Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

1993. június 22., kedd TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Belföldi befektetőknek akarják eladni a hazai élelmiszer-kiskereskedelmet Budapest (ISB - R. S.) — Az előprivatizáció során meg­hirdetett több mint 10 ezer üzlethelyiségből eddig 8 ezer talált gazdára, 1800-nak folya­matban van a privatizációja, a többi sorsáról pedig még nem született döntés — tudtuk meg Vörös Máriától. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője elmondta azt is, hogy az előprivatizációs eladásokból 12,1 milliárd forint folyt be az Állami Vagyonügynökség kasszájá­ba, s az adatok szerint az üz­letek — átlagosan — a kiki­áltási ár 146 százalékáért kel­tek el. A kereskedelem további pri­vatizációjával kapcsolatban Schagrin Tamás elmondta, hogy álláspontjuk szerint azo­kat a kereskedelmi vendéglá­tó-helyiségeket is el kell ad­niuk a cégeknek, amelyeket az állami vállalatok korábban gazdasági társaságokba appor- táltak. Igaz, ehhez az is szük­séges, hogy az ÁVÜ-nek e döntés kikényszerítéséhez ele­gendő tulajdoni hányada le­gyen az illető vállalatban. E vagyon összértéke egyébként 5,2 milliárd forintra tehető, s eddig durván 2 milliárdnyi talált belőle új gazdára. Az ipari tárca kereskedelmi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára kérdésünkre vála­szolva kifejtette: koncepciójuk szerint az állami élelmiszer­kereskedelmi vállalatokat nem egyben kell eladni, hanem régiónként kell kialakítani a gazdasági társaságokat úgy, hogy az adott térségben ne le­hessen monopolhelyzetben az új vállalkozás. Ebből követke­zően több, ma még állami vál­lalati tulajdonban lévő üzletet egyenként kívánnak értékesí­teni, jóllehet az állami cégek ellenállást tanúsítanak a vázolt koncepció megvalósításával szemben. Schagrin Tamás a privatizáció kapcsán nagy je­lentőséget tulajdonít annak is, hogy a korábban mestersége­sen fenntartott, a nagy- és a kiskereskedelem szétválasztá­sa megszűnjön. Példaként megemlítette, hogy a nyugat- európai, versenyhelyzetben működő élelmiszer-kereske­dők — elsősorban korszerű logisztikai rendszerüknek kö­szönhetően — 50-100 száza­lékkal kisebb költséggel szál­lítják az árut a termelőtől az üzletig, mint nálunk. A jelen­tős különbség másik oka pedig az, hogy ott a kereskedelmi funkciók nincsenek szétvá­lasztva. A vidéki élelmiszer-keres­kedelmi vállalatok privatizá­ciójáról nemrégiben az ÁVÜ igazgatósága is tárgyalt. Az ott született döntésről Tóth Attila elmondta, hogy az igazgatóság három cég, a Héliker Rt., a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Élelmiszer-kereskedelmi Kisvállalat és az Alföld Fü- szért privatizációjával foglal­kozott. Az ÁVÜ igazgatója a részletekről szólva kifejtette: a durván 400 milliós vagyonú Héliker Rt. jelenleg négy tele­pülésen működik, s 36 boltjá­ból nyolcat egyenként kíván­nak értékesíteni. A megmara­dó 28 üzlet a részvénytársa­ságban marad, s a céget ezután belföldi szakmai vagy egyéb befektetőknek adják el. Az egyenként privatizálandó 8 üz­letet úgy kell kiválasztani, hogy eladásuk után a Héliker érdekeltségi területén minden helységben legyen legalább egy magánvállalkozásban mű­ködő bolt. Tóth Attila ezzel összefüggésben megjegyezte: a koncepciót azért alakították így, mert azt szeretnék, ha a boltok egymásnak versenytár­sai lennének. A 220 milliós vagyonnal ren­delkező Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat helyzetéről az ÁVÜ igazgatója elmondta, hogy e cég üzleteinek 90 száza­léka már az előprivatizáció so­rán elkelt. így ma már csak 14 ABC áruháza van a vállalatnak. Mivel a térségben nincs hason­ló, láncszerűen működő élel­miszer-kiskereskedelmi háló­zat, nem egyenként, hanem egyben adják el a vállalatot. Tóth Attilától megtudtuk, hogy a Héliker Rt. esetében ha­marosan kiválasztják a 8 el­adandó boltot, míg a szabolcsi cég napjainkban alakul át gaz­dasági társasággá. A törekvés továbbra is az, hogy hazai vál­lalkozóké legyen az üzletháló­zat. Omker-részvény a társadalombiztosításnak Budapest (ISB - S. Z.) — A társadalombiztosítás vagyon­hoz juttatását törvény garan­tálja. Első lépésként várhatóan a héten a tb tulajdonába adják az Orvosi Műszerkereskedel­mi Rt. (Omker) részvényeinek 25 százalékát. Ez mintegy 375 millió forint könyvszerinti értéket jelent — tájékoztatta lapunkat Weglárz Péter, a tár­sadalombiztosítás vagyonke­zelő főcsoportjának vezetője. A cég „szerényen, de tartó­san nyereséges” — fogalma­zott a főcsoportvezető —, a részvénytársaság üzletpoliti­kájával azonban még nem is­merkedtek meg tüzetesen. Annyi bizonyos, hogy a cég olyan termékeket forgalmaz, amit a társadalombiztosítás­nak kell támogatnia, így tehát nem mindegy, mennyi bele­szólási joga lesz az üzletme­netbe. A minősített kisebbségi jogok megszerzéséhez még legalább egy részvény hiány­zik, hiszen csak 25 százalék + 1 szavazati arány biztosíthatja, hogy alkalmanként a többségi tulajdonos ellen szavazzanak (58 százalék nyugati befektető és egy magyar bank kezében van, 10 százalékot a dolgozók birtokolnak, a fennmaradó rész azoké az önkormányza­toké, ahol a cégnek érdekelt­sége van). Az elsődleges cél tehát en­nek az egy részvénynek a megszerzése, ami nem lehetet­len, de sokkal könnyebb vol­na, ha a papírokat már a tőzs­dén is forgalmaznák. Nem ki­zárt, hogy ennél jóval több Omker-részvényt is megvásá­rol a társadalombiztosítás, töb­bek között olyan kárpótlási je­gyekért, amelyeket a kintlevő­ségeikért cserébe fogadnak el. A közeljövőben lesz egyéb­ként a cég közgyűlése, amely­be várhatóan már a társada­lombiztosítás is „belebeszél” — véli Weglárz Péter. A vagyonjuttatás következő lépcsője a RICO kötszergyártó cég 25 százalékos tulajdonjo­gának átruházása lehet — hal­lottuk. A társaság „szolidan nyereséges”, s ugyancsak nem mindegy a társadalombiztosí­tás számára, mit, mennyiért ad. A következő vagyonátadás­ra valószínűleg szeptember­ben kerül majd sor. A szellemi erőforrások kiaknázása Értelmiség és hatalom Budapest (MTI) — Az értelmiség és a hatalom címmel kezdtek tanácsko­zást francia, német és ma­gyar diákok hétfőn a fővá­rosban. Az ötnapos konfe­renciáról — amelyet a Francia-Német Tudomá­nyos Ifjúsági Együttműkö­dési Iroda szervezett — a megnyitó után tájékoztatták az újságírókat. Tanácskozásunk témája — értelmiség és hatalom — a történelem egész meneté­ben jelentős szerepet ját­szott, és napjainkban is na­gyon fontos kérdés. Volt már példa arra, hogy az értelmiség része volt a hata­lomnak, de ez ritkán fordult elő. Az értelmiségnek nem az a feladata, hogy kor­mányozzon, hanem a hu­manizmust, az igazságot, a szabadság gondolatát és az eszméket kell képviselnie a közéletben — jelentette ki Benda Kálmán professzor, a MTA tagja a sajtótájékoz­tatón. Elmondta: a tanács­kozáson résztvevő egyete­mi hallgatók konkrét isme­reteket szerezhetnek arról, hogy Európa különböző or­szágaiban milyen az értel­miség helyzete. A fiatalok így felkészülhetnek arra, hogy később miként hal­lassák hangjukat és tisztáb­ban lássák a rájuk váró fel­adatokat. Budapest (MTI) — Amíg a privatizált gazdaság nem je­lentkezik a társadalmi meg­rendelés szintjén, addig az ál­lam feladata segíteni a tudo­mányos kutatást — mondta Mádl Ferenc a június 21—22- én zajló, Esélyek az ezredfor­dulón — A szellemi tőke Ma­gyarországon című konferen­cia megnyitóján. A kultusz- miniszter szólt a kutatók, az oktatók felelősségéről a kor­szerű ismeretek közvetítésé­ben, és annak jelentőségéről, hogy a nemzetközi oktatási, kutatási programok segítsé­gével kialakított kapcsolatok lehetőséget teremtenek a fiata­loknak az értékek közvetí­tésére Európában. Levélben köszöntötte a kon­ferenciát, mint annak egyik fő­védnöke, Göncz Árpád köztár­Budapest (ISB - D. Á.) — Autonómiájukat féltve léptek a közvélemény elé az akadé­miai kutatóintézetek igazga­tói. A parlament törvényalko­tási vitájában ugyanis több szónok is olyan nézeteket hangoztatott, amelytől e kuta­tóintézetek dolgozói megijed­tek. A felsőoktatási intézmé­nyekhez való csatolásuknak a puszta felvetését is a parla­ment szégyenének tekintik, különösen azután, hogy az el­múlt átkos negyven esztendő­ben ez nem merült fel. Abban a 40 esztendőben, amikor a „gyanús elemek”, „politikai börtöntöltelékek” egyik gyűj­/ 0 sasagi elnök. Hangsúlyozta: „A szellemi erőforrás fejlesz­tése, a felhasználókkal való ta- lálkoztatása, a fejlesztés mó­dozatainak közös kialakítása, a szellemi szféra egymástól el­különült részeinek közelítése mind-mind távlatban adhat se­gítséget nekünk és térségünk­nek hátrányaink ledolgozásá­hoz, meglévő erényeink ki­bontakoztatásához.” A tudományos tanácskozás másik fővédnöke, Catherine Lalumiére asszony az Európa Tanács főtitkára üdvözlő so­raiban kiemelte: „Ma már le- heteten olyan szakértelemre, képzettségre vagy diplomára szert tenni, amelynek birto­kában 30-40 évig végezheti valaki a munkáját. Egyre inkább a folyamatos képzés lesz jellemző Európában, ami­tőhelyei voltak az akadémiai kutatóintézetek. Olyan költségvetéssel dol­gozunk — mondták a kutató­intézeti igazgatók a hétfői saj­tótájékoztatón —, amekkora összeget magánszemélyek sik­kasztani szoktak. Az intéze­tekben dolgozók átlagos bére még a felsőoktatásban lévőké­nél is kevesebb, ráadásul az övékét nem 20, hanem 5 százalékkal kívánják az idén emelni. Költségvetési lehető­ségük annyira korlátozott, hogy gyakorlatilag ma minden a pénzügyminisztériumtól függ. Az ötvenes évekhez vi­szonyítva ma az AVH helyett hez a különböző oktatási és képzési formák, a szakmai és az általános képzés egymást erősítő kölcsönhatására van szükség.” A konferencia céljáról szól­va Lajos Tamás egyetemi ta­nár, a szervezőbizottság elnö­ke elmondta: arra akarnak le­hetőséget adni, hogy a résztve­vők — a felsőoktatás, a kuta­tóintézetek, a középiskolák, az oktatási programok, az alapít­ványok munkatársai, az egye­temisták, a főiskolások, a fel­használok — számot adjanak a szellemi erőforrás-fejlesztés elmúlt három évének tapaszta­latairól. Ezzel szeretnék ugyanis együttgondolkodásra késztetni a tudomány és a gaz­daság, a gazdaság és a társa­dalom különböző nézőpontjai­nak képviselőit. az APEH diktálja a magyar tu­dománypolitikát. Az Ákadémiai Kutatóin­tézetek Tanácsa a következő állásfoglalással kívánja rögzí­teni saját álláspontját a parla­menti vita közben-: Az egyetemekkel szorosan együttműködve, de azoktól függetlenül, vállaljanak szere­pet a felsőoktatásban. Az Aka­démia autonómiáját kiegészít­ve a kutatóintézetek is autonó­mia birtokában végezzék tevé­kenységüket. Az MTA vegye tulajdonába azokat az ingatla­nokat és eszközöket, amelyek eredetileg birtokában voltak, illetve amelyeket kezel. Az APEH diktálja a tudománypolitikát Vita az áfatörvényről Budapest (MTI) — Az Országgyűlés hétfő délután megkezdte nyári rendkívüli ülésszakát. A napirend előtti felszólalásokat követően a képviselők az áfatörvény módosításáról tárgyaltak. A délutáni, és a kora esti plenáris ülésen a pártok ve­zérszónokai fejtették ki ál­láspontjukat a lakosságot je­lentősen érintő áfatörvény módosításáról. Ezután a munkanélküliek ellátásáról, valamint az időlegesen álla­mi tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosítá­sáról és védelméről szóló előterjesztés szerepelt a na­pirenden. A tervek szerint az esti órákban folytatódott a felső- oktatásról szóló törvényja­vaslat általános vitája. Tiltakozást nyújtottak át a szövetkezeti törvény ellen Budapest (MTI) — A szövetkezeti törvény módo­sítása elleni tiltakozásul hét­főn nyújtotta át petícióját Szabad Györgynek, az Or­szággyűlés elnökének Szil­vasán Pál és Vadász György, a hat szövetkezeti ágazatot tömörítő Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. A törvénymódosítást, mely újra lehetővé tenné a szövetkezetektől történő csoportos leválást, az Or­szággyűlés Mezőgazdasági Bizottsága terjesztette a par­lament elé, s a plénum sür­gősséggel napirendre tűzte a javaslat tárgyalását. Az OSZT-nek az MTI-hez eljuttatott állásfoglalása sze­rint: a javaslat alkotmányel­lenes, gazdasági következ­ményei átgondolatlanok és közel 1 millió embert sodor­hatnak a létbizonytalanság­ba. A módosítás tág teret biz­tosítana a spekulációnak, ki­élezné a szövetkezetek és a hitelező bankok közötti bi­zalmatlanságot, valamint gyakorlatilag végrehajtha­tatlan bürokratikus eljárá­sokra kényszerítené a szö­vetkezeteket. Az OSZT ezért felkérte az Országgyűlés elnökét, hogy kezdeményezze a javaslat levételét a napirendről. To­vábbá felhívta a parlament figyelmét arra, hogy a beter­jesztő bizottság nem lehet il­letékes a magyar szövetke­zeti mozgalom egészét érin­tő törvénymódosítás ügyé­ben. Különösen oly módon nem, hogy elmulasztja egyeztetési kötelezettségeit, a legitim érdekképviseletek véleményének meghallgatá­sát és a kormánnyal, illetve az Országgyűléssel való megismertetését. Lelkipásztorok a Magyar Honvédségnél Budapest (MTI) — Ma­gyarországi Evangélikus Egyház Elnöksége határoza­tot fogadott el, amelyben he­lyesli a katonai szolgálatot teljesítők közötti lelkipász­tori szolgálat megszervezé­sének szándékát. Egyúttal köszönetét fejezi ki a Honvédelmi Minisztéri­um illetékeseinek az erre vonatkozó jogi, adminisztra­tív és törvényelőkészítő munkájáért. Erről az elnök­ség hétfőn tájékoztatta az MTI-t. A dokumentum alá­húzza, hogy a lelkipásztori szolgálatra az előzetes fel­mérés alapján igény jelent­kezik. „Mulasztás terhelné egy­házunkat, ha nem vállalnánk a sokszor nehéz katonai szolgálat testi és lelki meg­terhelését hordozó, olykor a végső kérdésekkel (öngyil­kossággal) is vívódó testvé­reink között az evangélium szolgálatát” — mutat rá a határozat. Az evangélikus egyház a lelkipásztori szolgálat meg­szervezését ökumenikus együttműködéssel — a két világháború közötti időszak tapasztalatainak felhaszná­lásával —javasolja. Az egy­ház ebben az együttműkö­désben felajánlja közvetíté­sét azoknak a katonáknak is, akik kisebb létszámú egyhá­zakhoz tartoznak. Újabban kevesebb nő kér terhességmegszakítást Budapest (MTI) — Mó­dosította az abortuszok szá­mának alakulását a magzati élet védelméről szóló ez év január 1-jén hatályba lépett törvény, amely újólag szabá­lyozta a terhesség megszakí­tásának feltételeit — tájé­koztatta a Központi Sta­tisztikai Hivatal az MTI-t. Az adatok tanúsága sze­rint az év első negyedében az országban csaknem 19 ezer terhességet szakítottak meg, ám ez 22 százalékkal kevesebb volt, mint az el­múlt év azonos időszakában. A havonkénti adatok azon­ban azt mutatják, hogy míg januárban több mint egyhar­mados csökkenés volt ta­pasztalható, márciusban már csak 9 százalékkal kevesebb abortusz történt, mint az el­múlt év azonos hónapjában. Az áprilisi adatok ismét je­lentősebb — 17 százalékos — visszaesést jeleznek. Életkorra való tekintet nélkül valamennyi korcso­portban csökkent a terhes­ségmegszakítások száma, a 30 év feletti nőknél azonban a visszaesés jelentősebb volt, mint a fiatalabb kor­osztályoknál. A csökkenő tendencia okáról a statiszti­kusok egyelőre csak talál­gatnak, ám úgy vélik, hogy fokozódott a nők körében a szülési hajlandóság, ami vagy a családvédelmi szol­gálat munkájának vagy a fo­gamzásgátlási gyakorlat vál­tozásának köszönhető. Min­denesetre arra számítani le­het, hogy a születések száma az év utolsó negyedében nö­vekedni fog, s ezzel megsza­kad a több éves visszaesés.

Next

/
Thumbnails
Contents