Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-16 / 138. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA Cserkészhagyomány Tiszaadonyban A Brassai csapatzászló Tiszaadonyban Amatőr felvétel Tiszaadony (KM) — A Brassai Sámuel cserkészcsapat — a beregi térség első csapata — a Kelet-Magyarországi Szabadelvű Protestáns Kör és a tiszaadonyi önkormányzat támogatásával tevékenykedik. Lassan hagyományt teremtenek a térségben a Brassai-napok rendezvényeivel. Az ünnepségre az idén második alkalommal került sor. A június első hétvégéjén lezajlott eseményekre a beregieken kívül érkeztek vendégek a Kárpát- aljáról és Erdélyből is. A megnyitón Felhős Szabolcs, a szabadelvű protestáns kör titkára méltatta a névadó polihisztor munkásságát, példaképül állítva az ifjúság elé a tudós toleráns hitét és természetszeretetét. A második Brassai-napon természetjáró versenyt és irodalmi vetélkedőt rendeztek. Könyv mindennapos forgatásra Kállai János Nyíregyháza (KM) — Lehet, hogy a megyeszékhely csatomaásásokkal feldarabolt központja az oka, de az idén a könyvhét rendezvényei, ellentétben a korábbi évek színes forgatagával, nem jöttek ki az utcára. Pontosabban: mifelénk nem. Maradtak a könyvesboltok, az egyébként is mindig a placcon levő árusok, a ki- sebb-nagyobb hírveréssel beharangozott író-olvasó találkozók. Közülük az egyik az Irodalmi Presszó rendezvényeként zajlott le június 6- án, délelőtt. A rendezvény középpontjában egy, a negyvenedik évéhez közeledő ember és költő állt, nevezetesen Magyar József, illetve az ő legutóbbi verseskönyve, a Memóriáié, és az általa szerkesztett és a nagykállói Rat- kó József Emlékhét alkalmából megjelentetett igen elegáns kivitelezésű könyvecske, a Ratkó-breviárium. Nem kisebbítve a nyírbátori illetőségű szerkesztő-poéta lírájának vitathatatlan értékeit, most mégis a költőelőd, Ratkó József műveinek kivonatos gyűjteményéről essék inkább szó. A nyíregyházi Városi Művelődési Központ kiadásában napvilágot látott kötet a hosszú éveken át Nagykállóban élt és alkotott költő verseit, prózai műveinek részleteit, a vele készített interjúk néhány szakaszát tartalmazza, „elrendeződve” az életműben válogató Magyar József sajátos, a párhuzamos megfelelésekre figyelő, esetenként, szembesítő vagy a gondolatok felerősítését szolgáló technikája és szemlélet- módja szerint. Ha azt mondjuk, hogy ez a könyv — méltó módon egy breviáriummal szembeni elvárásainkhoz — a mindennapos forgatás, kézbe vétel, ízlelgetés-értelmezés és továbbgondolás céljából született, talán nem járunk messze a művet létrehozók szándékától. De a legizgalmasabb mégis az, hogy sok, eddig a kéziratok inkognitó- ját megőrző szövegrészlet, vallomás, eszmetöredék is olvasható benne, tovább mélyítve bennünk a még mindig nem kellő kárakteresség- gel és tisztán látással körvonalazódó Ratkó-portrét. Pedig ő mindig pontosan fogalmazott, kínosan ügyelve a kimondott szavak, mondatok félreérthetetlenségére. Csak talán a hallásunkkal volt/van időnként baj, hogy megértsük az üzeneteit. Es amint a „presszóbeli” összejövetelen elhangzott, a breviáriumot a szerkesztője csupán nyitányfélének tekinti. Tervezi ugyanis — csak legyenek hozzá anyagiakban és szellemiekben egyként erős támogatói! — Ratkó összes műveinek több kötetes kiadatását is. Teszi ezt az értékmegőrzés és felmutatás tiszta, nem a nyereségre pis- logató sandaságaival. De addig is, amíg ez a szépen megálmodott folyamat remélhető eredményekkel a végéhez ér, aki teheti (és aki még hozzájut) szerezze meg legalább a breviáriumot. Hiszem: időtálló „minőségek” és egy valódi könyvritkaság birtokosává lesz ezáltal. Reklámmentes újságírás Peking (MTI) — A Kínai Kommunista Párt tömegtájékoztatást felügyelő tisztviselője sürgette: az úságírók vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy cégek megbízásából, pénzért írjanak cikkeket, készítsenek gazdasági és üzleti jellegű riportokat. A KKP Propaganda Osztályának helyettes igazgatója hangsúlyozta: a tudósítóknak nem szabad reklámcélú beszámolókat készíteniük, és egyetlen újsághír sem kerülhet pénzbe. A hídnak mindig két partja van Történészek találkozója a nyíregyházi Hodinka Antal Emlékkonferencián Nyíregyháza (KM - M. L.) — Az ezredfordulóhoz közeledve nemcsak századunk sokféle történelmi eseményét értékeljük újra, hanem a régebbi történelmi gyökerek és a megvalósuló eredmények számbavételével szerencsére előbukkannak olyan emberek is a múltból, akik méltatlanul voltak idáig hallgatásra kényszerülve. Hodinka Antal nevét Nyíregyházán sokan ismerik, mivel hagyatékának felfedezése és publikussá tétele már korábban megkezdődött: a Vasvári Pál Társaság, a hittudományi és a tanárképző főiskola tanárai a tanulmányait, leveleit igyekeztek közkinccsé tenni. Bizonyságtevő források, értekezések A mostani emlékkönyv és konferencia azonban többre ad módot. Elgondolkodhatunk immár közösen arról, hogy miként lehetett Hodinka a görög katolikus ruszin és magyar vallásnak legjobb ismerője- és historiográfusaként egyszerre európai, magyar tudós, tanár, akadémikus. Az emlékkönyv és az előadások igyekeznek az embert, a tudóst úgy bemutatni, hogy abban hangot kapjanak személyes élmények, kort igazoló, bizonyságot tevő források és mérlegre tevő értekezések. Mindhárom műfajnak helye van ezesetben egyetlen köteten belül, mivel a hosszú hallgatás után a több mint négyszáz oldal és a közel negyven kutató a teljes kép kialakítására tett kísérletet. Kapcsolataink a keleti kereszténységgel Dehát ki volt Hodinka Antal? Azt hiszem legfontosabb méltatás az, hogy tudós voltát helyezzük első helyre. Ő, aki a kárpátaljai görög katolikusok nyelvén, erkölcsi rendszerén nevelkedett, mindvégig hű maradt ahhoz. Ugyanakkor képes volt sorstársai problémáit nagyobb összefüggésekben is látni, és úgy véli, hogy a saját nyelvét, vallását szabadon gyakorló ruszinoknak reménytelibb a helyzete a magyar államban, mint a cári birodalomban. Ennek több magyarázatát adja. Számunkra nem a cári birodalom hódításai a fontosabbak, mert akkor könnyen olyan területre csúsznak gondolataink, amelyek ma sem hozhatnak békét. Inkább arról, hogy miért véli Hodinka az együttélést reménytelinek. A tanulmányaiban arról is ír, hogy a magyarok már a honfoglalás előtt kapcsolatot tartottak a keleti kereszténységgel. Aztán az államalapításnál ugyan a nyugati kereszténység vált dominánssá, de mindvégig éltek itt görög szertartásúak. Veszprémben még kolostora is volt a királynénak. A királyi törvénykönyvek bizonyítják, hogy a magyar uralkodók toleránsak és kölcsönösségre nyitottak voltak a későbbiekben is. Igaz, a bizánci és a római hatás a középkorban átalakult, de az unió szinte teljes békével történt, és a 18. századi betelepedések sem akarták a vallásukban korlátozni az alföldre költözőket. A munkácsi püspökség történetében a kényszerűséget sokkal inkább Európa története magyarázza. Hodinka így látta, és rendkívül gazdag ismeretanyagával támasztotta ezt a középeurópai összetartozást alá. Vannak és voltak, akik elcsodálkoztak azon, hogy mi minden érdekelte, mi mindenről írt. Nyelvész, történész, pedagógus, és ráadásul a szláv, a magyar és a nyugati források kitűnő ismerője. A pécsi egyetemen volt a háború előtt rektor, így az akkori idők vésztjósló hangjait jól hallhatta. Nyelvész, történész, pedagógus Életműve azonban bizonyság arra, hogy az István király alapította állam befogadta és együtt élt századokon át a betelepedőkkel, a kiváltságos szászokkal, az időközben érkezőkkel, a határainál lakókkal, és valódi híd Kelet és Nyugat eltérő hagyományait ápoló népei között úgy, ahogy azt Németh László, Illyés Gyula és történelmünk legjobbjai elképzelték. Az emlékülést június 16-17-én tartják a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, és ezzel egyidőben jelenik meg az emlékkötet is. (Hodinka Antal Emlékkönyv. Tanulmányok H. A. tiszteletére. Nyíregyháza, 1993.) A rock halhatatlanjainak múzeuma Az egyelőre még nem létező Rock-hali már 1985 óta díjazza a legjobbakat A Rolling Stones az „őseredeti” felállásban. Jobb szélen Brian Jones, aki már régóta csak az „égi gitárhúrokat” pengeti Archív felvétel (magángyűjtemény) Cleveland (MTI) — Egyszer talán megtudhatjuk, mi is az a Rock and Roll — mondotta Pete Townshend, a legendás Who együttes né- ves vezetője, szólistája. Townshend sok más zenésztársával együtt ott volt a napokban Cleveland-ben a rock-hírességek majdani múzeumának alapkőletételénél. A Who vezetője a Rock and Roll Hall of Fame-től várja a kérdés megválaszolását... E múzeumnak, majd ha végre 1995-re felépül, már nem azt kell bizonyítania, hogy a pop, a rock szerves része lett az egyetemes kultúrának. Panoptikum és dicsőségmúzeum Bármilyen hihetetlen: e tömegeket mozgató és kiszolgáló zene valamint a belőle sarjadt mozgalom sokmilliós tábora már hét éve várja, hogy megnyíljék ez a hely, ami talán panoptikum, talán „dicső- ségmúzeum”-féle lenne. Mint minden az Új-világban, természetesen e hírességek háza is reklámcélokat szolgál majd, s kiötlői lemezkiadók, lemezgyárak vezetői voltak, akiknek a legtöbb közük van e zene közkinccsé tételéhez. Amerikában igen szokatlan módon kezdetben hiányzott a pénz az intézmény létesítéséhez. (Nyolcvan millió dollárt szándékoznak ráfordítani.) A rock megannyi bölcsője közül kellett kiválasztani a „legigazibbat” anélkül, hogy a többi nagy meg ne sértődjék, s a rokczenésztársadalom hitelesnek fogadhassa el — ez szintén nem kis fejtörést okozott a szervezőknek. Cleveland mint rock-bölcső New York, Chicago, New Orleans, Nashville, Memphis vitáját elkerülendő esett a választás a lakosság számát és zenei hagyományait tekintve talán szerényebb Clevelandre. A város most nyilván mindent arra tesz föl, hogy ilyen módon kerülhessen a „legek” közé. Mit láthat az érdeklődő a Rock-haliban? A nagy sztárok, az arra érdemesült zenészek pályájával kapcsolatos emlékeket, relikviákat, amelyek segítségével pályájuk nyomon követhető. A nem létező Rock-hali egyébként 1985 óta ad díjakat a műfaj legjobbjainak. Bizonyos, hogy a különleges rock-múzeumban bérelt helye lesz a Beatlesnek, a Rolling Stonesnak, Ray Char- les-nak, Elvis Presley-nek, Aretha Franklin-nek és B.B Kingnek. A bejutás minimális feltétele egy legalább 25 esztendeje kiadott lemez. Bérelt hely a nagyágyúknak A felsoroltakon kívül sok élő és már elhunyt zenész „nagyágyú” képviseltetheti magát a Hallban. Townshend gitárjával, Chuck Berry utánozhatatlan „kacsázó” lábtempójával tette emlékezetessé az alapkőletételt. Tisztelgett jelenlétével az egykori legendás Sam and Dave, a Coasters, s képviseltette magát az Elvis Presleyt útnak indító Sun lemezcég is. Filmesztétikai tábor az Alvégesi Művelődési Házban Két sztár, Bujtor István és Koltai Róbert is ellátogat Nyíregyházára június végén Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi Alvégesi Művelődési Ház június 20- tói 28-ig filmesztétikái tábort szervez A játékfilm esztétikája címmel. Az egyhetes, bentlakásos rendszerű tanfolyamot elsősorban a középiskolásoknak hirdették meg, de — amint ezt a tábor „gazdái” elmondták — a program minden érdeklődő számára nyitott. A rendezvény iránti érdeklődést mutatja, hogy megyénk tizenhét középiskolájából negyvennyolc diák jelentkezett a részvételre. A táborozás ideje alatt a „vizsgálódás tárgya” a játékfilm lesz, természetesen konkrét alkotások alapján. Közülük említsünk — csupán ízelítőként — néhányat! A nyitónapon, június 20-án 16 órától vetítik Enyedi Ildikó Az én XX. századom című filmjét. Június 23-án, szerdán az alvégesi „házban” mutatják be Szabó István Apa és Jeles András A kis Valentino című műveit, a Városi Művelődési Központban, 18 óra 30-tól pedig Szabó Ildikó immár Can- nes-ban is díjat nyert filmjét, a Gyermekgyilkosságokat. De lesz Fellini-, Spielberg-, Bob Fosse- és Menzel-„mozi”. Június 22-én Bujtor István, 26-án Koltai Róbert látogat el hozzájuk. A rendkívül gazdag program június 27-én (15 órai kezdettel) egy nagyszabású, filmes vetélkedővel zárul. 1093. június 16., szerda
