Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-19 / 115. szám
Nyílt levél az IKSZV igazgatójához így néz kf Nyíregyháza belvárosának szíve 1993 tavaszán. Azt ígérik, ezzel vége lesz az egymást kővető bontásoknak és helyreállításoknak. Reméljük, ez nem-' csak szép szó... Haraszto^ Pál felvétele A Kelet-Magyarországban az IKSZV megszüntetésével és a Házkezelő Kft. átalakításával kapcsolatban a Török Ferenc igazgatóval készített interjúra kívánunk reagálni a Házkezelő Kft. Üzemi Tanácsa és Szakszervezeti Bizottsága nevében. Tisztelt Igazgató úr! A dolgozók szerettek volna időben tájékoztatást kapni az őket érintő döntésekről és nem az újságcikkekben megjelent, megdöbbentő közlések után a képviselőik (és nem két dolgozó) érdeklődésére megtudni sorsukról az elképzeléseket. Arra a kérdésre, hogy egyeztetett-e az érdekvédelmi szervezetekkel, azt válaszolta, hogy nem, mert nem is kell. Ezzel kapcsolatban idéznénk a Munka Törvénykönyve 65. paragrafusának 3. a./ pontját, amely szerint „a munkáltató köteles döntése előtt az Üzemi Tanáccsal véleményeztetni: a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálásra, korszerűsítésre vonatkozó elképzeléseket”. Márpedig ez mind a mai napig nem történt meg, az Ön által elmondott felkérés sem, hogy az elbocsátások rugalmas kezelésének módja ki legyen dolgozva. Továbbá nem tartjuk etikusnak, hogy a végkielégítés megspórolása érdekében csak annak kínál fel vállalkozási lehetőséget, aki lemond a törvény által biztosított végkielégítésről. Hivatkozik az új Lakásügyi Törvényre, amelynek tartalmát nem ismerjük, így olyanra szeretnének alkalmazni dolgozókat, aminek a lét- jogosultságát megkérdőjelezzük, mivel az Országgyűlés a törvényt még nem tárgyalta. Az ingatlankezelésre évenként elköltött 200 millió forintból vajon mennyi ment el az átgondolatlan, félévenkénti átszervezésekre (amelyeknek most látjuk az eredményeit), és az egymást váltó igazgatóknak kifizetett, egyre nagyobb összegekre?! A Házkezelő Kft. dolgozói nevében a Szakszervezeti Bizottság és az Üzemi Tanács, Nyíregyháza Nem jöttek a mentők Édesanyámat május 10-re utalta be kezelésre az orvos a Sóstói úti kórház orthopédi- ájára. Olyan betegsége van, hogy csapolni kell a térdét, és hetente egyszer injekciót kap, járni nem tud. A háziorvosunk megírta a betegszállítási lapot, hogy jöjjön érte a mentő. Háromnegyed tizenegykor telefonáltam értük, azt mondták, hogy hívjam őket egy óra múlva, és megbeszéljük, merre kell jönniük hozzánk. Felhívtam őket, közölték, nem tudnak jönni, mert teljesítették a napi tervüket, (ha jól értettem). Felháborodtam rajta, mert édesanyám reggel nyolctól felöltözve, egyre idegesebben várta őket, mire mondták, hogy a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál reklamáljak. Ezek szerint hiába vagyunk biztosítva, fizetjük a világon a legmagasabb járulékot, csak magunkra számíthatunk, mert a társadalombiztosítás megszabja a mentőszolgálatnak, hogy egy nap mennyit teljesíthet. Megdöbbentő és nagyon elgondolkodtató, netán „tervezik” a baleseteket, rosszulléte- ket is? Kosztik Szabolcsné Nyíregyháza, Hajlás u 41. Hálás köszönet! Ezúton mondok köszönetét a nyíregyházi Vöröskeresztnek, hogy súlyos szívműtétemhez a szükséges és hiányzó vérmennyiséget azonnal és időben szállították a debreceni klinikára. Ezzel a nemes gesztussal az életemet mentették meg! Nagy László Nyíregyháza, Ifjúság u 44. Koromsötét utca Nyírpazonyban a Petőfi utca 19. számtól az utca végéig nincs közvilágítás. Körülbelül hét-nyolc hónapja nem égnek a lámpák, tudomásom szerint már mások szóltak a TITÁSZ- nak, de semmi eredmény. A fél utca koromsötétben van hónapról-hónapra. A lakók Nyírpazony, Petőfi utca Válaszol az illetékes... A rézsét ingyen vihették volna Március végén „Elfüstölt rozsé” címmel jelent meg a Tüskés sarokban egy írás. Szerzője Nyírbátor és Piricse között arra figyelt fel, hogy füstöl az árokpart, égetik a gallyakat. Véleménye szerint nagy luxus volt jó néhány köbméter tűzifát elégetni. A Nyíregyházi Közúti Igazgatóság Üzemeltetési és Fenntartási osztályvezető főmérnöke, Szamos István megvizsgáltatta a leírtakat: a Közúti Igazgatóság kezelésében lévő 4906. sz. összekötő út Nyírbátor és Nyírbéltek közötti szakaszán megbízásukból egy vállalkozó végzett fakitermelést. A lábon megvásárolt és felmért akácfa kitermelése során a hasznosítható fatömeg teljes elszállítása és értékesítése érdeke volt, és el is végezte. Az igazgatóság képviselője rendszeres ellenőrzése során megállapította, hogy hasznosítható faanyag a kitermelés befejezése után nem maradt az útterületen. Az árkon túl rendezett rakatokban rozsé viszont maradt. A több hétig az útterületen lévő vékony gallyak ingyenes elvitelét a Közúti Igazgatóság bárkinek engedélyezte volna, ilyen kéréssel azonban senki sem kereste meg. A tavaszi munkák végzésének biztosításához a gallyat elszállították, illetve elégették. Kerthelyiség nélkül Április 21-i lapszámunkban tiltakoztak a nyíregyházi Ferenc körút 6. sz. ház nyugdíjasai a 4-6. szám közötti volt virágüzlet helyén nyitandó vendéglátó üzlet, illetve az információjuk szerint az ablakaik alá tervezett kerthelyiség ellen. Szerkesztőségünket az alábbiakról tájékoztatta Köteles István, a nyíregyházi önkormányzat ügyosztályvezetője: A Ferenc körút 2-4. szám alatti telephelyre a hivataltól kocsma nyitására engedélyt még nem kértek. A helyszíni szemlén megállapították, hogy a korábban virágüzletként működő helyiséget M. N.-né nyíregyházi lakos vette bérbe, és étterem jeliegűként szeretné üzemeltetni. Ehhez a Közegészségügyi Szolgálat az előzetes szakhatósági hozzájárulást megadta. A vállalkozó közlése szerint az erkélyek alatt lévő zöldövezetre a lakók által sérelmezett teraszt nem kívánja megépíteni. Egyébként a szóban forgó üzlet kialakításával összefüggésben semmilyen jogszabály nem köti ki a környéken lakók hozzájárulását, azt is figyelembe véve, hogy a lakóházaktól függetlenül eredetileg is üzlet- helyiségnek épült. A minisztérium állapítja meg Egy kis megértéssel a problémánkat meg lehet oldani — írta egy nyugdíjas házaspár Nyíregyházáról. Aprócska telkük van a Nagykálló felé vezető úton a nyírjesi elágazásnál. A Csárda utca utáni megállónál kell leszállniuk, de a bérlet csak a Csárda utcáig érvényes, ezért az egy megállóért ketten együtt oda-vissza száz forintot fizetnek. Nem szeremének bliccelni, a büntetést sem, ezért kérték a vállalatot, adjon egy írást, amellyel engedélyezi, hogy nem kell az egy megállóra jegyet váltaniuk. Hatvankilenc évesen, ilyen kicsi nyugdíjjal, úgy érzik, meg is érdemlik ezt. Ä Szabolcs-Volán Vállalat levele hasonló helyzetben lévő olvasóink problémájára is választ ad: Nagykálló felé a Csárda utcai megállóhelyen túl csak helyközi autóbuszok közlekednek. A fizetendő díjakat a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium rendeleté állapítja meg. Helyközi járatokon a tarifát úgynevezett övezetenként állapították meg. Ez azt jelenti, hogy aki 0-5 kilométer közötti távolságra veszi igénybe az autóbuszt, annak 1993. január elsejétől 22 forintot kell fizetnie a megállóhelyek számától függetlenül. A közforgalmú személy- szállítási utazási kedvezményeket kormányrendelet szabályozza. Ennek értelmében 75 százalékos kedvezményt nyújtó nyugdíjas bérletet csak a helyi járatokra lehet váltani. Helyközi járatokon a nyugdíjasok az évi 16 utazásra ötven százalékos kedvezményt biztosító szelvénnyel utazhatnak. A hetven éven felüliek a helyi és a helyközi járatokat személyi igazolványuk felmutatásával díjtalanul vehetik igénybe. A vállalat igazgatója nem adhat olyan írást az utasoknak, ami a fenti rendelkezésektől eltér, ezért kérték levélíróinkat, hogy hetvenedik életévük betöltéséig váltsanak kiegészítő jegyet. Ha hosszabb távolságra nem kívánnak utazni, a tizenhat utazásra jogosító szelvényüket ezen a szakaszon is felhasználhatják. Szerkesztői üzenetek Piros Dánielné, Nyíregyháza: Az ügyvezető köteles a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha ennek nem tesz eleget, a bírósághoz fordulhatnak. Kiss Mihály, Nagykálló: A kívülálló részaránytulajdonosok üzletrészének megváltására a szövetkezet nem kötelezhető. B. B.-né, Záhony: Törvényi lehetősége van a közös tulajdon megszüntetésére, a bíróság azonban minden körülményt részletesen megvizsgál. Nem elhanyagolható szempont, hogy a fia mióta lakik a nagybátyja részében. Az önök vagyoni viszonya most alkalmatlan a közös tulajdon megszüntetésére. Vagy a közös értékesítés, vagy az árverés útján történő értékesítés marad. Csakhogy többszörösen lakott házat még alacsony áron sem vesznek meg az árverésen, mert az nem jó befektetés, ugyanis a benne lakók elhelyezéséről a tulajdonosnak kellene gondoskodnia. „Munkanélküli olvasónknak”, Magy: Minden, öt napot meghaladó munka- szerződést írásba kell foglalni, abban kell meghatározni a betöltött munkakört, a személyi besorolási bért és a munkavégzés helyét. Törő Sándorné, Mátészalkai hatályos közalkalmazotti törvény szerint az oktató-nevelő munkát végzők számára évi 25 nap pót- szabadság jár. A nem oktató-nevelőmunkát végzők részére 21 nap alapszabadság és a beosztástól függően jár az alap és a pótszabadság. A munkanélküliség hálójában Baktalórántháza (KM - TMI) — Merengő nyírségi község. Délről a szép gyertyános-tölgyes erdő övezi, s még az almafás kertű házak, emeletes épületek közé is beleheli tiszta levegőjét. Csak békés nyugalma veszett el az utcák porában. Emberek járkálnak, pezseg a piac, de nehezen nyílnak az erszények. Itt és a térségben, mint a féreg, úgy rágja az életeket a munkanélküliség. Az átlagjövedelem öt-hatezer forint, a mintegy 3700 lakos zöme ennyiből tengődik. A földet háromszáznál többen kérték vissza, reménykednek a gazdálkodásban. A községben kétszer annyi a fiatal, mint a nyugdíjas, és 1822-en munkaképes korúak. Volna tehát jövője Baktának, de most, munkahelyek nélkül, mire számíthat? Két év alatt negyvenkilenccel csökkent a lakosok száma. Válsághelyzet kezd kialakulni A polgármesteri hivatalban fogadónap van. Cifraszoknyás asszonyok gyerekekkel, borús képű férfiak tömörülnek egy ajtó előtt. Bent intézik a szociálpolitikai ügyeket, az írógép kopogásán át is hallani, hogy valaki sorsát zokogja. — Válsághelyzet kezd kialakulni nálunk is, mint az ország sok településén — mondja együttérzőn Kádáráé Tasonyi Magdolna, a jegyző. Harminc éve dolgozik a községházán, generációkat ismer. — Sajnos, sok a szegény család. A szociálpolitikai intézkedések csak enyhítenek a bajokon, munkahelyek kellenek, nem segélyek. Már nyolcvanhatan részesülnek a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában. Ez a szám a közeljövőben intenzíven nőni fog. Csupán ez a segélyezési forma számításaink szerint 1994-től több, mint tíz millió forint olyan többletterhet jelent majd az önkormányzatnak, amelynek a forrása nem biztosítottPirosra sírt szemű, csontos arcú fiatalasszony kopog be. Érszűkületes az ura, járni se tud, hozta az igazolást, hogy mozgásképtelen, kérik a közlekedési támogatást. A vigasztaló szavaktól megkönnyebbülten megy el. — Tavaly hetvenhárman, most április végéig kilencvenötén kapták meg a közlekedési támogatást. Jelenleg harminckilencen vannak orvosi bizottság elé utalva — magyarázza a jegyzőnő. — A tizennégy kérelmezőnek már meg is állapítottuk személygépkocsi vásárlására a jogosultságát. Készül a rendelet A jövő héten megkezdik Baktalórántházán a szociális térképezést, hogy pontos adataik legyenek, hányán szorulnak támogatásra. A helyi szociális rendeletén dolgoznak; ilyen feladatokra 20,5 millió forintot különítettek el a költségvetésükből, jelentős részét az OTP hitel- törlesztések átvállalására fordítják. — Milyen támogatást kérnek legtöbbször a lakosok? — Segélyt, de a kérelmek egy részét el kell utasítanunk, mert nincs jogosultság. Eseti segélyt idáig harmincnégy, gyámügyi segélyt ugyanennyi kérelmezőnek ítéltünk meg, kifizettünk eddig ezekre összesen több, mint százezer forintot. Tavaly alanyi jogon és méltányosságból százharmincegy, ebben az évben kilencvennégy közgyógyellátási igazolványt adtunk ki. Kilátástalan helyzetben A nevelési segélyt megszüntette az önkormányzat, a családot esetenként támogatja. Már 14 kérelmezőnek állapítottak meg gyermeknevelési támogatást; 56-an kaptak betegségbiztosítási igazolványt, de jóval többen lesznek rá jogosultak, mert akik a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülnek, azokat megilleti. Amikor az emberek súlyos megélhetési gondokkal küszködnek, ritkán tudnak örülni, hogy falujuk fejlődik. Baktán most építik a szennyvízvezetéket, majd’ minden utcában lerakták a telefonkábelt, a gázt is be fogják vezetni, utána szilárd burkolatot kapnak a földes utcák. Szerencsére, itt megértik a lakosok, hogy erre is áldozni kell, valahogy előre lépni a jövőbe. Az oldalt összeállította: Tóth M: Ildikó ' 1993. május 19., szerda ...................■............™'~— “ ...........r" feiet-Magyarország 7
