Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-12 / 109. szám
1993. május 12., szerda KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország Mostarban a helyzet változatlan Szarajevó (MTI) — Alábbhagytak kedden hajnalban a formailag szövetséges muzulmán és horvát erők között vasárnap kirobbant harcok Hercegovina fővárosában, Mostarban. A szemben álló felek a jelek szerint betartják a két közösség politikai vezetői által hétfőn kötött tűzszüneti megállapodást, és tartózkodnak az összecsapásoktól. A DPA jelentése szerint a kétnapos csetepaténak 20 halálos és legkevesebb 30 sebesült áldozata van. A boszniai horvát katonai vezetés határozottan cáfolta azokat az ENSZ-forrásból származó híreket, amelyek szerint a horvá- tok etnikai tisztogatásba kezdtek. A súlyos utcai harcok és a horvát tüzérség ágyúzása következtében az amúgy is romba döntött város épületeiben további károk keletkeztek. A szarajevói rádió hétfő esti híradásában még arra szólított fel minden ép és egészséges muzulmán polgárt, hogy vegye ki a részét Mostar, valamint a független Bosznia-Hercegovina védelméből. Ugyanezen forrás szerint hétfő délután — egy órával a tűzszünet aláírása előtt — 60 aknagránát hullott a sebesült muzulmán harcosok és polgári személyek részére berendezett ideiglenes mostari kórházra. Öt polgári lakos — köztük két gyermek — a közép-boszniai Ostrozac horvát ágyúzása következtében vesztette életét. A boszniai horvát erők ellenőrzésük alá vonták Mostar stratégiai pontjait a Neretva folyó jobb partján. Ezt a zágrábi rádió jelentette a helyi horvát parancsnokság közleményére hivatkozva. A szarajevói rádió cáfolta ezt az értesülést, de megerősítette a súlyosbodó horvát offenzíva tényét. A zágrábi rádió szerint a harcokban eddig 11 horvát fegyveres es egy polgári személy vesztette életét. Otvenhét katona és tizenöt polgári személy megsebesült. A szarajevói rádió szerint folytatódik a muzulmán lakosság erőszakos áttelepítése a Neretva folyó jobb partjáról a muzulmán ellenőrzés alatt álló bal partra. A kelet-boszniai — srebre- nicai és gorazdei — nélkülöző muzulmánok számára létesített légihídon keddre virradóra 56 tonna élelmiszert és gyógyszert dobott le hat amerikai, egy német és egy francia repülőgép, majd incidens nélkül visszatértek németországi támaszpontjukra. Amerikai halasztás, katonai tervek Rabin marad Kairó (MTI) — Jichak Rabin izraeli miniszterelnök kedden, alig több mint fél órával a határidő előtt megmentette kormányát, s bár a belügyminiszter vasárnapi lemondásával kirobbant válság nem zárult le, a kabinet egyelőre a helyén marad. A jeruzsálemi rádió jelentése szerint az Arie Deri által vezetett belügyminisztériumot és az ellenlábasa, Sulamit Aloni irányítása alatt álló oktatási tárcát a következő egy hétre Rabin veszi kézbe, hogy addig folytathassák a végső megoldás keresését. A két szemben álló politikus ideiglenesen tárca nélküli államminiszter lesz. Déri, az ultraortodox Sasz párt vezetője a baloldali Merec miniszterasszonyát vallásellenességgel vádolja, és menesztését követelte az oktatási minisztérium éléről, ahhoz, hogy saját lemondását visszavonja. A lemondás kedd este hat órakor lépett volna érvénybe, s a határidő lejárta előtt mindössze egy-két órával sikerült az elodázó-áthidaló megoldást elfogadtatni a vallásos párttal. Ezek szerint tehát, ha az utolsó huszonnégy órában is, de sikerült megmenteni az izraeli baloldal sok támadást ért kormányát. SPDutódlás Bonn (MTI) — Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) szeptemberben kívánja megválasztani a párt új elnökét, a leköszönt Björn Enholm helyére — közölték kedden a német rádióállomások a párt kibővített vezetőségének ülése után elhangzott bejelentésekre hivatkozva. A szociáldemokrata párt eredetileg novemberben akart kongresszust tartani, ám a váratlanul megüresedett elnöki szék látványa gyorsabb cselekvésre ösztönzi a közel egymillió taggal rendelkező patinás pártot. Mivel először a pártelnököt kívánják megválasztani, s csak utána a kancellárjelöltet, őszig nem tudni, hogy a szociáldemokraták részéről ki birkózik majd Helmut Kohllal az 1994-es Bun- destag-választásokon. Washington (MTI) — Nem csekély meglepetést okozott az amerikai külügyminisztérium, amikor hétfőn hivatalosan közölte, hogy — az európaiak vonakodása miatt — a szerbek elleni tervek végrehajtását tovább kell halasztani. A szóvivő szerint ez azt jelenti, hogy — amint azt az európaiak igénylik — megvárják a hét végi boszniai népszavazás kimenetelét. A meglepetés fokozódott, amikor kitűnt, hogy a washingtoni bejelentéssel egy időben az Európai Közösség külügyminiszterei üres manővernek minősítették a népszavazást. Bili Clinton elnök eredetileg azt ígérte, hogy már a múlt hét Varsó (MTI) — A Szolidaritás varsói körzeti tanácsa hétfőn este, a kormány és a költségvetési szféra sztrájkoló dolgozói közti tárgyalások meghiúsulása után úgy döntött, hogy sztrájkbizottsággá alakul, és utasította az üzemi Szolidaritás-bizottságokat: egy hét alatt fejezzék be felkészülésüket az általános sztrájkra. A radikalizmusa miatt a szervezet országos vezetésével már nem egyszer összeütközésbe került varsói központ határozata szerint a kormány politikája vezetett „a reálbárek rendszeres csökkenéséhez, a munkanélküliséghez, a közoktatás és az egészségügy rendszerének széteséséhez, a gazdasági és egyéb bűncselekmények számának emelkedéséhez”. A dokumentum hangsúlyozza: az általános sztrájk célja, hogy az átalakulás tervégén bejelenti, milyen új katonai lépésekkel kívánja megfékezni a szerb agressziót. A NATO-szövetségesek azonban (Olaszország és Törökország kivételével) ellenzik a tervezett légicsapásokat és a bosnyákok felfegyverzését. Egyúttal az amerikai törvény- hozás és a közvélemény többsége is a katonai fellépés ellen van, attól tartva, hogy az Egyesült Államok hosszabb, megnyerhetetlen háborúba bonyolódik. Ennek tudatában Clinton elnök hétfőn már nem is tett említést Boszniáról: Clevelandben és Chicagóban gazdasági programjáról beszélt. Tanulságos, hogy a közönségétől kapott kérdések heit viselő társadalom annak előnyeit is élvezhesse. A kultúra területén dolgozó Szolidaritás-szervezet titkársága javasolta az országos vezetésnek, hogy május 18-ára hirdessen általános sztrájkot, amit a közoktatási és tudományos szervezet azzal egészített ki: ha addig nem jutnak megállapodásra a bérkövetelések ügyében, a sztrájk követelései közé vegyék fel a kormány lemondását. Az országos bizottság várhatóan szerdán dönt arról, meghirdeti-e az általános sztrájkot, és követeli-e a kormány távozását, vagy „beéri” azzal, hogy utasítja parlamenti frakcióját bizalmatlansági indítvány benyújtására. Ez utóbbi ugyanis időt adna a kormánynak, sőt, bár kisebbségben van a parlamentben, megfigyelők szerint akár túl is élhetné a bizalmi szavazást. közül egy sem vonatkozott a balkáni helyzetre. A külügyminisztériumból hétfő este ismét katonai tervekről szóló értesüléseket szivárogtattak ki az NBC TV- nek. A régi-új értesülések szerint mégis lesznek légicsapások, mégpedig hosszabb, 3-6 hónapos időszakban — addig, amíg a bosnyákokat fel tudják fegyverezni, és ki tudják képezni őket a szerbek elleni harcra. A terv nyilván egy a sok közül, amelyek az elmúlt hetekben elkészültek, de senki, a jelek szerint még Clinton elnök sem tudja, hogy végül melyiket fogják megvalósítani — mutatnak rá Washingtonban. Szakértők ugyanis úgy vélik, hogy a szejm jelenlegi helyzetében nem képes új kormány- koalíciót létrehozni, vagyis Hanna Suchocka miniszterelnök távozása lehetővé tehetné az elnöki kormányzás bevezetését, s ez meggondolásra késztetné a képviselők többségét. A csekély számú békítési kísérlet keretében a költségvetési szféra dolgozóinak sztrájkbizottsága felvette a kapcsolatot Józef Glemp bíboros-prímás hivatalával, hogy ismertethessék helyzetüket a lengyel katolikus egyházfővel — aki vasárnapi szentbeszédében élesen bírálta a sztrájkoló tanárokat. Hétfő este Marián Krzaklewski, a Szolidaritás vezetője telefonon folytatott megbeszélést Lech Walesa államfővel. Tárgyalásukat személyesen folytatták a Belwederben kédden délelőtt. Egy öreg grúz nézi lerombolt háza romjait, melyet a legutóbbi összecsapások során a szeparatisták bombája pusztított el Általános sztrájkhullám várható Lengyelország egész területén Külpolitikai jegyzet___________________ A huszonkettes csapdája Györke László A mikor e sorokat írom, még nem tudom, hogy ratifikálja-e a parlament az ukrán-magyar alapszerződést. Hogy miért alakult ki éles vita a Tisztelt Házban e kérdés körül? Hadd idézzem az alapszerződés nagy port felvert egyetlen mondatát: „A felek tiszteletben tartják egymás területi épségét, és kijelentik, hogy egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük..." Mit jelent ez a kárpátaljai magyarok számára? Május 9-én Beregszászban ülésezett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nagy- választmánya. Egyéb napirendi pontok mellett az alap- szerződés is megvitatásra került — zárt ülésen. A kiverekedtek nagy többségének az volt a véleménye, hogy így, az idézett kitétellel az alapszerződést nem szabad ratifikálni. Mint később kiderült, a benn maradottak többségének is ez volt a véleménye. Ami megfogalmazódott: bizony, már megint úgy döntenek a kárpátaljai magyarság sorsáról, hogy éppen őket nem kérdezik meg. Nehéz elbírálni a jelenlegi képlékeny közép-európai politikai helyzetben, hogy mi a jó döntés. Mert érvek garmadáját lehet felsorakoztatni pro és kontra. Talán a pillanatnyi helyzetben jobb lenne, ha ratifikálnák? Ez viszont precedenst teremtene a többi környező állam számára — mondják többen. Az is kérdés, hogy a valóban alakuló személyi elvű és kulturális autonómiát szabad-e kockáztatni — aggódnak sokan. Jó lenne a jövőbe látni, hiszen jelen pillanatban még azt sem tudjuk, miként végződik a volt Jugoszláviában dúló háború, ami bizonyára ki fog hatni egész Közép-Európára. A már említett választmányi ülésről kinnragadt egyik atyafi mondta: a jugoszláviai háború után egyértelmű, hogy felül kell vizsgálni Trianont. Ha szentesítik a még Lenin által is igazságtalannak nyilvánított határokat, velünk mi lesz? A másik oldal: soha nem volt még ilyen lehetőségünk arra, hogy törvényben foglalt garanciákat szerezzünk kisebbségi jogaink gyakorlására. A döntés tehát rendkívül nehéz, mert bármelyik rosz- szul sülhet el—a végén... Román napilap cikke: „magyar revizionizmus” Bukarest (MTI) — A román nép nagyobb életereje magyarázza a Románia etnikai térképén végbement változásokat — hangsúlyozza az az eredetileg 1934-ben közzétett román tanulmány, amelyet a Meridian című bukaresti napilap keddi száma közölt — jelenti Baracs Dénes, az MTI tudósítója. A publikációhoz fűzött kommentárban a szerkesztőség azt írja, hogy egyes romániai vagy magyarországi magyar vezetők kijelentései, amelyek Nagy-Magyar- ország iránti nosztalgiáról tanúskodnak, egyáltalán nem véletlenek, hanem a trianoni szerződés revíziójára irányuló régebbi törekvések folytatásai. Az érvek ugyanazok, és a Trianon által meghatározott román-magyar határ nem csupán az akkori etnikai határvonalnak felel meg, hanem még magyar politikai személyiségek e tekintetben kifejtett nézeteinek is (bár az eredeti tanulmány sem idéz erre vonatkozólag magyar nyilatkozatokat). Dr. Sabin Manuela „Románia és a revizionizmus — etnográfiai és demográfiai megfontolások” című tanulmánya, amely eredetileg az „Arhiva pentru stiinta si re- forma sociala” című folyóirat 1934. évi 1-2. száma közölt, a románság nagyobb népszaporulatával magyarázza az 1910 és 1930 között végbement demográfiai változásokat. Az 1934. évi tanulmánynak az a következtetése, hogy mivel a „magyar revizionisták” nem támaszkodhatnak etnikai érvekre, áttértek gazdasági szempontok kiemelésére, miszerint az I. világháború előtti (nagy) Magyarország természetes gazdasági egység volt, amelyet vissza kell állítani. Egy katonát visznek társai, miután az megsérült egy aknarobbanás során, amikor azokat a banditákat üldözték, akik elraboltak egy spanyol papot a Fülöp-szigetek déli részén. Legalább 28 embert öltek meg az összecsapásokon AP-felvételek
