Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

m 1993. június 22., kedd A HIT VI LAG A Kelet-Magyarország 7 Hogy vallásos legyen a magyar Dr. B. Papp János igazgató bemutatja a Hajdúdorogi Görög Katolikus Gimnáziumot Hajdúdorog (KM) — Ami­kor a rendszerváltás után lehetővé vált egyházi iskolák létrehozása, egyik első volt közöttük 1991 nyarán a Haj­dúdorogi Görög Katolikus Gimnázium. Első igazgató­jától. dr. B. Papp Jánostól azt kértük: mutassa be a Fi­atal intézményt! — A gimnázium ugyan 1991-ben jött létre, azonban történelmi múltja 1912-re nyúlik vissza, amikor Hajdú­dorogi Egyházközség, mintha Munkácsi Egyházmegye leg­nagyobb egyházközsége a már levegőben lévő magyar görög katolikus püspökség és a ma­gyar nyelvű liturgia létre­hozásának a közeledtét látva 3000 fős hitközségi gyűlésre ült össze a görög katolikus is­kola udvarán és ott elhatá­rozták: létrehoznak egy görög katolikus főgimnáziumot. A pénzt elő is teremtették, úgy hogy az egyházközség 270 holdas vagyonára százezer ko­ronát vettek föl, amelynek ka­matát és törlesztését az egy­házközség tagjai vállalták. — Sajnos a főgimnázium létrehozására nem került sor. Az akkori egyházi vezetés nem szívesen vette ezt a kez­deményezést, mert a püspöki székhely körül kialakult harc miatt Dorog ellen kemény el­lenérzések keletkeztek, észre sem akarták venni a felaján­lást. Még egyszer, 1927-ben szintén előkerült a gimnázium Ugye. Ekkor adták ki azt a törvényt, amely elrendelte, hogy az állami iskolák nyári takarítását, illetve a téli fűtést, világítást a községnek, a vá­rosnak kell biztosítani. Hajdú­dorog képvislő-testülete vál­lalta volna, ha gimnáziumot kapnak, de azt mondták: pol­gári iskolának nem adunk. — Dorog nagyon régen óhajtotta a középiskolát, míg­nem 1942-ben Dudás Miklós püspök Hóman Bálint kultusz- miniszterrel egyeztetve létre­hozták a hajdúdorogi líceumot Elsőáldozók Nyolcvankilenc elsőál­dozó volt Nyíregyházán a görög katolikus templom­ban. Oktatásukat, előkészí­tésüket a parókián végezték szombat délelőttönként. A többségükben harmadikos gyermekek hároméves elő­készület, hittanóra és temp­lomba járás után járulhattak a szentáldozáshoz. Nem a külsőségek miatt szük­séges a három év, hanem ez az idő alakítja ki a belső hozzáállást a gyermekek­ben a keresztény élet meg­éléshez. Keresztelő Harminchat felnőttet ke­resztetek Nyíregyhgáza gö­rög katolikus templomában az elmúlt év alatt. A kö­vetkező — mindig nagy­szombaton történő — ke­resztelésre már eddig is többen jelentkeztek. Nagy örömmel fogadja az egy­ház, hogy azok a fiatalok, vagy felnőttek, akik vala­milyen oknál fogva távol maradtak a vallásos élettől, most felnőttként keresik az utat Istenhez, az egyház­hoz. Szekeres Tibor felvétele és tanítóképző akadémiát. Ez utóbbi a háború miatt sohasem alakulhatott meg. Ezt a sorsot járta a görög katolikus taní­tóképzés is 1951-ig, amikor beszüntették, mondván: „Haj­dúdorog egyik olyan hely, ahol a klerikális reakció a leg­erősebb”. Két hónap alatt el­hagyta a várost 15-16 tanító­képző intézeti tanár, 8-10 pol­gári iskolai tanár, óriási kul­turális űrt hagyva maguk után. A korabeli megyei vezetés pe­dig jelezte: Hajdúdorognak „...ki kell érdemelni a középis­kolát”. — Negyven évig nem sike­rült. Akkor aztán a Nyugati Pályaudvaron néhány dorogi származású, de Dorogért tenni akaró barátok mondhatnám véletlenül összetalálkoztunk és elhatároztuk, hogy meg­próbáljuk a gimnáziumot. ír­tam egy kérvényt Glatz Fe­renc miniszter úrhoz, s kér­tem: tegye lehetővé, hogy a középfokú oktatás Dorogon megindulhasson. Azt vála­szolta, hogy Keresztes Szilárd püspök úrral megegyeztek, 1990 szeptemberében megin­díthatjuk a gimnáziumot. Mi­vel a püspök úr az általános is­kola megnyitását sürgősebb­nek tartotta, ezért az nyílt meg 1990. szeptemberben, s ezután következett 1991. június else­jén a gimnázium megnyitása. — Gimnáziumunknak szep­tembertől 210 növendéke lesz, két első, két második és két harmadik osztállyal. A hat osztály tanulóinak nagyobbik harmada Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei, a többi hajdú­dorogi, illetve Borsod megyei, de van növendékünk az ország egész területéről. Csak olya­nokat veszünk fel, akikről a parókus, vagy a hitoktató elfo­gadható véleményt mond. Még így is akad problémánk különösen a fiútanulók maga­tartásával, fegyelmezettségé­vel. — Ami a tanulmányi mun­kát illeti: a most induló két osztály egyike angol tagoza­tos, a másik általános gimná­ziumi osztály. Az angol tago­zatos osztályban heti 8 órában tanítjuk az angolt, a másikban a németet 5 órában, szükség esetén a matematikát is fel tudjuk emelni öt órára, mert abból sohasem elég. A vallá­sos nevelésre külön gondot fordítunk. Hetenként kötelező egy vasárnapi liturgia, amit az iskola kápolnájában szoktunk tartanai. Egy hónapban egy­szer azonban a székesegyház­ban tartjuk a misét az egyház- község híveivel együtt, mert szeretnénk tudatosítani a vá­rosban, hogy van egy gimná­zium és ez a vallásos nevelés központja. — Most a harmadik tanév megnyitása következik. Ez azért fontos, mert a fakultá­ciók megnyitásának az éve is­kolánkban 1993. szeptember. Valamennyi tantárgyból szer­vezünk fakultációt, ezenkívül számítástechnikai fakultációt is indítunk. Indítunk még kán­torképző fakultációt és úgy­nevezett szociális gondozó fakultációt is. Ezzel sok prob­lémánk van, mert nem olyan jók a feltételeink, mint egy nagyobb városnak, ahol klini­ka, kórház működik és anya­giakban is jobb a helyzetük. Ügy gondoljuk azonban, hogy egy egyházi iskola légkörébe nagyon jól beillik a szociális gondozói fakultás. — Több jó képességű nö­vendékünk van, akiknek a speciális gondozása egy kezdő iskolában nagyon nehéz. Meg­próbáljuk őket az irodalom, a természettudomány, a sport, illetve a rajz területén ösztö­nözni. Színjátszásra hajlamos gyerekeink is vannak, ők ala­kítják, színezik az iskola kul­turális életét, természetesen saját erejükből. A kollégák szaktudományi felkészültsé­gét és vallásos hitéletét illető­en megnyugtató a helyzet. Mi­vel azonban egy-két kivétellel pályakezdő fiatalokból áll a testület, ezért gyakorlati hi­ánnyal küzdenek. Mint volt főiskolai oktató, alig akarom hinni, hogy ennyire nem készítjük fel a nevelési felada­tokra a tanárjelölteket. —Hogy a gondok se marad­janak ki, elmondom: nem megnyugtató a gazdasági helyzetünk. Az iskola meg­kapta a Hajdúdorogi Szent Ba- zil Rend székházat, kolostort, amelyhez időközben épült egy négytantermes általános iskolának szánt korszerű kis épület. Épült még hozzá a szakmunkásképzőnek külön­böző kisebb-nagyobb épüle- tecskéje és egy tornaterem a múlt tanévben. Ezenkívül megkaptuk a haj­dúdorogi volt pártházat a fiúkollégium részére, azonban az új tanévtől már kevés. Sok­szor a mindennapi forintok előteremtése is akadozik és ez azért szembetűnő, mert a városban lévő két iskola anya­gi ellátása jóval jobb, mint a gimnáziumé. Ez akkor is így van, ha az önkormányzat min­den kritikus helyzetben segít­ségünkre siet. Az új tanév közeleg, a gon­dok szaporodnak. Az a Dorog azonban, amelyik oly hosszú időt várt erre a gimnáziumra, nyilvánvalóan nem nézi tét­lenül, hogy ezek a gondok megoldatlanok maradjanak. Mert ezek az egyházi iskolák lehetnek letéteményesei, hogy ismét vallásos legyen a ma­gyar nép. Hitoktatás 100 órában Lelki segély Nyíregyháza (KM) — Ke­reken száz hittanórán is­merkedhettek hetente hitük tanaival Nyíregyházán a görög katolikus vallású gyermekek és felnőttek. A kétezren felüli összlétszámú csoportokat két főállású hitoktató, öt lelkész, teológusok, óraadók, összesen 18-an tanították hittanra. Ahogy Mosolygó Tamás paró­kus mondja: a hittanórákra a gyerekek mindig buzgalom­mal, szorgalommal jártak, ak­tívan vettek részt a hitoktatás­ban. A legtöbb iskola kedve­zően segítette a hitoktatók munkáját. Az iskolák biztosí­tották a helyet, az időt, eszkö­zöket a hittanórák megtartá­sához, ezúton is köszönet illeti az iskolavezetéseket a segít­ségért. Nem csak iskolai, hanem templomi hitoktatás, vasánapi parókiái hitoktatás is folyt az elmúlt tanévben: péntek este nagyobb gyerekek részére, szombaton délelőtt alsó tago­zatos gyerekek részére, ifjúsá­gi hittan pedig a hét elején kedden és szerdán. A felnőttek hitoktatása hétfői napokon volt a templomban. Dr. Fodor György, a teológia rektora tar­totta nekik a hitoktatást, átla­gosan százan vettek részt előadásain. Témája az Ószö­vetség volt ennek az előadás- sorozatnak. Örömteli, hogy nagyon sok fiatal, az ifjúsági korosztály — dolgozó fiatalok és főiskolások — vett részt az előadásokon. Az új tanévben az iskolai hitoktatásra az iskolákban kell a gyermekek­nek jelentkezni, de a parókián is lehet jelentkezni. A pócsi búcsúk rendje Máriapócs (KM) — Július 25-én Illés próféta búcsúja (Az Exarchátus zarándoklata); Szatmáriak fogadalmi búcsú­ja­Augusztus 15-én az Isten­szülő mennybevételének bú­csúja (Nagyboldogasszony). Szeptember 12-én az Isten­szülő születésének és nevének búcsúja (Kisboldogasszony). Szeptember 19-én a Szent Kereszt felmagasztalásának búcsúja. Október 3-án az Istenszülő oltalmának búcsúja (a képvi­selő-testületek küldötteinek zarándoklata). November 7-én Szent Mi­hály főangyal búcsúja (a Bazi­lika búcsúja). November 21-én az Isten­szülő templomba vezetésének búcsúja. Szeptembertől délutánon­ként lelki segélyszolgálatot vállalnak a nyíregyházi görög katolikus parókia lelkészei. Telefonon, de személyesen is megpróbálnak tanácsot, segít­séget adni mindazoknak, akik válságba kerültek, lelki prob­lémájuk van. Kapuáldás Silvestrini bíboros, a Keleti Kongregáció vezetője áldja meg a máriapócsi templom­kert most készülő bronzkapu­ját, amelyet augusztus 18-án, a pápalátogatás második évfor­dulóján avatnak fel. Mint korábban beszámol­tunk róla, a kétszámyú hatal­mas bronzkapu — Tóth Sán­dor szobrászművész alkotása — négy főképe a pápaláto­gatás mozzanatait ábrázolja: az érkező tömeget, az áldást osztó Szent Atyát, a főoltárnál mondott imáját, majd a bete­gek, idősek és gyermekek kö­zé lépő pápát. Látható a kapun négy főpap képe, a négy eddi­gi hajdúdorogi püspök címere, és a kapuőrző oroszlán. Elsőáldozók Mátészalkán Balogh Géza felvétele Az oldalt összeállította: Balogh József Felvétel csak hivatástudattal Nyíregyháza (KM) — 1950-ben alapította Dudás Miklós pöspök a Nyíregy­házi Hittudományi Főis­kolát a papok és a hívek adományaiból, a tanulás­hoz és a lakáshoz szükséges berendezéseket és bútoro­kat a Szent Josefat diákott­hontól örökölte a szeminá­rium. Hogyan működik ma az intézmény? Erről kér­deztük Kruppa Tamás prefektust, a papnövendé­kek lelki vezetőjét. — A gondviselésnek, a jó Isten különös kegyelmének tartjuk, hogy 1950-ben szemináriumot lehetett ala­pítani Magyarországon, s hogy ma a 43. tanévnél tar­tunk. Eleinte a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyház­megye és a miskolci eg- zarhátus papnövendékei ta­nultak, ezzel párhuzamosan a központi szemináriumba is küldött a szeminárium né­hány növendéket. Három éve már nem csak ez a két egyházmegye neveli itt a papnövendékeit, hanem kül­földi magyar egyházmegyék is küldenek növendékeket. A harmadévfolyamon négy szlovák papnövendék tanul az Eperjesi Egyházmegyé­ből, hárman vannak az első évfolyamon és egy bazilita szerzetes Erdélyből. A töb­biek pedig — összesen 16 külföldi növendékünk van, ez egyharmada a 45 fős tel­jes létszámnak — Kárpát- aljáról. — Az idén öten végeznek a nyíregyházi főiskolán, kö­zülük hármat szentel fel a püspök úr, ketten más kise­gítő szolgálatra mennek. A felvételi pedig június 27-én lesz. Tizenöt jelentkező volt, hárman Kárpátaljáról. Olyan fiatalokat szeretnénk felven­ni, akik a felvételi alapján meggyőznek, hogy valódi hivatásuk van, érettek rá, képesek lesznek megfelelni az iskola képzési színvonalá­nak. Nagyon fontos a hivatás­érzet, de önmagában ez nem elég. Tudnunk kell, hogy saját, önálló, felnőtt dön­téséből fakadó hivatásérzet ez, vagy külső hatás alatt született, esetleg nem eléggé érett. A püspök úr is szemé­lyesen találkozik minden nö­vendékkel, a maga szem­pontjai szerint elbeszélget velük, s ő dönt, hogy kit vesz föl a szemináriumba. — A főiskola ez évtől új épületet kapott kölcsön a polgármesteri hivataltól a volt görög katolikus iskola, a 3-as iskola helyett. Mig azt át nem tudják adni ré­szünkre, addig a Bethlen Gá­bor utca 17-ben egy föld­szintes épületben folyik a tanítás. Van egy levelező ta­gozatunk is, amely a képzést a tanárképző főiskolán bo­nyolítja. — Benne van a főiskolánk a maga szintjén a Nyíregy­házi Főiskolai Egyesülés­ben, amelynek keretében ha­tékony munkát végzünk. Egyik legfontosabb része ennek, hogy a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán második szakként hit­tanári képzés folyik, amit a Hittudományi Főiskola taná­rai oktatnak. így a 45 papnö­vendéken kívül vannak civil hallgatók, tanárképzős hall­gatók, jövőre négy évfolyam működik a levelező tagoza­ton, s az új tanévben harminc hallgató kezdi meg ott is a tanulmányait. — Igyekszünk a főiskola képzési színvonalát növelni. Ehhez most éppen főiskolai egyesülés keretében kapunk segítséget a FEFA alapból közösen elnyert pályázattal. Ennek segítségével felsze­reltünk egy nyolc gépből ál­ló számítógépes termet, ahol jövőre az elsőéves hallgatók már kötelező számítógépes oktatásban részesülnek. — A létszám emelkedésén kívül — az új tanévtől 55-60 papnövendékünk lesz — na­gyon fontos változás, hogy áttérünk a hatéves képzésre. A mostani negyedévesek jö­vőre végeznek, de akik har­madévesek, azok csak a ha­todév után lehetnek felszen­telt papok. Ez sok problémát okoz, mert át kell vezetni az évfolyamokat az új rend­szerre, s megteremteni a hosszabb idő jó kihasználá­sát. Előreláthatólag az első félév egy felvezető fél év lesz, ami azért is fontos, mert tavaly óta a felvett növen­dékek nem teljesítenek ka­tonai szolgálatot és a gim­názium után nincs egy olyan átvezető, felkészítő időszak, ami a sok negatívumával együtt is érlelte az em­bereket. A komoly teológiai tárgyak tanítása csak a má­sodik fél évben kezdődik. — A harmadik évfolyam második felében tervezünk egy olyan gyakorlati félévet, amelyben a növendékek ki­mennének a szemináriumból olyan helyekre, ahol a mun­kájukban segíteni is tudjuk őket, van mellettük felü­gyelő, akihez fordulhatnak gondjaikkal, de végül is tel­jesen civil munkát végezhet­nének. Elképzelhető ez paró­kiákon, karitász munkában, vagy amire az addigi alap- képzettség megfelelő fel- készültséget ad. Dolgozhat­nak egészségügyi intézmé­nyekben betegápolóként, vagy maguk választotta he­lyen, ahol szeretnének a civil társadalomba belelátni, ké­pet kapni arról, hogy élnek az emberek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents