Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-22 / 143. szám
1993. június 22., kedd TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Belföldi befektetőknek akarják eladni a hazai élelmiszer-kiskereskedelmet Budapest (ISB - R. S.) — Az előprivatizáció során meghirdetett több mint 10 ezer üzlethelyiségből eddig 8 ezer talált gazdára, 1800-nak folyamatban van a privatizációja, a többi sorsáról pedig még nem született döntés — tudtuk meg Vörös Máriától. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője elmondta azt is, hogy az előprivatizációs eladásokból 12,1 milliárd forint folyt be az Állami Vagyonügynökség kasszájába, s az adatok szerint az üzletek — átlagosan — a kikiáltási ár 146 százalékáért keltek el. A kereskedelem további privatizációjával kapcsolatban Schagrin Tamás elmondta, hogy álláspontjuk szerint azokat a kereskedelmi vendéglátó-helyiségeket is el kell adniuk a cégeknek, amelyeket az állami vállalatok korábban gazdasági társaságokba appor- táltak. Igaz, ehhez az is szükséges, hogy az ÁVÜ-nek e döntés kikényszerítéséhez elegendő tulajdoni hányada legyen az illető vállalatban. E vagyon összértéke egyébként 5,2 milliárd forintra tehető, s eddig durván 2 milliárdnyi talált belőle új gazdára. Az ipari tárca kereskedelmi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára kérdésünkre válaszolva kifejtette: koncepciójuk szerint az állami élelmiszerkereskedelmi vállalatokat nem egyben kell eladni, hanem régiónként kell kialakítani a gazdasági társaságokat úgy, hogy az adott térségben ne lehessen monopolhelyzetben az új vállalkozás. Ebből következően több, ma még állami vállalati tulajdonban lévő üzletet egyenként kívánnak értékesíteni, jóllehet az állami cégek ellenállást tanúsítanak a vázolt koncepció megvalósításával szemben. Schagrin Tamás a privatizáció kapcsán nagy jelentőséget tulajdonít annak is, hogy a korábban mesterségesen fenntartott, a nagy- és a kiskereskedelem szétválasztása megszűnjön. Példaként megemlítette, hogy a nyugat- európai, versenyhelyzetben működő élelmiszer-kereskedők — elsősorban korszerű logisztikai rendszerüknek köszönhetően — 50-100 százalékkal kisebb költséggel szállítják az árut a termelőtől az üzletig, mint nálunk. A jelentős különbség másik oka pedig az, hogy ott a kereskedelmi funkciók nincsenek szétválasztva. A vidéki élelmiszer-kereskedelmi vállalatok privatizációjáról nemrégiben az ÁVÜ igazgatósága is tárgyalt. Az ott született döntésről Tóth Attila elmondta, hogy az igazgatóság három cég, a Héliker Rt., a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Élelmiszer-kereskedelmi Kisvállalat és az Alföld Fü- szért privatizációjával foglalkozott. Az ÁVÜ igazgatója a részletekről szólva kifejtette: a durván 400 milliós vagyonú Héliker Rt. jelenleg négy településen működik, s 36 boltjából nyolcat egyenként kívánnak értékesíteni. A megmaradó 28 üzlet a részvénytársaságban marad, s a céget ezután belföldi szakmai vagy egyéb befektetőknek adják el. Az egyenként privatizálandó 8 üzletet úgy kell kiválasztani, hogy eladásuk után a Héliker érdekeltségi területén minden helységben legyen legalább egy magánvállalkozásban működő bolt. Tóth Attila ezzel összefüggésben megjegyezte: a koncepciót azért alakították így, mert azt szeretnék, ha a boltok egymásnak versenytársai lennének. A 220 milliós vagyonnal rendelkező Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat helyzetéről az ÁVÜ igazgatója elmondta, hogy e cég üzleteinek 90 százaléka már az előprivatizáció során elkelt. így ma már csak 14 ABC áruháza van a vállalatnak. Mivel a térségben nincs hasonló, láncszerűen működő élelmiszer-kiskereskedelmi hálózat, nem egyenként, hanem egyben adják el a vállalatot. Tóth Attilától megtudtuk, hogy a Héliker Rt. esetében hamarosan kiválasztják a 8 eladandó boltot, míg a szabolcsi cég napjainkban alakul át gazdasági társasággá. A törekvés továbbra is az, hogy hazai vállalkozóké legyen az üzlethálózat. Omker-részvény a társadalombiztosításnak Budapest (ISB - S. Z.) — A társadalombiztosítás vagyonhoz juttatását törvény garantálja. Első lépésként várhatóan a héten a tb tulajdonába adják az Orvosi Műszerkereskedelmi Rt. (Omker) részvényeinek 25 százalékát. Ez mintegy 375 millió forint könyvszerinti értéket jelent — tájékoztatta lapunkat Weglárz Péter, a társadalombiztosítás vagyonkezelő főcsoportjának vezetője. A cég „szerényen, de tartósan nyereséges” — fogalmazott a főcsoportvezető —, a részvénytársaság üzletpolitikájával azonban még nem ismerkedtek meg tüzetesen. Annyi bizonyos, hogy a cég olyan termékeket forgalmaz, amit a társadalombiztosításnak kell támogatnia, így tehát nem mindegy, mennyi beleszólási joga lesz az üzletmenetbe. A minősített kisebbségi jogok megszerzéséhez még legalább egy részvény hiányzik, hiszen csak 25 százalék + 1 szavazati arány biztosíthatja, hogy alkalmanként a többségi tulajdonos ellen szavazzanak (58 százalék nyugati befektető és egy magyar bank kezében van, 10 százalékot a dolgozók birtokolnak, a fennmaradó rész azoké az önkormányzatoké, ahol a cégnek érdekeltsége van). Az elsődleges cél tehát ennek az egy részvénynek a megszerzése, ami nem lehetetlen, de sokkal könnyebb volna, ha a papírokat már a tőzsdén is forgalmaznák. Nem kizárt, hogy ennél jóval több Omker-részvényt is megvásárol a társadalombiztosítás, többek között olyan kárpótlási jegyekért, amelyeket a kintlevőségeikért cserébe fogadnak el. A közeljövőben lesz egyébként a cég közgyűlése, amelybe várhatóan már a társadalombiztosítás is „belebeszél” — véli Weglárz Péter. A vagyonjuttatás következő lépcsője a RICO kötszergyártó cég 25 százalékos tulajdonjogának átruházása lehet — hallottuk. A társaság „szolidan nyereséges”, s ugyancsak nem mindegy a társadalombiztosítás számára, mit, mennyiért ad. A következő vagyonátadásra valószínűleg szeptemberben kerül majd sor. A szellemi erőforrások kiaknázása Értelmiség és hatalom Budapest (MTI) — Az értelmiség és a hatalom címmel kezdtek tanácskozást francia, német és magyar diákok hétfőn a fővárosban. Az ötnapos konferenciáról — amelyet a Francia-Német Tudományos Ifjúsági Együttműködési Iroda szervezett — a megnyitó után tájékoztatták az újságírókat. Tanácskozásunk témája — értelmiség és hatalom — a történelem egész menetében jelentős szerepet játszott, és napjainkban is nagyon fontos kérdés. Volt már példa arra, hogy az értelmiség része volt a hatalomnak, de ez ritkán fordult elő. Az értelmiségnek nem az a feladata, hogy kormányozzon, hanem a humanizmust, az igazságot, a szabadság gondolatát és az eszméket kell képviselnie a közéletben — jelentette ki Benda Kálmán professzor, a MTA tagja a sajtótájékoztatón. Elmondta: a tanácskozáson résztvevő egyetemi hallgatók konkrét ismereteket szerezhetnek arról, hogy Európa különböző országaiban milyen az értelmiség helyzete. A fiatalok így felkészülhetnek arra, hogy később miként hallassák hangjukat és tisztábban lássák a rájuk váró feladatokat. Budapest (MTI) — Amíg a privatizált gazdaság nem jelentkezik a társadalmi megrendelés szintjén, addig az állam feladata segíteni a tudományos kutatást — mondta Mádl Ferenc a június 21—22- én zajló, Esélyek az ezredfordulón — A szellemi tőke Magyarországon című konferencia megnyitóján. A kultusz- miniszter szólt a kutatók, az oktatók felelősségéről a korszerű ismeretek közvetítésében, és annak jelentőségéről, hogy a nemzetközi oktatási, kutatási programok segítségével kialakított kapcsolatok lehetőséget teremtenek a fiataloknak az értékek közvetítésére Európában. Levélben köszöntötte a konferenciát, mint annak egyik fővédnöke, Göncz Árpád köztárBudapest (ISB - D. Á.) — Autonómiájukat féltve léptek a közvélemény elé az akadémiai kutatóintézetek igazgatói. A parlament törvényalkotási vitájában ugyanis több szónok is olyan nézeteket hangoztatott, amelytől e kutatóintézetek dolgozói megijedtek. A felsőoktatási intézményekhez való csatolásuknak a puszta felvetését is a parlament szégyenének tekintik, különösen azután, hogy az elmúlt átkos negyven esztendőben ez nem merült fel. Abban a 40 esztendőben, amikor a „gyanús elemek”, „politikai börtöntöltelékek” egyik gyűj/ 0 sasagi elnök. Hangsúlyozta: „A szellemi erőforrás fejlesztése, a felhasználókkal való ta- lálkoztatása, a fejlesztés módozatainak közös kialakítása, a szellemi szféra egymástól elkülönült részeinek közelítése mind-mind távlatban adhat segítséget nekünk és térségünknek hátrányaink ledolgozásához, meglévő erényeink kibontakoztatásához.” A tudományos tanácskozás másik fővédnöke, Catherine Lalumiére asszony az Európa Tanács főtitkára üdvözlő soraiban kiemelte: „Ma már le- heteten olyan szakértelemre, képzettségre vagy diplomára szert tenni, amelynek birtokában 30-40 évig végezheti valaki a munkáját. Egyre inkább a folyamatos képzés lesz jellemző Európában, amitőhelyei voltak az akadémiai kutatóintézetek. Olyan költségvetéssel dolgozunk — mondták a kutatóintézeti igazgatók a hétfői sajtótájékoztatón —, amekkora összeget magánszemélyek sikkasztani szoktak. Az intézetekben dolgozók átlagos bére még a felsőoktatásban lévőkénél is kevesebb, ráadásul az övékét nem 20, hanem 5 százalékkal kívánják az idén emelni. Költségvetési lehetőségük annyira korlátozott, hogy gyakorlatilag ma minden a pénzügyminisztériumtól függ. Az ötvenes évekhez viszonyítva ma az AVH helyett hez a különböző oktatási és képzési formák, a szakmai és az általános képzés egymást erősítő kölcsönhatására van szükség.” A konferencia céljáról szólva Lajos Tamás egyetemi tanár, a szervezőbizottság elnöke elmondta: arra akarnak lehetőséget adni, hogy a résztvevők — a felsőoktatás, a kutatóintézetek, a középiskolák, az oktatási programok, az alapítványok munkatársai, az egyetemisták, a főiskolások, a felhasználok — számot adjanak a szellemi erőforrás-fejlesztés elmúlt három évének tapasztalatairól. Ezzel szeretnék ugyanis együttgondolkodásra késztetni a tudomány és a gazdaság, a gazdaság és a társadalom különböző nézőpontjainak képviselőit. az APEH diktálja a magyar tudománypolitikát. Az Ákadémiai Kutatóintézetek Tanácsa a következő állásfoglalással kívánja rögzíteni saját álláspontját a parlamenti vita közben-: Az egyetemekkel szorosan együttműködve, de azoktól függetlenül, vállaljanak szerepet a felsőoktatásban. Az Akadémia autonómiáját kiegészítve a kutatóintézetek is autonómia birtokában végezzék tevékenységüket. Az MTA vegye tulajdonába azokat az ingatlanokat és eszközöket, amelyek eredetileg birtokában voltak, illetve amelyeket kezel. Az APEH diktálja a tudománypolitikát Vita az áfatörvényről Budapest (MTI) — Az Országgyűlés hétfő délután megkezdte nyári rendkívüli ülésszakát. A napirend előtti felszólalásokat követően a képviselők az áfatörvény módosításáról tárgyaltak. A délutáni, és a kora esti plenáris ülésen a pártok vezérszónokai fejtették ki álláspontjukat a lakosságot jelentősen érintő áfatörvény módosításáról. Ezután a munkanélküliek ellátásáról, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló előterjesztés szerepelt a napirenden. A tervek szerint az esti órákban folytatódott a felső- oktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája. Tiltakozást nyújtottak át a szövetkezeti törvény ellen Budapest (MTI) — A szövetkezeti törvény módosítása elleni tiltakozásul hétfőn nyújtotta át petícióját Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének Szilvasán Pál és Vadász György, a hat szövetkezeti ágazatot tömörítő Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. A törvénymódosítást, mely újra lehetővé tenné a szövetkezetektől történő csoportos leválást, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága terjesztette a parlament elé, s a plénum sürgősséggel napirendre tűzte a javaslat tárgyalását. Az OSZT-nek az MTI-hez eljuttatott állásfoglalása szerint: a javaslat alkotmányellenes, gazdasági következményei átgondolatlanok és közel 1 millió embert sodorhatnak a létbizonytalanságba. A módosítás tág teret biztosítana a spekulációnak, kiélezné a szövetkezetek és a hitelező bankok közötti bizalmatlanságot, valamint gyakorlatilag végrehajthatatlan bürokratikus eljárásokra kényszerítené a szövetkezeteket. Az OSZT ezért felkérte az Országgyűlés elnökét, hogy kezdeményezze a javaslat levételét a napirendről. Továbbá felhívta a parlament figyelmét arra, hogy a beterjesztő bizottság nem lehet illetékes a magyar szövetkezeti mozgalom egészét érintő törvénymódosítás ügyében. Különösen oly módon nem, hogy elmulasztja egyeztetési kötelezettségeit, a legitim érdekképviseletek véleményének meghallgatását és a kormánnyal, illetve az Országgyűléssel való megismertetését. Lelkipásztorok a Magyar Honvédségnél Budapest (MTI) — Magyarországi Evangélikus Egyház Elnöksége határozatot fogadott el, amelyben helyesli a katonai szolgálatot teljesítők közötti lelkipásztori szolgálat megszervezésének szándékát. Egyúttal köszönetét fejezi ki a Honvédelmi Minisztérium illetékeseinek az erre vonatkozó jogi, adminisztratív és törvényelőkészítő munkájáért. Erről az elnökség hétfőn tájékoztatta az MTI-t. A dokumentum aláhúzza, hogy a lelkipásztori szolgálatra az előzetes felmérés alapján igény jelentkezik. „Mulasztás terhelné egyházunkat, ha nem vállalnánk a sokszor nehéz katonai szolgálat testi és lelki megterhelését hordozó, olykor a végső kérdésekkel (öngyilkossággal) is vívódó testvéreink között az evangélium szolgálatát” — mutat rá a határozat. Az evangélikus egyház a lelkipásztori szolgálat megszervezését ökumenikus együttműködéssel — a két világháború közötti időszak tapasztalatainak felhasználásával —javasolja. Az egyház ebben az együttműködésben felajánlja közvetítését azoknak a katonáknak is, akik kisebb létszámú egyházakhoz tartoznak. Újabban kevesebb nő kér terhességmegszakítást Budapest (MTI) — Módosította az abortuszok számának alakulását a magzati élet védelméről szóló ez év január 1-jén hatályba lépett törvény, amely újólag szabályozta a terhesség megszakításának feltételeit — tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. Az adatok tanúsága szerint az év első negyedében az országban csaknem 19 ezer terhességet szakítottak meg, ám ez 22 százalékkal kevesebb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. A havonkénti adatok azonban azt mutatják, hogy míg januárban több mint egyharmados csökkenés volt tapasztalható, márciusban már csak 9 százalékkal kevesebb abortusz történt, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Az áprilisi adatok ismét jelentősebb — 17 százalékos — visszaesést jeleznek. Életkorra való tekintet nélkül valamennyi korcsoportban csökkent a terhességmegszakítások száma, a 30 év feletti nőknél azonban a visszaesés jelentősebb volt, mint a fiatalabb korosztályoknál. A csökkenő tendencia okáról a statisztikusok egyelőre csak találgatnak, ám úgy vélik, hogy fokozódott a nők körében a szülési hajlandóság, ami vagy a családvédelmi szolgálat munkájának vagy a fogamzásgátlási gyakorlat változásának köszönhető. Mindenesetre arra számítani lehet, hogy a születések száma az év utolsó negyedében növekedni fog, s ezzel megszakad a több éves visszaesés.
