Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

1993. június 9., szerda Kelet-Magyarország 7 Kukatároló lett a nyíregyházi Dózsa György utca 7. számú ház udvara az ott lévő üzlet jóvoltából.A lakók egyre elviselhetetlenebbnek érzik... Harasztosi Pál felvétele Elballagtak a gondozottak Megható ballagási ünnepsé­gen vettem részt május 22-én Kisvárdán, a 111. sz. II. Rákó­czi Ferenc Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. Itt ebben a tanévben tizenöt, nevelőcsaládban élő, állami gondozott gyermek tanul. Kö­zülük búcsúzott most el öt, a mintegy négyszáz ballagóval együtt, hogy kilépjen az élet­be. A nevelőszülőkkel együtt párásodó szemmel hallgattuk Rozipál György igazgató sza­vait: S ti ballagok, hazaérvén, nagy virágcsokrotokból ve­gyetek ki egy szálat, s kö­szöntsétek vele a ti szerető édesanyátokat... Nem könnyű a gyermekek­kel, különösen azokkal, akiket már oly fiatalon értek nagy csapások, hogy szüleiknek nincs szüksége rájuk. Elvesz­tették vér szerinti családjukat, mielőtt még megértették volna a dolgokat. Mindezért szeretném meg­köszönni az iskola igazgatójá­nak, tantestületének odaadó, szolgálatkész, türelmes mun­kájukat, a nevelőszülőknek a szeretetet és áldozatot, amit a magukhoz fogadott állami gondozott gyermekekért eddig is hoztak. Mónusné Dicső Zsuzsanna Kisvárda Lakók és fecskék Pár hete érkeztek hazánkba a molnárfecskék. Már indulás­kor kevesen voltak, mire a ten­gerentúlról Nyíregyházára ér­tek, alig maradtak. Ezeknek a szép, hasznos madaraknak nem kellett irány­tű, egyenesen a Ferenc körút déli fekvésű házaihoz repül­tek. A fáradt madárcsapat hiá­ba kereste a tavalyi fészkeket, ugyanis a fürdőszobák abla­kairól mindet leverték a lakók. Összesen hármat hagytak meg, azoknak is betömték a bejárati részét, hogy a fecskék ne tudjanak bemenni. Egy hó­napja harcolnak a fecskék és az emberek. A fecskék bele- kezdtek a fészeképítésbe, az emberek megakadályozták őket. A kínlódás után meg­próbálták a Kossuth utca egyik társasházának keleti felén. Hangyaszorgalommal felépí­tettek két fészket, de az egyi­ket a lakók megnyomták az ablakkal, a másik alá valami fémdarabot tettek, hogy oda­szorítsa a fészket a falhoz. így vált lakhatatlanná mind a ket­tő. Kedves embertársaim mit szólnának hozzá, hogy ha há­zukat sárral, nyálkeverékkel kellene felépíteniük, és mások gondolkodás nélkül lerombol­nák egy pillanat alatt? Tavaly még megengedték néhány Fe­renc körúti háznál, hogy fész­ket rakjanak a fecskék és ne­veljék fiókáikat. Túl közömbösek lettek az emberek, még arra sem gon­dolnak, hogy ha elpusztul, vagy költőhelyét vesztve meg­ritkul egy madárfaj, a Homo Sapiens a saját koporsójába ver egy szöget? A Föld termé­szetes védőköpenyét az ózon­pajzsot már sikerült kilyukasz­tanunk... J. N. Nyíregyháza Megfizette a tanulópénzt A lányom bérmálására ke­resztapja a nyíregyházi Lut- her-házi ékszerüzletben 14 ka­rátos 1,7 grammos, hat kicsi kővel díszített aranygyűrűt vett május 19-én 4590 forin­tért. Még örült is, hogy jó vásárt csinált, mert tíz százalékkal le volt értékelve. Hazahozta, rá­nézésre már sokalltuk az árát. Előbb elvittem a VAGÉP-hez a Széchenyi utcára, ott azt mondták, hogy náluk 2500 -3000 forint körül van az ilyen gyűrű ára. A sétálóutcában is megné­zettem, itt is drágállták az árát. Voltam a Kft.-nél, hátha vala­mit lehet csinálni, de azt mondták, nagyon sajnálják, aki vásárolta a gyűrűt, annak az ára megfelelt, nem tudnak mit tenni. Tisztában vagyunk vele, hogy alaposan szét kellett vol­na nézni, nem ráharapni az első mézesmadzagra. Azért ír­tuk ezt a levelet, hogy leg­alább más szegény ember ne járjon így, mint a lányom ke­resztapja. Szabadak az árak, szabad a vásár, úgy látszik, a hiszékeny ember megfizeti a tanulópénzt... Teljes név és cím Családi vállalkozás adóssággal A Bt. tartozik a két szövetkeztetnek is, de a végrehajtásra alig van remeny Búj (KM - TMI) — Sokan hitték, hogy a vállalkozás a varázsszó, amitől kinyílik Ali baba kincsesbarlangja. Ám is­merjük a tanulságos keleti mesét, hányán lelték végzetü­ket a kincs miatt. A mese örök igazságokra fi­gyelmeztet, így arra, hogy bár­mi rosszat teszünk, előbb vagy utóbb fizetünk érte. Mindez arról jutott eszembe, amit ti­zenhat családos buji asszony panasza kapcsán megtudtam Márkus Sándorné, a nyíregy­házi Eritex Bt. ügyvezető igazgatójának dolgairól. Tá­volról sem mindent, mert a hölgy jótékony homályba burkolózik — vélhetően nem sokáig. Bérjegyzéket nem láttak Márkusné tavaly májusban vette bérbe a buji Új Elet Ter­melőszövetkezet varrodáját. Szeptembertől tizenhat asz- szony dolgozott neki teljesít­ménybérben, hol ezt, hol azt varrtak megrendelés szerint. Volt, amikor túlóráztak, de megesett, hogy nem akadt munka. A jelenléti ívet a sza­lagvezető írta, ám nyilvántar­tás nem készült sem a túlmun­kákról, sem az állásidőről. Nem ellenőrizhették, hogy mennyit is kerestek valójában, mert az ügyvezetőnő bérjegy­zéket nem adott. Meglepő, hogy ennyire nem törődtek a saját érdekükkel. Mentségül szolgáljon nekik, hogy fogal­muk sem volt, mi illeti meg őket: például állásidőre járó díj... — Boldogok voltunk, hogy dolgozhattunk — mondta egy asszony a többiek nevében. — Minket munkanélküliként közvetített ki a Munkaügyi Központ ibrányi kirendeltsége Márkusnénak. Mindannyiunk­nak nagyon kellett a pénz. Fel sem tételeztük, hogy ilyen csúful járunk vele, hogy nem fizet. Most újra munkanélkü­liek lettünk és el vagyunk ke­seredve. Mehetünk a pénzün­kért a bíróságra... Történt ugyanis, hogy a buji téesz elnöke február közepén bezáratta a varrodát, mert Márkusné nem fizette a bérleti díjat, a telefon- és áramszám­lát, holott állandóan ígérgette. Összegyűlt 700 ezer forintnál több tartozása azon kívül, amivel az asszonyokat is meg­rövidítette: nem kapták meg a tavaly decemberi, ’93 januári és február 19-éig (ekkor szűnt meg a munkaviszonyuk) fize­tésüket. Két dolgozó a táp­pénzt sem, illetve többen a szabadságmegváltást. Az Eri­tex Bt. tizenhatuknak összesen 341 365 forinttal maradt adó­sa, egyenként úgy 14 ezer és 27 ezer forint körüli öszszeg- gel. Családi vállalkozás Az asszonyok március 3-án ajánlott levelet küldtek Már­kusnénak, hogy egyeztesse­nek, ahogy az a munkatör­vényben elő van írva. Válaszra mind a mai napig nem méltat­ta őket... Szerkesztőségünk megkereste az ügyben, akkor azzal mentegette magát, hogy neki sem fizetnek a megrende­lői. Amikor tájékoztattuk, hogy a vállalkozó a kockázatát nem háríthatja át dolgozóira, tehát emiatt anyagi kár nem érheti őket, megígérte: május 15-éig fizet. Ugye mondanunk sem kell, szegény asszonyok hiába vár- táji az elmaradt járandóságu­kat... Ugyan a buji téesz elnö­ke a tetemes adósság fejében nem adott ki Márkusnénak 2000 nagyméretű női teniszöl­tönyt, ám hiába házal vele, hogy árából legalább az asz- szonyok hozzájussanak a pén­zükhöz — senkinek sem kell. Marad a bíróság, de hiába szól majd az ítélet a dolgozók javára, végrehajtására kevés a remény. Az Eritex Bt. — ame­lyet információnk szerint Már­kus Sándorné leánya alapított, emígy a vállalkozás családi — a kálmánházi Rákóczi terme­lőszövetkezetnek is tartozik 477 ezer forinttal. Itt a volt konfekcióüzemet vette bérbe tavaly januártól június végéig Márkusné. Tizenhat-huszonöt dolgozót foglalkoztatott, a bé­reket késve és nyűgösen fi­zette, a bérleti díjat és az egyéb költségeket azonban nem. Jókora adósságot csinált A kálmánházi téesz bírósági pert indított ellene, az ítélet jú­nius 15-én lesz jogerős, ha Márkusné nem fellebbezi meg. A túlórapénzzel még mindig adós, és a társadalombiztosí­tással is voltak problémák, mert bejelentette ugyan a dol­gozókat, de a tőlük levont já­rulékot már nem fizette be. Az időpontokból kiderül, hogy amint Kálmánházán in- gani kezdett a lába alatt a talaj, Bujon vágott bele az üzletbe. Mindkét helyen jókora adós­ságot hagyott maga mögött. Információnk szerint előtte a megyében másutt is feltűnt, de nem ismerhette az igazi jel­szót, mert csak nem nyílt ki neki Ali baba barlangja. To­vább próbálkozott... A sajnos, nem egyedi eset­ből leginkább azoknak kell a tanulságokat levonni, akik megálljt parancsolhatnak az Eritex Bt.-nek, illetve ügyve­zető igazgatónőjének. Már így is elég munkanélküli ember lett áldozata a vállalkozásnak a szövetkezeteken kívül. Szerkesztői üzenetek Takács Miklósné, Fehér- gyarmat: A jelenleg hatályos jogszabály alapján a szülő nem jogosult a halott gyer­mek után családi pótlékra, de a családi pótlék összegének, illetve a gyermekszámnak a megállapításánál beszámít. Pócsik Károly, Nyíregy­háza: A földárverésen min­denki csak a saját nevére szóló kárpótlási jeggyel ve­het részt és a vételi jog alap­ján megszerzett földet a földhivatal adja a tulajdoná­ba. A földet megszerző jogo­sultnak kötelezettséget kell vállalni a termőföld mező- gazdasági hasznosítására, il­letve arra, hogy a földet a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. A vételi jog alapján szerzett termőföldet a tulajdonszer­zéstől számított három éven belül el lehet adni, de mivel ez jövedelem, személyi jöve­delemadó terheli. Válaszol az illetékes Az özvegyi nyugdíj feltételei hiányoznak Sűrűn hoz szerkesztősé­günkbe a postás társadalom- biztosítással (gyes, gyed, táppénz, családi pótlék, nyugdíj stb.) kapcsolatos le­veleket. így kaptuk özv. P. Lászlónéét Nyíregyházáról: a férje 1975-ben elhunyt, ki­csi volt még a négy gyerek, a legidősebb is csak hat, a leg­fiatalabb másfél esztendős. Olvasónk dolgozott, és kapta az özvegyi nyugdíjat. Tavaly megbetegedett, megállapították, hogy ötven­százalékos munkaképesség­csökkenése van. Mivel na­gyon rosszul érezte magát, megfellebbezte, de a II. fokú Orvosi Bizottság helyben hagyta az első fokú vélemé­nyét. A munkahely viszont eltanácsolta azzal, hogy megfelelő munkát a továb­biakban nem tud adni neki. Jelenleg épp ötvenéves, huszonegy évi munkaviszo­nya van. Nagyobb gyerme­kei már családosak, a leg­kisebb is befejezte az iskolá­ját, munkába állt. Levél­írónktól megvonták az özve­gyi nyugdíját, nem érti, hogy miért. Azt hallotta, hogy nem jogosult rá, de öregségi nyugdíjba sem mehet, mert még nem nyugdíjaskorú, egyedül a rendszeres szociá­lis járadékot kaphatja mun­kaképesség csökkenése mi­att. Ebből viszont képtelen megélni. Azt kérdezte, való­ban nem jár neki a további­akban az özvegyi nyugdíj? A megyei társadalombiz­tosítási igazgatóság válasza szerint az árvaellátásra jogo­sult gyermekek tartása cí­mén megállapított özvegyi nyugdíjra való jogosultság (ez volt olvasónk esetében), megszűnik akkor, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás. Levél­írónk legkisebb gyermeke is befejezte a tanulást, önálló kereső lett, tehát árvaellátás­ra már ő sem jogosult. Állandó özvegyi nyugdíj jár akkor, ha az erre jogosító feltételek a házastárs halálá­tól számítva tizenöt éven be­lül bekövetkeznek. Vagyis levélírónknál ez azt jelenti, hogy ha az orvosi bizottság legalább 67 százalékos mun­kaképesség-csökkenést álla­pított volna meg, akkor jogo­sulttá vált volna az özvegyi nyugellátásra. így azonban csak rendszeres szociális já­radék illeti meg. Miután még csak ötven­éves, a másik lehetőség sem adatott meg az özvegyi nyugdíj megszerzéséhez. Ha ugyanis betöltötte volna a nőknél előírt öregségi nyug­díjkorhatárt, ezzel jogosult­ságot szerzett volna az özve­gyi nyugdíjra, azonban eh­hez még van öt-hat esztende­je. Ha úgy érzi, hogy állapo­ta a munkaképesség-csökke­nés mértékének megállapí­tása óta rosszabbodott és ezt megerősíti az orvosi bizott­ság is, rokkantsági nyugdíj megállapítását kérheti. (Tájékoztatásul közöljük, hogy az 50 százalékos mun­kaképesség-csökkenés nem jelent rokkantságot. A rok­kantság a 67 százalékos munkaképesség-csökkenés­től a 100 százalékosig tart, és ebben is három fokot kü­lönböztetnek meg. Ezzel nincs minden rendszeres szociális járadékos tisztá­ban, és ebből már eddig is sok félreértés származott.) Vélelmezett kereset alapján . K. T.-né egy beregi köz­ségben lakik, első gyermeke 1989-ben született, azóta gyermekgondozási segély­ben részesül. Már az első gyermekre is igencsak kevés volt az ellátás, de 1991-ben ismét szült, és még ötezer fo­rintot se kapott. Azt kérdez­te, mi lesz, ha világra jön a harmadik gyermek, mert ve­le várandós... Minek alapján számították ki ezeket az el­látásokat? Az érvényes jogszabály értelmében az 1991-ben szü­letett, tehát második gyer­meke után — mivel olva­sónk a szülést megelőző év­ben tényleges keresettel nem rendelkezett —, a terhességi­gyermekágyi segély össze­gét vélelmezett kereset alap­ján kellett megállapítani. A vélelmezett keresetet a munkáltató adta meg a ter­hességi-gyermekágyi segély folyósításának hónapját megelőző hónapra jutó átlag alapján. Ha ez jóval alacso­nyabb, kérelmére a két gyer­mek után járó gyermekgon­dozási segély összege folyó­sítható. Amennyiben az első gyer­mek már betöltötte a harma­dik életévét, a második után még gyermekgondozási díjra jogosult, úgy kérheti a mini­mum összegű gyed folyósí­tását. A harmadik gyermek születése után szintén vélel­mezett kereset alapján fog­ják segélyezni, illetve — ha ez kedvezőbb —, kérheti a gyes további folyósítását a gyermek születésének nap­jától. (1993. március elsejétől a gyed napi összegét minden esetben a terhességi-gyer­mekágyi segély naptári napi összege alapján kell megálla­pítani, amennyiben a gyedet 1993. február 28-a után veszik igénybe. A terhességi­gyermekágyi segély összegé­nek megállapítására is új szabályok vonatkoznak, ame­lyeket a későbbiekben tömö­ren ismertetni fogunk.) Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents