Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. június 22., kedd Fiatal írók országos fesztiválja Nyíregyháza (KM - Cs. Zs.) — Rangos országos esemény színhelye lesz jú­lius végén a tiszadobi And- rássy kastély. Immáron má­sodik alkalommal rendezi meg a miskolci székhelyű Új Bekezdés Művészeti Egye­sület — a hagyományte­remtés szándékával — fiatal írók országos fesztiválját a szabolcsi településen. A ren­dezvény elsődleges célja, hogy a mai magyar irodalom fiatal alkotói lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra, szakmai előadásokon, kon­ferenciákon, beszélgetése­ken ismerkedhessenek meg nemzedéktársaikkal, idő­sebb kortársaikkal. A július 20. és 26. között megrende­zésre kerülő eseményen a fiatalok kifejthetik írói élet­érzésüket, vallhatnak alkotói énjükről, s mód nyílik a ta­pasztalatcserére, a barátko- zásra is. Itt mutatkoznak be az egyesület által meghirdetett országos tehetségkutató pá­lyázat kiemelkedő résztve­vői is. A Kárpát-medencé­ben működő irodalmi, mű­vészeti műhelyek, alapítvá­nyok, egyesületek találkozó­jára is sor kerül Tiszadobon. A fesztivál legrangosabb eseményének az a fórum ígérkezik, ahol a kortárs iro­dalom elismert képviselői fejtik ki véleményüket, Nemzedékek címmel. A programot ezen kívül folyói­rat és kötetbemutatók, kon­certek, kiállítások és külön­böző tárgyú ismeretterjesztő előadások színesítik. A szervezők olyan egyé­nek, együttesek, baráti kö­rök jelentkezését várják, akik kedvet és tehetséget éreznek magukban ahhoz, hogy részvételükkel emeljék a fesztivál színvonalát, gaz­dagítsák programját. (Je­lentkezni az alábbi címen le­het: Miskolc Pf 620., 3510.) Bővül a zeneműtár Nyíregyháza (KM — B. I.) — Hétfőtől zárva tart a megyei könyvtár. A könyv­tár falain belül most néhány hétig komoly átalakítás fo­lyik. Erről kérdeztük Nagy László igazgatót. — Az átalakítás legfon­tosabb célja, hogy a kinőtt zenei részlegünket bővítsük, új helyre költöztessük. Az utóbbi időben igen kedvelt lett a zeneműtár, naponta hatvanan-százan is felkere­sik. A lehallgatók száma vi­szont kevés. A hangzó anya­gok száma is örvendetesen növekedett, több mint húsz­ezerre bővült. A régi hely tehát szűknek bizonyult. A zeneműtár új helye az első emeleten lesz, ott ahol régen irodák voltak. Az iro­dasort — a falakat kiütve — összekapcsolják, és itt lesz a zenei részleg. Több minden megoldódik ezzel — hallot­tuk a tájékoztatást. A bővülés mellett a zenei kölcsönző, a zenehallgató és a szolgáltató rész egy helyre kerül. Megalapozzák a vi­deotéka helyét is, ahol főleg irodalmi adaptációk, hely- és honismereti anyagok lesznek. A könyvtárban máshol is folynak átalakítási munkála­tok. Rendbehozzák a lég­kondicionáló rendszert. így bizonyára szívesebben tér­nek majd be nyáron is láto­gatok. A fűtési rendszer kor­szerűsítésére is sor kerül. A felújított könyvtár július kö­zepén nyit újra. Nyíregyházi iskolások a Zeneakadémián Budapest (KM) — A Varró Alapítvány a közel­múltban pályázatot hirdetett a Magyar zene a zongora­tanításban címmel zeneisko­lás zongoristák számára. A pályázat kiírása szerint a legjobbak elnyerhetik az 1996-os világkiállítás idején esedékes bemutatkozási le­hetőséget. A zsűri a nyíregy­házi zeneiskolából Gál Ág­nest, Juhász Aidát, Lauri- nyecz Petrát és Valu Andre­át választotta ki. (Tanáraik: Gozman Edit, Pólikné Smid Ildikó, Széles Csabáné). A budapesti zeneakadé­mián a múlt héten rendezték meg a hangversenyt, ame­lyet a Magyar Televízió is felvett. A nyíregyházi ver­senyzők jól szerepeltek, ok­levéllel és ajándékkal jutal­mazták őket, és nagy való­színűséggel hamarosan a tévé képernyőjén is láthatjuk őket. Família-musical Budapest (MTI) — Mit tervez a Família? Meghódí­tani a színházat is! A tévé­sorozatot szereti a közönség és szeretik a szereplői is. A színészeknek azonban na­gyon hiányzott már a szín­pad, a színház. Mert más az operatőrnek játszani és me­gint más, ha több száz tekin­tet tapad egy-egy mozdulat­ra és azonnal értékeli is. A Vajda Katalin-Vajda Anikó szerzőpáros már el is készítette a forgatókönyvet, melybe Gát György produ­cer és Szurdi Miklós rendező is „beledolgozott”. Musical lévén a zene kap minden ed­diginél jelentősebb szerepet; Döme Zsolt a zeneszerző, de a Rapülők együttes tagjai dalszövegekkel és hangsze­reléssel besegítenek. A Família-musícalban — a címe: Eddig, eddig vagyok — az ikrek szteppelnek, a nagypapa szvingel, a képer­nyőről ismert díszletek előtt, az Operettszínház színpa­dán. A történet azonban egy kicsit más lesz, a színpadon estéről estére mindig ugyan­az a sztori ismétlődik. Ebben az évadban száz előadást terveznek a zenés­táncos, mai komédiából a népszerű szereplőgárda köz­reműködésével. A premier napjára — ez augusztusban lesz — a Poligram lemezki­adó gondozásában LP-n, CD-n, s kazettán utcára ke­rül a musical zenéje is. Gráciák a tanulásban A tanulás örök, még a katedrán sem ér véget # Fontos a külföldi nyelvek ismerete Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A tanév vége minden diák szá­mára választóvonalat jelent, valami befejeződött, hama­rosan minőségileg magasabb osztályba kell lépni. A leg­nagyobb változás azonban azok számára következik, akik befejezték az iskolát. Mit jelent ez az általános iskolás tanuló, a középiskolás diák, és a végzős főiskolás hallgató számára? Három lányt kérdeztünk meg, nekik vajon mik a terveik. Végre gimnáziumban Bertli Anita némi büszke­séggel mondhatja ezután, hogy már nem általános isko­lás, hanem gimnazista. Jó eredménnyel végzett a nyír­egyházi Kórház utcai iskolá­ban, problémák nélkül jutott tovább a Kölcsey gimnázium­ba. Hogy miért éppen oda? Mert úgy tudja, ott jó lehetősé­ge lesz a francia nyelv tanu­lására, amellyel heti nyolc órában foglalkozhat majd. Természetesen nem lesz hűt­len a másik nyelvhez, az an­golhoz sem. Úgy tervezi, hogy a két nyelvből a négy év alatt középfokú vizsgát tesz. Nagy­ra értékeli a nyelvtudást, édes­apjával, aki csoportokat visz külföldre, már legalább féltu­cat országban megfordult, Görögországtól Franciaorszá­gig. Meglehet, hogy idegenve­zető lesz, ám a jövő még bi­zonytalan: csábító a’jogász pá­lya is. De mindez még messze van, előbb a gimnáziumban kell bizonyítani. Négy év alatt bőven lesz idő a döntésre. Az elröppent évek Tóth Piroska számára már elröppent az a négy év, amely­re Anita még oly lelkesen vá­rakozik. Piroska épp a beszél­Szekeres Tibor felvételei getésünk napján érettségizett, és most kezd oldódni abból a napokig, hetekig tartó stressz- ből, amelyet az érettségi okoz. „Ha tudom, hogy ilyen köny- nyű az érettségi, bizony nem izgultam volna ennyire”. Kije­lentése arra is vonatkozik, hogy bizonyára jól sikerült az utolsó megmérettetés. A nyíregyházi Zrínyi gim­náziumba járt négy évig, abba az intézménybe, amelyik „szi­gorú volt ugyan, de kihozta a diákokból azt, amit lehetett”, így mindenképpen hálásan gondol vissza a gimnáziumra, és nagyon sajnálja a jól össze- kovácsolódott osztályt, a közösséget. Most Piroskára talán az érettséginél is nehezebb vizs­ga vár, a felvételi. A debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemre jelentkezett, egy­szakos németre. A központi írásbelin már túl van, s re­ménykedik, hogy a szóbeli is jól sikerül. Erre minden esélye megvan, hisz németből két középfokú és egy felsőfokú vizsgát már sikerrel tett le. Ha felveszik, és elvégzi az egye­temet, fordító, tolmács sze­retne lenni. Régi álma teljesül Kaskó Tamara már a dip­lomáját is megszerezte. A nyíregyházi tanárképző főis­kola földrajz-orosz szakán végzett jó eredménnyel. Saj­nos, hamar vége lett a gondta­lan főiskolás éveknek, és itt az ELET, csupa nagybetűvel. Rá­adásul az elhelyezkedés sem ment olyan könnyen, mint ahogy azt korábban gondolták. Négy évvel ezelőtt ugyanis ez a szakpár még keresett volt az iskolákban, ma pédig egyre kevesebb helyen tanulnak oroszt. Tamara mégis a sze­rencsések közé tartozik. Több sikertelen pályázat után végül is a nyírmihálydi iskola fogad­ta. Fizetése bruttó 15 ezer forint lesz, ami nem a leg­rosszabb. Tamara régi álma tehát ha­marosan teljesülhet: gyereke­ket taníthat. Édesanyja is ta­nárnő, bizonyára ez is ösztö­nözte erre a pályára. Az első tanítási gyakorlatok kelleme­sek voltak, s talán a kisdiákok számára is — reméli a pálya­kezdő pedagógus. Ami pedig az ő tanulását illeti, az nem ér véget. Sok mindent el kell majd lesni az idősebb kol­legáktól, és az angol tanulást sem hagyja abba. Sőt, már az orosz mellett klub kereteken belül ezt a nyelvet is tanítani fogja ősztől Nyírmihálydiban. Kik önök, Rómeó és Júlia? A szerelmüket ellenző Budapest (MTI) — Tragi­kus sorsú szerelmesek — vála­szolnának a kérdésre bárhol a világban, ahol olvassák, vagy játsszák Shakespeare megin­dító drámáját. A boldogtalan, beteljesületlen szerelem azo­nosult a nevükkel, mint ahogy — micsoda cinizmus — mé­reg is tudósít a tetthelyről, Ve­ronáról. Csakhogy az igazi Rómeó­nak és Júliának esze ágában sem volt méreghez nyúlni, minthogy a szerelmüket ellen­ző két család időben békét kötött. Legalább is ezt mondja egy salemói történész. Parag- gio úr éveken át kutatta a két család időben békét történet eredetét, helyszínét, aztán közreadta az „igazi” Rómeó és Júlia históriáját. Azazhogy Davide és Maria Teresa hányattatását, akik az olaszországi Salemótól nem messze, egy faluban — Mon- tecorvino Rovella — éltek, az 1400-as években. Amikor is véres harc dúl a Darminio fa­mília és a Damolide család kö­zött. Ezzel mit sem törődve szereti egymást e családok két fiatal tagja. Szerelmük kibon­takozásához segédkezet nyújt a lány dajkája. Már majdnem bekövetkezik a tragikus fordu­lat, egy szolgalegény ugyanis az ellenfél fogságába juttatja a kötött, méreghez csak szerelmes fiatalembert. A lány, meghallván a hírt, osz­tozni kíván annak sorsában. Ez lefegyverzi az ellenfeleket. Tárgyalások kezdődnek. A közvetítő szerepre egy fe­rences szerzetes vállalkozik, az eredmény látványos, ma is ellenőrizhető. Az esküdt ellen­ségek ugyanis együtt építenek templomot. A Béke Madonnája ma is áll, s benne dombormű tanú­sítja, hogy igenis rendezték a viszályt, a nyílt utcán — Da­vide és Maria Teresa legna­gyobb örömére. De hogyan lett belőlük Rómeó és Júlia? A salemói történész szerint a szerző nyúlt história első leírása egy bizo­nyos Masuccio Salernitano nevéhez fűződik. Ezt vette át egy venetói szerző, ám a hely­színt már a hozzá közelebb eső Veronába tette. Őt kell a két (majdnem) boldogtalan sze­relmes „keresztapjának” is tekinteni, mivel már Rómeó és Júlia néven nevezte hőseit. Története ihlető erővel hatott Broke angol költőre, s innen már egyenes volt az út Shake- speare-hez. És ahhoz, hogy a vélhetően végelgyengülésben kimúlt boldog salemói sze­relmesek tragikusvégű sorsuk­kal vonuljanak be a halhatat­lanságba, 1595-ben. Tábornyitásra készülődnek Sikeres külföldi kiállítás • A nyírbátori tűzzománcosok most házigazdák lesznek Nyírbátor (KM — B. I.) — Lassan már hagyománya lesz megyénkben a képző­művészet egyik legérdeke­sebb ágának, a tűzzománc munkák készítésének. A színvonal sem akármilyen, legalább is ezt bizonyítják a közelmúltban elért sikerek. A nyírbátori alkotóház és képzőművészeti stúdió zo- máncozói és a tavaly Nyírbá­torban rendezett Országos Pe­dagógus Zománcművészeti Alkotótelep tagjai több hazai és külföldi tárlaton szerepeltek sikeresen. A francia Bonnevil­le városában áprilisban ren­dezték meg a Magyarország amatőr művészetét bemutató tárlatot, ame­lyen 7 nyírbáto­ri alkotó 13 tűz­zománc művé­vel szerepelt. Festmények, grafikák, texti­lek, bronz- és faplasztikák, kerámia és más műtárgyak kép­viselték még Magyarország amatőr művé­szetét. Ezt az anyagot később Laroche városá­ban is bemutat­a Wö7pimiíit- Tűzzománc fantázia ban a szolnoki Elek Emil felvétele galériában rendezték meg a XV. Országos Képző- és Iparművé­szeti Kiállí­tást. A tárlatot többrendbeli szigorú zsűri­zés előzte meg, és végül 434 alkotó mintegy 8oo műve került a közönség elé. Ezek között a nyírbátori stúdió 24 al­kot ójának mintegy 50 al­kotása szerepelt. A szabolcsi­ak elnyerték a Lakiteleki Ala­pítvány díját, két alkotótelepi részvételi díjrt is. Bánhegyiné Kátai Ildikó, Rohály Mária, Papp Lászlóné és Makrai Zsuzsa munkái szereztek elis­merést. A nyírbátoriak most a házi­gazda szerepére készülődnek. Az alkotóház június 28 és július 11 között rendezi meg a II. Országos Pedagógus Zo­máncművészeti Alkotótelepet, amelyre harminc résztvevőt várnak az ország minden ré­széből. A rendezők remélik, hogy az alkotótábor sikeres lesz, sok szép alkotás születik majd a szakma szabolcsi fel­legvárában.

Next

/
Thumbnails
Contents