Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-15 / 112. szám
1993.május 15. A %eíet-íhíapyarorszáyi hétvégi melléklete j 1 3 Angolok kutatnak Szabolcsban Éveken át minden nyáron eljön egy hónapra, mert szeret a magyarokkal együtt dolgozni Részlet a Newcastle Egyetem kiadványából, az angolok őszi tanulmányújáról szóló cikkből Balázs Attila reprodukciója Kováts Dénes Szabolcs (KM) — Talán a kívülállónak furcsa, hogy más nemzetbeli régészek kutatnak térségünkben, de egyáltalán nem véletlen. A többéves, Felső-Tisza Régészeti Program keretében ugyanis az angliai Newcastle Egyetem Régészeti Tanszékének tanárai és diákjai is hazánk régmúltbeli emlékeit, történetét tanulmányozzák. A közelmúltban Szabolcs község környékén tevékenykedtek, ekkor találkoztam John Chapman úrral, az angolok vezetőjével. Polgár és vidéke, Szabolcs térsége és a Bodrogköz egy része, a zempléni Regéc és környéke, valamint a Hemád- völgy egy szakasza a kutatási terület, ahol több intézmény, például az ELTE Régészeti Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az említett angol egyetem szakemberei tevékenykednek, keresik és vizsgálják a lelőhelyeket, támaszkodva a megyénkbeli szakemberek segítségére is. A régészek munkáját számos más szakterület specialistái segítik: a talajvizsgálattól a műholdas és légi felvételekig sokmindenben. Dr. Laszlovszky József, az ELTE tanára elmondta, ősszel már jártak ezen a vidéken, most az akkori kutatásokat, vizsgálatokat egészítették ki. Egyebek között arra kíváncsiak a program során, miként változtak a települések az évszázadok folyamán, milyen lehetett a hegyvidéken és a síkságon élő emberek, kultúrák kapcsolata. — Bizonyos fokig ott is vizsgálódunk, ahol már más szakemberek kutattak, de természetesen nem olyan mértékig, mint amikor új lelőhelyekre bukkanunk — fejtette ki kérdésemre. — Szabolcsban például a fel nem tárt, de feltételezhetően létezett másik templom maradványait kerestük. A program során az is vezérel minket, hogy e régé- szetileg különlegesen gazdag térségben olyan őskori települések maradványaira bukkanhatunk, melyek máshol nem, vagy alig találhatók meg. — Hogyan kapcsolódnak mindehhez az angolok? — Az általuk már alkalmazott, de számunkra új módszereket próbáljuk ki, melyekből tanulhatunk, segítségével a múzeumok is pontosabb képet kaphatnak e területről. Hiszen a műholdas felvételek, a számítógépes feldolgozás mindmind céltudatosabbá, eredményesebbé teszi a kutatásokat, az eredmények vizsgálatát. — Mégis, hogyan kerül Magyarországra egy angol régész? — fordultam John Chapmanhez, akinek a neolit korszak az egyik kedvelt kutatási területe, s akivel eljött lengyel származású felesége is, aki itt a kutatási eredmények számítógépes adatbevitelében segít, Angliában egyébként tolmácsként dolgozik. Először 1974-ben jártam itt, Makkai Jánossal is dolgoztam együtt ásatáson Békésben, aki Nyíregyházán is tevékenykedett korábban. Akkor kóstoltam bele a magyarországi régészkedésbe. Eveken át minden nyáron eljöttem legalább egy hónapra. Szeretek itt dolgozni, segítőkészek a magyar kollégák. Nagyon sokat jártam Szerbiában, Horvátországban, Dalmáciában, Romániában, de eljutottam Bulgáriába és Lengyel- országba is. — Mi itt az érdekesség az angol szakemberek számára? — Az egyik, hogy a magyar régészet már eddig is számos értékes leletet tárt fel, erről a vidékről is — felelte. — Európának ezen a táján igazán jó lehetőség nyílik a régi korok kutatására. Csupán egy példa erre: az úgynevezett teli-települések. (Az arab szó dombot jelent. A szerk.) Kialakulásuk nagyon érdekes. Az emberek egy adott korban sokáig élnek ugyanazon a helyen. Az agyagházaik, vert sövény falaik idővel elpusztulnak. Ezeket elegyengetik, majd ugyanarra a helyre épül a következő. És ez így megy nemzedékeken át, míg egy olyan domb alakul ki, melyen a rétegződésekből meg lehet határozni az egyes korszakok jellegzetességeit, s a tapasztalatok a más helyeken történő kutatások, a leletek vizsgálata során hasznosíthatók. Ilyen teli-települések csak bizonyos helyeken találhatók, a Közel-Keleten, a Balkánon, Nyugat-Indiában, és az Alföldön. A Dunántúlon és az északabbra lévő országokban már nem. —A többiek is szívesen jönnek? — Érdeklődnek a diákjaink, nemcsak a kutatások, de Magyarország iránt is. Talán nem véletlen, hogy akik tavaly itt jártak, az idén is jönni akartak. Mert igaz, nem könnyű munkát végzünk, de érdekeset, szép környezetben. Az sem megvetendő, hogy ez jó kutatási terület is a hallgatóknak, többen az itt tapasztaltakból írnak disszertációt. Laszlovszky József elmondta: minden adatot, egy nagy számítógépes rendszerbe táplálnak be, amely még a térkép- vázlatokat is rögzíti. Még azt is könnyen ki tudják ezáltal keresni, hogy például egy adott kor települései milyen talajon fordulnak elő. Már eddig számos eredményt mutathatnak fel, Polgár környékén például egy eddig ismeretlen teli-települést találtak. Gazdag kőanyag — melynek egy része obszidián, tehát vélhetően a feldolgozására specializálódott települések lehettek erre — került elő, a neolitikumban csiszolt kőbalták, s több olyan lelőhelyre bukkantak, melyek csak most, munkájuk során váltak ismertté. Zalkod környékén pedig a kerámialeletek alapján egy egykori falu maradványai kerültek elő. Még eltart egy ideig a kutatás, melyet közben, s lezárása után is az anyagfeldolgozás követ. Annyi bizonyos: gazdagabbak leszünk általa, akik érdeklődnek a régmúlt korokban élő kultúrák iránt. „a lombos akác” ez régi jó esztendők terméseiből. írásaiban akkor is őszi szél csörög, amikor egyébként a tavasz rezegteti szitakötő- szárnyait a ligetek aranypénzes sétaútjain. Kedvenc hőse, az álmok vizén hajózó Szind- bád kalandjai lírába, hangulatba olvadnak, az idő síkján feloldódnak bennük. A magyar Casanovának hiába a százhét nő, ha minden aluszik, ha neki is „minden láng csak részekben lobban”, ha ő is érzi, hogy „minden egész eltörött” abban az álombéli világban, ahová a vörös postakocsi röpíti utasait. Nemcsak regényei, az Őszi utazás a vörös postakocsin, az Asszonyságok díja, a Napraforgó, a Hét bagoly, a Boldogult úrfikoromban és a többiek, hanem novellái is remekművek. Ezt a hivatalos elismerés, az 1930-ban Krúdy- nak ítélt Baumgarten-díj is bizonyítja. A tegnapok ködlovagja emberről, világról szinte mindent — illúziót és csömört egyaránt — a férfi-nő kapcsolaton keresztül mond el. írásaiban ott vannak az anyák, akik „fájdalmasak, mint a szomorú fűz,” a feleségek, „a mindig csepegő őszi felhők” és a jegyesek, „a hervadó nyár virágai.” Rájuk gondol mindig szent áhítattal. A nőkre, akik szeretik a szép szavakat, a zenét, a virágot, az érzékeny sétákat, a könnyes órákat, a búcsúzásokat. Novelláinak cselekménye gyakran kimerül egy étkezés — például a csonthús elkészítése és tálalása — leírásában. A disznóból a legízlete- sebb húst, az orját főzette a levesbe, a marhából a bifsz- teknek való került az asztalára, a bárányból a gerinc, a borjúból a comb, a pulykából és a kappanból a mell, a libából a máj, a vizából az ikra volt az, amelyért érdemes volt az asztalkendőt a gallérjába dugni. írásaiban ott van apáink élete, konzervatív politikánk, furcsa ősi szokásaink, nyugodalmas, alvó telünk, dalos nyarunk. Az író elmerül a múltba, ott érzi jól magát a régi, madárlátta, meseszőtte Magyarországon. Az álomvilág sajátos ellentéte publicisztikája, epikai műveivel való vitatkozó írásainak sora. Ezekben bemutatja a bethleni rendszer jogtiprá- sait, a munkanélküliek, a pedagógusok, a hírlapírók nyomorát. Érzékenyen reagál a Monarchia válságára, a nagy világégésre, a gazdasági megrázkódtatásokra. Belélegezte a forradalmak kábító füstjét, szívébe zárta lángjaikat, követte tekintetével felszálló röppentyűiket. Érezte, hogy az új történelem a leleplezések ideje, hogy a legszebb hazugságokról végre le kell mondanunk. Közírói munkásságának mottója, amit az Alföldi levelekben fogalmazott meg: .Jussom van ahhoz, hogy a hazugságok országában kimondjam az igazságot.” „A gyenge kis rügy áttör a legerősebb fa kérgére, a fűszál vékony gyökerei megrepesztik a sziklát” — írja szerény művészi hitvallásként. N apjainkban, amikor hangyaharcaink közepette kevesebb időnk van arra, hogy elgyönyörködjünk az élet apró, nagyszerű csodáiban, amelyet az író oly szuggesztíven ábrázolt, még nagyobb szükségünk van Krúdy Gyula alkotásaira, regényeinek, elbeszéléseinek zenei, ritmikai fogan- tatású stílusára, nosztalgikus édes prózájára, amelybe „a csodaszarvas rázta le agancsáról az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük.” írójegyzet Ha... Bolya Péter M ár megint egy nótaszöveg üti meg csúcsos füleimet: „Először csak óvatosan egy-két csöppet / Utána majd lehet mindig többet, többet.” Vajha én, B. P. dr., mire gondolnék eme textus hallatán, ha krónikus alkoholista volnék? Hát... Vor allem arra, hogy jé, minő pontos szöveg, éppen így kezdődött nálam is. Ifjú voltam, vidám és erős, egy-egy csöppet megkínáltak a kollégák, a cimborák, a szenvedélybetegségre nem hajlamos szociális ivók, s lám egyre többet, többet ittam, végül már egymagám is, otthon vagy zsebből a munkahelyemen, kiszúrták, kirúgtak, a feleségem megutált — vagy sose szeretett —, elváltunk, és a Jog serpenyője úgy billent volt, hogy ő kapta a lakást, a gyerekeket, a tartásdíjat meg a pótlékokat, én meg egy nagy túróst. Csőlakó lettem, hajléktalan, ahogy mostanában mondják; néha munkát vállalok, hogy legyen egy-két csöppre — már megint csak annyi kell, hiszen én mint gyakorló iszákos és roncs, annyitól is elkábulok —, és már nem érdekel semmi és senki, főleg azok nem, akik rendes embert akarnak csinálni belőlem, mert sokan akarták már, tán előbb kellett vón elkezdeni!... Vagy nekem nem szabadott volna elindulni az „egykét csöpp” irányába?!... Kállay miniszterelnök és a Kossuth gimnázium Dr. Reményi Mihály Nyíregyháza (KM) — Közel félévszázad után hamvaiban tért haza a közelmúltban Kállay Miklós Magyarország egykori miniszterelnöke. Végső akarata szerint itt akart megpihenni, a nyírségi homokban. Azt már kevesen tudják, hogy a gimnázium alsó négy osztályát a nyíregyházi evangélikus gimnáziumban végezte 1898 és 1902 között. Az 1861-ben alapított gimnázium megyénk és városunk első gimnáziuma volt. Aki tehát Szabolcsban akart gimnáziumba járni, az a nyíregyházi evangélikusok áldozatkészségéből épült gimnáziumba járhatott. így volt ez Kállay Miklóssal is. Útja a négy gimnázium elvégzése után elvezetett Nyíregyházáról, hogy még két évtized se teljen el és az egykori kisdiák Szabolcs megye főispánjaként térjen vissza Nyíregyházára. Fiait már nem a Kossuth gimnáziumba íratta be, hanem az 1922-ben létesült királyi katolikus gimnáziumba, lévén a család katolikus. Nem maradt hűtlen a Kossuth gimnáziumhoz sem, mert amikor 1929-ben létrehozták a Nyíregyházi Öreg Diákok szövetségét, abban Kállay Miklós is szerepet vállalt. Elnök lett dr. Bencs Kálmán Nyíregyháza polgármestere, a Kossuth gimnázium felügyelője, társelnökök lettek dr. Kállay Miklós kereskedelmi államtitkár, Mikecz István Szabolcs megye alispánja, Morav- szky Ferenc és dr. Vietórisz József nyugalmazott gimnáziumi igazgatók. Ügyvezető igazgató Teltsch Kornél a gimnázium akkori igazgatója lett. Dr. Kállay Miklós szabolcsi főispánból gróf Bethlen István kormányában kereskedelmi államtitkár, Gömbös Gyula kormányában földművelésügyi miniszter lett. Ezután az Országos Öntözési Hivatal elnöke lett, amely arra volt hivatva, hogy az Alföld öntözését oldja meg. 1942. márciusában bízta meg Horthy Miklós kormányzó a miniszterelnöki teendők ellátásával. A háború kellős közepén voltunk. Már 3 éve folyt az öldöklés Európában és mi itt Magyarországon békében élhettünk és tanulhattunk. Miniszterelnöksége alatt indult a 2. magyar hadsereg a Donkanyarba, hogy újkori történelmünk legszömyűbb csapását szenvedje el. Már túl voltunk a katasztrófán, amikor ötven évvel ezelőtt Nyíregyházán járt és beszédet mondott. Beszédét megafon közvetítette az utcára. Én is a szemben lévő házak alatt hallgattam a beszédét, amelyben körvonalazta, ha a nemzet mellette áll, akkor kivezeti a háborúból. Akinek volt füle a hallásra, hallhatta, hogy mi a miniszterelnök szándéka. Baracsiné Molnár Ibolya: Magányosan I! tir: ai'.c.u ihi.< kcal tunii ik-J the C,i(tn lfiwg,trütn l'l.iin, ; r, Si pHIHho. cl f: ,ílí' / h) Ch'-yt t: \:CCin<:lpíloí<Wll>. > ; Wtentifb <:■■<■! >uTK)vrs fim the l iiir.rsity kJ by Difiin Cf.útpmn ,mJ c.Jkityiks k’-Vi Budapest :ci!i U fíctiheatkiiig itt the Upper li>;j j lidky, locking irr,mono 'culcmn’is Sonic et ihi niest JiMi.itn sues which tin y wilt cnrotinH r rW icukment inomj.h c.tilcJ ’tells '.
