Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-04 / 102. szám

10 Kelet-Magyarország CSALAD - OTTHON Örökké nem tartanak a tulajdonságaink Budapest (I. P.) — Saját emberi nemünk jellegzetes­ségeit, természetének tör­vényszerűségeit felfedezni — ez az emberiség ősrégi és jogos vágya. Ennek egyik alapvető buktatója, hogy a gondolkodás éppen „saját magát” — az emberi tudat legbelső tulajdonságait — nem igazán képes teljes mélységében megragadni. Amit viszont megértünk a lelki jelenségekből meg az emberek egymásra gyako­rolt hatásából, abban rendkí­vül sok ellentmondást talá­lunk. Némely kézzel fogható „igazságnak” az ellentéte is éppen olyan találó és igaz. Ilyen például a párválasztás — nem tudatos — háttere: éppen olyan gyakran válasz­tunk partnert, barátot a ha­sonlóság elve alapján, mint ahányszor a saját ellentétün­ket keressük a másikban (és mindkét fajta választás lehet sikeres vagy kudarcos). Egy másik példa: a határo­zott, „rámenős” fellépés mö­gött mindig bátorságot felté­telezhetnénk — ha nem tud­nánk, hogy ez a viselkedés- mód olykor kompenzáció (ellensúlyozás, kiegyenlítés) eredménye is lehet, vagyis néha éppen a gyáva ember­nek van legnagyobb szája) „a legjobb védekezés a tá­madás”.) Azt hinnénk, az emberi tu­lajdonságok örökké tarta­nak. Igaz, jó néhány jellem­vonás elkísér a bölcsőtől a koporsóig (hogy kinél me­lyek, az egyéni „titok”), de bizonyos érzelmek, lelkiál­lapotok olykor fokozatosan, de igen látványosan az ellen­kezőjükbe fordulnak. Példá­ul birkatürelmű emberek kö­zömbösen fogadnak bizo­nyos bosszúságokat, bosz- szantásokat, aztán hirtelen (lehet, hogy csak évek múl­va) „elszakad a cérna.” A negatív élményekből lassan gyűlik össze „egy pohárra való” (attól függ, kinek mekkora a pohara és mekko­ra megrázkódtatások érik), aztán egyszercsak belehullik az a bizonyos „utolsó csepp”... Az ember kedve, indítéka, szándéka érdekes módon gyakran aszerint változik, hogy viszonyul hozzá a kör­nyezete. Mindenki ismeri azt a jelenséget, hogy az a cselekvés kevésbé kívána­tos, amit szabad tenni. Ha ajánlják vagy netán kötele­zővé teszik, egyre inkább veszít maradék vonzerejé­ből, és keserves kényszerű­séggé válhat így még az evés is.. Hasonló ellentmondás, hogy gyakran az elhatározá­sunknak az ellenkezőjét hajtjuk végre. Ismert dolog: a legtöbb gyermek megfo­gadja, hogy ő majd máskép­pen fogja rendezni a családi életét, aztán húsz év múlva hűen követi az elítélt rossz mintát. Heti étrendajánlat KEDD Ebéd: Csontleves, daragaluskával, kijevi jérce- mell, burgonyapüré angolos zöldborsóval, cseresznyebe­főtt. Vacsora: Máglyarakás, gyümölcstea. SZERDA Ebéd: Leb­bencsleves, tökfőzelék ser­téspörkölttel, linzerkoszorú. Vacsora: Paprikás burgonya lángolt kolbásszal, vegyes savanyúság. CSÜTÖRTÖK Ebéd: Zöldséges rizsleves, erdélyi tokány, puliszka, alma. Va­csora: Fasírt, tört burgonyá­val, meggybefőtt. PÉNTEK Ebéd: Hús- gombócleves, székelygu­lyás, csokoládépuding. Va­csora: Főtt virsli mustárral, tormával, zsemle, tea. SZOMBAT Ebéd: Gu­lyásleves, ponty Orly módra vajas burgonyával, rántott petrezselyem, paradicsom­mártás, piskótatekercs. Va­csora: Túrósmetélt füstölt szalonnával, telföllel, déli­gyümölcs. VASÁRNAP Ebéd: Liba­leves eperlevéllel, hagymás rostélyos tört burgonyával, uborkasalátával, gyümölcs­torta. Vacsora: Főtt libahús (ebédből maradt), vegyes zöldségköret. HÉTFŐ Ebéd: Palócle­ves, rizsfelfújt málnaöntet­tel, almaié. Vacsora: meleg- szendvics mexikói krémmel, gyümölcstea. Kínálja: Katona Attiláné, Szatmár Hotel, Mátészalka. Tavasz a kertben Nyíregyháza (KM) — Fák, fenyők ültetéséhez a gyökérzetnél, földlabdánál sokkal nagyobb gödröt kell ásni (fáknak: 100x100x100 centiméter, fenyőknek: 80x- 80x80 centiméter). A gödör aljába érett komposztföldet, a gyökérzet köré jó minősé­gű kerti földet töltsünk a gö­dörbe. A növényt alaposan öntözzük meg. Tavasszal virágba borul­nak a sziklakért növényei. Az elnyílt, száraz virágszá­rakat le kell vágni. Most le­het újabb fajtákat telepíteni vagy pótolni a télen kifa- gyottakat. Az elvirágzott nö­vényeket tőosztással szapo­rítjuk. A kúszórózsáknál kihajtás után lehet igazán megállapí­tani, hogy hol kell ritkítani, melyek azok a száraz, meg­bámult vesszők, vagy öreg ágak, melyeket el kell távo­lítani. Az egyéves vesszőket 2-3 rügyre vágjuk vissza. A rossz irányba növő hajtáso­kat is el kell távolítani. Május elejétől kiültethet­jük a dáliákat. Az előhajta­tott leveles gumó hamarabb kezd virágozni. Csak egész­séges dáliagumót ültessünk 10-15 centiméter mélyre, így a nyúlánk virágszárakat nem tudja úgy megdönteni a szél. A szépen előkészített, por- hanyós talajú virágágyásba az egynyári virágok palántá­it ki lehet ültetni, természe­tesen kísérjük figyelemmel az időjárás-előrejelzést. A langyos májusi esőben a gyomok félelmetes gyorsa­sággal lepik el a kertet, ha nem saraboljuk végig rende­sen a veteményest és az évelőágy ásókat. A menyasszony és a násznép öltözete Kisebb változtatás után később is viselhetők az itt látható modellek Budapest — A házasságkö­tés az élet nagy eseménye, amelynek külsőségei nem kö­zömbösek. Nincs szabály arra, hogy miben esküdjön a meny­asszony és mit viseljen a nász­nép. Figyelembe kell azt is venni az öltözködésnél, hogy van, aki nem az első esküvőjére ké­szülődik, vagy túl van már a ti­nédzserkoron. Nem szükséges, hogy fehér legyen a ruha, nagyon szép az elefántcsont- vagy minden más pasztellszín is. A rajzo­kon olyan variációkat mutat­nak be, amelyek kisebb vál­toztatás után később is visel­hetők. 1. Egyszínű ruhához, szok­nyához pöttyös kosztümkabát rózsadísszel, kalap és hosszú sál. Családtag részére javasol­juk. 2. Egyszínű, rövid selyem­ruha csipkebetétes blúzzaí, ka­báttal menyasszonyi ruhának alkalmas. 3. Selyem plisszészoknya hosszú, fehér szmokingkabát­tal családtag részére, de hosz- szabb szoknyával menyasz- szonyi ruhának is alkalmas. 4. Menyasszonyi ruhának hosszú, bő selyemruha valódi csipkedísszel. A gyermeket is meg kell hallgatni A szülők harcából a válási árvák kerülnek ki vesztesen, még az egészségük is károsodhat Budapest - A válás — fő­leg hosszabb együttélés után — nemcsak a házaspárt, ha­nem a környezetet, a hozzá­tartozókat, de leginkább a gyermekeket viseli meg. Amerikai kutatók arra is rá­mutatnak, hogy a válás a há­zaspárra nézve, egyéb követ­kezményei mellett, az egész­ség károsodásával is járhat Szerintük egyes betegségek, közöttük a rosszindulatú daga­natok, lelki okokra vezethetők vissza, s ebben egyik rizikó- faktor a válás. A gyermekek­nél gyakran a cukorbetegség, az asztma, az ekcéma és más pszichés eredetű betegségek hátterében a szülők válása áll. Harcolnak a szülők Pedagógusok, pszichológu­sok a megmondhatói, hogy az ún. nehezen nevelhető gyer­mekeknél is az a huzavona a felelős, ami a válás után a gyermekelhelyezéssel szokott járni. A szülők harcából a gyermek kerül ki vesztesen, mert olykor egész életére lel­kileg sérültté válik. Megrendülhet a gyermek bizalma A gyermekelhelyezési bíró­sági eljárásoknál a magyar joggyakorlatban a genfi kon­venció megállapodásai a mérvadóak. E szerint a gyer­meket is meg kell hallgatni, hogy ő melyik szülőnél akar maradni. Ezért megesik, hogy a szülők elkezdenek vetélkedni úgymond a gyermek kegyei­ért: ha az anya nem engedi es­te televíziót nézni, az apánál féléjszaka nézheti: ha az apa nem akarja, hogy édességet egyen az amúgy elhízott gyer­mek, az anya kedvenc sütemé­nyei megsütésével dédelgeti. Ily módon folyik a licitálás, és a gyermek felismervén a helyzetet, zsarolni kezdi a szü­lőket. Megtörténik az is, hogy az apa az anyára — és fordítva — terhelő dolgokat mond el a gyermeknek, ez megrendíti a gyermek bizalmát mindkét szülőben, csalódottá, cinikus­sá válik. Ezért is vannak eltérő szak­mai álláspontok a pszicholó­gusok között abban, hogy meg kell-e kérdezni a gyermeket, melyik szülőnél kerüljön elhe­lyezésre. Rövidesen megjele­nik magyar nyelven és Hel­muth Figder osztrák pszicho­lógus, a Sigmund Freud Inté­zet egyik vezetője által írt munka, amelynek a munkací­me: A válási árvák, ebben ezekről a problémákról van szó. Létjogosultsága van annak az álláspontnak is, hogy a gyermek önálló személyiség lévén, az ő személyiségjogait biztosítani és tiszteletben kell tartani. A gyermek nem tárgy, aki felett tudta és beleegyezése nélkül lehessen dönteni. Min­den bizonnyal a most sarkítot­tan bemutatott két pólus között húzódik a realitás. Hogy sikeres legyen Kétségtelen, hogy a válási kulturáltság egyik mutatója két ember intelligenciájának, hozzátéve, hogy ez nem azo­nos az iskolázottsággal. Ke­vésbé tanult emberek is lehet­nek intelligensek, és sajnos a fordítottjára is akad példa. A szülőknek, ha már a saját kö­zös életük nem sikerült, min­den erejükkel azon kell lenni­ük, hogy a gyermek sikeres le­gyen, testileg, lelkileg egész­ségesen fejlődjön. Receptötletek Szabolcs aranyából Almatorta saláta 35 dkg hámozott almát lere­szelünk, adunk hozzá 1 púpos evőkanál reszelt tormát, 1 na­rancs levét, egy csipet sót, egy kávéskanál cukrot, és 1 dl jog­hurtot. Jól behűtve, sült hús­hoz tálaljuk. Töltött alma orosz módra Hozzávalók: 4 db nagy, sa- vanykás alma, 30 dkg főtt cék­la, 1 db ecetes uborka, 1 fejes saláta, 1 kemény tojás, 10 dkg sonka, 1 kis fej hagyma, 3-4 evőkanál majonéz, 3-4 evőka­nál tejföl, só, paprika, mustár, citromlé, és — ha van — 2 evőkanál vodka. A megmosott almákat fényesre töröljük, a tetejüket levágjuk, és kar­alábévájóval üregesre vájjuk; úgy, hogy a gyümölcsnek másfél cm-es fala maradjon. A kivájt almát, a hagymát, a keménytojást, a céklát, az uborkát, s a sonkát apró kock­ákra vágva tálba tesszük, leön­tjük a majonézből, tejfölből, mustárból (vodkából) készült, sóval, paprikával ízesített ön­tettel. Ezt az almákba töltjük. Töltött alma francia módra Egy kg megmosott almát le­csepegtetünk, a gyümölcsök felső negyedét levágjuk, a bel­sejüket üregesre kikaparjuk, s az almákat gyengén citromos lébe rakjuk, nehogy megbar- nuljanak. 15 dkg márványsaj- tot villával jól szétnyomko­dunk, 8-10 dkg vajjal habosra kavarunk, finomra vágott pet­rezselyemmel, snidlinggel és törött borssal ízesítünk. A kré­met az almákba töltjük, lefed­jük a levágott kalapkákkal, és behűtve tálaljuk. Waldorf sonkatekercs Ünnepi alkalmakkor leves helyett — előételnek tálaljuk. Négy személyre: gyufaszálnyi rudakra vágunk egy hámozott zellert, és tésztaszűrőben 2-3 percre lobogva fővő ecetes vízbe mártjuk, majd lecsepeg­tetjük. Két almát szintén gyu­faszál nagyságúra aprítunk, s a kihűlt zellerhez adjuk. Fél po­hár joghurtot összekeverünk fél citrom levével, csipet sóval és porcukorral. Belekeverünk 5 dkg durvára vágott diót, és egy fél narancs kockára aprí­tott húsát. A keveréket 4 szelet gépsonkába osztjuk el, felgön­gyöljük, s a roládokat a na­rancs másik feléből vett gerez­dekkel díszítjük. Sült alma Hozzávalók: 4 alma, 2 evő­kanál baracklekvár, 1 púpos evőkanál mazsola, 1 evőkanál vaj. A megmosott, fényesre tö­rölt almákat kiskanállal kiváj­juk, és az üregüket a barack- lekvárba kevert mazsolával töltjük meg. Alulra egy szem mokkacukrot teszünk, rá a ma­zsolás lekvárt, arra egy-egy te- áskanálnyi vajat teszünk. A töltött almákat vajjal kikent tűzálló tálban, forró sütőben megsütjük. Almakocsonya 4 meghámozott, apró szele­tekre vágott almát 3 evőkanál cukorral, 1 citrom levével és a reszelt héjával, 1 késhegynyi őrölt fahéjjal, 4-5 szem szeg­fűszeggel puhára főzünk. Köz­ben 2 evőkanál zselatinkris­tályt másfél dl hideg gyü­mölcslében (kompótlé, na­rancs- vagy alma ivóié, stb.) feloldunk, s a puhára főtt gyü­mölcsbe keverjük. Kisebb őz­gerinc formába öntve lehűtjük, fridzsiderben megdermeszt­jük, s hosszúkás üvegtálon tá­laljuk. Almás bélés Hozzávalók: 30 dkg liszt, 12 dkg vaj vagy 10 dkg zsír, 2 ka­nál cukor, 1 egész tojás, 1 ka­nál tejföl, egy csipet só; a töl­telékhez: 1 kg alma, 10 dkg cukor, fahéj. Az anyagokat összegyúrjuk, a tésztát két lap­ba kinyújtjuk. A nagyobbik la­pot tepsibe helyezzük, s egy maradék dióval vagy finom zsemlemorzsával meghintjük: rákenjük az almatölteléket, majd ráhelyezzük a másik la­pot. A tetejét tejjel vagy tojás­sal megkenjük és megsütjük. Sütés után deszkára borítjuk, kockára vágjuk, cukorral meg­hintjük. Töltelék: az almát meggyaluljuk az uborkagya- lun, a cukorral addig pároljuk, amíg a levét el nem főtte. Fa­héjjal ízesítjük, ha kihűlt, a tésztára kenjük. Almakrém Hozzávalók: 1 kg alma, 5 dkg vaj, 6 evőkanál narancslé, 10 dkg cukor, 3 dl tejszín, 2 to­jássárgája, zselatin. A meg­tisztított és apróra vágott almát három evőkanál narancslében, fedő alatt pároljuk meg. Ha megpuhult, adjuk hozzá a cuk­rot, és keverjük sima péppé. Három evőkanál narancslében oldjuk fel a zselatint, és adjuk az almapüréhez. Ha kihűlt, a tejszínt és a tojások fehérjét is verjük kemény habbá, és előbb a tejszínhabot, majd a tojáshabot keverjük óvatosan az almához. Tegyük néhány órára hűtőszekrénybe. Na­rancsszeletekkel díszítve tálal­juk. 1993. május 4., kedd Villányi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents