beszivárogtak és barátkozni próbáltak a kormányerőkkel, nem is eredménytelenül. A törvényhozás rendkívüli ülését megnyitva Gejdar Ali- jev parlamenti elnök, aki az államfő távollétében a hatalmat gyakorolja, bejelentette: telefonon beszélt Elcsibej elnökkel és kérte jöjjön vissza Bakuba és vegyen részt személyesen a parlamenti ülésen. Az elnök azonban közölte, mindaddig nem tér vissza az azeri fővárosba, amíg Huszeinov erői nem vonulnak vissza. Az Interfax mértékadó forrásokra hivatkozva közölte, hogy a törvényhozás egy államtanács felállítására tesz kísérletet, amely a legfőbb államfői funkciókat gyakorolná. Alijev a tanács elnöke lenne — közölte ugyanez a forrás. Szurat Huszeinov a „Baku kapuinál” álló lázadók vezére szintén ezt a posztot követeli magának. Elcsibej elnök egy írásos nyilatkozatában megismételte, hogy „nem mondott le és nem is fog lemondani elnöki tisztségéről” és felszólította az azeri népet „ne engedjen a provokációnak”. Azerbajdzsánban az állam, a nemzet, és a demokrácia jövője került veszélybe — hangoztatta. Az elnöki nyilatkozatot az Azer- bajdzsáni Népfront, az elnököt egy évvel ezelőtt hatalomra segítő nacionalista irányzatú párt hozta nyilvánosságra. Az elnök Nahicsevánból fordult a néphez és azokhoz az erőkhöz, amelyek nyíltan vagy titokban részesei a katonai hatalomátvételi kísérletnek. A demokrácia „kényelmetlen” bizonyos erőknek — szögezte le Elcsibej, amelyeket azonban nem nevezett néven. Utalt külső elemekre is akiktől a katonai puccs végrehajtói támogatást kapnak és akiket a parlament egyes képviselői is támogatnak. Ezek az erők akkor léptek működésbe, mikor a karabahi fegyveres konfliktusra diplomáciai megoldás kínálkozott — mondotta az elnök. Nincs alapja a vétóról szárnyra kelt hírnek Prága (MTI) — Nincs valós alapja Vladimír Meciar szlovák kormányfő azon állításának, hogy Magyarország „megvétózhatja” Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba — jelentette ki hétfőn, a CTK cseh hírügynökségnek adott nyilatkozatában Duray Miklós, a Szlovákiában működő Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. Meciar vasárnap este a szlovák televízióban kijelentette: a tagság megadásáról tartandó szavazáskor az egyes ET-or- szágok nagykövetei megvétózhatják a határozatot, és — értesülései szerint — Szlovákia vonatkozásában a magyar nagykövet erre készül. Duray a CTK-nak kifejtette: bármely ország felvételéről előbb a miniszterek tanácsa, majd az Európa Tanács parlamenti közgyűlése dönt — mégpedig egyszerű szótöbbséggel. Amennyiben a parlamenti közgyűlés legalább 51 százalékkal jóváhagyja a jelentkező ország ET-tagságát, akkor semmi jelentősége nincs annak, hogy a miniszterek tanácsa egyhangúlag szavazott- e vagy sem. Az Együttélés elnöke emlékeztetett arra, hogy magyar kormánytisztségviselők már egy évvel ezelőtt leszögezték: támogatni fogják a magyar kisebbségek törvényes képviselőinek minden olyan javaslatát, ami összhangban áll a nemzetközi dokumentumokkal. Duray elutasította és hisztériakeltésnek minősítette egyes szlovák politikusok olyan állításait, miszerint a (szlovák parlamentbeli) magyar képviselők Szlovákia érdekei ellenében tevékenykednek. Hét halálos áldozata és három sebesültje volt a június 21-1 bombarobbantásoknak Madridban. Egy szervezet sem vállalta magára az akciót, de minden jel arra mutat, hogy a baszk szeparatisták hajtották végre a robbantásokat Ap-felvétel A krajinai népszavazás Knin (MTI) — A horvátországi szakadár szerb köztársaságban, Krajinában vasárnap lezárult a kétnapos népszavazás, amelyet a boszniai szerbekkel való egyesülés kérdéséről, gyakorlatilag Nagy-Szerbia megteremtéséről rendeztek. Az AP hírügynökség szerint 98 százalékos részvételi arányról számoltak be a népszavazás szervezői, hangsúlyozva, hogy a döntő többség igennel szavazott az egyesülésre, amelynek következményei még ismeretlenek. Göncz Árpád Moszkvában Moszkva (MTI) — Magyarország prioritása, hogy minél szorosabbra fűzze kapcsolatait az Európai Közösséggel, ugyanakkor Budapest a „több lábon állás” politikáját követi, és fejleszteni kívánja kapcsolatait keleti partnereivel is — hangoztatta Moszkvában Göncz Árpád. A köztársasági elnök hétfőn nemzetközi sajtókonferencián beszélt kéthetes oroszországi útjának nyitányaként. Az államfő különös hangsúllyal szólt arról, hogy a közép-európai Magyarország ideális ugródeszkaként szolgálhat mind a kontinens nyugati, mind keleti felének irányába. Oroszországot különösen perspektivikus piacnak minősítette Göncz Árpád, emlékeztetve arra, hogy e térségben hatalmas, telítetlen piac fejlődik ki, ami a nyugati piacrajutás problémáival küszködő magyar gazdaság számára ígéretes lehet. A köztársasági elnök emlékeztetett arra is, hogy Budapest máris „élő gazdasági kapcsolatokat” ápol az Oroszországi Föderációval. A közös érdekek szorosan összekötik Moszkvát és Budapestet. A gazdaság mellett fontos kapocs a kisebbségek ügye is. Ez a probléma közelről érinti Oroszországot is, miután 20-25 millió orosz került az anyaország határain kívülre az elmúlt években. Ennek okán Budapestnek és Moszkvának közös érdeke, hogy a nemzetközi normák alapján rendeződjék a határokon kívül rekedt nemzeti kisebbségek helyzete. E kérdésben a két ország között teljes mértékben egybeesik érdek és szándék: Oroszország és Magyarország természetes szövetségesek. Oroszország nemzetközi státusát illetően a magyar államfő meggyőződését fejezte ki, hogy egy évtizeden belül elfoglalhatja a világban az őt megillető helyet; — Oroszország nagyhatalom volt és az is marad — hangoztatta a köztársasági elnök. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a jugoszláv kérdés végleges megoldásában is fontos szerepet játszhat Moszkva, miután a világ még mindig nem tudta megszüntetni ezt az öngyilkos, irracionális háborút. Göncz Árpád várakozása szerint Oroszország nagyhatalmi státusának megfelelően — Szerbia barátjaként — hozzásegíti Európát a háború megszűnéséhez. Pánikellenes közlemény Nagy-Britanniában London (MTI) — Mint a hivatalosan nemlétező influenzajárványok idején az influenza, úgy terjed Nagy- Britanniában a mellszépítő plasztikát végeztetett női állampolgárok körében az aggodalom ezekben a napokban. Az ok ugyanaz: a hatóság közölte, hogy aggodalomra semmi ok. A brit egészségügyi kormányzat felhívást adott közre, javasolván az érintett hölgyeknek, hogy jelentkezzenek adataik fölvétele céljából egy országos adatbank számára. Hozzátették: pánikra nincs ok, mert egy független szakértői bizottság megállapította, hogy nincs bizonyíték a szilikonos kebelpótlék kötőszöveti betegségek kockázatát növelő hatására. Akkor hát minek az országos adatbank? Azért kell, mert a független szakértők mindenesetre javasolták — így a válasz. Nagy- Britanniában eddig 100 ezer nő végeztetett mellnagyobbító plasztikai műtétet, részint divathóbortból, részint műtétek nyomainak eltüntetéséré. De az egészségügyi minisztérium pánikellenes közleménye most megkon- dítja a halálharangot az iparág fölött. / Másfél éve az Egyesült Államokban kezdődtek az átfogó vizsgálatok, és az onnan érkező hírek hatására Nagy-Britanniában már eddig is 80 százalékkal visszaesett a kereslet, sőt, 3000 nő kivetette beoperált szilikonos pótlékát. Noha a brit szakértők szerint a betét nem növeli a kockázatot, amerikai orvosok változatlanul arról cikkeznek tudományos lapokban, hogy némely fajta betét borításának lebomlása közben rákkeltő anyagok keletkezhetnek, továbbá a szilikon okozta immunreakció allergiába és ízületi csúzba torkolhat. Azt pedig nem csak a tudományos világ, hanem az újkeblű nők 20-40 százaléka tapasztalja, hogy a betét körüli sérült szövet csomósán hegesedhet, szögletes, természetellenes formát adva a mellnek. Harminc brit nő, akinél ízületi csúz fejlődött ki, már perli is betéte amerikai gyártóját. Jönnek a MIG-29-es elfogó vadászgépek Moszkva (MTI) — Für Lajos honvédelmi miniszter megbízásából hétfőn Moszkvába utazott Turján Sándor, a HM helyettes államtitkára, hogy az orosz fővárosban megkösse a szerződést a 800 millió dolláf értékű orosz fegyverszállításról. A HM sajtóosztályának tájékoztatása szerint a szerződést várhatóan szerdán írják alá. Ennek révén többek között 28 darab MIG-29-es elfogó vadászgép, valamint légvédelmi rakéták és irányítható páncéltörő rakéták érkeznek a Magyar Honvédséghez. A korszerűsítés ellenére a hazai légierő még így is elmarad a szomszéd országok haditechnikájától.
