Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-04 / 102. szám
Kelet-Magyarország 9 f 1993. május 4., kedd TÚL A MEGYÉN Az Országgyűlés három éve A képviselők több mint 430 törvényt és határozatot hoztak az eltelt időszakban Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Újabb évfordulóhoz érkezett a magyar Parlament: május másodikén immár három éve volt annak, hogy megalakult a demokratikusan választott Országgyűlés, s a törvényhozó képviselők hozzákezdtek egy új politikai, társadalmi és gazdasági rendszer felépítéséhez. Munkájukat kezdetben igen komoly társadalmi érdeklődés kísérte, majd a változások gyorsaságával, valamint minőségével egyre kevésbé elégedett emberek kiábrándultán cirkusznak minősítve a t. Házat, ellene fordultak a Parlamentnek és a képviselőknek. Ezzel szemben mások, megértve és ismerve az átalakítás kényszerű buktatóit, a képviselői munka nehézségeit, elfogadják a törvényalkotók tevékenységét. Mielőtt azonban a t. Ház elmúlt hároméves munkáját gazdasági szemszögből felidéznénk, érdemes megismerkedni egy adattal: ’92. végéig a képviselők több mint 430 törvényt és országgyűlési határozatot fogadtak el. Az elmúlt évek gazdasági törvényhozását kettősség jellemzi: a honatyák egyfelől a „szocialista” törvényeket módosították, másfelől új szabálygyűjteményeket alkottak. A teljesség igénye nélkül az előbbiek között megemlíthető például a társadalombiztosításra vonatkozó kódex, míg az utóbbiak közé elsősorban a tulajdonviszonyokat átalakító törvényeket sorolhatjuk. A kárpótlásra, az egyházi vagyonrészek visszaadására, a szövetkezetek átalakulására, illetve a privatizációval kapcsolatos, az állam ideiglenes és tartós tulajdonára vonatkozó törvényeket meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták a frakciók és az emberek. Ezzel szemben viszonylagos konszenzus alapján alkották meg a képviselők a gazdaság intézményrendszerét szabályozni hivatott paragrafusgyűjteményeket: így például a pénzintézetekkel, a jegybankkal és a betétbiztosítási alappal, valamint a gazdasági társaságokkal és a számvitellel, majd később a hitelgarancia-társasággal és a kisvállalkozói garanciaalappal kapcsolatos törvényeket, s bizonyos mértékben jellemző ez a csődtörvényre is. Ugyanakkor nem kísérte ilyen egyetértés többek között a koncessziós vagy az államháztartás vitelére vonatkozó kódexet. A következő csoportba a szintén sok vitát kiváltó, a munka világát érintő törvényeket sorolhatjuk: a közalkalmazotti törvényt, illetve a munkatörvénykönyvét. A kormány és a koalíció tevékenysége legkevésbé a költségvetési törvényhozás, illetve az elmaradt államháztartási reform területén mondható sikeresnek. Mindezt bizonyítja az is, hogy a beteijesztett és a kormánypárti többség által megszavazott költségvetési számok rendre rosszabbul alakultak, mint ahogyan azt a kormány tervezete, s mindhárom évben tetemes hiányt halmozott fel a központi költség- vetés, valamint az államháztartás. Ezen túl a kormányhoz hű képviselők is elismerik: a privatizáció rendkívül ellentmondásos módon zajlik, s akadályozza a tisztánlátást az is, hogy a vagyonpolitikai irányelvek mindig csak utólagosan „szabályozzák” a keletkezett privatizációs bevételek felhasználását. Az elmúlt három évvel kapcsolatban súlyos kifogásként vetődhet fel az is, hogy a kormány nagyon sok törvénytervezetet csak késlekedve terjesztett a Ház elé: ezek között megemlíthető a jövedéki árucikkek termelésére és forgalmazására vonatkozó javaslat, valamint a büntető és polgári törvénykönyvvel kapcsolatos — a gazdasági visszaéléseket megtorolni hivatott — módosító csomag is. A másik jellemző probléma a következő: a megszavazott törvények sok esetben ellentmondanak egymásnak, illetve kiderül, hogy a valóságban nem úgy működnek a dolgok, mint ahogyan a törvényjavaslatok kidolgozói elképzelték. Ennek bizonyítására elegendő megemlíteni a koncessziós- valamint a csődtörvényt, de mihamarabbi módosításra szorul például a pénzintézetekről szóló szabály- gyűjtemény is. Kilenc szervezetet regisztráltak Hatjegyű telefonszámok Budapest (ISB - R. S.) E hónap közepétől minden vidéki telefonszám hatjegyű lesz — jelentették be a Magyar Távközlési Részvénytársaság (MATÁV Rt.) hétfői sajtótájékoztatóján. Az áttérésre azért van szükség, mert a jelenlegi ötjegyű számmező már nem ad további lehetőséget az igények kielégítésére. A változás lényege a következő: a 6 jegyű telefonszámokra való áttérés hasonló lesz a korábbiakban például Miskolcon történtekhez, s a változatlanul maradó telefonszámok elé minden esetben egy 3-as kerül. A telefonálónak tehát csak annyi dolga lesz, hogy a körzetszám után a jelenlegi hívószámok előtt egy hármast is tárcsázzon. Az ismertetett rendszer alól kivételt képeznek: Pécs II. körzete, illetve az ide tartozó kökényi, keszűi, me- cseknádasdi, valamint a komlói: a kaposvári második; és barcsi telefonközpontokhoz tartozó állomások. Ezeket az előfizetőket május 15. éjfél itfán ugyanis nem a 3-as, hanem a 4-es előtétszám tárcsázásával lehet majd elérni. A májusi változás több mint félmillió előfizetőt érint, s kiterjed a telefaxszámokra és a Wes- tel rádiótelefon-hálózat számaira is. Nem érinti viszont az áttérés azokat a vidéki előfizetőket, akiknek már hatjegyű a telefonszámuk, nem módosul az induló belföldi és nemzetközi távhívás, s ezen túl nem változnak sem a telexszámok, sem a „0”-val kezdődő speciális hívószámok: 01; 02; 03; 04; 05; 06; 07; 080; 09. A MATÁV Rt. szakértőitől megtudtuk azt is, hogy az új számmező bevezetésével primer körzetenként — ezek a területek egyenként nagyjából megfelelnek a volt járásoknak — gyakorlatilag 800 ezer új állomást lehet majd az egyéb technikai fejlesztések megvalósítása után bekapcsolni. Budapest (ISB - S. Z.) — Összesen kilenc érdekvédelmi szövetség kíván indulni a május 21-ei társadalombiztosítási választásokon. Információink szerint a Belügyminisztérium választási irodája ma délután hozza nyilvánosságra, mely szervezetek jelentkezését fogadta el, azaz melyek indíthatnak listáikon jelölteket az egészség- és a nyugdíjbiztosítási önkormányzatokba. A választásról szóló törvény szerint azok a szervezetek, illetve választási szövetségek jogosultak részt venni a választásokon, amelyeknek legalább 3 nemzetgazdasági ágban, 10 alágazatban, valamint legalább 100 munkáltatónál működik tagszervezetük, illetve 5 megyében van területi szervezetük. A BM választási irodája ezen kritériumok alapján engedélyezheti az egyes szövetségeknek, hogy listákat állítsanak a két önkormányzatba. Az Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló hat szakszervezeti tömörülés mellett a Keresztény-Szociális Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége, illetve a Szolidaritás-KeBudapest (MTI) — Nyereséges mérleggel állhatnak a közgyűlés elé a Mezőgazda- sági Üzemszervezési Számítástechnikai és Informatikai Rt. (Müszi Rt.) vezetői a hónap végén. Az utóbbi időben fizetési gondokkal küszködő vállalatnak erre az ad módot, hogy a napokban 450 millió forintos, tízéves futamidejű, 25 százalékos kamatú lízingen alapuló hitelről kötött megállapodást a Reálbankkal — erről sajtó- tájékoztatón számoltak be hétfőn az újságíróknak a MÜSZI és a Reálbank vezetői. A hitel egy összetett tranzakciót takar: a Reálbank megvásárol három ingatlant és két resztény Unió-Nyugdíjas ösz- szefogás választási szövetség regisztráltatta magát a választási irodán. * A listákon legfeljebb kétszer annyi jelölt neve szerepelhet, mint a mandátumok száma. (Az egészségbiztosítási önkormányzatba 30, a nyugdíjbiztosítási önkormányzatba 32 képviselőt kell választani.) A szavazócédulán azonban mindössze a lista elején szereplő öt nevet tüntetik fel, ezek alapján kell a választóknak dönteniük, mely listát támogatják. Áz egyes szervezetek igyekeztek olyanokat megnyerni listavezetőknek, akik ismertek és elismertek a választópolgárok előtt. így került például Fehér Klára írónő a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma nyugdíjbiztosítási listájának az élére, valamint Pécsi Ildikó színművész a 4. helyre, vagy Kováts Kolos operaénekes az egészségbiztosítási lista 4. helyére. Más szervezetek — így az MSZOSZ — ismert szakszervezeti aktivistákat, politológusokat állítottak csatasorba: telket a MÜSZI-től, a vételárból pedig kiegyenlíti a MÜSZI-nek hat bankkal szemben fennálló 350 millió forintos tartozását. A MÜSZI szerződést köt a Reálbank tulajdonában lévő Reál Kft.-vel, amelyben visszalízingeli az ingatlanokat. Reállízing-köt- vény formájában — a tetemes lízingdíj biztosítékaként — tartósan leköt 93 millió forintot a Reálbanknál. A MÜSZI a továbbiakban újabb, 70 millió forintot érő ingatlant értékesít majd. Szintén tízéves futamidőre devizahitelt is kíván felvenni, a lízingelt épületeket pedig bérbe adják, így lehetőségük nyílik majd a Reálbankkal szembeni tartozásuk egy részének kiváltására. Nagy Sándort, az elnököt, Sándor Lászlót, az MSZOSZ alelnökét — mindketten közgazdászok —, Bihari Mihályt, Kéri Lászlót. Vannak a jelöltek között gyakorló orvosok, de társadalombiztosítási szakértők és jogászok is. (A társadalombiztosítás szervezet- rendszerében dolgozókat nem lehetett jelöltként állítani.) A politikusok közül sokan azzal vádolják a szakszervezeteket, hogy olyanokat küldenek az önkormányzatokba, akik népszerűek ugyan, de nem értenek a társadalombiztosításhoz. Ez részben megalapozott vád, ugyanakkor nyilvánvalóan népes szakértői gárda is ott lesz majd a képviselők mögött, akik „súghatnak” a döntéseik előtt. Végül pedig a választókon múlik, milyen szempontok alapján választják ki a képviselőiket. Remélhetően kevesen lesznek, akik bedőlnek az olyan választási ígéreteknek, amelyeknek nincs realitásuk, s amelyek csak hangzatos szlogenekkel igyekeznek szavazatokat szerezni — ilyenekkel, mint: „Ne hagyd magad, nyugdíjas!” Ez ugyanis tényleg kevés a boldoguláshoz. A MÜSZI az idei évtől 2 milliárd forintos árbevételt — az ideinél mintegy 0,4 milliárd forinttal többet — és 70-100 millió forintos nyereséget vár. Bár az utóbbi években a cég elvesztette informatikai cikkei piacainak nagy részét, megvan a lehetősége arra, hogy átlendüljön ezen a nehéz időszakon — mondta Tóth Tibor vezér- igazgató a sajtótájékoztatón. A cég egy váltókezességgel 186 millió forintot vesztett és veszteségei származtak egy kft.-jük felszámolása miatt is. A többi 16 kft. azonban nyereséges volt, a cégcsoport összesen 40,5 millió forint adózatlan nyereséget ért el tavaly. A bonyolult tranzakció felkeltette a hozzáértő szakemberek figyelmét. A MÜSZI megállapodása a Reálbankkal Alkotmánybírósági döntések Budapest (MTI) — Alkotmányellenesek a helyiséggazdálkodásról szóló rendelkezések — mondta ki hétfői határozatában az Alkotmánybíróság. Az alkotmánybírósági eljárást indítványozók többek között azt kifogásolták, hogy a hatóságilag kötött helyiséggazdálkodás sérti a tulajdoni formák egyenlőségének elvét. A határozat rámutat arra, hogy az igazgatási szervek kiutalási, engedélyezési jogköre eredetileg a központi tervutasításos rendszer terméke volt, amelyet később a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos hiánygazdálkodás tartott fenn. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek és telkek forgalma — lényegében függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában álltak — hatósági rendelkezések révén bonyolódhatott. Az Alkotmánybíróság határozata megállapította: a tulajdonjog és a szerződési szabadság ilyen mértékű állami ellenőrzése, aránytalan és szükségtelen korlátozása alkotmányellenes. Tekintettel arra, hogy az egyébként igen nagy számú helyiséghasználati jogviszonyok körében ne keletkezzen jogbizonytalanság, az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezéseket 1993. december 31-i hatállyal semmisítette meg. Biztosítási kártya: továbbra is bemutatandó Budapest (MTI) — Mindazoknak, akik orvoshoz fordulnak, továbbra is biztosítási kártyájukkal kell igazolniuk, hogy jogosultak a tb által finanszírozott ellátásokra. Ezen az egészség- ügyi szakellátásban május 1- jén bevezetett új finanszírozási rendszer sem változtat — mondta az MTI-nek Bölcs Ágnes, a Népjóléti Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője. Sőt, az intézményekben az eddigieknél is szigorúbban betartják majd az erre vonatkozó jogszabályi előírást, és minden esetben kérni fogják a biztosítási kártyák bemutatását. A teljesítményfinanszírozás rendszerében a társadalombiztosítás ugyanis csak a biztosítottak után fizet a járó-, illetve fekvőbeteg-intézményeknek — tájékoztatott Bölcs Ágnes. Abban az esetben, ha valaki nem tudja az ellátás igény- bevételekor felmutatni kártyáját, 15 napon belül még pótolhatja mulasztását. Amennyiben azonban az illető nem biztosított, úgy az intézmény vezetője saját hatáskörében döntheti el: megtérítteti-e vagy sem a beteggel az ellátás költségeit — mondta Kis Lenke, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság munkatársa. Mint ahogyan az is az adott intézmény saját hatáskörébe tartozik, hogy menynyit kér a betegtől. Áz egyes gyógyító tevékenységeknek ugyanis nincs központilag meghatározott díja. Ily módon az adott intézmény vezetőjén múlik, hogy milyen költséget számít ki egy-egy egészségügyi szolgáltatás esetében. Kis Lenke arról is tájékoztatott, hogy változtatás előtt áll a biztosítási kártyáról szóló jogszabály. A tavaly áprilisban hatályba lépett rendelet ugyanis számos ponton, így például éppen a kártyák bemutatásával kapcsolatban, módosításra szorul. Pörbölyi autóbusz-baleset Budapest (MTI) — Befejezte munkáját az 1993. február 12-én Pörböly községben történt autóbusz-baleset körülményeinek vizsgálatára létrehozott tárcaközi bizottság. Vezetője — Morvay István címzetes államtitkár - hétfőn sajtótájékoztatót tartott a Belügyminisztérium épületében. Elmondta: a bizottság megfelelőnek tartja azokat az intézkedéseket, amelyeket a közlekedési tárca az iskolabusz balesete után hozott. Véleménye szerint további óvintézkedésekre nincs szükség. Ugyanakkor felhívja a rendőrségi vezetők figyelmét, hogy a közlekedésbiztonsági berendezések ellopását kezeljék halmazati bűncselekményként. Morvay felelőtlennek nevezte azokat a nyilatkozatokat, amelyek az autóbuszvezetőn kívül mások felelősségét is tudni vélték. Szabad a pornográfia és a horror Budapest (MTI) — A Pénzügyminisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közös rendelete alapján már nem akadályozzák a magán és kereskedelmi forgalomban a pornográf és horror videokazetták behozatalát. Az eddigi szabályozás szerint a közerkölcsöt sértő sajtótermékek, kiadványok nem voltak vámkezelhetőek. A tiltás ezen túl már csak a valamely ország, nép, nemzetiség, felekezet, vagy faj elleni gyűlöletkeltésre alkalmas, illetve általános emberi értékeket, emberi jogokat sértő sajtótermékre, kiadványokra, ábrákra és tárgyakra vonatkozik. A tilalom egyébként ebben a körben is csupán a terjesztésre alkalmas mennyiségre terjed ki. Ez fajtánként, személyenként, illetve küldeményenként egy darabot meghaladó mennyiséget jelent.
