Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

1993. június 17., csütörtök KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország Hadd jöjjön a keleti export A Financial Times szerint minél gyorsabban enyhíteni kell a korlátozásokat London (MTI).— A recesz- szió és a nagy munkanélkü­liség ideje aligha a megfelelő alkalom meggyőzni az EK- kormányokat a keleti keres­kedelem liberalizálásáról, ám ha a kelet- és közép-eu­rópai országok támogatásá­ról szóló tulajdon nyilatko- zátaikat komolyan veszik, akkor gyorsan enyhíteniük kell a kereskedelmi korlá­tozásokat — írta keddi ve­zércikkében a Financial Ti­mes című brit gazdasági na­pilap. A Közösség terjessze ki a kommunizmus szorításából kiszabadult országokra azt a fajta stabilitást és prosperitást, amelyet oly sikeresen dédel­getett a földrész nyugati felén — ajánlotta az újság, és hoz­zátette: ezt elvégezni az EK el­sőrendű önérdeke. De ha a Közösség nem enged megfele­lő bejutást a keleti exportnak, akkor az a térség csak* szük­ségtelenül rögös úton juthat el a kapitalizmus világába. A veszélyek közül még a legkisebb, hogy a kelet-euró­pai visszaesés megfosztja az EK-beli vállalatokat az egyéb­ként igen jövedelmező, növe­kedést ígérő piacoktól. A leg­rosszabb pedig az lehet, hogy ha a kelet-európai átalakulás meginog, akkor sokkal mesz- szebbre fog terjedni a volt Szovjetunió és Jugoszlávia területén máris tapasztalható összeomlás és káosz — írta a Financial Times, majd így folytatta: Ha az EK vezetői bölcsek, akkor a jövő heti koppenhágai csúcsértekezletükön csak kiin­dulási pontnak tekintik a brüsszeli bizottság javaslatát a keleti kereskedelemről. A bi­zottsági javaslatban megma­radtak a protekcionizmus erős elemei az acél, a textil és az élelmiszer ellen, épp azokban a szektorokban, ahol Kelet- Európa a leginkább verseny- képes. Pedig az EK-nak meg kell ígérnie, hogy a lehető leg­hamarabb eltávolítja a meg meglévő akadályokat. Ez a helyes válasz és a jogos ellen­szolgáltatás a kelet-európai or­szágok elkötelezettségére, hogy az esetleges EK-tagságra készülve átalakítják gazdasági szerkezetüket. Nem igazságos megtenni a kelet-európai or­szágokat az egyes EK-ipará- gak általános szerkezeti és cik­likus problémáinak bűnbakjá­vá. A Financial Times számok­kal is indokolta álláspontját. Összesítése szerint tavaly a Bulgáriából, Csehszlovákiá­ból, Magyarországról, Len­gyelországból és Romániából származó EK-behozatal a Kö­zösség teljes importjának mindössze 1,6 százalékát tette ki. A Közösség egyedül Auszt­riából (1,9 százalék), vagy Svédországból (2,1 százalék) is többet importált. 1988 óta a kelet-európai GDP 20 száza­lékkal csökkent. Közben az EK GDP-je az idén 8 száza­lékkal lesz több, mint öt évvel ezelőtt. A Berlini Fal eltűnése óta a keleti országok nyugati ex­portnöveléssel pótolják az egykori KGST-beli forgalom összeomlását. Eközben az EK exportja mégis gyorsabban nőtt, mint importja, és az EK- nak már jelentős többlete van a Kelettel szemben, pedig 1990-ben még deficitje volt. Kelet-Európa még évekig szenvedi a kommunista hoz- zánemértés örökségét. Őrült­ség volna ezt megtetézni az EK rövidlátásának következ­ményeivel, amikor pedig a Közösség megengedheti ma­gának a nagylelkűséget — írta kedden a Financial Times ve­zércikkében. Owen cáfol London (MTI) — Lon­doni lapjelentések szerint Lord Owen, az EK jugo­szláviai megbízottja szerint módosítani kell a boszniai rendezésről szóló Vance- Owen-tervet, bár ragaszko­dik hozzá, hogy egyelőre nincs jobb terv. Lord Owen tagadta, hogy a mostani genfi fordulón feldarabolnák Boszniát Szerbia és Horvátország között. — A világ nem fogadná el a feldarabolást. Bármi­lyen változások vagy mó­dosítások lesznek is, méltányos megoldás kell a három országalkotó nép számára, és ebbe igencsak beleértendő a legnagyobb csoport, vagyis a mohame­dán lakosság — mondta Lord Owen. Lord Owen és Thorvald Stoltenberg ENSZ-megbí- zott a keddi genfi össze­jövetel előtt úgy nyilatko­zott, hogy második nemzet­közi értekezletet próbálnak megszervezni Jugoszláviá­ról, a tavaly augusztusi lon­doni konferencia mintájára, ezúttal valószínűleg Genf- be. Alija Izetbegovics sem­miféle nagy konferencián nem akar többé részt venni. Magyar elitképzés Beregszászon Minőségi tudást ígérnek a vidék magyar anyanyelvű gyerekeinek Szabó Béla Ungvár (MTI-Panoráma) — Fél évszázad múltán nyílt meg újra két esztendővel ezelőtt Beregszászon a ma­gyar gimnázium. Az első évben 51, tavaly 56 gyerek lett az intézmény tanulója. Az idén pedig, bár még csak a kezdetnél tartanak, már közel 70-en jelentkeztek a gimnáziumba, és nemcsak beregszásziak, hanem a kö­zeli, sőt távolabbi falvakból is. A beutazók problémájá­nak enyhítésére az idén re­mélhetőleg már kollégiumot is nyitnak. A gimnázium pedagógusai az eltelt két év tapasztalatai alapján biztató képet rajzolnak a tanintézetről. A jó tanulmá­nyi átlag mellett, az órákon uralkodó légkört, a tanulók részéről megnyilvánuló állan­dó figyelmet és érdeklődést, a bizonyítani akarást tekintik legnagyobb vívmányuknak, amiről oly sokat zengedezett egykoron a szovjet pedagógia, de nagyon ritkán volt tapasz­talható az órákon. A beregszászi gimnázium kétségkívül bizonyítja létjogo­sultságát. Mégis támadják azt jobbról is, balról is. — Egyes pedagógus kol­légák azzal vádolnak bennün­ket — mondja erről Udvari István igazgató —, hogy is­koláikból elszippantjuk a te­hetséges gyerekeket. Ez tulaj­donképpen igaz is. Mi ugyanis kezdettől fogva minőségi tu­dást ígértünk a vidék magyar anyanyelvű gyerekeinek, s amikor a szülők látják, hogy ezt meg is adjuk, természete­sen hozzánk küldik gyerekei­ket, nem használ semmiféle ellenpropaganda. Ha a szülők és a gyerekek úgy érzik, hogy ezt egyebütt is megkapják, akkor bizonyára nem jönnek hozzánk másik iskolákból a tanulók. Nem lehet egyet nem érteni az igazgatóval. Más jellegű tá­madásokkal is szembe kell azonban néznie. Azokkal pél­dául, akik vitatják a magyar gimnázium jogát, hogy vissza­kapja az egykori beregszászi gimnáziumnak a 30-as évek­ben közadakozásból épített kollégiumát, amelyben az utóbbi évtizedben az I. számú bentlakásos iskola volt. Ez a járási, állami közigazgatás ha­tározata alapján történik, amely úgy rendelkezett, hogy egyesítik a Beregszászon lévő két bentlakásos iskolát, és ily módon szabadítja fel a leendő kollégium épületét, amely szeptembertől már otthont is adna a falvakból bejáró gim­nazistáknak. Persze, a gimná­zium támogatásának ez a mód­ja sem mindenkinek tetszik. A Proszvita Ukrán Társaság pél­dául külön is foglalkozott e kérdéssel, vagyis az épület át­adásával a Kárpátaljai Ukrán Néptanács legutóbbi ülésén. Egyes beregszászi ukrán la­kosok ugyanis úgy tüntetik fel a dolgokat, mintha ezáltal sa­játokra (vagyis magyarokra) és idegenekre (ukránokra) osztanák a gyerekeket és a sa­játjuknak jobb feltételeket akarnának teremteni. A Prosz­vita Társaság látszólag ugyan a bentlakásos iskola fogyaté­kos képességű tanulói védel­mében száll síkra, a valóság­ban azonban abba nem tudnak (vagy nem akarnak) beletö­rődni, hogy a magyar gim­náziumban magasabb a szín­vonal, mint másutt. Minden jó, ha jó a vége — tartja a mondás. És remélhető­leg a beregszászi magyar gim­názium esetében nemcsak a kezdet, hanem a vége is jó lesz. Mindegyik pártvezér beleegyezett a hatalom megosztásába, és abba, hogy az új alkotmány elkészítéséig ideiglenes kormányt hoznak létre — nyilatkozta tegnap Son Sann, a kambodzsai Buddhista Liberális Párt vezetője Penh-ben AP-felvhtelek HIRDETÉS Az Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt támogatói teg­nap a tizenhét évvel ezelőtti véres tüntetésekre em­lékeztek a dél-afrikai Sowetóban UK Emberi jogi konferencia Bécs (MTT) — A bécsi Hofburgban szerdán befeje­ződött a Nobel-békedíjasok tanácskozása, amely osztrák kezdeményzésre jött létre. A tizenhárom meghívott — köztük több Nobel-békedíj- jal kitüntetett szervezet kép­viselője — felhívással for­dult a világ kormányaihoz az emberi jogok betartására ösztönözve — jelenti Szászi Júlia, az MTI tudósítója. Az üzenet hangsúlyozza az ENSZ bécsi világtalál­kozójának rendkívüli jelen­tőségét, és figyelmezteti az egyes kormányokat, hogy a nemzeti érdekeket alá kell rendelni a nemzetközi köte­lezettségeknek. A bécsi ta­nácskozáson egyetértettek abban, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása alapvető összetevője a békének. Hitet tettek az emberi jogok oszt­hatatlansága mellett. Köve­telték, hogy a szemben álló felek fegyveres konfliktu­sokban is tartsák tiszteletben az emberi jogokat a nemzet­közi normáknak megfelelő­en. Egyúttal felhívták a fi­gyelmet — különös tekintet­tel a menekültek számának megnövekedésére — a szoli­daritás szükségességére. Elsősorban a tibeti nép helyzetéről tájékoztatta a da­lai láma az osztrák parla­ment elnökségét. A vallási vezető szerda délután láto­gatott el az Osztrák Nemzeti Tanács épületébe, ahol esz­mecserére nyílt lehetőség a parlament elnökével, alelnö- keivel, a pártok frakcióinak vezetőivel és az emberi jogi bizottság tagjaival. A dalai láma meghívását az osztrák parlament az után határozta el, hogy az ENSZ a vallási vezetőt kitiltotta az emberi jogi világkonferencia ün­nepélyes megnyitójáról. A nem kormányszerveze­tek párhuzamos rendezvé­nyein szerdán Marokkó, Ke­nya, általában az afrikai or­szágok és az Amerikában élő kisebbségek helyzete volt a téma. A nők emberi jogainak megsértését vizsgáló tör­vényszék 25 olyan asszony élettörténetét hallgatta meg, akiket a világ különböző részein súlyos sérelem ért. i €uip(3vAsAir i I a | | Jenőit ‘Kft. | cipőszaküzletében. Valamennyi cipőre | 20% engedményt adunk. j A nagy érdeklődésre tekintettel a kedvezményes vásár J 1993. június 18-ig tart. I Jenox ‘Kft. I Nyíregyháza, Vasvári P. u. 6. Nyitva: munkanapokon 9—17.30 óráig. M7808/2H-I7WJ

Next

/
Thumbnails
Contents