Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-11 / 108. szám
IZ Keiet-Magyarorszag KULTURA 1993. május 11., kedd Nyíregyháza-Sóstón, a Múzeumfaluban a múlt héten megkezdték a tivadari harangtorony építkezési munkálatait. Képünkön a kivitelezők, a romániai Bik- szádról érkezett ácsok tanulmányozzák a torony tervrajzát Balázs Attila felvétele Törvénytervezet pro és kontra Budapest (MTI) — A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi törvény módosításáról rendelkező bizottsági önálló indítványt tárgyalta múlt heti ülésén az Ország- gyűlés Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága. A testület általános vitára alkalmasnak tartotta a gazdasági bizottság előterjesztését. Ez arra a helyzetre keresett megoldást, hogy már ez év január 1-jétől milyen módon kaphatnának állami hozzájárulást azok a gazdálkodó szervezetek, melyek főtevékenységként látnának el oktatási-nevelési közfeladatokat. Mint ismeretes, az 1993. évi költségvetésről szóló törvény úgy szüntette meg ezen közfeladatokat ellátó gazdálkodó szervezetek normatív állami támogatását, hogy közben nem szabályozta a Szakképzési Alapból történő finanszírozásukat. A kialakult helyzetre kívánt a gazdasági bizottság átmeneti megoldást nyújtani oly módon, hogy az 1992/93. tanév kezdetétől 1992. december végéig folyósított humánpolitikai támogatást a jelen tanév végéig meg kívánja hosszabbítani. Ezt követően a testület kimondta azt is, hogy mind a szakképzésről, mind a közoktatásról szóló törvényjavaslat alkalmas az általános vitára. A szakképzést szabályozó tervezet ellen csak egy képviselő Horváth László (Fidesz) voksolt. Elmondta: pártja szerint a jelenlegi állapotában a kormány által előterjesztett közoktatási törvényjavaslat sem alkalmas általános vitára. A fiatal demokraták szerint egyik tervezet esetében sem történt meg a szükséges — és törvényekben kötelezően előírt — egyeztetés a szakmai szervezetekkel. Súlyos hiányossága a két törvényjavaslatnak az is, hogy nincs meg köztük az az összhang, amely egy jól működő oktatási rendszernek elengedhetetlen feltétele lenne. Ép testben ép lélek Nyíregyháza (KM) — A Nyíregyházi Keresztény Népfőiskola a múlt hónap közepén megkezdte az immár ötödik alkalommal meghirdetett, új tanfolyamát. A foglalkozások közül néhány már lezajlott, de a június végéig összeállított program még igen sok, érdekes előadást kínál az érdeklődőknek. A gyermekek egészséges testi-lelki neveléséről tart előadást május 17-én Tárnái Ottó. Május 22-én buszkirándulásra — Baktalóránt- házára — invitálják a szervezők a népfőiskolái hallgatókat. A kiruccanás jó alkalom a természetvédelmi terület megismerésére, a résztvevők ellátogatnak az erdei tomapályára, megtekintik a környék műemlékeit és megmártózhatnak a gyógyfürdő vizében. Május 24-én Cselényi István előadását hallgathatják meg az egészséges családi légkör erényeiről, május 31-én pedi| Hargitai Ilona fog szólni a pályaválasztás feladatairól, a hivatásszeretetről. A júniusi összejövetelek közül az elsőt 7-én tartják. Ekkor az egészséges élet lelki alapjairól lesz szó. A téma „felvezetője”: Fodor György. Június 14-én Csokonai Józsefné fog beszélni egy, napjainkban igen aktuális kérdéskörről: a természetszeretet, a környezetvédelem és az egészség kapcsolatrendszerérői. A hortobágyi buszkirándulást június 19-re tervezik. Ellátogatnak majd a természetvédelmi területre, megismerkednek a Hortobágy őshonos állataival, növényeivel, termelési rendszerével. A busztúra során megtekintik a pásztor- és népművészeti múzeumot. A keresztény népfőiskola két záróelőadása is tartogat érdekességeket. Június 21-én Vinnay Győző az Ismerd meg hazádat! szlogen jegyében fog előadni az egészséges hazaszeretet mibenlétéről, 28-án pedig Várady József boncolgat majd egy átfogó, sokunkat érintő témát, ráirányítva valameny- nyiünk figyelmét a kötelezően vállalandó felelősségünkre az emberiség jövőjéért. A népfőiskolái foglalkozások helyszíne a nyíregyházi, Kossuth téri római katolikus plébánia pinceklubja. A rendezvények időpontja: minden hétfőn, este fél 7-től. És még egy fontos tudnivaló, ami talán fokozhatja az érdeklődést a nagyon hasznos kurzus iránt: a tanfolyamon való részvétel ingyenes, a két — tanulmányi — kirándulás díja is csupán 200-200 forint, ami, ha már egészségről van szó, mindössze négy-öt csomag cigarettáról történő lemondást feltételez. Néptánccal a tulipánok országába Támogatókra, segítőkre vár megyénk nagy hagyományú táncegyüttese, a Szabolcs A Szabolcs lánykoszorúja a nyíregyházi Kossuth téren március 15-én Balázs Attila felvétele Kállai János Nyíregyháza (KM) — Jövőre ünnepli együttessé válásának harmincadik évfordulóját megyénk legrégebben és folyamatosan működő néptáncegyüttese, a „Szabolcs”. Valamikor még 1957 őszén indultak iskolai tánccsoportként, a szakszervezeti művelődési ház fenntartásában. Az idők során nevük néha módosult, de ez tevékenységük tartalmát, a lényeget nem érintette. Persze azért valami, számukra kedvezőtlen változás mégiscsak történt. Mostanra — mondja Dala- nics György, az együttes intézőbizottsági elnöke — a szó legigazibb értelmében amatőrökké lettünk, az állami, szövetkezeti, szakszervezeti vonal lemondott rólunk, tulajdonképpen nincs támogatónk. És üres a kasszánk. □ A nehéz anyagi körülmények között hogy tudnak működni? Miből fedezik a fellépések költségeit? A zenekarra még futotta — Mindennek ellenére élünk és dolgozunk. A szegedi és a szarvasi országos versenyen a kísérőzenekart még ki tudtuk fizetni... Most pedig a június 4-én és 5-én megrendezendő, hagyományos gálaműsorunkra készülünk. Az önálló, nagy műsort 1964 óta minden évben megtartjuk, ezúttal sem lesz másképp. A nyíregyházi városi művelődési központban fellépnek majd a felnőtt, az ifjúsági és gyermekcsoportjaink, és szerepelni fognak a báziscsoportjaink is: Kálmánházáról hatvanan, a 10. Számú Általános Iskolából ötvenen. □ Mikor jártak utoljára külföldön? Egyáltalán: gondol- hatnak-e határainkon túli turnéra a pénztelenség közepette? — 1989 óta Kárpátalján (Beregszászon) és Szatmárnémetiben jártunk. A sors iróniája, hogy most, amikor megszegényedtünk, akár három fesztiválra is mehetnénk. Van egy konkrét, már a szervezés stádiumában levő meghívásunk Hollandiába. Holten város néptáncegyüttese az idén ünnepli fennállásának tizenöt éves jubileumát. Június 25-től 27-ig tartják a fesztiváljukat, oda mindenképpen szeretnénk kijutni. A „nagy” együttesünk utazna, negyven fővel, csak hát a költségek! Mindent magunknak kell állni, és ez igencsak megterheli a „csapatC*0 Kik a tagjai jelenleg a „Szabolcs"-nak? Mennyire képesek állni a cehet? — Jobbára munkásfiatalok és diákok táncolnak nálunk — kapcsolódik be a beszélgetésbe Hidasi László, szervezéssegítő. A szülők nem a gazdag rétegből kerülnek ki, sok közöttük a munkanélküli, így érthető, hogy kevesebbet tudnak vállalni. Segítséget kérnek a működéshez Pedig rendkívül sokat dolgozik az együttes. Kb. heti tíz órát gyakorolnak, vállalják a kultúramegőrzéssel és -terjesztéssel járó fáradalmakat. Éppen ezért szeretnénk segítséget kérni a holland út lebonyolításához azoktól a cégektől, vállalkozóktól, szervezetektől, akiknek a mi „ügyünk” — ami valójában közös! — fontos. A legjobb persze az lenne, ha a segítségadás nem az egyszeri alkalomnak szólna, hanem folyamatossá válna a későbbiekben. Mi cserében a támogatásért az útra vinnénk magunkkal propagandaanyagokat, és a fellépéseinken is szerét ejtenénk a magyar termékek „piacra tálalásának”. A tervezett tumévonal — Auszt- ria-Németország-Belgium- Hollandia — ebből a szempontból jó lehetőségeket kínál. Aki tehát érdeklődik irántunk, az egyesület telefonszámán (15-146) elérhet bennünket. □ És hogyan próbálnak fennmaradni a továbbiakban? Vannak-e távlati terveik? Felkészülés az évfordulóra — Jövőre szeretnénk megemlékezni együttessé válásunk harmincadik évfordulójáról. Szeptemberben megkezdjük az előkészületeket. Arról már tudunk, hogy kb. háromszáz volt táncos vállalja a találkozón való részvételt. Szóval, mindent megteszünk, hogy bizonyítsuk életképességünket és azt: nem haszontalan célokra fordítja a forintjait, aki a támogatásunkra hajlandó anyagiakat áldozni. A jövő érettségizett gazdasszonyai Baktalórántháza (KM — K. J.) — Nemzetgazdaságunk hol dinamikusabb, hol lassúnak tűnő átalakulásának egyik nehezen kezelhető kísérőjelensége a munkanélküliség. A statisztikai mutatók kedvezőtlen mozdulásainak főszereplői között továbbra is a gimnáziumokból kikerült, szakképesítés nélküli, tovább nem tanuló „végzetteket” tarthatjuk számon. Az ő helyzetükön — méghozzá a lányokén — kíván segíteni a baktalórántházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet a mezőgazdasági gazdasszonyképző szak indításával az 1993/94. tanévtől. A nyugat-európai, elsősorban ausztriai tapasztalatokra építő szakképzési programban Budapest (MTI) — A román és a magyar történetírás ne ellenségként álljon egymással szemben, hanem a tényékhez ragaszkodva igyekezzen megérteni a másik álláspontját — mondta Benda Kálmán akadémikus a Magyar- Román Történész Vegyesbizottság múlt heti tanácskozásán. Tízévi szüneteltetés után, újrakezdésnek nevezte a mosvaló részvételt illetően az általános gimnáziumokban, és nem a szakirányú szakközép- iskolákban érettségizettek jelentkezésére számítanak. A képzés céljai változatos és sokirányú, a gyakorlatban alkalmazható tartalmakra utalnak. A mezőgazdasági termeléshez szükséges legfontosabb, szakmai ismeretek elsajátíttatása az alap: az állattenyésztés, a növénytermesztés és a kertészet területén. A célrendszerbe beletartozik a legalapvetőbb háztartási tevékenységek gazdaságos végzésére való felkészítés, csakúgy mint a falusi turizmusra, az idegenforgalomra, a vendéglátás mesterfogásaira történő „ráhangolás”. És ez még nem minden! A három féléves oktatási folyamatban hasznos tudnivalókat tani találkozást, amelynek feladata, hogy megismerkedjenek egymás történetírásával, hogy felmérjék, milyen változásokat hoztak az elmúlt évek, milyen kérdések váltak hangsúlyosabbá. A tanácskozáson a román-magyar történetírás jelenlegi helyzetéről tartott előadást Camil Mure- san akadémikus, a kolozsvári egyetem tanára, Niederhauser Emil akadémikus, aki a koráb„tehetnek magukévá” a leendő, profi gazdasszonyok a falun élők közműveltségének fejlesztése, életvitelének, egészséges életmódjának kialakításáról, a néphagyományok ápolásáról. Mint az elmondottakból kitűnik: nem egyszerűen csak a fakanál bravúros forgatásának technikáját tanulhatják meg. Összességében azt mondhatjuk: olyan szakismereteket kapnak a nagydiákok, melyek alkalmazásával eredményes mezőgazdasági árutermelést folytathatnak, és képessé válhatnak az önálló vállalkozásra. Csak példaként szemelget- ve, említsünk néhányat az elméleti tantárgyak közül: állat- tenyésztési ismeretek, táplálkozás élettan, házi betegápolás, vendéglátás és lakáskultúbi vitatott témák mellett az 1945 utáni időszak, tehát magát a 45-öt, majd a szovjet megszállás és 1956 eseményeit látja kutatásra váró feladatnak. Az eszmecserén a történetírás mai kutatási problémái mellett a készülő új középiskolai és elemi iskolai tankönyvekről is tájékoztatták egymást a román-magyar történészek. ra, háztartási gazdasági számítások, idegen nyelv. De a gyakorlati stúdiumok köre sem kevésbé színes: főzés, szabás-varrás, lakás- és ruhagondozás stb. Kötelezően választható még — heti két órában — a számítástechnika és könyvelés, a gépírás, a testnevelés, ének, KRESZ, etika, népművészet, hittan, háziipari munkák. Hát, aki mindezt végigcsinálja, abból aztán a háztartásvezetőtől a gyermek- felügyelőig igencsak „sok minden” lehet! A képzés tárgyi feltételei — mint megtudtuk — a tantervi előírásoknak megfelelően már megvannak. Központi beruházásból elkészült az iskola gazdasszonyképző blokkja, melyet a legkorszerűbb eszközökkel szereltek fel. Nosza lányok, meg kell próbálni! A Lucona-ügy Bécs (MTI-Panoráma) — A „Lucona-ügy“, amelyet a hétvégi bemutató után Ausztria-szerte 23 moziban vetítenek, tizenöt éve tartja lázban az osztrákokat. A Lucona nevű hajó históriája 1977-ben történt: a tekintélyes összegre biztosított rakomány az Indiai-óceánon tartott célja felé, amikor is rejtélyes robbanás süllyesztette el. A legénység hat tagja életét vesztette. Magyar és román történészek tanácskozása A kutatás mai problémái mellett szó volt a készülő tankönyvekről is
