Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-16 / 138. szám
1993. június lú., szerda GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 Pro és kontra a földkimérésről Újra bárózás! A MOSZ 1993. május 25-ei közgyűlésén az egyik miniszter megkövette az agrárértelmiséget, köztük a szövetkezeti vezetőket a rágalmazásért, az igaztalan vádakért és a (vörös, zöld) bárózásért. Balogh úr most látta elérkezettnek az időt — KM. 1993. május 28. — a zord bárózás újrakezdésére. A Kelet-Magyarország 1993. május 18-ai számában már megadta az alaphangot azzal, hogy ahol probléma van a föld tulajdon- viszonyok rendezése körül, csak a szövetkezeti elnökök öncélú gáncsoskodásáról lehet szó. E megítélés kapcsán csak a nyúl és róka vicc jut az ember eszébe, hogy ha van sapkája azért, ha nincs, azért. Az újságíró úr szerint 15 szövetkezet esetében, ahol nincs jóváhagyott földalap csak a szövetkezet és annak az elnöke lehet a hibás. Mindemellett valótlanságot állít azzal, hogy emiatt egy talpalatnyi földet sem mérhettek ki, bizonyítható, hogy e helyeken a viták ellenére a szövetkezetek jelentős földhasználatot tettek lehetővé. A penyigei ügy kapcsán aztán — kissé lemaradva a kampányról — elővette a bárózást és természetesen általánosítva. Penyigén pedig mi történt? A szövetkezet élt a parlament által megalkotott törvényben számára is mint minden érdekelt számára biztosított joggal, megpróbálta védeni tagjainak érdekeit. Erről pedig nem a „zord báró” döntött, hanem a közgyűlés. A második felemelt — törvényes határidőn túli — kijelölésről szóló értesítés ugyanis jelentősen csökkenti a tagi-alkalmazotti földalap képzési lehetőséget. A szövetkezetiek joggal gondolhatták, ha ők hibáznak az állammal szemben, annak azonnal súlyos szankciói ^vannak, hogy ez fordított esetben is igaz. E vonatkozásban természetesen tévedtek. Védik érdekeiket azért is, mert a részarány tulajdonosoknak nincs lehetőségük, hogy ötszáz forintos kárpótlási árverésen megduplázzák volt tulajdonukat, választva művelési ágban és táblákban stb. A szövetkezet nem gáncsoskodott, hanem részaránytulajdonosok érdekeinek védelmében a törvény által biztosított jogorvoslati fórumokhoz fordult. Márpedig ezt jogállamban és demokráciában tolerálni kell bármelyik fél részéről történik, még akkor is, ha netán vélt igaza védelmében teszi is ezt. Természetesen az érdekképviselet sem tartja örvendetesnek, hogy még vannak nyitott földalap kijelölések, de sokkal jobban nyugtalanít bennünket, hogy ott sem halad kellő ütemben a kárpótlás, ahol a földalapok rendezettsége nem jelent akadályt. Maga a cikk is leleplezi, hogy viták esetén nem csak a szövetkezet a „hibás”, hisz Balku úr — mint a földrendező bizottság vezetője — pedig egyenesen azt a képtelenséget olvasta ki a törvényből, hogy a kárpótlás mindent megelőz akár újabb tulajdoni sérelmet is okozva. „Első a kárpótlás, aztán jön a részarány” — mondja. A legnagyobb leckénk, hogy megtanuljuk az érdekellentétek kezelését, és akik ilyen ügyhöz nyúlnak, ne olajat öntsenek a tűzre. Gaál Ferenc Mezőgazdasági Szövetség titkára Jórészt a tsz-eken múlik Röstellem Gaál úr, de sem a zöld-, sem a zord jelzőt nem én találtam ki. Az pedig tény, hogy ahol a tsz-elnökök tisztelik a törvényeket, nem azt keresik: mit miért nem lehet megoldani, hanem megértik, hogy a kárpótlásra jogosultak minél hamarabb szeretnének földjükhöz jutni, s négyszáz nap után nem még mindig mások jóindulatától függeni, ott rég elfelejtették a földrendezést. Nem úgy azokon a helyeken, ahol Gaál úr szerint a tagság érdekeit védik. Amikor a penyigei ügyről szóló írás született, még 15 tsz 31 településen lévő földjéhez nem juthattak hozzá és ha volt is olyan hely, ahol a földrendező bizottság gáncsoskodott, akkor sem lehet rájuk kenni a felelősséget. Az okok között ugyanis legtöbbször a földkijelölés szerepel, ez pedig jórészt a tsz-eken múlik. Nem szívesen említem a penyigei példát, mert annyiszor megírtuk már, de ott az első percben megmondta a tsz- elnök, hogy ha a Kárrendezési Hivatal elutasítja fellebbezésüket, akkor a bírósághoz fordulnak, ha ott számukra kedvezőtlen döntés születik, fellebbeznek, tehát minden lehetséges fórumot bejárnak, noha tudják, hogy nem nyerhetnek. Csak időt. Időt arra, hogy meghosszabbítsák azok várakozási idejét, akik tulajdonából lett a tsz, aminek beviteléhez nem négyszáz, még négy nap sem kellett a közismert „önkéntesség” miatt. Lehet, hogy vannak olyan helyek is, ahol a földrendező bizottság is lehetne rugalmasabb, s akkor hamarabb megszületne a döntés. De azt ne várja tőlük egyetlen tsz-elnök sem, hogy ismét önként mondjanak le jussukról. Már csak azért sem, mert mostanára kiderült, hogy nem magasabb rendű a közösségi tulajdon. Gondolom, Gaál úr is másképp vélekedne, ha annak a 31 településnek a valamelyikén várna kárpótlásra, amelyikről ezekben az írásokban szó volt. Balogh József Kamatláb-leszállítás Franciaországban Gazdag japánok Tokió (MTI) — A japán parlament képviselői átlagosan mintegy hatvan millió forintnak megfelelő értékű ingatlannal, értékpapírral rendelkeznek — derült ki abból a listából, amelyet hétfőn tettek közzé Tokióban. A 749 honatya közül a leggazdagabb Szasza- gava Takasi, mintegy 3 milliárd forintnyi vagyonnal, ám sokak szerint az első hely Kono Johei-t, a japán kormány főtitkárát illeti, aki ugyan csak tizenegyedik 800 millió forintos könyv szerinti vagyonával. Párizs (MTI) — Újabb negyed ponttal szállította le hétfőn a francia jegybank, a Banque de France a leszámítolási kamatlábakat. Az öttíz nap közötti hitelek kamata 8,50 százalékról 8,25-re, az általános kamatláb 7,50- ről 7,25 százalékra csökkent. Két hónapon belül a kamatlábak csaknem két százalékkal csökkentek, hogy a hitelek megkönnyítésével ösztönzést adjanak a francia gazdaság fellendítésének, a legújabb recessziós előrejelzéseket követően. A francia kormány szombaton egésznapos tanácskozást tartott egy Párizs melletti kastélyban a gazdasági helyzet megvitatására. A tanácskozásról semmiféle közlést sem adtak ki, lapértesülések szerint azonban a kormány lefelé fogja módosítani a hét második felében gazdasági előrejelzéseit. Ezek szerint az idén 0,8 százalékos visszaesés lesz a GNP alakulásában, szemben a korábban jelzett 0,4 százalékkal. Ennek megfelelően módosítani kell majd a kormány által alig néhány hete előterjesztett pótköltségvetés előirányzatait is, mert a bevételek várhatóan csökkennek a recesszió következtében. Az előző kormány a múlt évben előterjesztett költségvetésében még 2,6 százalékos növekedéssel számolt. Az előrejelzések szerint a kormány ígéretei ellenére az idén — a gazdasági visszaesés következtében — nem lehet megállítani a munkanélküliség növekedését. Jelenleg ez már meghaladja a 11 százalékot a munkaképes lakosság körében, 3,1 millió munkanélkülit tátották nyilván április végén. Edmond Alphandéry gazdasági miniszter azonban egy nyilatkozatában kijelentette: a kormány arra számít, hogy az év végére már jelentkeznek a gazdasági fellendülés első jelei s ez hozzájárulhat a munka- nélküliség csökkentéséhez is a későbbiekben. Korábban Eduard Balladur miniszterelnök azt ígérte, hogy „szeptembertől kezdve” indul meg a gazdaság újjáéledése. Szivattyús szennyvíz Fehérgyarmat (M. K.) — Nagy zavart okozott Fehér- gyarmaton, hogy a város egyes utcáiban nem a hagyományos rendszerű lejtős csatornákban vezetik a szennyvizet, hanem villanymotor végzi a folyadék továbbítását. Mint Czellár Ish’án, a SZAVICSAV művezetője elmondta, erre azért kényszerültek, mert olyan fúvóhomok rétegek vannak ezen utcákban, hogy egyszerűen a vezeték eltűnik. Ez a rendszer, így a déli városrész szinte minden utcájába (a vasúton túli részre, a Deák Ferenc utcába, de a Táncsics utca és környékére is) bekerül június végére. A Mártírok úttal bezárólag június 20-ig elkészülnek (anyaghiány akadályozta az eddigi munkát). A 600 lakás mindegyikénél működik majd egy szivattyú, illetve egy vezérlő egység. Ez kapcsolja be a szivattyút, ha a tartályban a folyadék eléri a szintet. Ugyancsak innen megy az utasítás a szivattyú motorjának kikapcsolására. A szivattyúkat a lakások árammérője elé köti be a TITÁSZ. így az nem terheli a lakosság pénztárcáját. A SZAVICSAV az áramért havonta a már működő egységek alapján átalánydíjat fizet. A más településeken szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem kell gyakori meghibásodással számolni. A SZAVICSAV fehérgyarmati üzemmérnöksége két új munkahelyet is teremthetett azoknak, akik a városban üzemelő „nyomott-szennyvizes” terület egységeit felügyelik, javítják, a meghibásodó motorokat üzemképessé formálják. Mivel tartalékegységek állnak rendelkezésre, így a SZAVICSAV-hoz történt bejelentést követően szinte azonnali intézkedésre lesz lehetőség. — Két éve nyúzópróbának van kitéve két szivattyú — mondta a SZAVICSAV szakembere —. Semmi baj nem volt vele. Az az aggály, hogy leég, nem győzi, kicsi az átmérő, nem megalapozott. A költségeket illetően ha talajvízszint-süllyesztés- es módszert kellett volna alkalmazni, úgy ettől a megoldástól (nyomott szennyvíz) drágább, s lényegesebben lassúbb lett volna. Mivel Fehérgyarmaton a szennyvíz- csatornázás 1992-ben kezdődött, így az egész városban (egységesen) az akkori feltételek melletti áron valósul meg a lakások szennyvízelvezetése. A munka végeztével megkezdődik az útburkolat helyreállítása. A tervek szerint őszre ez is befejeződik Fehérgyarmat teljes területén. 750 ezer munkahely Washington (MTI) — Az amerikai gazdaság az idén folytatja lassú élénkülését, ám a növekedés egyelőre még igen törékeny — jelentette ki Lloyd Bentsen pénzügyminiszter vasárnap az amerikai ABC televízióban. A javulás legfontosabb jelei, hogy az év eleje óta 750 ezer új munkahelyet teremtettek az országban, megélénkült a lakásépítkezés és emelkedett a gépkocsieladások száma is — mondta Bentsen. Bentsen egyébként oly derűlátó, hogy kijelentette: a javulás második negyedéve után egy jobb harmadik és egy még jobb negyedik negyedév következik. A pénzügyminiszter szerint a fellendülés azonban az óriási amerikai költségvetési deficit függvénye, s óva intett attól, hogy bármivel is veszélybe sodorják a megindult növekedést, főleg most, hogy a hosszú távú hitelek kamatai 20 év óta a legalacsonyabb szinten állnak. Bentsen egyúttal felszólította a szenátust, hogy hagyja jóvá Bili Clinton gazdasági programját, amelynek első számú célkitűzése, hogy a kiadások visszafogásával és az adók növelésével legalább 500 milliárd dollárral csökkentse a deficitet. Árfolyamok Tőzsde Index június 15.: 699,18 (+0,98) Hivatalos árfolyamok «hí— Érvényben: 1993. június 15. Valuta Deviza Kanadai dollár 69,46 70,86 69,95 70,29 Pénznem ____Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 295,16 300,66 298,31 299,69 Német márka 54,81 55,77 55,16 55.40 Angol font 136,18 138,98 13734 138,04 Norvég korona 12,96 13.20 13,05 13,11 Ausztrál dollár 60,09 61,33 60,48 60,78 Olasz líra(1000) 6033 61,51 60,63 60.95 Belga frank(lOO) 266,62 27138 268,31 269,47 Osztrák sc.< 100) 779.13 792,73 783.71 787,11 Dán korona 1435 14,61 14,44 1430 Port. esc.(lOO) 57,64 58,76 58,02 58,30 Finn márka 16,30 16,70 16,42 16.52 Spanyol pes.f 100) 71,42 72,94 72,00 72,38 Francia frank 16,30 1658 1638 16.46 Svájci frank 61,45 6253 61,76 62,04 Holland forint 48,88 49,74 49,18 49,40 Svéd korona 12,30 12.56 1237 12,43 írfont 133,62 136,22 13456 13530 USAdollár 89,13 90,69 89,71 90,11 Japán jen (100) 85,03 8633 85,29 8559 ECU 107,18 109,14 107,91 108.41
